Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.097/2015/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 65.P.21.538/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illeték a Magyar Állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperesnek az I. és II. rendű alperesek által szerkesztett lapban és portálon,
- március
- napján megjelent, „..." című cikkel kapcsolatban előterjesztett, sajtó-helyreigazítás közlésére kötelezés iránti keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az IIII. alpereseknek a II. rendű alperes útján 30.000 forint + áfa perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 36.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. A felperesnek azon helyreigazítási kérelmével kapcsolatosan, mely arra vonatkozott, hogy a ... a felpereshez fordult adatigényléssel, ezt a felperes nem teljesítette, azt állapította meg, hogy az írás a közpénzfelhasználás dokumentumaival kapcsolatos perlést nem a felperesnek rótta fel, ez független attól, hogy a Médiatanács az adatkérőt a felpereshez, mint elsődleges adatkezelőhöz irányította. Arra nézve nem merült fel előadás, hogy a ... adatigényléssel fordult-e a felpereshez és, hogy ezt teljesítették-e vagy sem. Ilyen körülmények között pedig a felperes által sérelmezett közlés nem egyértelműen a felperesre vonatkoztatható. Az elsőfokú bíróság ezért a felperesi perbeli legitimáció hiánya miatt döntött a kereset elutasításáról. Az elsőfokú bíróság a perköltségviselésről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolása téves, mivel az alperesek által közölt cikk sérelmezett bekezdése kizárólag a felperest nevesítette, ezért az alperesek cikkbéli állítása megtévesztő és azt a látszatot kelti, mintha a ... adatigényléssel a felpereshez fordult volna. A cikk egyáltalán nem említi azt, hogy az adatigénylést a Médiatanácshoz nyújtották be, így az mindenképpen megtéveszthette az átlagolvasót, és azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes a hozzá benyújtott adatigénylésre nem válaszolt. A PK
- számú állásfoglalás a sajtó-helyreigazítást kérő személyéről egyértelmű iránymutatást ad, amikor úgy fogalmaz, hogy sajtó-helyreigazítást az is követelhet, akit név szerint nem jelöltek meg, ha a közlés a személyére vonatkozik, a személyét érinti feltéve, hogy a személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető. Ennek alapján a cikkel összefüggésben a felperes alappal követelhette az alperesektől helyreigazító közlemény közzétételét, hiszen a cikk sérelmes része rá vonatkozóan híresztelt valótlanságot. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével egyetértett, ezért határozatát a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A jogvita elbírálásához irányadó Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A felperes a helyreigazítást igénylő keresetében azt kifogásolta az alperesi cikkekben foglaltakkal kapcsolatban, hogy az alperesek valótlanul állították azt, miszerint a ... az ... közérdekű adatigényléssel fordult. Az alperesi cikkekben azonban ilyen tartalmú közlés nem volt azonosítható. Az írás közérdekű adatigényléssel kapcsolatos állítást tartalmazott, de az nem a felperesre vonatkozott. Az alperes a per során feltárta a cikkbéli megfogalmazás alapját, amikor csatolta a cikkekben nyilatkozó ... az adatigénylés benyújtásával kapcsolatos nyilatkozatát, melyben előadta, hogy az adatigénylést - jogszabályi rendelkezésre alapozva - a Médiatanácsnak küldték. Az I. és II. rendű alperesek nem fogalmaztak meg olyan állítást, mely szerint a felpereshez érkezett adatigénylés és arra a felperes nem válaszolt. Az elsőfokú bíróság a cikkekben foglaltakat megfelelően értelmezte és abból helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes keresete nem alapos, mivel a médiatartalmak olyan tartalmú, valótlan tényállítást, mint amit a felperes keresetében kifogásolt, nem tartalmaztak. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, azonban az alperesek írásbeli ellenkérelmet nem nyújtottak be és a másodfokú tárgyaláson sem jelentek meg ezért részükre a másodfokú bíróság perköltséget nem állapított meg. A le nem rótt fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentességére tekintettel, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. Budapest, 2016. március 17. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hercsik Zita s.k. bíró