A határozat elvi tartalma: A jogszabályban meghatározott feltételeknek meg nem felelő dohánybolt működési engedélyének visszavonása jogszerű. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.657/2015/13.szám A Kúria a dr. Györgyi Piroska Sarolta Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Györgyi Piroska Sarolta ügyvéd/ által képviselt felperesnek a dr. Hegedűs Csilla jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. augusztus 26. napján kelt 28.K.34.030/2014/11. számú végzésével kijavított, 2015. július 1. napján kelt 28.K.34.030/2014/9. számú ítélete ellen a felperes által 10. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.030/2014/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperes 2014. június 11-én jövedék ellenőrzést tartott a felperes által üzemeltetett, DKE1010000316 számú dohánytermék kiskereskedelmi engedéllyel rendelkező dohányboltban. Az ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a dohánybolt a K. Terminál bevásárlóközpont része, külön bejáratú egységként az utcáról közvetlenül megközelíthető. A bevásárlóközpont az ingatlan-nyilvántartásban három különböző helyrajzi számon: 163205/19, 163205/20, 163205/25 került bejegyzésre, a 163205/19 és 163205/20 hrsz.-on jegyzett ingatlanokban egy-egy 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű üzlet üzemel. A dohánybolt a 163205/25 hrsz.-on található. A felperes a dohányboltra vonatkozóan szüneteltetés iránti kérelmet terjesztett elő, a hatóság e kérelemnek helyt adott és a 2014. július 3-án kelt határozatával a szüneteltetést engedélyezte. Az alperes 2014. július 11-én ismételt ellenőrzést tartott a dohányboltban, és azt állapította meg, hogy felperes a tevékenységét nem szünetelteti, továbbra is üzemel. Ezt követően az alperes a 2014. július 29. napján kelt határozatával a felperes dohánytermék kiskereskedelmi engedélyét a V. B. u. alatti telephelyre visszavonta. Döntését a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013(VI.7.) Kormányrendelet /a továbbiakban: Korm.r./ 1. számú mellékletének 2.5.
- a)pontja, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékekkiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény /a továbbiakban: Fdv.tv./ 23.§ /1/ bekezdés
- c)pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint felperes telephelyén - figyelemmel arra, hogy a dohánybolt egy 2.500 m2 alapterületet meghaladó eladótérrel rendelkező építményben található - a dohánykereskedelmi tevékenységet csak 2014. május 30-ig lehetett folytatni. A gazdálkodó azonban a szüneteltetési határozat ellenére is értékesítést folytatott. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a határozat nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 2.§ /3/ bekezdése, 3.§ /2/ bekezdése, 50.§-a, 72.§ /1/ bekezdés
- a)pontja előírásainak. Hivatkozott arra, hogy a K. Terminál 3 különböző helyrajzi számon, három különböző épületből áll, így esetében a Korm.r. 1. számú melléklet 2.5.-2.7. pontjaiban foglaltak nem teljesülnek. Laikusként folytatta a szüneteltetés időtartama alatt a tevékenységét, mert az Fdv.tv. 18.§ /2/ bekezdésében foglalt szabályozást nem ismerte. Az alperes rendelkezését az Fdv.tv. 23.§ /1/ bekezdés
- c)pontjára alapította, amelyben foglaltak azonban nem a szüneteltetés alatt végzett tevékenységre vonatkoznak, így téves jogszabályi hivatkozással döntött. A felperes a perben szakértői véleményt csatolt, amely szerint a 163205/25 hrsz.-on lévő üzletházban, illetve a kapcsolódó üzletsoron 2.500 m2-t meghaladó üzlet nem működik. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában elsődlegesen rögzítette, hogy az adóhatóság eljárási jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatát. Idézte továbbá a Korm.r. 2.5.-2.7. pontjaiban foglaltakat, amelyek értelmében dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet (kereskedelmi egység) működik. Dohánybolt nem létesíthető továbbá a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron sem, ha az egyébként a 2.5. pontban meghatározott építménytől fizikailag elkülönül. Amennyiben a dohánybolt (elkülönített hely) vámhatósági engedély megszerzésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és helyen került kialakításra, de egyébként nem felel meg a 2.5., illetve a 2.6. pontban foglaltaknak, úgy e helyen dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet legfeljebb 2014. május 30-ig lehet folytatni. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek között nem volt vitatott: a felperes dohányboltja a V. B. u. elhelyezkedő K. Terminál bevásárlóközpontban található, a V. B. u. 75/C. szám alatti épületben. Az sem képezte vita tárgyát, hogy a K. Terminálban a 75/A. címen található O. Áruház eladóterülete 12.400 m2, a 75/B. alatti T. Áruházé pedig 4.600 m2. Az elsőfokú bíróság az alperes által készített, valamint a szakértői véleményben szereplő, a dohányboltra és környezetére vonatkozó helyszíni képfelvételek alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a dohánybolt a két 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletet magában foglaló, rendeltetését tekintve egyetlen építményben - a bevásárlóközpontban - található. Kifejtette, hogy a Korm.r. 1. számú melléklet 2.6. pontja egyértelműen fogalmaz akkor, amikor akként rendelkezik, hogy dohánybolt nem létesíthető a 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladó térrel rendelkező üzlethez kapcsolódó, azt kiegészítő üzletsoron sem, ha az egyébként attól fizikailag elkülönül, mint a perbeli esetben. A Korm.r.-nek a perben releváns rendelkezése tehát a 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlethez kapcsolódó, kiegészítő, fizikailag elkülönülő üzletsorra is kiterjesztette a dohányboltok működésének tilalmát. A csatolt bérbeadói nyilatkozat és szakértői vélemény ezért a felperesi jogértelmezés alátámasztására nem alkalmas. A Korm.r. 1. számú melléklet 2.7. pontja továbbá azt is kimondja, hogy a 2.5.-2.6. pontokba foglaltaknak meg nem felelően kialakított dohányboltokban a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység legfeljebb 2014. május 30-ig végezhető. Azt, hogy a jogellenes állapot a Korm.r.-ben meghatározott határidőn túl is fenn állt, a felperes nem vitatta, mint ahogyan azt sem, hogy a perbeli helyszínen a Korm.r.-ben meghatározottakon túlmenően sem volt jogosult dohányterméket árusítani, mivel a helyszínre vonatkozóan önként, maga kérte a tevékenysége szüneteltetését. Összegezve az alperes a valósággal egyezően tárta fel az ügyben irányadó tényállást, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján jogszerű döntést hozott. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. A felülvizsgálati kérelem 1. pontjában ismertette az előzményeket, a 2. pontban jogorvoslati kérelmét megindokolta. Sérelmezte, hogy az ítélet tévesen tartalmazza a székhelyét, a rendelkező részben foglaltakkal ellentétes az indokolási rész azon megállapítása, hogy a keresete alapos. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 221.§-át, mert a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékokkal ellentétes tényállást állapított meg. Az egész eljárás alatt vitatta, hogy dohányboltja a K.Terminál bevásárlóközpontban lenne, vagy ahhoz kapcsolódna. A Korm.r. 1. számú mellékletének 2.6.
- a)pontja alkalmazása során azt is vizsgálni kellett volna, milyen kapcsolat áll fenn a bevásárlóközpont és a dohányboltja között. Nem csak külön hrsz-on helyezkedik el a két egység, de külön épületben is van, ezért üzlete nem jogszabálysértő módon működött. Az elsőfokú bíróság nem jelölte meg, hogy a szakértői véleményt milyen bizonyítékként értékelte, annak tartalmát elfogadta-e, illetve amennyiben nem, annak mi volt az oka, nem adta indokát annak sem, hogy a szakértőt tanúként a tárgyaláson miért nem hallgatta meg. A Pp. 3.§ /6/ bekezdését megsértve nem gondoskodott arról, hogy az alperes által becsatolt fényképfelvételeket megismerhesse. Észlelnie kellett volna a hatóság által elkövetett, a Ket. 2.§ /3/ bekezdését, 3.§ /2/ bekezdését, 50.§ /1/ bekezdését sértő eljárását, hogy nem rendelt el helyszíni szemlét, az általa benyújtott szakértői véleményt nem fogadta el, így tisztázatlan tényállás alapján hozta meg jogsértő döntését. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perbelivel tény- és jogazonos ügyben a Kúria már döntött a Kfv.III.35.031/2015/5. számú ítéletében (a továbbiakban: megelőző kúriai döntés), elbírálva az azonos tény- és jogkérdéseket. A Kúria Kfv.III.35.031/2015. számú ügyének közigazgatási eljárásában egy másik jogi személy dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét vonta vissza a hatóság, a dohánybolt címe a felperesével azonos volt, és szintén a K. Terminál bevásárlóközpontban működött, ugyancsak a 163205/25 hrsz. alatt. A megelőző kúriai döntés a perbeli ítéletben foglaltakkal (és a közigazgatási iratokban lévő tulajdoni lap adataival) azonosan tartalmazza azt a felperes által meg nem cáfolt tényt, hogy a K. Terminál bevásárlóközpont három hrsz.-on jegyzett területen található, továbbá, hogy a három közül az egyik a 163205/25 hrsz., amelyen a megelőző kúriai ítélettel érintett dohánybolt, illetve a felperes üzlete is működött. A megelőző kúriai döntésben a Kúria kifejtette, hogy elsődlegesen a Korm.r. 1. számú mellékletének 2.5. pontjában szereplő építmény fogalmát kellett meghatározni, mivel azt kifejezetten sem az Fdv.tv., sem a Korm.r. nem tartalmazza. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2.§ 8. pontja szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). A Kúria megállapította, hogy a Korm.r.ben az építmény fogalma az Étv. 2.§ 8. pontja alkalmazásával értelmezhető, és figyelemmel a K. Terminálról készített helyszíni képfelvételekre is, a dohánybolt (amely azonos címen és hrsz-on található a jelen perbelivel) „a két 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletet is magában foglaló, rendeltetését tekintve egyetlen építményben - bevásárlóközpontban található". (…) „Az, hogy a bevásárlóközpont funkcionálisan egy építmény, ítéleti bizonyossággal megállapítható tény". A Kúria teljes körűen egyet ért az alaki (Pp. 227.§ /1/ bekezdés) és anyagi (Pp. 229.§ /1/ bekezdés) jogerős Kfv.III.35.031/2015/5. számú ítéletben foglaltakkal. Abból következően pedig, hogy a K. Terminál bevásárlóközpont építményben működött a felperesi dohánybolt és két 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet - figyelemmel arra, hogy a Korm.r. 1. számú mellékletének 2.5.
- a)pontja szerint dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik, és a 2.6.
- a)pontja értelmében dohánybolt nem létesíthető 2.500 m2-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlethez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem, ha az egyébként az építménytől fizikailag elkülönül -, továbbá a Korm.r.-ben meghatározott, a 2.5. és 2.6. pontokban foglaltaknak meg nem felelő dohányboltok működésének végső határideje: 2014. május 30-a elmúlt, sem az alperesnek, sem az elsőfokú bíróságnak további bizonyítási eljárást nem kellett lefolytatnia, így a hatóság a Ket.-nek, az elsőfokú bíróság a Pp.-nek a bizonyításra vonatkozó jogszabályhelyeit nem sértette meg, és jogszerűen rendelkezett határozatában az alperes, amely döntést az elsőfokú bíróság megfelelően ítélte meg. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221.§ /1/ bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, precíz tényállást rögzített, az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezte, vizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat, a bizonyított tényállásra helyesen alkalmazta a jogszabályokat, jogszerű döntésének jogi indokolása részletes, közérthető. A Korm.r. 1. számú mellékletének 2.6.
- a)pontjában foglaltak miatt nem alapos az üzlete megközelíthetőségére vonatkozó felperesi hivatkozás. Az ítélet (4. oldal) tartalmazza a felperes által benyújtott szakértői vélemény értékelését is, az ezt hiányoló felperesi előadás téves. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási teherre vonatkozó, a Pp. 3.§ /3/ bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a per első tárgyalásáról készített jegyzőkönyvet megküldte a felperesnek, az iratismertetés (Pp. 138.§ /1/ bekezdés) a jegyzőkönyv szerint teljes körű volt, és nincsen peradat arra vonatkozóan, hogy felperes vagy jogi képviselője a per iratainak megtekintésében akadályozva lettek volna. Az ítéletben felperes rögzített székhelye és a kereset minősítése nyilvánvaló elírás. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. Budapest, 2016. március 03. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró