← Magyarország

P.20790/2012/83 – Balassagyarmati Törvényszék

A ... Törvényszék ... (...) felperesnek - az... Hivatal Jogi Képviseleti Osztály (...) által képviselt ... Törvényszék (...) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A ...Törvényszék a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzetten a ... Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a peres felek előadása, a lefolytatott bizonyítási eljárás és a beszerzett iratanyag alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperes és 12 pertársa tulajdonjog megállapítása és kártérítés iránti pert indított a ... Bíróságon a ... I. rendű, a .. Városi Bíróság II. rendű, a...Megyei Bíróság III. rendű, a...Városi Bíróság IV. rendű, ...Megyei Bíróság V. rendű, ... Bíróság VI. rendű, ...Ítélőtábla VII. rendű, ... Bíróság VIII. rendű, ...Főügyészség IX. rendű, és a ... Ügyészség X. rendű alperesek ellen. A ... Bíróság és a ... Ítélőtábla részéről bejelentett elfogultságra tekintettel, miután mindketten a per alperesei, a ... Bírósága, a

  1. május
  2. napján kelt .... számú végzésében az eljárásra a ...Megyei Bíróságot, az esetleges fellebbezések elbírálására a... Ítélőtáblát jelölte ki. Az I. rendű felperesnek ezen kijelölő végzés kijavítása iránti kérelmét a ... Bírósága ugyanezen ügyszámon
  3. sorszám alatt meghozott végzésében elutasította. Az indokolásból megállapíthatóan az I. rendű felperes a végzés kijavítását arra hivatkozással kérte, hogy a további felperesek időközben keresetüktől elálltak, így az ügyben egyedüli felperesként ő szerepel. A ... Bíróság a
  4. június
  5. napján kelt végzésének indokolásában kifejtette, hogy a kijelölő végzés bevezető része nem kifogásolható a későbbiekben történt elállásra tekintettel, az ugyanis a keresetlevél benyújtásának időpontjában fennálló helyzetnek megfelelően tünteti fel a felpereseket. Az I. rendű felperesnek a... Bíróság kollégiumvezetőjéhez írt panaszlevelére a kollégiumvezető által
  6. július
  7. napján megfogalmazott tájékoztató levél tartalmazza, hogy a kijelölés folytán eljáró bíróság a továbbiakban a törvényes feltételeknek megfelelően a keresetmódosításra vonatkozó szabályok szerint fog eljárni. A ...Megyei Bíróságon az ügy ...szám alatt került iktatásra
  8. május 26-án ... és társai felpereseknek - Magyar Állam és társai alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránti perként. A... Megyei Bíróság a
  9. július
  10. napján kelt
  11. sorszám alatti végzésében - utalással a ... Bíróság kijelölő végzéséből szerzett azon információra, hogy a II-XIII. rendű felperesek a keresetüktől elálltak - felhívta őket, hogy 15 napon belül nyilatkozzanak személyenként, hogy kereseti kérelmüktől az egyes jogcímekre tekintettel külön-külön el kívánnak-e állni és kérik-e per megszüntetését. Tájékoztatta a felpereseket, hogy ebben az esetben a pert vonatkozásukban tárgyaláson kívül megszünteti és azt kizárólag ..., mint I. rendű felperes és az alperesek tekintetében folytatja tovább, az ekkor már
  12. szeptember hó
  13. napjára kitűzött tárgyaláson. Az I. rendű felperest a július 15-én kelt
  14. szám alatti végzésében tájékoztatta arról, hogy a ... Bíróság előtt
  15. november hó
  16. napján megtartott tárgyaláson a felperesek közül az I-V. rendű, a VII-VIII. rendű és a XII. rendű felperesek jelentek meg személyesen. A személyesen jelen lévő felperesek a keresettől történő elállásra nem tettek egyértelmű nyilatkozatot, keresetüket módosították, illetve más alpereseket jelöltek meg. Ezért a II-XIII. rendű felpereseket felhívta arra, hogy egyértelműen nyilatkozzanak a kereseti kérelemtől történő elállással kapcsolatban. Arról is tájékoztatta az I. rendű felperest, hogy amennyiben pertársai közül lesznek olyanok, akik teljes egészében elállnak a keresettől, a bíróság vonatkozásukban a pert a tárgyaláson meghozandó végzésével meg fogja szüntetni. A bíróság felhívására több felperestől érkezett írásbeli nyilatkozat, így a III. rendű felperes írásban nyilatkozott, hogy az I. rendű felperestől mindenféle megbízást visszavont, meghatalmazást a továbbiakban nem biztosít részére. A ...Bíróság előtti tárgyaláson leadták azok névsorát, akik a lakásmaffia pertársaság kontra Magyar Állam tagjaiként szerepleni kívánnak a perben. Határozott írásbeli kijelentést tett, hogy a pertől, keresettől nem állt el, és nem is kíván elállni a jövőben sem. Ugyanilyen tartalmú nyilatkozatot tett a IV., V. rendű felperes is írásban. A VII. rendű felperes írásbeli nyilatkozatában bejelentette, hogy a ... Városi Bírósággal szemben kívánja keresetét államigazgatási jogkörben okozott kárként fenntartani. A XI. rendű felperes írásban megerősítette, hogy
  17. december 6-i keltezésű beadványában visszavonta a keresetét. Sérelmezte ezért, hogy a ...Megyei Bíróság a fenti végzést az ő számára is megküldte. A II. rendű felperes nyilatkozott, hogy a keresetétől eláll, miután időközben olyan jogi tájékoztatást kapott, hogy arra jogcíme nincs. A VIII., IX., X. és XII. rendű felperesek írásban határozottan kijelentették, hogy a pertől, keresetüktől nem álltak el, de a II., III., IV. és V. rendű alperesekkel nem pereskednek. A bíróság
  18. szeptember
  19. napján tartott tárgyalást melyről
  20. sorszám készült a jegyzőkönyv. Ezen tárgyaláson az I., III-VIII., a XII. és XIII. rendű felperesek személyesen, valamint V. rendű felperes jogi képviselője, míg a VI. rendű és az I. rendű alperes képviselője volt jelen. A bíróság megállapította, hogy a jelen nem lévő peres felek szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg a tárgyaláson. Az eljáró bíró tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az első tárgyaláson kívánja azt tisztázni, hogy a felperesek kereseti kérelmüket fenntartják-e, vagy kereseti kérelmüktől elállnak, tekintettel arra, hogy a tárgyalás határnapjáig egyedül II. rendű felperes nyilatkozott egyértelműen úgy, hogy a kereseti kérelmétől eláll. Tájékoztatta a feleket arról is, hogy személyenként kér a felperesektől nyilatkozatot a kereseti kérelmükkel, valamint a perbeli képviselettel kapcsolatban. A tárgyaláson I. rendű felperes csatolta a XI. rendű felperes írásbeli nyilatkozatát a kereseti kérelemtől történő elállásról. Ő maga úgy nyilatkozott, hogy a két helyi bíróság és a ...Főügyészség alperesekkel szemben a kereseti kérelmét nem tartja fenn, miután önálló perbeli jogképességgel nem rendelkeznek. A III. rendű felperes előadta, hogy a keresetét az I. rendű alperessel szemben tartja fenn. IV. rendű felperes akként nyilatkozott, hogy a jogképességgel nem rendelkező alperesekkel szemben nem kíván igényt érvényesíteni, a többi alperessel szembeni keresetét fenntartja. Az V. rendű felperes jogi képviselője a kereseti kérelemmel kapcsolatos nyilatkozat megtételére határidőt kért a bíróságtól. A VI. rendű alperes kizárólag a ... Megyei Bíróságot jelölte meg alperesként, kérve a keresetének a ... Megyei Bírósághoz történő áttételét. A VII. rendű felperes ugyanígy nyilatkozott. A VIII. rendű felperes a IX. és X. rendű felperes képviseletében is nyilatkozatot tett. Ő maga a VI. rendű alperessel szemben tartotta fenn a keresetét, míg a IX. és X. rendű felperesekkel együtt kártérítési igényt a Magyar Állammal szemben érvényesített. A XII. rendű felperes az I. rendű alperessel szembeni kereset tartotta fenn, éppúgy, mint a XIII. rendű felperes. A VII. rendű felperes akként pontosította a keresetét, hogy annak áttételét a ... Megyei Bírósághoz kéri. A felek részéről a nyilatkozatok megtételét követően a bíróság a tárgyalást elhalasztotta azzal, hogy 15 napos határidőt biztosított a felek részére a tárgyalási jegyzőkönyv egyidejű megküldésével arra, hogy kereseti kérelemre vonatkozó pontosításaikat, módosításaikat 15 napon belül jelentsék be. Tájékoztatta a feleket arról, hogy ezen határidő leteltét követően a felek végleges nyilatkozatának függvényében dönt a permegszüntetés, elkülönítés és áttétel kérdésében, valamint önálló végzésben állapítja meg a felek perbeli pozícióit, mely alapján fogja a felpereseket és alpereseket idézni a folytatólagos tárgyalásra. Ezt követően a ...Megyei Bíróság az
  21. szám alatti végzésében a VI. rendű felperes vonatkozásában a pert elkülönítette, megállapítva hatáskörének hiányát és a keresetlevelet áttenni rendelte a... Megyei Bírósághoz. Az
  22. sorszám alatti végzésében a VII. rendű felperes vonatkozásában elkülönítette a pert és megállapítva hatáskörének hiányát a keresetlevelet áttenni rendelte a ...Megyei Bírósághoz. A bíróság a
  23. sorszám alatti végzésében tájékoztatta a feleket az
  24. és
  25. sorszám alatti végzésben a VI., VII. rendű felperesekkel kapcsolatos elkülönítésről, valamint arról, hogy a II. és XI. rendű felperesek kereseti kérelemtől történő elállására tekintettel a pert tárgyaláson kívül meghozandó végzésével meg fogja szüntetni. Felhívta a fenti végzéssel nem érintett I., III., IV., V:, VIII., IX., X., XII. és XIII. rendű felpereseket, hogy 8 napon belül nyilatkozzanak, hogy a pontosított kereseti kérelmüknek megfelelően ők is kérik-e a per tárgyalásának az elkülönítését és a Heves Megyei Bíróság hatásköre hiányának a megállapítását. A
  26. sorszám alatti végzésében a II. rendű felperessel kapcsolatban a kereseti kérelmétől történő elállásra tekintettel a pert megszüntette. A
  27. sorszám alatti végzésében a XI. rendű felperes vonatkozásában a kereseti kérelemtől történő elállására tekintettel a pert megszüntette. A
  28. február
  29. napján kelt
  30. sorszám alatti végzésében megállapította az eljárás félbeszakadását a VIII. rendű alperes jogutódjának perbelépéséig, illetve perbe vonásáig. Ezt a végzést az alperes már mint ... Törvényszék hozta. Az... Törvényszékhez
  31. január 30-án érkezett, de
  32. sorszám alatt iktatott beadványban a felperes az eljáró bíróval, de az egész bírósággal szemben elfogultsági kifogást jelentett be, új bíróság kijelölését kérve. A... a ... számú
  33. április
  34. napján kelt végzésében az eljárásra a ...Törvényszéket, az esetleges fellebbezések elbírálására a...Ítélőtáblát jelölte ki arra hivatkozással, hogy az ... Törvényszék bírái egyhangúlag akként nyilatkoztak, hogy kérik az ügy elintézéséből történő kizárásukat. A felperes kártérítés iránti keresetet nyújtott be az alperessel szemben. Módosított és pontosított keresetében a Ptk.
  35. és
  36. §-ára alapítva 1.000.000.- forint összegű vagyoni kár megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy egy korábbi per végrehajtásával összefüggően egy évig semmilyen vagyontárgyához nem tudott hozzájutni, albérletbe kényszerült, holmijait raktároznia kellett, melyért díjfizetési kötelezettsége volt és rengeteg utazási és szállítási költsége merült fel. A Pp.
  37. §-ára hivatkozással méltányos kártérítés megállapítását is kérte 2 millió forint összegben. Az sérelmezte, hogy azalatt az idő alatt, amíg az ügy az ... Törvényszéken volt, tehát
  38. május 26-a és
  39. május 15-e között, amikor is az ügy iratai a ... Törvényszékhez érkeztek, el kellett szenvednie azt a hátrányt, hogy az alapügyét nem bírálta el és nem tárgyalta a bíróság. Sérelmezte, hogy a peres felek személye és a per tárgya is rosszul volt megjelölve, és még a ... Bíróságtól is ugyanolyan perfelállás és pertárgy megjelölés mellett kapott levelet. Sérelmezte, hogy az alperes által
  40. szeptember 1-jén megtartott tárgyaláson a jegyzőkönyv tanúsága szerint elkülönítésről szó sem esett. Amennyiben ezen a tárgyaláson az elkülönítés megtörténik, álláspontja szerint őt kár nem érte volna. A Pp.
  41. §-ával kapcsolatos ésszerű időn belül történő eljárással összefüggően előadta, hogy az alperes amiatt sem járhatott el ésszerű időn belül az ügyében, mert amikor ő a tisztességtelen eljárást észlelte, nyomban benyújtotta ezen keresetét az alperessel szemben. Álláspontja szerint az alperes részéről eljárt bíró szándékosan okozott neki kárt, miután a részéről számos figyelemfelhívás után sem volt képes meghatározni a per tárgyát, illetve a peres felek személyét. Hivatkozott arra is, hogy a méltányos kártérítés iránti igényét az alperes a
  42. október 29-i észrevételében elismerte. Sérelmezte azonban, hogy az alperest az ...Hivatal képviseli, mely álláspontja szerint eljárásjogi szabályba ütközik. Ezen túlmenően a peres képviseletével kapcsolatban sérelmesnek tartotta azt is, hogy a képviselő tárgyalásokon nem jelent meg, jóllehet részéről egyezségkötésre történő hajlandóság is volt. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte. A Ptk.
  43. és
  44. §-aival kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a felperes keresetéből hiányzik maga a kár, de jogellenesség és az okozati összefüggés sem állapítható meg. A Pp.
  45. §

(1)bekezdéssel összefüggően pedig előadta, hogy az alperes a sérelmezett eljárásával nem sértette meg a felperesnek a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, így a felperes keresete ezen a jogcímen is alaptalan. A törvényszék megállapította, hogy a felperes keresete nem alapos. A törvényszék mindenekelőtt a felperes eljárásjogi kifogásával kapcsolatban foglalt állást, nevezetesen az ... Bírósági Hivatal képviseleti jogosultságával összefüggően. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. §
(2)bekezdés b.) pontja szerint az ...Bírósági Hivatal képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban. Miután a képviseletre az ... Bírósági Hivatalt jogszabály hatalmazza fel, képviselete nem lehet jogszabálysértő. Az alperes képviselőjének a per tárgyalásáról történő távolmaradásával kapcsolatban megállapítható, hogy a képviselő az első tárgyaláson jelen volt, ott személyesen nyilatkozott. Egyebekben a távolmaradása a per lefolytatását, a felperes keresetének az elbírálását nem akadályozta. Az alperes képviselője írásban nyilatkozatot tett és kifejtette álláspontját. A perben alkalmazandó 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 339. §
(1)bekezdése értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A 349. §
(1)bekezdése alapján államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A Ptk. 349. §
(3)bekezdése értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban Pp.) 2. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az
  1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárul. A Pp. 2. §
(3)bekezdése kimondja, hogy az
(1)bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. A felperes keresetének éremét illetően a törvényszék mindenekelőtt kiemeli, hogy a per tárgyát kizárólag az képezte, hogy az alperes addig amíg a nála folyamatban volt perben eljárt, követett-e el olyan jogsértést, amellyel a felperesnek bármely jogcímen kárt okozott. Ez a vizsgálandó időszak
  1. május 26-ától
  2. január 30-áig tart, ugyanis a keresetlevél áttételét követően a felperes ezzel az időponttal jelentette be elfogultsági kifogását. Tehát a felperes által megjelöltekkel szemben nem egy éves, hanem 8 hónapos időtartamot kellett vizsgálni. A felperes kereseti kérelmét három jogcímen terjesztette elő, részben az általános kártérítés szabályaira, részben a bírósági jogkörben okozott kár szabályaira hivatkozva, részben pedig a tisztességes eljáráshoz való jog és az eljárás ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jog alapján őt megillető méltányos kártérítés alapján. Mindhárom jogcímhez ugyanazon magatartást jelölte meg, mely oly módon foglalható össze, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a felperes keresetét hónapokon keresztül nem tárgyalta, a per tárgyát és a peres felek személyét tévesen tüntette fel, valamint az általa
  3. szeptember 1-jén tartott tárgyaláson az eljárást a felperes keresete vonatkozásában nem különítette el, a felperes részére vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. A törvényszék jogcímenként vizsgálta, hogy az alperes terhére megállapítható-e olyan magatartás, amely a felperes oldalán vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. A Ptk.
  4. §-a szerinti kártérítés megállapításához a felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az alperes olyan jogellenes magatartást tanúsított, amely a felperes oldalon kárt keletkeztetett, az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben. A felperes ilyen jogellenes magatartást bizonyítani a perben nem tudott. Az alperesnél az elfogultság miatt áttételre került peres ügy olyan perfelállással és olyan pertárgy megjelöléssel került iktatásra, ahogyan az a Fővárosi Bíróságon szerepelt. Hogy a ... Bíróságon a per tárgyát helyesen jelölték-e meg, illetve, hogy a peres felek személyének megállapítása körében akár permegszüntetés, akár egyéb bírói intézkedés kapcsán terheli-e a ... Bíróságot felelősség, nem képezte ezen peres eljárás tárgyát. Az alperes jogelődje részéről eljáró bíró észlelve a peranyagban azt, hogy esetlegesen a felperesek részéről keresettől történő elállásra kerülhet sor, számos intézkedést tett annak tisztázása érdekében, hogy a felperesek fenntartják- e a keresetüket és azt milyen jogcímen, mely alperessel szemben kívánják érvényesíteni. Mindezek tisztázását a törvénykezési szünetet megelőzően még június-július hónapokban megkísérelte. Ugyanezt a célt szolgálta a
  5. szeptember
  6. napjára kitűzött tárgyalás is, mely tárgyaláson a felperesek teljes körére vonatkozóan nem tisztázódott a perbeli részvételük jogi alapja, ezért helytálló volt az eljáró bíró részéről a tárgyalás elhalasztása további felhívással. Ezen felhívás keretében az eljáró bíró tájékoztatta a feleket az általuk megteendő nyilatkozatokkal, azok jogkövetkezményével és az annak függvényében tehető bírói intézkedésekkel kapcsolatban. A tárgyalást követően október és november hónapokban pedig azon felperesek vonatkozásában, akiknek a kereseti kérelme tisztázást nyert, az elkülönítés és az áttétel tárgyában, valamint a permegszüntetésről a bíró meghozta a végzéseket. A törvényszék álláspontja szerint mindebből megállapíthatóan az eljáró bíró a Polgári Perrendtartás és a bírósági ügyvitel szabályainak megfelelően járt el. Így jogellenes magatartás az alperes terhére nem állapítható meg. Ebből következően a felperest ért kárt, illetve a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggést a törvényszéknek vizsgálnia már nem kell. Miután az alperes részéről az eljárási cselekmények mind annak érdekében történtek, hogy a peres felek személye, illetve a per tárgya megállapítható legyen, nem volt jogszabálysértő az sem, hogy ennek érdekében meghozott végzések bevezető részében az eredeti iktatás szerint tüntette fel a peres felek személyét és a per tárgyát, mert abban változás csak jogerős bírói végzést követően vezethető át. Ennek ellenére megjegyzi a törvényszék, hogy még ha jogszabályellenesen történt volna az alperes részéről a peres felek személyének és a per tárgyának a megjelölése a bírósági felhívásokban, ez a felperes oldalán kárt akkor sem okozott volna, illetve a felperes által állított vagyoni kárral, mely őt egy korábbi jogerős döntés végrehajtásával összefüggően érte, okozati összefüggésbe nem lenne hozható. Nem nyert bizonyítást a felperesnek azon hivatkozása sem, hogy az alperes nem akarta tárgyalni a felperes keresetét, hiszen az alperes részéről a beszerzett peres iratanyag alapján megállapítható, hogy folyamatos intézkedések történtek a felperesek, így köztük I. rendű felperes - jelen per felperese - kereseti kérelmének tisztázása érdekében. Az nyilvánvaló, hogy addig, amíg egy perben a peres felek személye, és a felperesek pontos kereseti kérelme nem kerül egyértelműen rögzítésre, addig a kereseti kérelmek tárgyában érdemi tárgyalás nem folytatható le. Hogy érdemi tárgyalás megtartására nem került sor, az pedig nem azért történt, mert az alperes részéről eljáró bíró nem kívánta a felperes keresetét tárgyalni, hanem azért, mert a felperes, mint azon per I. rendű felperese elfogultsági kifogást terjesztett elő a bírósággal szemben, megakadályozva ezzel bármilyen további bírói intézkedést az alperes részéről. A bírósági jogkörben okozott kár iránti felelősség körében a bíróság kiemeli, hogy ilyen jogcímen kártérítés iránti igény csak akkor terjeszthető elő, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, vagy a károsult ezt a rendes jogorvoslati lehetőséget igénybe vette. Megállapítható, hogy a felperes ezen rendes jogorvoslati lehetőséget nem merítette ki. Ezen túlmenően azonban az is megállapítható a fent már kifejtettekre tekintettel, hogy az alperes jogellenes magatartást nem tanúsított, jogsértést nem követett el. Végezetül vizsgálta a törvényszék, hogy a felperesnek a tisztességes eljáráshoz való joga, illetve a per ésszerű időn belüli befejezéséhez való joga sérült-e. A törvényszék álláspontja szerint, mivel jogsértő magatartás az alperes részéről nem történt, így nem állapítható meg az sem, hogy a felperes tisztességes eljáráshoz való jog sérült volna. Így a vizsgálat tárgyát az képezte, hogy az ésszerű időn belül történő befejezéshez való jog körében szenvedett-e a felperes érdeksérelmet. Utal rá a törvényszék, hogy az ésszerű idő fogalmát maga a jogszabály is a jogvita tárgyától, természetétől, valamint az eljárás lefolytatásának egyedik körülményeitől teszi függővé és ezzel kapcsolatban az értékelés körébe vonja a fél magatartását, vagy mulasztását is. A peradatokból egyrészt az állapítható meg, hogy az eljáró bíró a szükséges intézkedéseket a bírósági ügyvitel szabályainak betartásával megtette, a május hónapban hozzá érkező ügyiratban június, július hónapban kiadta a tárgyalás előkészítése körében szükséges végzéseket, az első tárgyalás határnapját a Pp.
  7. §ában foglaltak betartásával kitűzte. Nem sértett jogszabályt azzal sem, hogy a folytatólagos tárgyalást a tárgyalás elhalasztását követően a Pp.
  8. §
(1)bekezdésben foglaltak szerint nem tűzte ki határnap megjelölésével, hiszen az általa adott tájékoztatás szerint erre már az új perfelállás és pertárgy megjelölését követően kerülhetett volna sor. Ennek érdekében a tárgyalás elhalasztását követően számos, a perfelállással kapcsolatos végzést meg is hozott. A törvényszék álláspontja szerint ezért nem mutatható ki olyan időbeli mulasztás, mely az ésszerűség határait meghaladta volna, és ez bármilyen méltányos kártérítésre a felperes oldalán alapot adhatna. Nem mutatható ki annak ellenére sem, hogy a felperesek oldalán, így I. rendű felperes részéről is nehezen értelmezhető nyilatkozatok megtételére került sor, vagy nyilatkozataik ellentmondásosak, hiányosak voltak. Nehezítette a felperes keresetének a megállapítását az is, hogy a...Bíróság a felperes által ...s társai alperesek ellen kártérítés iránt indított per összes iratát is megküldte az alperesnek a felperes egyesítésre vonatkozó kérelmére tekintettel, így az alperesnek ekörben is tisztáznia kellett, hogy ezen kereset az előtte folyamatban lévő perben bírálandó-e el és ha igen milyen tartalommal. A fentiekre tekintettel a törvényszék megállapította, hogy a felperes keresete egyetlen jogcímen sem megalapozott, ezért azt elutasította. Az alperes a felperessel szemben perköltség iránti igényt nem érvényesített, így e tárgyban a törvényszéknek rendelkeznie nem kellett. A felperes személyes költségmentességére tekintettel le nem rótt kereseti illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM. számú rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a...n alapul. ..., 2015. május 6. ... sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: irodavezető

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.