A határozat elvi tartalma: A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-fogyasztásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezheti, a jogszabályi rendelkezések által meghatározott módon. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.175/2016/
- A tanács tagjai: . Kárpáti Zoltán a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda Az alperes: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 8.K.27.259/2015/
- Környéki Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.259/2015/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Fogyasztói panaszbejelentés alapján az elsőfokú fogyasztóvédelmi felügyelőség eljárást indított a felperessel szemben. Az ennek eredményeként hozott
- szeptember
- napján kelt PEO/001/46312/20/
- számú határozatával a felperest 600.000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes a kikapcsolási eljárással kapcsolatos kötelezettségének megsértése miatt 5.000 forint kötbért is köteles megfizetni a fogyasztónak. Kötelezte továbbá a felperest, hogy a jogszerűtlen kikapcsolásra tekintettel saját költségén állítsa helyre a szolgáltatást a fogyasztói helyen. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- január
- napján kelt HAJ-282/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a bírság összegét 650.000 forintra felemelte, és módosította a határozat indokolását is. Kifejtette, hogy a felperes megsértette a villamosenergiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
- §
(7)bekezdés c) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségét, mivel a
- szeptember
- napján kelt fizetési emlékeztető tartalma nem felel meg a jogszabályban előírtaknak.. Hivatkozott az alperes a Vet. végrehajtásáról szóló 273/
- (X.19.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vet.vhr.)
- §
(3a)bekezdés felperes általi megsértésére is. Kifejtette, hogy a felperes fellebbezéséhez csatolt SAP-képernyőfotók alapján a felperes nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy a kikapcsolás kezdeményezésére
- november
- napján került sor. Az alperes a felperes fellebbezését annyiban találta alaposnak, hogy az elsőfokú hatóság a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása során jogszabálysértően mérlegelt és további súlyosító körülményként is figyelembe vette, hogy a felperes a kikapcsolás előtt nem tett eleget a szociálisan rászoruló fogyasztókkal kapcsolatos kötelezettségének. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a határozatok a jogalap megállapítása, és a fogyasztóvédelmi bírság összege tekintetében is jogszabálysértőek. Álláspontja szerint a fellebbezéshez csatolt SAP- képernyőfotó kétséget kizáróan tartalmazza a fogyasztási helyen a kikapcsolás kezdeményezésének időpontját. A kikapcsolás kezdeményezésére a Vet.vhr.
- §
(3a)bekezdésben foglaltaknak megfelelően került sor. Kiemelte, hogy a bírsgág összege a fokozatosság és arányosság törvényi követelményeinek nem felel meg, figyelemmel a tájékoztatáshoz és a kikapcsolás időpontjához fűződő jogkövetkezményekre. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a Vet.vhr. 25. §
(1)bekezdésére, a felperesi üzletszabályzat 12.6.
- pontjára, a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára, és
(5)bekezdésére hivatkozott. A felperes által csatolt munkalap alapján megállapította, hogy a tartozás miatt a kikapcsolás felvételének időpontja
- november 21., a kikapcsolás határideje
- december
- napja. Ebből eredően a felperes a kikapcsolás megrendelését a Vet.vhr.
- §
(3a)bekezdésében meghatározott, a fizetési kötelezettség határidejének lejártát követő
- napon túl kezdeményezte. Az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a SAPképernyőfotó alapján nem nyert bizonyítást, hogy a fogyasztási helyen a kikapcsolás megrendelésére mely időpontban került sor, figyelemmel arra, hogy a SAP-képernyőfotó adatokat tartalmaz a fogyasztó személyére és a fogyasztási helyre vonatkozóan. A bíróság álláspontja szerint nem jogszabálysértő a Vet.
- §
(7)bekezdés c) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a honlapon elérhető információkra vonatkozó tájékoztatás. Megállapította a bíróság, hogy a felperes a Vet.vhr. 24. §
(3a)bekezdésében meghatározott határidőt elteltét követően kezdeményezte a kikapcsolást, és a tájékoztatás nem sértette a Vet. 47. §
(7)bekezdés c) pontjában foglaltakat, ezért fogyasztóvédelmi bírság kiszabására nincs lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő döntés hozatalát, avagy a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Vet. 47. §
(7)bekezdését, és a Vet.vhr. 24. §
(2)bekezdését. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a szolgáltató a villamos energia ellátásból történő kikapcsolást az annak alapjául szolgáló számlatartozás esedékességét -
- követő 60 napon belül kezdeményezte az elosztói engedélyesnél. A szolgáltató annak ellenére kezdeményezte ezt, hogy azt legkorábban a fizetési kötelezettség határidejének lejártát követő
- napon tehette volna meg az elosztó felé. Hivatkozott az alperes jogi álláspontja alátámasztásaként elsőfokú bírósági ítéletekre is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, abból azonban az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves alkalmazásával nem helytálló jogi következtetést vont le. [9] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp.
- §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [10] A perben rendelkezésre állt adatokból és különösen a keresettel támadott közigazgatási határozatokból megállapíthatóan az alperesi hatóságok a Vet. 74. §
(7)bekezdés
- a)és
- c)pontjának, valamint a Vet.vhr. 24. §
(2)bekezdés és
(3a)bekezdés megsértését rótták a felperes terhére. A Kúria megítélése szerint álláspontjuk helytálló és megalapozott, a feltárt tényállással, a rendelkezésre álló iratokkal összhangban álló volt. [11] A felperes
- szeptember 15-én kelt nyilatkozatához mellékelt egy SAP-képernyőfotót, amely szerint a kikapcsolás megrendelése
- 29-én történt meg. Ezt követően a fellebbezéshez szintén mellékelt egy SAP-képernyőfotót, mely szerint a kikapcsolás megrendelésére egy későbbi időpontban,
- 21-én került sor. Keresetkiegészítéséhez a kikapcsolás kezdeményezésének igazolására mellékelt egy kikapcsolási munkalapot, mellyel azt kívánta alátámasztani, hogy a kikapcsolás tényleges megrendelése
- 21-én történt. Egyetértett a Kúria az alperes azon álláspontjával, hogy ezen dokumentumokat sem formai, sem tartalmi okból bizonyítékként nem tartotta elfogadhatónak. A felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani azt, hogy a kikapcsolást kezdeményező dokumentum tartalmazta-e a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeket, azaz, hogy a lakossági fogyasztó nem rendezte a tartozását, és a kikapcsolás végrehajtható. Ezen dokumentum tehát nem volt alkalmas arra, hogy megfelelően bizonyítsa a kikapcsolás kezdeményezésének időpontját. Ebből következően azt sem tudta a felperes igazolni, hogy a kikapcsolás kezdeményezésére jogszerűen, azaz az arra okot adó számla esedékességének lejártát követő
- napon túl került sor. A közigazgatási eljárás során az is igazolást nyert - és azt a perben a felperes sem vitatta -, hogy a Vet.
- §
(7)bekezdés c) pontjában előírt, továbbá a Vet.vhr. 24. §
(2)bekezdésében részletezett tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Nem értett egyet a Kúria az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy ezen kötelezettség teljesítése a honlapon elérhető információkra vonatkozó tájékoztatásnak feleltethető meg. A honlapon általánosságban nyújtható tájékoztatás, azonban például a 23/A. számú melléklet szerint kérelmenként használható adatlap nem küldhető meg. Ennek megküldését pedig az ide vonatkozó fent idézett jogszabályi rendelkezések előírják. [12] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felperes a kikapcsolás jogszerűségére vonatkozó bizonyítási kötelezettségének a Pp. 324. §
(1)bekezdés folytán a közigazgatási perekben is irányadó Pp.
- § értelmében eleget tenni nem tudott, ezért semmi alapja és jogszabályi lehetősége nem volt az elsőfokú bíróságnak arra, hogy a keresetnek helyt adva a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezze. Hangsúlyozza azt is a Kúria, hogy a hatályon kívül helyezésre kizárólag a jogszabálysértés megállapítása esetén kerülhet sor, azonban konkrét, megfelelő indokolással alátámasztott jogszabálysértést az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletének indokolásában nem jelölt meg. [13] A fentiekre tekintettel a Kúria az alperes határozatát mind a jogalap, mind a mérlegelési jogkör gyakorlása tekintetében megalapozottnak értékelte, ezért a jogerős ítéletnek a Pp.
- §
(4)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezése mellett a felperes megalapozatlan keresetét a Pp. 339. §
(1)bekezdése értelmében elutasította. Záró rész [14] Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte. [15] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(3)bekezdés és 50. §
(1)bekezdése szerinti kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró