A határozat elvi tartalma: A bíró kizárásának az a szabálya, amely szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett, csak a hatályon kívül helyezés folytán megismétlendő eljárási szakaszra vonatkozik, de az eggyel magasabb szinten történő felülbírálat során már nem érvényesül. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1764/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin tanácselnök Dr. Vaskuti András előadó bíró Dr. Csák Zsolt bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: gyermekpornográfia bűntette Terhelt: M. Zs. Elsőfok: Ráckevei Járásbíróság, 18.B.700/2013/20., ítélet, tárgyalás,
- március
- Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 14.Bf.581/2014/6., ítélet, tanácsülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre, illetve felmentés érdekében Rendelkező rész A Kúria a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Ráckevei Járásbíróság 18.B.700/2013/
- számú ítéletét, illetve a Budapest Környéki Törvényszék 14.Bf.581/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Ráckevei Járásbíróság a
- március 27-én meghozott 18.B.700/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki gyermekpornográfia bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló [2] [3]
- évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés a) pont]. Ezért a bíróság hat hónap - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a
- január 15-én jogerőre emelkedett 14.Bf.581/2014/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, egyebekben azt helybenhagyta. A felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítélet tényállásának lényege szerint: a terhelt feleségével és közös kiskorú gyermekükkel együtt feleségének rokonánál laktak 2007 júniusától. Az albérletben külön szoba, saját számítógép és internet hozzáférésük is volt. A terhelt közelebbről meg nem határozható időben, de 2007 év őszén csatlakozott a www.szex.ocean.com <http://www.szex.ocean.com/> címen elérhető internetes weboldalhoz, ahonnan olyan kép- és videofájlokat töltött le, amelyek 18 év alatti lányokat és fiúkat ábrázoltak pornográf helyzetben. A terhelt egy internetes társalgó (chat) oldalon kötött ismertségét felhasználva további, ugyancsak 18 év alatti személyekről kapott pornográf felvételeket, amelyeket számítógépe merevlemezén tárolt, illetve azokat - a tényállásban részletezett adathordozókon - CD lemezeken rögzítette és tárolta. II. [4] [5] A bíróság jogerős határozata ellen a terhelt a Büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdés
- b)pontjára - tartalmát tekintve a
- c)pontjára is alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését, illetve bizonyítottság hiányában az ellene emelt vád alóli felmentését indítványozta. Álláspontja szerint büntetőjogi felelősségének megállapítására törvénysértően került sor. Vele szemben koncepciós eljárást folytattak, amelynek hátterében az állt, hogy a reá terhelő vallomást tett tanúnak sikerüljön megszereznie az ő kiskorú gyermeke feletti gyámi jogosultságot, mivel a tanúnak nem lehetett saját gyermeke. A nyomozati szakaszt illetően kifogásolta, hogy a házkutatást az eljárási szabályokat megsértve csak az általa lakott szobában folytatták le. Előadta, hogy a számítógépére soha nem töltött le és azon, illetve egyéb adathordozón soha nem tárolt pornográf felvételeket, és bár a nyomozás során az ezzel ellentétes, önmagára terhelő tartalmú vallomást aláírta, de mivel akkor ügyvéd nem volt jelen, így azt gondolta, hogy ennek a későbbiekben nem lesz jelentősége. Sérelmezte, hogy védője nem végezte kellő [6] körültekintéssel a munkáját, nem tett meg mindent ártatlanságának bizonyítása érdekében. A bírósági eljárásban kifogásolta a tanú részére az írásbeli vallomástétel engedélyezését, ami miatt az általa szükségesnek tartott szembesítés elmaradt. A rendelkezésére álló bizonyítékok, így tanú vallomása és az orvosszakértői vélemény nem elegendőek bűnösségének bizonyítására, és a megismételt eljárásban sem merült fel új bizonyíték, a bíróság csupán megtekintette a felvételeket annak megállapítása céljából, hogy azok pornográfnak minősülnek-e. A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban másodfokon részben azok a bírók jártak el, akik a korábbi elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezték - így alappal bizakodott, abban, hogy ezúttal felmentik azért állapították meg a büntetőjogi felelősségét mégis, mert enélkül nem kötelezhették volna az igen tetemes bűnügyi költség megfizetésére. Végezetül - a vele szemben kiszabott büntetést csekélynek, de ártatlansága miatt mégis jelentősnek tartva - sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság mellőzte az enyhítő körülmények közül a nyomozás során tett beismerő vallomását. A terhelt mindezen túl ártatlanságának bizonyítására további bírósági iratok beszerzését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1826/2015. számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria annak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [7] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [8] Felülvizsgálatra csak a Be. 416. §
(1)bekezdésében meghatározott okok alapján van lehetőség, ezen belül az
- a)és
- b)pont alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, a
- c)pont alapján pedig - a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt eljárási szabálysértések esetén van lehetőség. E törvényi okok köre nem bővíthető. [9] A Kúria így nem foglalkozhatott a terhelt által megjelölt, és a nyomozati szakaszban állítólagosan megvalósult eljárási szabálysértésekkel, így sem a házkutatás lefolytatásának körülményeivel, sem azzal, hogy miért, miben bizakodva írta alá a terhelt a beismerő vallomását. [10] Nem képezheti felülvizsgálat tárgyát az sem, hogy az ügyvéd milyen alaposan, mennyire lelkiismeretesen látta el a védői munkáját. [11] Nem tekintendő eljárási szabálysértésnek, így a Be. fent hivatkozott rendelkezése szerint a felülvizsgálati eljárásban nem támadható sem a tanú részére az írásbeli vallomás engedélyezése, sem az, hogy a terhelt által szükségesnek vélt szembesítés lefolytatására nem került sor. [12] Bár a terhelt nem a megismételt eljárást lefolytató tanács személyi összetételét, hanem a döntésének a tartalmát kifogásolta, de szükséges utalni arra, hogy a másodfokú bíróság fellebbviteli tanácsa a megismételt eljárás során törvényesen lett megalakítva. [13] A Be. 21. §
(3)bekezdésének c) pontja értelmében - az
(1)bekezdésében szabályozott eseteken kívül - a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat, vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett. Az
(5)bekezdése azonban kivételt teremt az említett szabály alól, amennyiben úgy rendelkezik, hogy a
(3)bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában vett részt. Az újabb másodfokú eljárás is megismételt eljárás, de a kizárási ok csak a hatályon kívül helyezés folytán megismétlendő eljárási szakaszra vonatkozik, az eggyel magasabb szinten történő felülbírálat során már nem érvényesül (BH 2015.57.). [14] A Be. 416. §
(4)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás (XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható. A felülvizsgálati indítványnak a bűnügyi költség viselését sérelmező részének elbírálására a Be.
- §-ában szabályozott különleges eljárás keretében van lehetőség. [15] A fentiekre figyelemmel a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványnak az eljárási szabályok megsértésére hivatkozásai részben a törvényben kizártak, részben alaptalanok. [16] A Kúria a Be.
- §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. [17] Ilyen, a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. [18] A Be. 423. §
(1)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tényállás alapját képező bizonyítékok, illetve a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége sem vitatható, a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van. Ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, további bizonyításra nem kerülhet sor, és a terhelt bűnösségét és a cselekmény minősítését a jogerős határozatban rögzített tényállás alapján kell elbírálni. [19] Ebből következően a felülvizsgálati indítvány azon része, amely a terhelt vallomásainak értékelését, a tanú vallomásának és a szakértői véleménynek a bizonyító erejét támadja törvényben kizárt, miként nincs lehetőség a terhelt által indítványozott további iratok bizonyítás céljára történő beszerzésére és ismertetésére sem. [20] A büntetést sérelmezve felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. Amennyiben a minősítés törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogi szabályt nem sértett meg, mérlegelési jogkörben és törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke felülvizsgálati eljárásban nem támadható. [21] Következésképpen nem képezheti felülvizsgálat tárgyát a súlyosító és az enyhítő körülmények bíróság általi mérlegelő tevékenysége sem. [22] A Kúria mindezekre figyelemmel a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. IV. [23] A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő