Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.459/2015/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Viktor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárközy Szabolcs ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján meghozott 25.P.22.222/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja. Megállapítja, hogy alperes a felperes emberi méltóságát is megsértette azzal, hogy a B. című napilapban
- május
- napján a „Jégeralsót kért H. a fogdába",
- február
- napján „40 kilót fogyott H. a börtönben",
- február
- napján „Börtöndiéta: H. 40 kilót adott le", majd „Fogyó H.",
- február
- napján „Állami pénzen szépülhet H.",
- február
- napján „Heti egyszer fürödhetett H., továbbá a hírportálon
- május 19.napján „Fázik a cellájában felperes neve"
- február
- napján „40 kilót fogyott H. a börtönben"
- február
- napján „Állami pénzen szépülhetne H."
- február
- napján „Így élt felperes neve a börtönben",
- február
- napján „Íme H. diétájának titka" című cikkek illusztrációjaként a felperest bilincsben, vezetőszáron ábrázoló fényképfelvételt tett közzé. Alperest terhelő nem vagyoni kártérítés összegét 800.000 (Nyolcszázezer) forintra és annak járulékaira felemeli, a felperes kereseti illetékfizetési kötelezettségét 309.000 (Háromszázkilencezer) forintra, alperes illetékfizetési kötelezettségét 48.000 (Negyvennyolcezer) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 154.000 (Százötvennégyezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 412.000 (Négyszáztizenkettőezer) forint, alperes 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Felperes 2009-ig B. főpolgármester-helyettese,
- évig országgyűlési képviselő volt. A felperes ellen büntetőeljárás van folyamatban különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt. Büntetőeljárás során felperes
- május
- napjától
- május
- napjáig őrizetben, majd
- május
- napjától
- február
- napjáig előzetes letartóztatásban, végül
- február
- napjától
- június
- napjáig házi őrizet hatálya alatt állt. A B. című napilapot alperes adja ki, valamint üzemelteti a hírportált. A B. című napilap
- május
- napján megjelent számában „Órákig vallott H." címmel cikk jelent meg, melyben a felperes őrizetbe vételéről számoltak be. Ennek illusztrációjaként a felperest bilincsben, vezetőszáron ábrázoló fényképet tettek közzé. A B. című napilap
- május 17-ei számában „Jégeralsót kért H. a fogdába" címmel jelent meg cikk, melyben a felperes fogva tartásának körülményeiről számolt be a napilap, e cikk illusztrációjaként is a felperest vezetőszáron és bilincsben ábrázoló kép jelent meg. A B. című napilap
- december 27-ei számában „Katasztrófák éve volt a magyaroknak 2010." címmel év végi összegzésként május hónapra az év korrupciós botrányaként feltüntetve a felperes ellen folyamatban lévő büntetőeljárás tárgyát, a felperesről készült fényképfelvételt jelenített meg, amelyen a felperes vezetőszáron és bilincsben került ábrázolásra.
- február
- napján a B. napilapban „40 kilót fogyott H. a börtönben" címmel cikk jelent meg, melyben arról írtak, hogy egyre rosszabb az egészségi állapota a fogvatartott felperesnek és ennek szemléltetésére a felperesről készült olyan fotót csatoltak, amin az látszott, hogy a testsúlyából leadott, ezen fényképfelvételen is vezetőszáron, valamint bilincsben volt látható a felperes.
- február
- napján „Börtöndiéta: H. negyven kilót adott le" címmel jelent meg ismételten cikk, melynek ajánlója a címlapon is megjelent, valamint maga a cikk az újság
- oldalán jelent meg, ott „Fogyó H." címmel. A cikk, valamint az ajánló illusztrációjaként kép is közzétételre került a felperesről, melyek közül három fényképfelvétel vezetőszáron és bilincsben ábrázolja a felperest.
- február
- napján „Állami pénzen szépülhet H." címmel jelent meg a cikk a B. című napilapban, amelyben arról számolt be az alperes, hogy Otól és a felperes jogi képviselőitől kapott adatokból kiszámította, hogy az előzetes letartóztatásban lévő felperes korábbi súlya és drasztikus súlyvesztése alapján, jogosult lehet az ingyenes hasplasztikára. E cikk illusztrációjaként a már korábban,
- február 16-án és
- február 18-án megjelent cikkek során felhasznált fényképeket tette közzé újból az alperes. A B.
- február 26-ai számában „Heti egyszer fürödhetett H." címmel cikk jelent meg az alperesi napilapban, melyben a felperes házi őrizetbe való kerüléséről számolt be az újságcikk. Ennek illusztrációjaként a korábban már többször megjelentetett fényképet használta fel az alperes, amelyen a felperes vezetőszáron, bilincsben volt látható. A B. napilap
- november 11-ei számában „D.G.-re panaszkodik H." címmel cikk jelent meg, melyben a portálról átvett cikket közölt az alperesi napilap. Ennek illusztrációjaként újfent a felperest vezetőszáron és bilincsben ábrázoló képet tett közzé. A hírportálon
- május
- napján „Őrizetbe vették felperes nevet exkluzív képek" címmel kép jelent meg, mely a felperes őrizetbe vételéről számolt be. E cikkhez kapcsolódóan annak illusztrációjaként a felperesről öt darab fényképfelvételt tettek közzé, amelyeken valamennyi esetben vezetőszáron és bilincsben volt látható a felperes. A hírportálon
- május
- napján „Előzetesbe helyezték felperes neve" címmel cikk jelent meg, melyben a felperes előzetes letartóztatásának elrendeléséről számoltak be. A cikk illusztrációjaként a felperes vezetőszáron, bilincsben ábrázoló képet hoztak nyilvánosságra. A hírportálon
- május
- napján „Dugdosták a bíróságon felperes neve" címmel cikk jelent meg, melyben a felperes előzetes letartóztatásának elrendelésével kapcsolatos bírósági eljárásról számoltak be. A cikk illusztrációjaként a felperest civil rendőrautóban, bilincsben ábrázoló képet tettek közzé. Alperesi weboldal
- május
- napján „Fázik a cellájában felperes neve" címmel cikk jelent meg a felperes fogva tartásának körülményeiről, melyhez az előző napon közzétett fénykép került illusztrációként újfent megjelenítésre. Alperesi portálon
- február
- napján „Negyven kilót fogyott H. a börtönben" címmel cikk jelent meg, mely az ugyanezen a napon a B. című napilapban megjelent cikket tartalmazta. A cikk illusztrációjaként a felperesről a napilapban is látható kép került közzétételre. A portálon
- február
- napján „Állami pénzen szépülhetne H." címmel cikk jelent meg az ugyanezen a napon a B. című napilapban megjelent cikk szövegével. E cikk illusztrációjaként az újságban is látható kép került közzétételre.
- február 23-án „Kiszabadult felperes neve" címmel galériát tettek közzé a weboldalon, melyben a felperes szabadulásáról készített nyolc darab fényképfelvétel volt látható. Az oldalon
- február
- napján „Így élt H. a börtönben" címmel cikk jelent meg a felperes házi őrizetbe kerülése kapcsán, melynek alkalmával a már korábban is közzétett, a felperest vezetőszáron és bilincsben ábrázoló fotó került megjelenítésre illusztrációként. A weboldal
- február
- napján „Íme H. diétájának titka" címmel az alperesi napilapban másnap megjelent cikket közölte, melynek illusztrációjaként a felperest vezetőszáron, bilincsben ábrázoló képet közölt. Felperes a felvételek nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá,
- szeptember
- napján alperest írásban 5.950.000 forint megfizetésére szólította fel. Felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg emberi méltóságának, képmása védelméhez fűződő jogának megsértését, mert az alperes a napilapban és az internetes portálon a felperest megbilincselt állapotban ábrázolta. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest elégtételadásra akként, hogy a B. napilapban ugyanennyi példányszám mellett, ugyanakkora terjedelemben és a honlapon közzétett közleményben ugyanolyan terjedelemben jelentesse meg az eljárás során hozott ítélet rendelkező részét, továbbá fejezze ki sajnálkozását az okozott jogsértésért. Kérte az alperes kötelezését arra, hogy az archívumból, valamint a honlapról a felperesről készült, keresettel érintett fényképfelvételeket távolítsa el. Kérte az alperest 5.950.000 forint és ezen összeg után
- november
- napjától a Ptk.
- § szerinti mértékű késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kötelezni. Keresetét a Ptk. 76., 80.,
- §
(1)bekezdésének a), b),
- c)és
- e)pontjára alapította. Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes a bíróság folyosóján nyilatkozott, a fényképfelvétel készítéséhez ráutaló magatartással hozzájárult. Saját weboldalán maga tett közzé olyan fotókat, amelyek őt bilincsben, vezetőszáron, rendőrök kíséretében, arcának kitakarása nélkül ábrázolták. Vitatta, hogy valamennyi fényképfelvétel bilincsben és vezetőszáron ábrázolja a felperest. Arra is utalt, hogy a felperes közszerepléséhez, közéleti tevékenységéhez kapcsolódó bűncselekményt követett el, a fényképek ezért közszereplés alkalmával készültek. Előadta, hogy a felperesről a képek olyan időpontban kerültek nyilvánosságra, amikor már a felperes nem állt kényszerintézkedés hatálya alatt, ugyanis a felperes 2011 júniusáig házi őrizetben volt. Elévülési kifogása volt a 2010. május 22. napja előtt megjelent fényképfelvételekkel kapcsolatos kereseteket illetően. Vitatta a kereset összegszerűségét is azzal, hogy a hátrány bekövetkeztének a tényét és a kár alperesi cikkel való ok-okozati összefüggését a felperes semmivel nem bizonyította. A felperes személyére 2009-2010-ben komplett országos politikai választási kampányt épített fel az akkori ellenzék, ehhez képest az alperesi közlések további sérelmet, többletkárt nem okozhattak. Amennyiben a felperest érték is károk, hátrányok, azok semmiképpen sem az alperesi cikkre vezethetők vissza. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmása védelméhez fűződő jogát azzal, hogy a B. című napilapban 2010. május 16-án megjelent számában „Órákig vallott H.", 2010. május 17. napján megjelent számában „Jégeralsót kért H. a fogdába", 2010. december 27. napján megjelent számában „Katasztrófák éve volt a magyaroknak 2010.", 2011. február 16. napján megjelent számában „Negyven kilót fogyott H. a börtönben", 2011. február 18. napján megjelent számában „Börtöndiéta: H. 40 kilót adott le", 2011. február 19. napján megjelent számában „Állami pénzen szépülhet H.", 2011. február 26. napján megjelent számában „Heti egyszer fürödhetett H." és a 2011. november 11. napján megjelent számában „D.G.-re panaszkodik H." című cikkei illusztrációjaként, valamint a hírportálon 2010. május 15. napján közzétett „Őrizetbe vették felperes nevet", 2010. május 17. napján közzétett „Előzetesbe helyezték felperes nevet", 2010. május 18. napján közzétett „Dugdosták a bíróságon felperes nevet", 2010. május 19. napján közzétett „Fázik a cellájában felperes neve", 2011. február 14. napján közzétett „40 kilót fogyott a börtönben", 2011. február 18. napján közzétett „Állami pénzen szépülhetne H.", 2011. február 23. napján közzétett „Kiszabadult felperes neve", 2011. február 25. napján közzétett „Így élt felperes neve a börtönben" és a 2011. február 17. napján közzétett „Íme H. diétájának a titka" cikkek illusztrációjaként a felperest vezetőszíjon és bilincsben ábrázoló fényképeket közölt. Eltiltotta az alperest a további jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a B. című napilapban a cikkekkel azonos helyen, azonos betűmérettel, valamint a internetes oldalon a cikkek címe fölött, tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, sajnálkozását kifejezve és a képmásokat a honlapról és az archívumból is távolítsa el oly módon, hogy az a továbbiakban ne legyen hozzáférhető. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 forintot és ezen összeg után 2011. november 12. napjától a kifizetés napjáig a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította. A le nem rótt 393.000 forint illetékből a felperes 327.000 forintot, alperes 66.000 forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. Elsődlegesen az elévülési kifogás kérdésében foglalt állást. E körben felhívta a Ptké. 1. §
- a)pontját, melyből arra következtetett, hogy az időmúlás tényének kezdete bír jelentőséggel, így az elévülés megszakítására az elévülési idő kezdetekor hatályos jogszabályt, a régi Ptk.-t kell alkalmazni. Ennél fogva pedig a követelés teljesítésére irányuló felszólítás alkalmas volt az elévülés megszakítására, mely az öt éves elévülési időn belül történt. Az elévülés megszakadását követően pedig a régi Ptk. 327. §
(2)bekezdés értelmében az elévülés újból megkezdődött, mely időponthoz képest ugyancsak az elévülési időn belül került sor a követelés keresettel történő érvényesítésére. Ezért az alperes elévülési kifogását elutasította. Ezt követően a Ptk. 76. §, az Alkotmány 54. §
(1)bekezdése, a Ptk. 80. §
(1)bekezdésének ismertetését követően rámutatott arra, hogy a felperes képmáshoz fűződő joga és emberi méltósága sérelmét állította azonos tények alapján. Az emberi méltóság sérelme nem valósult meg, mert jogszerűen alkalmazott kényszerítőeszköz felperessel szembeni használatát láttatja, mely a rendőrség eljárásának szükséges eszköze. A perbeli élethelyzet a felperessel szemben indult büntetőeljárás, illetve az annak során különböző eljárási cselekményeknél való felperesi jelenlét volt, melynek alkalmával hét alkalommal az alperes munkavállalója, míg további alkalmakkor más fotósok készítettek a felperesről fényképfelvételeket. A terhelti minőség pedig a bűncselekmény jellegétől függetlenül semmiképpen sem alapozhat meg közszereplői minőséget, így a bíróság azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperesről nem a közszereplése alkalmával készültek fényképek, így az alperesi hivatkozás semmiféle korlátot nem állított fel a felperesi hozzájárulás szükségessége szempontjából. A közszereplő képmása is csak a közszerepléssel összefüggésben közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül. A felperes saját képmásának, saját honlapján való elhelyezése alperes számára nem ad felhasználáshoz fűződő jogosultságot, mert a Ptk. 75. §
(3)bekezdése szerinti hozzájárulást nem lehet kiterjesztően értelmezni. Erre tekintettel a bíróság az alperes jogsértését megállapította és alkalmazta a Ptk. 84. §
(1)bekezdés b),
- c)és
- d)pontjában foglalt jogkövetkezményeket. A nem vagyoni kártérítés tekintetében részletesen ismertette a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontját és Ptk. 355. §
(4)bekezdését. Figyelembe vette, hogy felperesről közel egy év alatt 17 alkalommal jelent meg a képmását illusztrációként tartalmazó közlés az interneten, valamint a nyomtatott sajtóban. E rendszeresen visszatérő cikkek pedig fenntartották az olvasók érdeklődését a felperes fogva tartásáról készült felvételek iránt és széles körben ismertté váltak. Ugyanakkor a felperes által állított hátrányok bekövetkeztében nem kizárólag a fényképfelvételek közzététele játszott szerepet, nagyobb súllyal magának a büntetőeljárásnak a megindulása számított. Figyelembe kellett venni, hogy az N. Zrt. 300.000 forint, az N. 350.000 forint összegű kártérítés megfizetésére volt köteles hasonló jellegű fényképek közzététele miatt. Erre tekintettel a kártérítés mértékét akként határozta meg, hogy a fenti marasztalásokban a reparáció részben már megtörtént. Perköltségről a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján döntött. Az ítélet ellen felperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a felperes keresetének teljes egészében adjon helyt. Másodlagosan kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. Fenntartotta azon érvelését, miszerint a felperes emberi méltósághoz fűződő jogának sérelme is megvalósult. Felperest ugyanis bilincsben, megalázó helyzetben ábrázolták, ezzel egyértelmű, hogy a felperes hozzájárulása nélkül készített képek nem csak jogszerűtlenek voltak, hanem azok közzétételével a felperes emberi méltóságát is megsértette az alperes, amely egyben az Smtv. 14. §
(2)bekezdését is sértette. Sérelmezte az elsőfokú bíróság által meghatározott nem vagyoni kártérítés összegét. Hangsúlyozta, hogy az N. Kft.-t a bíróság 350.000 forintra kötelezte egyetlen,
- október 15-ei számban megjelölt illusztrációért. Az N. Zrt. alperessel szemben szintén egyetlen sérelmes kép közzétételéről volt szó
- július
- napján. Ebben a perben az ezen egyetlen jogsértő kép megjelentetése miatt, 300.000 forint kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezték az alperest. Ezen eljárásokkal összevetve 17 alkalommal sértette meg alperes a felperes képmáshoz fűződő jogát és emberi méltóságát, jóval nagyobb példányszámú terjesztésről lehet beszélni. Ezt meghaladóan egyértelmű az, hogy minél nagyobb példányszámban jutottak el a nyilvánossághoz az alperes által közzétett jogsértő felvételek, annál súlyosabbá vált a felperessel szembeni negatív megítélés. A terjesztési adatok tükrében nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy 2010-
- évben az adott lapnak rekord árbevétele volt, amely megközelítette a 14.000.000 forintot. Álláspontja szerint, az alperest sújtó kártérítési kötelezettség nem áll arányban a jogsértés tényével. Alperes fellebbezési ellenkérelmében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben, felperest pedig a perköltségben marasztalja. Előadta, hogy az alperes ugyan fenntartja az elsőfokú eljárásban a felperesi igény jogalapja, így különösen közszereplői mivolta vonatkozásában tett minden nyilatkozatát, ehhez kapcsolódó jogi álláspontja is változatlan, ettől függetlenül a Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság ítéletét megalapozottnak fogadta el. Az emberi méltóság sérelmével kapcsolatban felhívta a 8/
- (IV.23.) AB határozatot, mely rámutatott arra, hogy az emberi méltóság úgynevezett anyajog abban az esetben, ha az adott tényállásra nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. A fentiek alapján a felperes emberi méltósághoz való joga, más személyiségi joggal párhuzamos hivatkozás indokolatlan duplikációt jelentene. Vitatta, hogy alperes megsértette volna a felperes emberi méltóságát. A nem vagyoni kártérítés körében az elsőfokú bíróság a tényállást kellően feltárta, a peradatokat megfelelően értékelte, az elsőfokú eljárás során a nem vagyoni kártérítés körében tett nyilatkozatát változatlanul fenntartotta. A felperes fellebbezése részben megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül (Pp.
- §
(3)bekezdés). A másodfokú eljárás során a felek nem támadták az elsőfokú bíróságnak a képmáshoz fűződő jog sérelmével kapcsolatosan elfoglalt jogi álláspontját, nem volt vitás alperesi jogsértés és a kártérítési felelősség fennállása sem. Felperes az emberi méltóság sérelmének megállapítását, a nem vagyoni kártérítés összegének felemelését kérte. Ebben a körben az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a felperes emberi méltóságának sérelme és az általa érvényesített kártérítési igény vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla az alábbi álláspontot foglalta el. A Ptk. 75. §
(1)bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.
- § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdés szerint a képmáshoz fűződő jog több jogosítványt foglal magában. Tartalmazza a felvétel készítéséhez és annak nyilvánosságra hozatalához való engedélyezés jogát, ezen túlmenően a jogosult meghatározhatja, hogy hol és milyen körülmények között milyen összefüggésben hozható nyilvánosságra a felvétel. Mindez azt is jelenti, hogy a jogosult által történő közzététel sem eredményezi, hogy a fénykép a továbbiakban egyéb fórumokon vagy más médiamegjelenésekben szabadon felhasználhatóvá válik. A megjelentetés mindenkor a jogosult engedélyéhez kötött, aki arra vonatkozóan is tehet megkötéseket, hogy milyen módon, adott esetben milyen szövegű képaláírással jelenhet meg a felvétel. Az arra jogosulatlan személy részéről a hozzájárulás nélküli felhasználás önmagában kiváltja a képmáshoz fűződő jog sérelmét, azonban a fényképfelvétel megalázó kontextusba helyezése egyben az emberi méltóság sérelmével is járhat. Azzal egyetértett az ítélőtábla, hogy a büntetőeljárás alá vont személyek bilincsben történő képi ábrázolása nem minden esetben és nem automatikusan jár együtt az emberi méltóság sérelmével, hiszen a jogszerűen alkalmazott bilincs a büntetőeljárás során használt kényszerintézkedés, ennek képi megjelenítése azon jelentéstartalom vizuális erősítése, hogy az ábrázolt személy büntetőeljárás hatálya alatt áll. Alperes azonban
- május
- napján a „Jégeralsót kért H. a fogdába",
- február
- napján „40 kilót fogyott H. a börtönben",
- február
- napján „Börtöndiéta: H. 40 kilót adott le", majd „Fogyó H.",
- február
- napján „Állami pénzen szépülhet H.",
- február
- napján „Heti egyszer fürödhetett H., a hírportálon
- május
- napján „Fázik a cellájában felperes neve",
- február
- napján „40 kilót fogyott H. a börtönben",
- február
- napján „Állami pénzen szépülhetne H.",
- február
- napján „Így élt felperes neve a börtönben",
- február
- napján „Íme H. diétájának titka" című cikkben a felperest olyan megalázó helyzetben mutatta be, ami már nem kifejezetten a kényszerintézkedésről szóló hiteles tájékoztatással állt összefüggésben, hanem a testsúlyának rohamos elvesztésével, a büntetésvégrehajtás során viselt öltözetével, élete minőségi romlásának taglalásában állt. Ennek illusztrációjaként a felperes bilincsben, vezetőszáron való ábrázolása a felperes személyes megszégyenítésével, ekként az emberi méltóságának sérelmével is járt. Az Smtv.
- §
(1)bekezdés szerint a médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot, ennek megsértése a képmáshoz fűződő joggal való visszaélésen túl további jogsértést eredményez. Minderre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a jogsértést a Ptk. 84. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglalt cikkeket illetően az emberi méltóság tekintetében is megállapította. A Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontja szerint, akit személyhez fűződő jogában sértenek, kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Azt tehát, hogy a kártérítés feltételei fennállnak-e, a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó rendelkezések alapján kell eldönteni. Felperest ért nem vagyoni hátrányokat a Ptk. 355. §
(4)bekezdése alkalmazásával pénzben kell megtéríteni annak ellenére, hogy az őt ért sérelem pénzbeni egyenértékben nem kifejezhető, a pénzbeli megtérítéssel a nem vagyoni hátrányokat kiküszöbölni nem lehetséges. A nem vagyoni kártérítésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az okozott sérelmet a pénzbeli megtérítés nagyságrendjével nyújtotta előnyökkel enyhítse. A nem vagyoni kárpótlásra való jogosultságot a személyhez fűződő jogok sérelme, annak személyre gyakorolt hatása alapozza meg. Arra helytállóan hivatkozott a felperes, hogy a nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásánál a jogsértés tárgyi súlyát, annak ismétlődő jellegét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A káresemény időpontjában hatályos Ptk. alapján a nem vagyoni kártérítés általános szabályai az irányadóak, ezért az elsősorban a nem vagyoni hátrány kompenzálására szolgál. Visszatartó szerepet legfeljebb oly módon tölt be, hogy a személyhez fűződő jogok sérelme nem marad következmény nélkül, az okozott hátrány kiküszöbölésére vagyoni eszközök is figyelembe vehetők. A jogsértés tárgyi súlyát, a felróhatóság mértékét, annak ismétlődő jellegét a nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásakor ezért csak akkor lehet mérlegelés tárgyává tenni, ha az a sérelmet szenvedő félben a szubjektív hiányérzetet, az elszenvedett hátrányt fokozza, a kompenzálásra szoruló hátrányt növeli, ekként téves az a felperesi érvelés, miszerint a nem vagyoni kártérítés összege az egyes képfelvételre jutó kár és a felvételek számának egyszerű szorzataként határozandó meg. Emellett rámutat az ítélőtábla arra is, hogy alperesi jogsértés Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt jogkövetkezménye magánjogi büntetés funkciójával nem bír, de a jogsértéssel elért előny átengedésével sem jár. A felperes által elszenvedett sérelem ezért alapvetően a felperes személyes előadása alapján ítélhető meg. Felperes ügyszámú jegyzőkönyvben előadta, hogy alperes
- május 15-től
- február
- napjáig tartó időszakban számos esetben megalázó, megszégyenítő helyzetben ábrázolta, mellyel a közvéleményt hátrányosan befolyásolta, a felperes negatív megítélését erősítette, az ellenséges közhangulatot fenntartotta. A felperes által felhozott tények köztudomásúan hátrányos élethelyzetet eredményeznek, amelynek kompenzálására - az emberi méltóság sérelmére is tekintettel - a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint 800.000 forint nem vagyoni kártérítés szükséges, egyben elégségesnek mutatkozik. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben, a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, mely egyben érintette a felek által fizetendő kereseti illeték összegét is. A per tárgyának értéke 5.950.000 forint a le nem rótt kereseti illeték összege ezért helyesen 357.000 forint, melyből alperes a Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján 48.000 forint, felperes 309.000 forint megfizetésére köteles. Ezt meghaladóan pedig az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. A másodfokú eljárás során a fellebbezési érték 5.450.000 forint, fellebbezési illeték 436.000 forint, melyből a felperes a Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján 412.000 forintot, alperes 24.000 forintot köteles megfizetni külön felhívásra az állam javára. Felperes a különbözeti pertárgyérték számítás alapján 4.850.000 forint erejéig a másodfokú eljárás során pervesztes, ezért a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdésében foglalt és a 4/A. § alapján járó 121.250 forint+ ÁFA összegű másodfokú perköltség viselésére köteles. Budapest,
- április
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Szirmai Nikoletta bírósági ügyintéző . Volein Anna s.k. bíró