... ÍTÉLŐTÁBLA 25.Pf..../2015/9 A ... Ítélőtábla a dr. ....) által képviselt I.rendű felperes neve (... I.r. és II.rendű felperes neve (... II.r. felpereseknek - a dr. ... ügyvéd (fél címe 1 I/4.) által képviselt ....) alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a ... Törvényszék előtt folyamatba tett perében a
- február
- napján kelt 36.P..../2012/55 számú ítélet ellen a felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, megállapítja, hogy a néhai ... és az alperes között
- január
- napján létrejött öröklési szerződés érvénytelen. A felperesek perköltség viselési kötelezettségét mellőzi. Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 1.705.350 (egymillióhétszázötezer-háromszázötven) Ft együttes első- és másodfokú illetéket, valamint 163.620 (egyszázhatvanháromezer-hatszázhúsz) Ft előlegezett szakértői díjat a ... Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.és II.r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 847.762 (nyolcszáznegyvenhétezer-hátszázhatvankettő) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában megállapította, hogy a felperesek apai nagyapja és az alperesek édesapja volt ..., aki
- január 7-én öröklési szerződést kötött az alperessel dr. ... ügyvéd ellenjegyzésével. Az öröklési szerződés aláírásánál tanúként működött közre dr. ... és dr. .... Az öröklési szerződés kb. 8-10 példányban készült, ezen példányok egy részét az okirati tanúk csak a
- oldalon látták el aláírásukkal, az
- és
- oldalon a szerződő felek és az ellenjegyző ügyvéd aláírása található. Az öröklési szerződést a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd, dr. ... nyújtotta be a földhivatalba, amely alapján a földhivatal a bejegyzés iránti kérelemnek eleget tett. ...
- december 18-án elhunyt. dr. ... közjegyző a
- április 14-én tartott hagyatéki tárgyaláson tájékoztatta az örökhagyó megjelent házastársát és az alperest, hogy a becsatolt öröklési szerződés alakilag aggályos, mivel a több lapból álló öröklési szerződésen a tanúk aláírása csak az utolsó lapon szerepel. Rögzítette, hogy az örökhagyónak további örökösei az örökhagyó elhunyt gyermekének leszármazói, azaz a felperesek. Ezt követően az alperes tájékoztatta dr. ...et, aki a közjegyzői iratokhoz becsatolta az archívumában fellelhető öröklési szerződés olyan példányát, amelynek mindhárom oldalát aláírták az okirati tanúk is. A közjegyző beszerezte az öröklési szerződésnek a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló példánya másolatát, amelyről megállapítható, hogy az okirati tanúk aláírása csak a
- oldalon szerepel. A közjegyző a
- szeptember 19-re kitűzött hagyatéki tárgyaláson kihirdette a .../Ü/1276/2011/19/A számú ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést, amelyen az örökhagyó hagyatékát szerződéses öröklés címén egészében, de ideiglenes hatállyal az örökhagyó gyermeke, az alperes részére adta át a hagyatéki terhek viselésének kötelezettségével. Egyúttal tájékoztatta a felpereseket az öröklési vita tárgyát képező igény perbeli érvényesítésének lehetőségéről. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság
- január 17-én kelt 57.Pkf..../2011/2 számú végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a
- január 7-én kelt öröklési szerződés alaki hiba miatt érvénytelen, hiszen az okirati tanúk annak első lapját nem írták alá, a lábrészben csak az örökhagyó, az örökös és az ellenjegyző ügyvéd szerepelt aláíróként, a tanúk az első két lapon nincsenek feltüntetve és hely sincs kialakítva az aláírásuknak, szemben az okirat
- oldalának elrendezésével. Kiemelték, hogy mind a földhivatalba, mind az első hagyatéki tárgyaláson olyan öröklési szerződés került benyújtásra, amelynek
- és
- oldalán nem volt fellelhető a tanúk aláírása. Álláspontjuk szerint életszerűtlen, hogy a tanúk egy öröklési szerződési példányt minden oldalon aláírtak, a többit pedig nem. Az okirati tanúk peres eljárásban tett tanúvallomásával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy egyik tanú sem tagadta határozottan, hogy a szerződés
- és
- lapját utólag írták alá és a tanúk a grafológiai hazugságvizsgálaton való részvételt nem vállalták. Álláspontjuk szerint szabad szemmel is jól látszik, hogy dr. ... okirati tanú aláírása az
- lapon más tintával van írva, az jóval élénkebb színű, mint a
- oldalon. Az alperes a kereset elutasítását és felmerült költségeinek megállapítását kérte. Álláspontja szerint a perbeli öröklési szerződés érvényesen létrejött. Nem vitatta, hogy léteznek alakilag nem érvényes szerződéspéldányok is, azonban állította, hogy több olyan szerződés rendelkezésre áll, amelyet mind a szerződő felek, mind az ellenjegyző szerződést készítő ügyvéd, mind pedig a tanúk mindhárom oldalon aláírtak. Álláspontja szerint az okiratszerkesztő ügyvéd és az okirati tanúk vallomása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli öröklési szerződés érvényesen létrejött. A tanúk határozottan nyilatkoztak, hogy minden oldalon aláírták a szerződéseket több példányban. Kérte annak figyelembevételét, hogy az okirati tanúk jogi végzettséggel rendelkeztek, ezért tisztában voltak azzal, hogy az öröklési szerződést a tanúnak minden oldalon alá kell írnia. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 600.000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy a felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt 730.300 Ft kereseti illetéket és az állam által előlegezett 163.620 Ft szakértői díjat az állam viseli. Döntése indokolásában az
- évi IV.tv. (Ptk.) 655.,
- és
- §
(1)bekezdés b.) pontja és
(2)bekezdésének felhívását követően rögzítette, hogy a
- január
- napján kelt öröklési szerződés két lapból, három oldalból áll és az öröklési szerződés több példányán az okirati tanúk aláírása csak a
- oldalon található meg. Megállapította, hogy ilyen alakilag hiányos példány került becsatolásra a hagyatéki eljárásba és a földhivatalba is, azonban az okiratszerkesztő ügyvéd a hagyatéki eljárás során fellelte az öröklési szerződés mindhárom oldalán a tanúk által is aláírt példányát. Rámutatott arra, hogy az öröklési szerződés érvényességéhez elegendő, ha egy érvényes példány rendelkezésre áll. Az alperes személyes meghallgatása, valamint ...né, az okiratszerkesztő ügyvéd és az okirati tanúk vallomása alapján azt állapította meg, hogy a perbeli öröklési szerződés keltének napján mind a szerződő felek, mind az okirati tanúk és az ellenjegyző ügyvéd is aláírta a szerződést, bár annak nem minden megszületett példányát. Kiemelte, hogy egy alakilag érvényes öröklési szerződés minden kétséget kizáróan rendelkezésre áll, ugyanakkor a szakértői bizonyítás nem vezetett eredményre azzal a felperesi állítással kapcsolatban, hogy az öröklési szerződés
- és
- oldalát a tanúk nem a szerződés keltével egyidejűleg, hanem utóbb írták alá. Álláspontja szerint abból, hogy az okirati tanúk az aláírásuknál esetleg nem ugyanazt a tollat használták, nem lehetett következtetést levonni, mert a tanúk vallomása alapján nem zárható ki, hogy az aláírásuk közben esetleg tollat cseréltek. A lefolytatott szakértői bizonyítási eljárás alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az aláírások keletkezésének időpontjának esetleges időbeli eltérése szakértői módszerekkel nem tárható fel. Az alperes terhére nem értékelhető az a körülmény, hogy az okirati tanúk a validitás vizsgálat elvégzéséhez nem járultak hozzá. A perben rendelkezésre álló bizonyítékokat elegendőnek találta annak megállapításához, hogy a perbeli öröklési szerződés érvényesen létrejött. Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel, melyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereseti kérelmüknek való helytadást és az alperes perköltség viselésre való kötelezését kérték. Másodlagosan indítványozták az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását, valamint kérték a bizonyítási indítványainak való helytadást. Fellebbezésük indoklása körében fenntartották, hogy
- január
- napján dr. ... ügyvéd irodájában az öröklési szerződés nem jött létre érvényesen, egyetlen olyan példány sem született ezen a napon, amelynek
- és
- oldalát a tanúk az aláírásukkal látták el. Hivatkozásuk szerint abból a tényből, hogy az okirat keletkezésekor három jogvégzett személy, egy ügyvéd és két ügyvédjelölt járt el, nem vonható le az a következtetés, hogy a szerződés biztosan érvényesen létrejött, hiszen az egyik tipikus ügyvédi műhiba ebben a körben, ha valamelyik fél vagy tanú aláírása lemarad az okiratról, vagy annak valamelyik oldaláról. Az okiratszerkesztő ügyvéd elmondása szerint a szerződéseket ellenőrizte, ennek ellenére peradat, hogy 4 db érvénytelen példányt adott be a földhivatalhoz. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd nem volt tisztában azzal, hogy az általa szerkesztett szerződés alaki hibában szenved. Az számára csak akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a hagyatéki eljárás során a közjegyző erről tájékoztatta az alperest. Amikor e tényről az okiratszerkesztő ügyvéd tudomást szerzett, utólag orvosolta a hibát és mivel tudta, hogy az összes szerződés érvénytelen, nem pedig csak egy példányról maradtak le az írások, így benyújtott egy utólag korrigált szerződést a földhivatalba is. Mindezt még azelőtt tette, hogy a közjegyző megkereste a földhivatalt a szerződés eredeti példányainak megküldése végett. Az okiratszerkesztő ügyvéd előadása szerint előfordulhat, hogy volt olyan szerződés, amiről egy aláírás lemaradt. A per adatai szerint három példány került a szerződő felekhez; alpereshez, örökhagyóhoz és a házastársához, négy példány lett benyújtva a földhivatalhoz, tehát legalább hét olyan szerződéses példány van, amelynek
- és
- oldaláról is lemaradtak az okirati tanúk aláírásai. Összesen tehát 28 aláírás „maradt le". A fentieket igazolja az is, hogy a közjegyző tájékoztatása után az alperes és ...né nem valamelyik családtag érvényes példányát - ugyanis ilyen nem volt - nyújtották be, hanem az okiratszerkesztő ügyvédet keresték meg, akinek több hétre is szüksége volt, hogy „találjon" egy érvényes példányt. Kiemelték, hogy az öröklési szerződés szerkezetileg is úgy készült, hogy a tanúk aláírása csak az utolsó oldalon szerepelt, hiszen az első két oldalon a láblécen csak a felek és az ügyvéd neve szerepelt, a tanúk ott egyáltalán nem voltak feltüntetve. Álláspontjuk szerint az okirati tanúk nem tudtak magyarázatot adni arra, hogy hogyan lehetséges, hogy „lemaradt" az aláírásuk legalább hét szerződés első két oldaláról. A tanúk egyebekben kitérő választ adtak arra a kérdésre, hogy utólag aláírták-e a szerződést. A „nem emlékszem" szófordulat megkérdőjelezi a tanúk szavahihetőségét. Nyilvánvaló, hogy dr. ... tanú azon nyilatkozata, hogy valamennyi előtte lévő szerződéspéldány minden oldalát aláírta tanúként, nem felelhet meg a valóságnak, hiszen akkor nem keletkezhetett volna egy tucat érvénytelen példány. Fenntartották, hogy az utólagos aláírást az is bizonyítja, hogy az egyetlen teljesen aláírt példányon az okirati tanú aláírása a tinta színében és erősségében eltér az első és az utolsó lapon oly módon, hogy az első két oldalon erősebb, mint a harmadikon. Azon ítéleti megállapítást pedig, hogy a tanúk esetlegesen tollat cseréltek, semmilyen peradat nem támasztja alá. Ezen ellentmondásokat tisztázhatta volna az általuk indítványozott validitás vizsgálat. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság ezen bizonyítási indítványnak csak részben tett eleget,mivel az csak az okirati tanúk vonatkozásában rendelte és ítéletében nem is indokolta meg, hogy miért mellőzte az alperes és dr. ... tanú vonatkozásában. Amennyiben ugyanis az alperes tagadta volna meg ezt a vizsgálatot, úgy ezt az alperes terhére kellett volna értékelni. Ugyanakkor a bizonyítékok összességének értékelése során a felperes javára kellett volna azt értékelni, hogy a két okirati tanú megtagadta a validitás vizsgálatot. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a 3 éves pertartam alatt a felperes valamennyi bizonyítási indítványának helytadott, a bizonyítási eljárást teljes körűen lefolytatta. A felperesek maguk sem vitatták, hogy az öröklési szerződés valóban az örökhagyó akaratát tartalmazta, csupán arra hivatkoztak, hogy alakilag nem az összes szerződés példány kifogástalan. A perben kirendelt igazságügyi szakértők egybehangzóan nyilatkoztak a vonatkozásban, hogy az aláírások keletkezésének idejét még a valószínűsítés szintjén sem lehet meghatározni. Álláspontja szerint a felperesek által indítványozott validitás vizsgálat, amely lényegében egy grafológiai hazugságvizsgálat, teljesen indokolatlan, az ellentétes a polgári eljárásjogi elvekkel. Nem vitatta, hogy sok példány született az öröklési szerződésből, amelyek között voltak olyanok, amelyeket a tanúk nem minden oldalon írtak alá. Hivatkozása szerint azonban a tanúk egybehangzóan nyilatkoztak a vonatkozásban, hogy utólag nem írtak alá szerződéses példányt. Sérelmezte, hogy a felperes hamis tanúzással vádol három kollégát, amikor azt állítja, hogy nyilatkozatuk valótlan. A ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban módosítja, hogy a
- január
- napján ... és az alperes között létrejött öröklési szerződés
- és
- oldalát a tanúk a szerződés keletkezésének napján nem látták el aláírásukkal. A fellebbezés az így módosított tényállásra is figyelemmel alapos. A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság reformatórius jogkörben jár el. Ez azt jelenti, hogy teljes egészében felülbírálhatja az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást, ahhoz nincs kötve, az elsőfokú bíróság által megállapítottaktól függetlenül önállóan felülmérlegelheti a bizonyítás eredményét és új tényállást állapíthat meg. A perbeli esetben a közjegyzői eljárásban az öröklési szerződés egy alakilag aggálytalan példánya becsatolásra került. Erre figyelemmel az okirattal szemben a Pp.164. §
(1)bekezdése alapján a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy az öröklési szerződés esetében a Ptk.629.§-a szerinti alaki érvényességi feltételek nem teljesülnek. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az egyértelműen megállapítható, hogy a
- január 7-én kelt öröklési szerződést ingatlannyilvántartási bejegyzés végett dr. ... okiratszerkesztő ügyvéd
- január 8-án 4 eredeti példányban nyújtotta be a földhivatalhoz. A benyújtott szerződések
- és
- oldalán a tanúk aláírása nem szerepelt. Az okiratszerkesztő ügyvéd tanúkénti meghallgatása során (
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal) akként nyilatkozott, hogy a földhivatalhoz a szerződéseket ellenőrzést követően nyújtotta be. Ebből levonható az a következtetés, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd a szerződés áttekintése ellenére annak fogyatékosságát nem észlelte. A szerződés 1-1 eredeti példánya a szerződéskötő felek, valamint az örökhagyó házastársa birtokában volt. Ezen példányok közül azonban alakilag megfelelő szerződéspéldány nem került elő. Alperes személyes előadása során (6.sorszámú jegyzőkönyv
- oldal) akként nyilatkozott, hogy a saját szerződéses példányát nem találta, ezért a szülei példányát nyújtotta be a hagyatéki eljárás során. A
- április
- napján 15 óra 30 perckor tartott hagyatéki tárgyaláson a közjegyző helyettes tájékoztatta a megjelenteket, hogy a csatolt öröklési szerződés alakilag aggályos, mivel a több oldalból álló öröklési szerződésen a tanúk aláírása csak az utolsó lapon szerepel. Az alperes ezen felhívásról tájékoztatta az okiratszerkesztő ügyvédet, aki ezt követően nyújtott be egy alakilag megfelelő szerződéspéldányt a hagyatéki eljárásban, illetőleg a földhivatal részére megküldte az alakilag kifogástalan példány közjegyzőileg hitelesített másolatát. A ... Ítélőtábla a kialakult bírói gyakorlattal egyezően (Kúria Pfv.I..../2013/6 számú ítélet) kiemelt jelentőséget tulajdonított a bizonyítékok értékelése körében annak, hogy a célzott joghatás kiváltására, az elidegenítési- és terhelési tilalom bejegyzésére a földhivatalba benyújtott eredeti öröklési szerződések alaki hibában szenvedtek és a szerződéskötő feleknél lévő példányok közül sem került elő alakilag megfelelő. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta továbbá a perbeli okirat szerkezetének, elrendezésének értékelését. Az öröklési szerződés
- és
- oldalának alján előre nyomtatottan szerepel ... örökhagyó, alperes neve örökös, valamint dr. ... ügyvéd szövegezés, illetőleg e fölött az örökhagyó, az örökös és az ügyvéd aláírása. Az
- és
- oldal alján ezen aláírások alatt szerepel, a szöveg lezárásaként azon felirat, hogy „... és ... öröklési szerződés". Az okirat
- oldalán a szerződés szövege és a dátum alatt előre nyomtatottan szerepel ... örökhagyó, alperes neve örökös neve, illetőleg ezek felett az aláírások. Ezt követően a szerződés és az aláírás szövegét egy záradék követi, amely alatt előrenyomtatottan szerepel a ... örökhagyó házastárs, illetőleg ...né örökhagyó házastársa felirat és efelett az aláírások. Ezt követően előre nyomottan szerepel az „előttünk, mint tanúk előtt" szöveg, név, lakcím,illetőleg a két tanú aláírása és lakcíme kézírással, majd szintén előrenyomottan a „jelen szerződést készítettem és ellenjegyzem", valamint dátum és az okiratszerkesztő ügyvéd neve és címe szövegezés, illetőleg az okiratszerkesztő ügyvéd szignója. Ezen szöveg alatt az oldal lezárásaként az oldal alján szintén szerepel, hogy „... és alperes neve öröklési szerződés". Ehhez képest a hagyatéki eljárásban benyújtott alakilag aggálytalannak tűnő példány
- és
- oldalán a zárás alatti mintegy 1,5 cm-es helyen előrenyomott szövegezés nélkül szerepel a két tanú, dr. ... és dr. ... aláírása és lakcíme. Mindebből az tűnik ki, hogy míg a szerződés
- oldalán a tanúk aláírásának megfelelő helyet alakítottak ki és gépírással szerepel az „előttünk, mint tanúk előtt", illetőleg a „név, lakcím" szövegezés is, addig az
- és
- oldalon a tanúk aláírásának nem volt megfelelő helye, illetőleg az az oldalt lezáró „... és alperes neve" öröklési szerződés szöveg alá került. A tanúvallomások értékelése során az ítélőtábla figyelemmel volt arra is, hogy dr. ... okiratszerkesztő ügyvéd teljes mértékben elfogulatlan tanúnak nem tekinthető, hiszen egyértelműen érdekelt abban, hogy az általa szerkesztett okirat alaki hibái ne bizonyosodjanak be. Ezt meghaladóan az alakilag fogyatékos szerződéspéldányok nagy számára tekintettel nyilvánvalóan nem lehetséges az, amit a tanú előadott, hogy a hagyatéki eljárásba azért nyújtottak be egy érvénytelen példányt, mert az alperes édesanyjához egy olyan szerződéses példány került, amiről egy aláírás lemaradt. Helyesen hivatkoznak arra a felperesek, hogy a földhivatalhoz benyújtott négy, valamint a szerződő felekhez került három példány
- és
- oldaláról hiányzott a tanúk aláírása, tehát összesen 28 aláírás maradt le, amely nem magyarázható a véletlennel vagy figyelmetlenséggel. Az okirati tanúk közül dr. ..., korábban dr. ... ügyvédjelöltjeként dolgozott. A tanú akként nyilatkozott, hogy amely szerződéspéldányok előtte aláírásra kerültek, annak minden oldalát tanúként aláírta. A tanú vallomása nyilvánvalóan ellentétben áll azzal, hogy 7 példány
- és
- oldalán a tanú aláírása nem szerepel. Ezt követően a tanú először határozottan nyilatkozott arra, hogy az
- és
- szerződésoldalt nem írta alá utólag, ezt követően viszont azt mondta, hogy utólagos aláírása nem emlékszik és valószínűleg nem történhetett ilyen, tehát a tanú e körben bizonytalanul nyilatkozott. dr. ... okirati tanú a szomszédos ügyvédi irodában dolgozott jelöltként. A tanú úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik arra, hogy tanúként minden szerződés minden oldalát aláírta-e, nem emlékszik arra, hogy hányszor írta alá és az aláírásokat nem ellenőrizte. Szintén nem emlékezett a tanú olyanra, hogy utólag bárki kérte volna az öröklési szerződés tanúkénti aláírását. A tanú tehát az aláírás körülményeiben bizonytalan volt és nem zárta ki egyértelműen, hogy a szerződéseket utólag írta alá. Az alperes személyes meghallgatása során a tanúk aláírásáról nem tudott nyilatkozni. ...né tanú azt egyértelműen kijelentette, hogy a férje és a lánya a szerződés minden oldalát aláírta, a tanúk tekintetében azonban nem tett határozott nyilatkozatot arról, hogy hány helyen írták alá a szerződés példányokat. Mindezen körülmények együttes mérlegelése alapján az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a fenti körülményeket okszerűtlenül mérlegelte,helyes mérlegelés alapján azoknak a Pp.206.§-a szerinti egybevetéséből levonható az a következtetés, hogy a szerződés aláírásának napján az okirati tanúk a szerződés
- és
- oldalát nem írták alá, ezért az öröklési szerződés a Ptk. 656.§-a alapján alkalmazandó Ptk. 629.§
(2)bekezdése szerinti alakiságok hiánya miatt érvénytelen. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. A megváltozott érdemi döntésre figyelemmel mellőzte a felperesek elsőfokú perköltség viselési kötelezettségét és kötelezte az alperest az állam javára 1.705.350 Ft kereseti és fellebbezési illeték, valamint az előlegezett 163.620 Ft szakértői díj fizetésére. Az alperes pervesztes lett, ezért köteles a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján a felperesek javára 565.175 Ft elsőfokú és 282.587 Ft másodfokú, mindösszesen 847.762 Ft megfizetésére. Budapest,
- április
- Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Szabó Györgyi sk. törvényszéki bíró,előadó dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró