Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.729/2015/5/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Birher Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Szigeti Andrea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kelemen, Mészáros, Sándor & Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sándor István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 65.P.25.883/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt és az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy az általa szerkesztett ... című hetilapban ... napján „..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel nyolc napot követően a legközelebbi lapszámban, míg a ... honlapon ugyanezen címmel ...-án megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel öt napon belül harminc napra - vagy amennyiben az eredeti cikk továbbra is elérhető azzal azonos ideig - tegye közzé az alábbi közleményt. „Helyreigazítás: A ... napján megjelent „..." című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve püspöki helynök ellen kényszerítés bűncselekményének gyanúja miatt a nyomozó hatóság büntetőeljárást indított." Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest és az alperes által szerkesztett lapot kiadó és honlapot üzemeltető ...-t (címe) hogy fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra személyenként 48.000 (Negyvennyolcezer) - 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Ezt meghaladóan a peres felek a fellebbezési költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... nyomtatott és elektronikus változatában ... napján „..." címmel megjelent cikkekkel azonos helyen és betűszedéssel, az interneten míg az adott írás fellelhető, de minimum 30 napig az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában „..." címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk, hogy a cikkben utalt, ... diakónus által tett kijelentésre a megyés püspök és a hű kobzosaként említett felperes neve püspöki helynök ellen a nyomozó hatóság eljárást is indított, mert az ismeretlen tettes ellen tett feljelentésre indult ügyben csak tanúként hallgatták ki felperes neveet, akit ... bejelentésében - a megyés püspök mellett - őt fenyegető személyként jelölt meg." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 18.000 forint eljárási illetéket, továbbá kötelezte az alperesi lapokat kiadó ....-t (címe;. szám alatti székhelyű kiadót), hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 18.000 forint eljárási illetéket. Megállapította továbbá, hogy a felek egyéb költségeiket maguk viselik. Határozatának indokolásában ismertette a
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdésében, a Pp. 164. §
(1)bekezdésében, 206. §
(1)bekezdésében foglalt szabályokat, valamint a PK
- számú állásfoglalás II. és III. részében, valamint a PK
- számú állásfoglalás II., III. részében írtakat. A jogvitában azt vizsgálta, hogy az alperes 2014 novemberében a ... bejelentése alapján 2014 januárjában indult eljárásról a valóságnak megfelelően tájékoztatta-e a nyilvánosságot. Kifejtette, hogy a bírói gyakorlat kiterjesztően értelmezi a PK
- számú állásfoglalás rendelkezéseit. A sajtószerv jogszerűen tájékoztathat nemcsak a büntetőeljárásról, hanem más hatósági eljárásokról is, ezzel kapcsolatosan az eljárás során feltárt tények valóságtartalmát nem kell bizonyítania. Azzal mentesül a helyreigazítási kötelezettség alól, ha azt igazolja, hogy az adott eljárásról a valóságnak megfelelően tájékoztatta az olvasóit. Ennek megállapítása, valamint a tényállás felderítése érdekében szükségesnek tartotta nyomozati eljárás iratainak beszerzését és a sajtószerv részére is lehetőséget adott a számára rendelkezésre nem álló dokumentumok beszerzésére. A sérelmezett két kijelentés közül valótlannak találta azt, hogy a felperessel szemben indult büntetőeljárás, miután ismeretlen tettes ellen tett feljelentés miatt megindult ügyben volt érintett a felperes, akit tanúként hallgattak meg. A felperessel szemben tehát valóban nem folyt büntetőeljárás, így a helyreigazítás iránti kérelem e körben alapos volt. Figyelemmel azonban arra, hogy csupán ennek közlése ... bejelentését hiteltelenné tette volna és egyoldalúan került volna sor a közvélemény tájékoztatására, indokoltnak látta annak közlését is, hogy milyen módon volt érintett az ügyben a felperes. A bejelentésben foglaltak nem bizonyultak alaptalannak. Az ügyészség az eljárás folytatására hívta fel a nyomozóhatóságot. ... tanúvallomásában megerősítette, hogy a történteket fenyegetésként élte meg. Erre tekintettel a PK.
- számú állásfoglalás rendelkezéseit szem előtt tartva határozta meg a helyreigazítási közlemény szövegét. A számítógép lefoglalásával kapcsolatosan a rendelkezésre álló adatok alapján nem találta alaposnak a kereseti kérelmet, miután maga a felperes nyilatkozott a büntetőeljárás során tanúként akként, hogy lefoglalta a plébánián - mégpedig hatósági személyként - azt a számítógépet, melyről úgy tájékoztatták, hogy az a plébánia tulajdona. Az alperes a számítógép lefoglalását a ... bejelentésében hivatkozott cselekményként jelenítette meg a cikkben, melyet a nyomozati iratok alátámasztottak. A felperes a perben nem igazolta, hogy a számítógép a plébánia tulajdona. Az elsőfokú bíróság hangsúlyosnak tartotta annak kiemelését, hogy a felperes maga is úgy nyilatkozott tanúvallomásában, hogy mindenképpen kiadják ...nak a számítógépet. Az, hogy ez
- novemberéig nem történt meg ... kérése ellenére sem, azt támasztja alá, hogy okkal írhatta le az alperes azt, hogy az ő számítógépét foglalta le a felperes és azóta sem adta vissza, ezért e körben a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben mindkét peres fél jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Fellebbezésében a felperes a kereseti kérelmet részben elutasító rendelkezés megváltoztatását és a keresetének teljes egészében helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy a sérelmezett közléseket a sajtóközlemény egészében foglaltakra figyelemmel kell vizsgálni. Miután a lefoglalás egy olyan kényszerintézkedés, amelynek alkalmazására csak a hatóság jogosult, az átlagolvasó is tisztában van azzal, hogy ha az ilyen kényszerintézkedést erre felhatalmazással nem rendelkező személy alkalmazza, akkor az részéről jogellenes magatartást valósít meg. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a sajtó-helyreigazítási eljárás bizonyítási szabályainak figyelmen kívül hagyásával jutott arra a következtetésre, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy a kérdéses számítógép nem ... tulajdona volt. Valójában a bizonyítási kötelezettség az alperest terhelte, aki annak nem tett eleget. Az átadás-átvételi eljárásra, a felvett jegyzőkönyvre, az új munkaszerződés és lakásbérleti szerződés létrejöttére, a felek közötti tárgyalásokra figyelemmel az állapítható meg, hogy ...nak bőven volt ideje az ingóságai elszállítására. Maga is azt adta elő, hogy
- december elején kezdte el keresni a plébánián maradt számítógépet. Nem állította, hogy azt a felperes lefoglalta tőle, és tulajdonjogát a nyomozóhatóság előtt nem tudta igazolni. A felperes tudomással bírt arról, hogy a plébánia leltárában szerepel egy számítógép. A
- szeptember 13-ai átadás-átvétel során ... plébános tájékoztatta arról, hogy a gép a plébánia tulajdona, így alappal tételezhette fel azt, hogy a
- november 16-án átvett számítógép a plébániáé. Ennek megfelelően nyilatkozott arról, hogy ha a számítógépről bebizonyosodik, hogy az ... tulajdona, akkor elviheti, majd hozzáfűzte, hogy megbeszéli a püspök úrral, hogy ennek hiányában is elvihetie, miután az értéktelen. A mindvégig ismeretlen tettessel szemben folyó eljárást a nyomozóhatóság 2014 augusztusában megszüntette. A határozat indokolása csak azt tartalmazza, hogy a felperes a számítógépet abban a hiszemben vette át, hogy az az egyházmegye tulajdonát képezi. 2014 novemberében már nem volt folyamatban eljárás. Az alperes nem bizonyította, hogy ... tulajdonát képezte volna a számítógép, nem felelt meg a valóságnak az a tényállítás, hogy nevezettet akarata ellenére fosztotta volna meg a számítógép birtoklásától. A gépet ...tól vette át, ezt a tényt a bizonyítékok alátámasztják, vagyis ... sérelmére nem követett el jogellenes magatartást. Ehhez képest az alperes nem azt állította, hogy egy tulajdoni vita alakult ki az érintettek között, hanem azt, hogy a „szivárogtató" megtalálása érdekében lefoglalta a számítógépet. Ennek valóságát az alperes nem igazolta. Kérte továbbá a helyreigazító közlemény kiegészítését azzal, hogy a nyomozóhatóság az ismeretlen tettessel szemben folyó büntető eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette és az ítélet rendelkező részében kérte szerepeltetni a ... honlapon, valamint az archívumban elérhető lapszámra vonatkozó helyreigazítási kötelezettséget is. Jogorvoslati kérelmében az alperes az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását indítványozta. Megítélése szerint részben tévesen került sor a tényállás megállapítására és az elsőfokú bíróság téves jogi következtetéseket vont le. Hivatkozott a beszerzett nyomozati iratanyagra, az ... Járási Ügyészség határozatának indokolásában írtakra, a nyomozást megszüntető határozat alapján felvett feljelentés kiegészítésére azzal, hogy a ... tanúvallomásában foglaltak, illetve a becsatolt határozatok egyértelműen igazolják, hogy nevezett feljelentése alapján - mely feljelentésben nevesítette is a felperest - kényszerítés bűntettének gyanúja miatt volt folyamatban eljárás, ezért a cikkben foglalt, a büntető eljárásra vonatkozó eljárás - a társadalomban kialakult közfelfogást is figyelembe véve - megfelel a valóságnak. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat e körben nem a Pp. által előírtaknak megfelelően értékelte. Fellebbezési ellenkérelmében a felperes arra hivatkozott, hogy az alperesi fellebbezéssel érintett körben helyesen került sor annak megállapítására, hogy valótlan volt az alperesi tényállítás. Mindvégig ismeretlen tettessel szemben folyt az eljárás. Előadta, hogy ... püspök tekintetében is valótlan tényállítást közölt az alperes, az általa indított perben a bíróság jogerős határozattal döntött a helyreigazítás elrendeléséről. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésének érdemi részével egyetértett. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában helyesen utalt az alkalmazandó jogszabályokra és helytállóan döntött a helyreigazítás elrendelése mellett. A másodfokú bíróság ugyanakkor nem találta megfelelőnek az elsőfokú bíróság által megfogalmazott helyreigazítási közlemény tartalmát és annak terjedelmét. Osztotta a felperes azon fellebbezési álláspontját is, miszerint a helyreigazítási közleménynek a ... honlapon történő megjelentetését is indokolt elrendelni a határozat rendelkező részében. A PK
- számú állásfoglalás I. és II. pontja szerint a bíróság határozatában a kérelem és ellenkérelem korlátai között belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi. A helyreigazító közleményből - a maga egészét összefüggéseit is tekintve - ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint abban a mondatban, mely szerint valótlanul került sor annak állítására, hogy a felperessel szemben kényszerítés bűncselekményének gyanúja miatt a nyomozóhatóság büntető eljárást indított, benne foglaltatik a valóság is, az, hogy nevezettel szemben nem indított büntető eljárást a nyomozóhatóság. Ezért szükségtelennek tartotta a másodfokú bíróság annak feltüntetését a helyreigazító közleményben, hogy az eljárás ismeretlen tettes ellen indult és ott tanúként hallgatták ki a felperest, akit ... bejelentésében őt fenyegető személyként jelölt meg. Ez utóbbi közlését a felperes sem kérte helyreigazítási kérelmében. A peradatok egyértelműen alátámasztották azt, hogy az eljárás ismeretlen tettessel szemben volt folyamatban, így egyértelműen valótlan annak állítása, miszerint a felperes ellen kényszerítés bűncselekményének gyanúja miatt indult büntető eljárás. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor helytállóan állapította meg a beszerzett nyomozati iratanyagban foglaltak alapján azt, hogy megfelel a valóságnak annak állítása, hogy a felperes lefoglalta ... számítógépét. Ezzel kapcsolatosan a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában foglaltakra visszautal annak kiemelése mellett, hogy a felperes az ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályán
- július
- napján foganatosított tanúkénti meghallgatása során maga nyilatkozott akként, hogy a kérdéses számítógépet a felettes hatóság képviselőjeként valóban ő foglalta le a plébánián
- november 16-án, annak érdekében, hogy megnézzék azt, hogy a hivatalos levelezését ... hogyan intézte. Mindennek tükrében az alperes által közölt vonatkozó állítások valótlannak nem minősülnek. Fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint került sor. A perköltség viselése tárgyában a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. Tekintettel arra, hogy a perköltségviselésre kihatóan sem a felperes, sem az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, mindketten kötelesek a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett fellebbezési illeték viselésére, melynek megfizetéséről a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. Ezt meghaladóan a peres felek a fellebbezési költségeiket maguk kötelesek viselni. Budapest,
- december
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró