A határozat elvi tartalma: Bűnszervezet megállapításának feltételei. KÚRIA Bfv.I.1800/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő március hó
- napján tartott v é g z é s t: A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 11.Bf.202/2014/
- számú ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat elő. I n d o k o l á s A Fővárosi Törvényszék a
- április
- napján kihirdetett 8.B.195/2012/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés]; ezért őt tizenegy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2014. október 2. napján kihirdetett 11.Bf.202/2014/23. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; az I. rendű terhelt cselekményét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének [1978. évi IV. törvény 282/A. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] minősítette, a büntetést bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Emellett helyesbítette a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozó részében helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)pontjára alapozva, tartalma alapján azonban a felhívott törvényhely
- c)pontja alapján is. Az indítványozó - a 4/2005. számú Büntető jogegységi határozatban foglaltakra utalva - arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság törvénysértően állapította meg védence terhére a bűnszervezetben elkövetést és erre figyelemmel a kiszabott büntetés is törvénysértő. Emellett kifogásolta, hogy a bűnszervezettel kapcsolatban a másodfokú bíróság határozata csupán a törvény értelmező rendelkezését tartalmazza, amelyet azonban a bíróság nem töltött meg tartalommal. Álláspontja szerint nem indokolta kellő részletességgel, hogy a terheltek által létrejött szerveződés miért felel meg a bűnszervezet kritériumainak, illetve azt sem, hogy a terheltek a bűnszervezetben történő elkövetést felismerték, holott a bűnszervezet megállapíthatóságához az is szükséges, hogy az elkövető tudja: a súlyosabb megítélésű szándékos bűncselekményt, melyhez saját bűnös tevékenységével kapcsolódik, olyan bűnözésre alakult csoport hajtja végre, amely a bűnszervezet törvényi kritériumainak megfelel. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla ítéletét változtassa meg, mellőzze a bűnszervezetben elkövetés megállapítását és a feltételes szabadság kizárására vonatkozó rendelkezést. A Legfőbb találta. Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak Álláspontja szerint az irányadó tényállás számos olyan megállapítást tartalmaz, amely részben nevesítve is, részben utalásszerűen megemlíti a bűncselekmények elkövetőinek széles és pontosan körül nem határolható körét és ebből következően az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza azt, hogy a három vagy több személyből álló csoport létrejött. Emellett arra hivatkozott, hogy a több országhatáron át ívelő kábítószer-kereskedelemben a terhelt és társai tényállás szerinti cselekvősége a szervezettségen messzemenően túlmutatott, és az összehangoltság magasabb szintű, professzionális mértékét jelentette. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn (BF.1818/2015/1.). A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételeiben a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta. Ugyancsak észrevételt terjesztett elő a Legfőbb Ügyészség indítványára az I. rendű terhelt, abban alapvetően osztva a védője által kifejtetteket, és azt kérve, hogy a Kúria a bűnszervezetben történő elkövetés következményei alól mentesítse, és ezzel biztosítsa a feltételes szabadlábra helyezhetőségét. A védő és a terhelt észrevételére a Legfőbb Ügyészség a korábbi nyilatkozatában foglaltakat változatlanul fenntartotta. .-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. Az indítványozó ugyan nem jelölte meg a felülvizsgálat jogalapjaként a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontját, azonban tartalma szerint - az indokolási kötelezettség megsértésére is hivatkozott. A felhívott törvényhely szerint a jogerős ügydöntő határozat ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés III. a) pontja alapján pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A Be.
- §-ában előírtakra figyelemmel a bíróság indokolásában köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni. Ilyen eljárási szabálysértést azonban a másodfokú bíróság nem követett el. Az ítélőtábla ugyanis határozatában kellő mértékben és jól követhetően adott számot arról, hogy miért találta megállapíthatónak az I. rendű terhelt terhére a bűnszervezetben történő elkövetést. A felülvizsgálati indítványban foglaltakkal ellentétben ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének
- oldalán nem csupán a bűnszervezet törvényi fogalmát hívta fel, hanem a 4/
- számú Büntető jogegységi határozatra is hivatkozva rögzítette: egyértelműen megállapítható volt egy minimálisan az I., II. és III. rendű terheltekből, valamint A1-ből álló olyan csoport létrejötte, amely határokon átnyúló kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott, miután többszöri szállításra került sor, a tagok között munkamegosztás állt fenn, konspiratív módon működtek és kommunikáltak, szervezték a kábítószer beszerzését, Magyarországra eljuttatását, felütését, adagolását, raktározását, értékesítését, stb., és tevékenységük kétségtelenül hosszabb időre szerveződött, annak csak a bűncselekmények felderítése vetett véget, emellett céljuk súlyos, öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megvalósítása volt. Az eljárási szabálysértésre történő hivatkozás ezért alaptalan. Emellett - ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is utalt - nem megalapozott az anyagi jogszabálysértésre történő hivatkozás sem. A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Erre figyelemmel a felülvizsgálatot megalapozhatja az is, ha bűnszervezetben elkövetés megállapítása téves, és így a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására kerül sor. Az
- évi IV. törvény
- §
- pontja szerint a bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése. Ahogy arra a másodfokú bíróság is hivatkozott: a bűnszervezet kapcsán a 4/
- számú Büntető jogegységi határozat szerint elsődlegesen mindig az adott konkrét bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, bizonyítani, mivel ebben áll a vád tárgyi és alanyi meghatározottsága. Ezt követően pedig a bűncselekmény megvalósulását, mint tárgyi körülményt kell elhelyezni egy másik tárgyi körülmény, a bűnszervezet körében. Majd az vizsgálandó az alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor azt az elkövető felismerte-e; ez lehetséges akképpen, hogy az elkövetés még a bűnszervezeten kívül kezdődik, és az elkövetőben csak később tudatosul, hogy a bűnszervezeten belül van, ám bent marad és folytatja, vagy megismétli az elkövetést. Történhet ugyanakkor úgy is, hogy a bűnszervezeten belül kezdődik az elkövetés, azaz, az elkövető eleve tudja, hogy ilyen szervezetről van szó és ennek tevékenységében vesz részt. A tárgyi körülmények elegendő alapul szolgálnak arra a következtetésre, hogy a terhelt tisztában volt-e azzal, hogy magatartása bűnszervezethez kapcsolódik. Megjegyzi a Kúria ugyanakkor, hogy a bűnszervezeten belüli személyes ismeretség nem feltétele a bűnszervezeten belüli elkövetés megállapításának, ilyen feltételt a törvény sem fogalmaz meg. A védői indítványban kifejtettekkel szemben - ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is okszerűen hivatkozott - a bűnszervezetnek nem törvényi kritériuma a hierarchikus kapcsolat; az erre vonatkozó rendelkezés
- április
- napjától kikerült a jogintézmény törvényi megfogalmazásából. A bűnszervezetben elkövetés következtetés eredménye. megállapítása tényből vont jogi A Be.
- §
(1)bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható; a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás pedig valamennyi, a bűnszervezet megállapításához szükséges ismérvet tartalmazza. Így az elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdése rögzíti, hogy az I. rendű terhelt
- év elejétől kezdve A1-vel, A2-vel és másokkal kábítószer Németországba csempészésével és értékesítésével kezdett foglalkozni; az ítélet
- oldal
- bekezdése tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt és társai 2009 év folyamán elhatározták, hogy a kábítószer-kereskedelmet kiterjesztik Magyarország területére is; ugyanezen oldal
- és
- bekezdése pedig tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt legkésőbb 2010 év elején felvette a kapcsolatot a II. rendű terhelttel és megállapodott vele abban, hogy az általa Magyarországra szállított kábítószer átvételében, raktározásában, adagolásában és eladásában fog részt venni, a II. rendű terhelt az együttműködésbe bevonta a III. rendű terheltet; az I. rendű terhelt, a II. rendű terhelt és a III. rendű terhelt együttműködése során három alkalommal érkezett Magyarországra kábítószerszállítmány. A tényállásból tehát pontosan megállapítható, hogy az I. rendű terhelt több mint három személlyel állt kapcsolatban, tisztában volt azzal, hogy a kábítószer- kereskedéssel foglalkozó szervezet mely tagokból áll, és tevékenységét a tényállás szerint is velük összehangoltan, szervezetten valósította meg. A hosszabb időre szervezettséget alátámasztotta a közel másfél évig tartó elkövetés ténye, az összehangolt működést pedig a beszerzésre, szállításra, tárolásra, adagolásra, értékesítésre, az ennek érdekében átalakított járművek használatára, az igénybe vett lakásokra, raktárként használt ingatlanokra, a továbbértékesítés céljából azokban tárolt eszközökre vonatkozó tények is. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt az elkövetés valamennyi formájában aktív szervezőként és irányítóként vett részt, azaz a bűnszervezet valamennyi törvényi ismérvével teljes mértékben tisztában volt, a bűnszervezet külső tárgyi jellegű ismérvei számára egyértelműen felismerhetőek voltak. A terhelt pedig tisztában volt azzal is, hogy háromnál több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportban követ el súlyos bűncselekményt, így a bűnszervezetben elkövetés valamennyi feltétele megvalósult (BH 2007.3.). Így a Fővárosi Ítélőtábla törvényesen állapította meg az I. rendű terhelt terhére azt, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és ezért törvényesen zárta ki a Btk.
- §
(4)bekezdés c) pontjára figyelemmel a feltételes szabadság kedvezményéből is. A Kúria mindezekre figyelemmel miután olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, melynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles -, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott másodfokú ítéletet a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be.
- §-a alapján az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartotta. A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- március
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő