Pfv.21709/2015/7 – Kúria

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.709/2015/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Farkas Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Strausz Éva ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Hidasi Gábor ügyvéd Dr. Sztanó Judit ügyvéd A per tárgya: Jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 1.Gf.21.600/2014/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Dunaújvárosi Járásbíróság 4.G.21.248/2012/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 250.000 (Kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek között
4. február 3-án megbízási szerződés jött létre, amelyben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározóan önkormányzati földgázfogyasztási piacon közvetítői tevékenységet végez a felperes földgázkereskedelmi tevékenységének fogyasztói szektoron belüli bővítése érdekében. A megbízási díjat 7.750.000 forint + ÁFA összegben határozták meg azzal, hogy a végszámlát
5. április 16-ig kellett az alperesnek kiállítania. [2] A felperes
6. április 6-án igazolta az alperes teljesítését, a végszámlát azonban nem egyenlítette ki. Az alperes ezt követően kezdeményezte a felperes felszámolását, a felperes pedig az eljárás megindítása után megfizette a megbízási díjat. A bíróság erre figyelemmel a felperes felszámolása iránt indult eljárást megszüntette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében 9.842.500 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a teljesítésigazolási nyilatkozat kiállításakor tévedésben volt, illetőleg az alperes megtévesztette őt, a megbízási szerződést ugyanis az alperes ténylegesen nem teljesítette. Kérte az eredeti állapot helyreállítását, illetve az alperesnek a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. évi IV. törvény (Ptk.)
8. §

(1)bekezdés alapján a díj visszafizetésére kötelezését. Azt is állította, hogy a megbízási szerződés

1. május 1-jén az időközbeni jogszabályváltozások miatt lehetetlenült, illetve, hogy a szerződést
2. március 26-án felmondta. Mindezekre tekintettel a véleménye szerint az alperes kártérítés címén is köteles a megbízási díj visszafizetésére. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint Adamecz László és ... tanúvallomása, valamint ... írásbeli nyilatkozata nem támasztotta alá, hogy a felperes a teljesítésigazolást tévedésből vagy az alperes megtévesztő magatartása folytán állította volna ki. Azt pedig a felperes a teljesítésigazolásban foglaltakkal szemben nem tudta bizonyítani, hogy jogalap nélkül, az alperes teljesítésének hiányában került sor a megbízási díj megfizetésére. A megbízási szerződés értelmében ugyanis az alperesnek nem csupán a felperes által megjelölt önkormányzatok területén kellett piackutatást végeznie, így az, hogy egyes önkormányzatokat az alperes nem keresett meg, a szerződés teljesítésének elmulasztását önmagában nem igazolja. További megfelelő bizonyítékot pedig a felperes e vonatkozásban nem terjesztett elő. Alaptalanul tartott igényt a felperes arra is, hogy a bíróság a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (Pp.)
4. §

(2)bekezdése alapján az alperest a piackutatás során keletkezett iratai kiadására kötelezze. Erre vonatkozó szerződéses kikötés hiányában ugyanis ezek az iratok nem tartoznak abba a körbe, amelyek kiadását a felperes az alperessel fennálló polgári jogi jogviszonyára hivatkozással kérhetné. Miután pedig a határozott időre szóló megbízási szerződés a teljesítés folytán megszűnt, a felperesnek a szerződés későbbi lehetetlenülésére, illetve felmondására alapított igényei sem bizonyulhattak megalapozottnak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés meghozatala iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. [8] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 4. §

(1)és

(4)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1)és

(4)bekezdését,

1. §-át,
2. §-át,
3. §-át,
4. §

(2)bekezdését, 479. §

(2)bekezdését, a Pp. 3. §

(4)bekezdését, 8. §

(1),

(2)és

(5)bekezdését, 173. §

(4)bekezdését,

1. §-át,
2. §-át, valamint
3. §

(1)bekezdését. [9] Érvelése szerint a megbízási szerződés megkötésekor átadta az alperes részére egyes konkrét önkormányzatok földgázkereskedelmi kapacitására vonatkozó adatait, lefutási profilokat, fizetési feltételrendszert és a szolgáltatást meghatározó lényeges adatokat tartalmazó üzletszabályzatot, az átadott adatok alapján pedig az alperesnek a szerződés értelmében kizárólag ezeket az önkormányzatokat kellett a piacbővítés érdekében felkeresnie. Az alperes azonban a szerződéses kötelezettségének nem tett eleget, az érintett önkormányzatokat - amint azt a per során okiratok csatolásával igazolta - nem kereste meg. [10] Sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta az alperesi teljesítés megtörténtét, és indítványa ellenére sem hívta fel az alperest a Pp. 190. §

(2)bekezdése értelmében a teljesítést bizonyító okiratok bemutatására, noha a Ptk. 479. §

(2)bekezdése alapján az alperes köteles lett volna kiadni mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott. Megjegyezte, hogy korabeli ügyvezetője, ... fel is hívta az alperest a piackutatásról készült dokumentáció megküldésére, az alperes pedig ígéretet is tett az iratok átadására. [11] Állította, hogy a teljesítésigazolást az alperes ígérete alapján bizalmi viszonyukra tekintettel állította ki, illetve azért, mert az alperes sürgette a nyilatkozat kiadását, az alperes tehát a két társaság közötti jó kapcsolatot kihasználva megtévesztette őt. Kifogásolta, hogy a teljesítésigazolás aláírásával és a perben felmerült egyéb lényeges kérdésekkel kapcsolatban nem került sor ... alperesi ügyvezető és ... gázüzletág-vezető tanúkénti kihallgatására és a tanúk szembesítésére sem. [12] Arra is hivatkozott, hogy a megbízási szerződés az alperes teljesítésének hiányában lehetetlenülés folytán szűnt meg. Végül sérelmezte, hogy a bíróság szerinte az indokolási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [16] A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp. 270. §

(2)bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. A felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértés anyagi és eljárási jogszabálysértés egyaránt lehet, az eljárási szabályok megsértése azonban a Pp. 275. §

(3)és

(4)bekezdése szerint csak akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérelmében a jogszabálysértés megjelölése körében arra hivatkozhat, hogy valamely, az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabály megsértésére került sor, illetőleg a döntés meghozatala során nem a megfelelő anyagi jogszabályt alkalmazták, vagy az egyébként irányadó jogszabályt tévesen értelmezték. Jogszabálysértést jelent a megalapozatlanság is, ha az eljárt bíróságok a tényállást kellően nem tárták fel, noha a felek a szükséges bizonyítást felajánlották, illetőleg a bizonyítási indítványok előterjesztése azért maradt el, mert a felek előzőleg a bizonyítandó tények és a bizonyítási teher körében nem kaptak a Pp. 3. §

(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatást, vagy e vonatkozásban téves tájékoztatást kaptak. [17] A felülvizsgálat alapjául szolgálhat, tehát jogszabálysértést eredményez a megalapozatlanság abban az esetben is, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bizonyítékok okszerű mérlegelése azonban felülvizsgálattal nem támadható. A Kúria következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt, eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) nem kerülhet sor (BH 2012.179.). [18] A bíróság a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján állapította meg, hogy a felperes a teljesítésigazolás kiállításakor nem volt tévedésben, illetve hogy az alperes nem tévesztette meg a felperest. A tévedés, megtévesztés hiányát ugyanis a felperes saját korabeli ügyvezetőjének, ... a tanúvallomása is alátámasztja. A korábbi felperesi ügyvezető egyértelmű nyilatkozatára figyelemmel e vonatkozásban további bizonyítási eljárás lefolytatására sem volt szükség, így a bíróság az újabb tanúk meghallgatását, illetve a tanúk szembesítését is helytállóan mellőzte. [19] Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül került sor annak megállapítására, hogy a felperes által tett teljesítésigazolási nyilatkozat nem érvénytelen. A felperes ugyanakkor a per során ettől függetlenül bizonyíthatta, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, vagyis, hogy a megbízási díj megfizetésére az alperes teljesítésének hiányában, jogalap nélkül került sor. Bizonyítási kötelezettségének azonban a felperes - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően e vonatkozásban sem tett sikerrel eleget. [20] A felek között írásban létrejött megbízási szerződés ugyanis szövegezéséből kitűnően - nem korlátozta az alperes piackutatási, közvetítői tevékenységét meghatározott önkormányzatok körére. Azt pedig a felperes nem igazolta, hogy az írásbeli szerződésben foglaltaktól eltérően ténylegesen abban állapodtak volna meg, hogy az alperesnek kizárólag egyes általa megjelölt önkormányzatokkal kell a kapcsolatot felvennie. Mindezt ugyanis ... és ... tanúvallomása sem erősítette meg, és a per egyéb adatai alapján sem lehet erre kétséget kizáróan következtetni. Az tehát, hogy egyes önkormányzatok arról nyilatkoztak, hogy az alperes nem lépett velük kapcsolatba, a teljesítésigazolásban foglaltakat, az alperes teljesítésének megtörténtét önmagában nem cáfolja. További megfelelő bizonyítékot pedig a felperes e vonatkozásban nem terjesztett elő. [21] Helytállóan mellőzte a bíróság az alperesnek a Pp. 190. §

(2)bekezdése alapján a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett, a felperes által közelebbről meg nem jelölt okiratok kiadására történő kötelezését is. Ez a jogszabályi rendelkezés ugyanis nem a bizonyítási kötelezettség áthárításának eszköze, hanem csupán arra biztosít lehetőséget, hogy a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet a birtokában lévő olyan okirat bemutatására kötelezze, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Az alperes számára viszont a perbeli megbízási szerződés nem írta elő, hogy a piackutatási és közvetítői tevékenységéről írásbeli dokumentációt állítson össze és adjon át a felperes részére. Ilyen írásbeli beszámoló elkészítésére és átadására az alperes a Ptk. vagy más jogszabály rendelkezése alapján sem volt köteles. Helytállóan mutatott rá ezért a másodfokú bíróság, hogy a perbeli esetben nem volt olyan okirat, amelynek bemutatására az alperest a Pp. 190. §

(2)bekezdése alapján kötelezhette volna. [22] A felperes tehát a per során - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtettek szerint - nem tudta bizonyítani, hogy a megbízási díj megfizetésére alperesi teljesítés hiányában, jogalap nélkül került sor. Miután pedig a teljesítés a kötelmet megszüntette, a felperes a szerződés későbbi lehetetlenülésére, illetve felmondására is megalapozatlanul hivatkozott, illetőleg alaptalanul tartott igényt az ezekből eredő jogkövetkezmények alkalmazására. [23] Nem követett el a másodfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kiható, lényeges eljárási szabálysértést a jogerős ítélet indokolása körében sem. [24] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt alperes áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. március
2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró