A határozat elvi tartalma: Reklám hiányában a reklám hordozására szolgáló szerkezetet a közút mellől nem kell eltávolítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.999/2015/
- A tanács tagjai: . Kárpáti Zoltán a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: (...) . Pfeifer Tamás ügyvéd Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos Felperesi beavatkozó: (...) Felperesi beavatkozó képviselője: . Endl Mátyás Gergely ügyvéd A per tárgya: közlekedési eljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 9.K.27.063/2015/
- Környéki Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 9.K.27.063/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek és a felperesi beavatkozónak külön-külön 30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes a (...) hrsz-ú ingatlan tulajdonosa. Az ingatlan az (...) autópálya (...) km szelvénye között fekszik. A területen engedéllyel reklámtábla elhelyezésére szolgáló tartószerkezet épült, mely a beavatkozó tulajdonában van. Az alperes szerve több helyszíni személt tartott, végül megállapította, hogy a korábbi helyszíni szemlékkel ellentétben a ténylegesen fennálló tartószerkezet reklámot nem tartalmaz. Az elsőfokú hatóság a reklám hordozására alkalmas szerkezet eltávolítására közigazgatási bírság, valamint útügyi, hatósági eljárásügyi díj megfizetésére kötelezte a felperest. Ezt a határozatot
- november 4-én hozott EH/MD/NS/A/902/3/
- számú határozatával - a reklámcélú berendezés eltávolításáról rendelkezve megváltoztatva a másodfokú hatóság lényegében helybenhagyta. Határozatában a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
- §-ának
(3c)bekezdésére. hivatkozott. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését kérte. Keresetét arra alapította, hogy az ingatlanon elhelyezett szerkezeten ténylegesen nem volt reklám, az önmagában csak egy tartószerkezet volt. Emiatt a hordozó eszköz reklámcélú berendezésnek nem tekinthető. Az elsőfokú ítélet [4] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolása szerint reklámcélú berendezésnek az a szerkezet minősül, mely ténylegesen reklámot tartalmaz. Mivel a perbeli felépítmény semmilyen reklámtartalmat nem hordozott, az alperes határozata jogszabályt sértett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] [7] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a határozat meghozatalakor hatályos jogi szabályozás a 2013. július 1-jén életbe lépett szabályok értelmében reklámcélú berendezés a perbeli ingatlanon nem helyezhető el. Mivel ez a szabály kivételeket is megjelöl, de a perbeli szerkezet egyik kivétel alá sem esik, határozata a jogszabályoknak megfelelt, így a bíróság azt jogszabálysértően helyezte hatályon kívül. Előadta továbbá, hogy attól függetlenül, hogy a tartószerkezeten nem volt reklám, a tartószerkezet alkalmas reklám elhelyezésére. Jogszabálysértésként a felperes Kkt. 12. §
(3c)bekezdését jelölte meg. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyes döntést hozott a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor a felperes keresetének helyt adva hatályon kívül helyezte az alperes határozatát. A Kúria rámutat arra, hogy az alperes határozatát 2014. november 4-én hozta, ezért az ügyben a jogerős közigazgatási határozat meghozatalakor hatályos jogot kellett alkalmazni. [10] A Kkt. 12. §
(3c)bekezdése ettől az időponttól kimondta, hogy a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó, vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik a
- december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a közvetlenül a közút mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározott testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak. [11] A Kúria álláspontja szerint az idézett jogszabályban felsorolt kivételeket az ügy elbírálásánál akkor lehet figyelembe venni, ha reklámtábla, reklámhordozó, vagy egyéb reklámcélú berendezés elhelyezéséről, vagy eltávolításáról kell döntést hozni. A perbeli esetben határozatában maga az alperes nyilatkozott arról, hogy az a szerkezet, mely az ingatlanon elhelyezést nyert, nem hordozott reklámot. A hordozószerkezet önmagában nem tekinthető reklámtáblának, ezért csak azt kellett vizsgálni, hogy a szerkezet reklámcélú berendezésnek minősül-e. [12] Annak eldöntése, hogy egy szerkezet reklámcélú berendezésnek minősül-e, a reklám, mint cél létezésén múlik. Ugyanakkor elképzelhető olyan párhuzamos értelmezés is, hogy magának a berendezésnek kell reklámozni ahhoz, hogy reklámcélúnak minősülhessen. [13] A közút mellett elhelyezett perbeli berendezés azonban sem reklámot nem tartalmaz, sem önmagában nem szolgálja a reklám célját, ennélfogva nem esik a Kkt.
- §
(3c)bekezdése első mondatának hatálya alá. A kifejtett indokokból az következik, hogy a Kkt. 12. §
(3c)bekezdése alá nem tartozik egy szerkezet önmagában amiatt, mert arra reklám tehető, ha reklámot nem tesznek rá. Reklám ugyanis bármire, akár egy oszlopra vagy faágra is kihelyezhető. A törvényhely ugyanakkor nem azt kívánja meg, hogy bármely tárgy, amely potenciálisan alkalmas reklám kihelyezésére, az út mellől eltávolítandó. Nem fogadható el a felperesnek a kivételekre hivatkozása sem, mert ha a főszabály valamire nem vonatkozhat, a főszabály alóli kivétel értelmezhetetlen. [14] Az alperes határozatát illetően tehát a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelelően mondta ki annak jogszabálysértését. [15] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a felperes köteles megfizetni az alperes és az alperesi beavatkozó Pp. 79. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. [17] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-ának
(1)bekezdésére - figyelemmel az
- §-ban foglalt rendelkezésre is alapján a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [18] A Kúria ítéletét tárgyaláson hozta. Budapest,
- március
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró