← Magyarország

Pf.20113/2015/6 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.113/2015/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Györe Lászlóné ügyvéd (ügvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, a Dr. Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy Róbert ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű, W. Z. A. által képviselt VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű, W. Z. A. által képviselt VII.rendű alperes neve (VII.rendű alperes címe) VII. rendű, VIII.rendű alperes neve (VIII.rendű alperes címe) VIII. rendű, a Dr. Sárkány Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárkány György ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt IX.rendű alperes neve (IX. rendű alperes címe) IX. rendű, a X.rendű alperes neve (X.rendű alperes címe) X. rendű, XI.rendű alperes neve (XI. rendű alperes címe) XI. rendű, XII.rendű alperes neve (XII. rendű alperes címe) XII. rendű, dr. Futó Tamás jogtanácsos által képviselt XIII.rendű alperes neve (XIII.rendű alperes címe) XIII. rendű, a Dr. Árvai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Árvai Roland ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt XIV.rendű alperes neve (XIV. rendű alperes címe) XIV. rendű, dr. Szőke Ákos jogtanácsos által képviselt XV.rendű alperes neve (XV.rendű alperes címe) XV. rendű, XVI.rendű alperes neve (XVI. rendű alperes címe) XVI. rendű, XVII.rendű alperes neve (XVII. rendű alperes címe) XVII. rendű, a XVIII.rendű alperes neve (XVIII.rendű alperes címe) XVIII. rendű, a XIX.rendű alperes neve (XIX. rendű alperes címe) XIX. rendű és a dr. Szabady Attila Endre jogtanácsos által képviselt XX.rendű alperes neve (XX. rendű alperes címe) XX. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Törvényszéken indított perében a
  2. június
  3. napján kelt
  4. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a b-i, korábban 038/
  6. helyrajzi szám alatt nyilvántartott gyep, szőlő és egyéb épület művelési ágú 4676 m2 nagyságú külterületi ingatlan az III. rendű alperesek tulajdonát képezte, édesapjuk, a felperes haszonélvezeti jogával terhelten. A felperes 1994-ben részben saját anyagi erőforrásból, részben vissza nem térítendő állami támogatás felhasználásával az ingatlan alatt élménypincét és pincemúzeumot épített, amelyet
  7. és
  8. évben bővített. Az I-II. rendű alperesek nem ellenezték, hogy a felperes ráépítés jogcímén tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse, amelyre azonban nem került sor. A felperes a Megyei Bíróságon
  9. január
  10. napján előterjesztett keresetében kérte az építmények önálló helyrajzi szám alatti feltüntetését, tulajdonjogának ráépítés jogcímén történő bejegyzését, valamint a 038/
  11. helyrajzi szám alatti ingatlan tulajdonba adását arra figyelemmel, hogy az építmények értéke jelentősen meghaladja a földterület értékét. A perbeli ingatlan tulajdoni lapján a perindítás tényének feljegyzése
  12. október
  13. napján történt meg. A Járási Hivatal Járási Földhivatala ......../2013.08.
  14. számú határozatával a perbeli ingatlant a b-i 3777/
  15. helyrajzi szám alatti belterületbe csatolta. A perindítás tényének feljegyzését megelőzően került bejegyzésre a perbeli ingatlanra a III-IV. rendű alperesek jelzálogjoga, valamint a IV. rendű alperes végrehajtási joga, továbbá az I. rendű alperest megillető ½ tulajdoni hányad tekintetében az V-VII. rendű, a IX. rendű és a XVI. rendű alperesek végrehajtási joga, valamint a VIII. rendű alperes jelzálogjoga. A további alpereseket megillető jelzálogjogot és végrehajtási jogot a perindítás tényének feljegyzését követően jegyezték be. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes ráépítés jogcímén megszerezte a B. belterület 3777/
  16. helyrajzi szám alatti 4676 m2 nagyságú beépített terület, a 3777/18/A. helyrajzi szám alatti 268 m2 nagyságú pince, a 3777/18/B. helyrajzi szám alatti 359 m2 nagyságú pince, valamint a 3777/18/C. helyrajzi számú 16 m2 nagyságú gazdasági épület, mint önálló ingatlanok 1/1 arányú tulajdonjogát a III-IV. rendű alperesek ....../2/2007.03.
  17. számú határozattal és a VIII. rendű alperes ......./2009.07.
  18. számú határozattal bejegyzett jelzálogjogával, valamint a IV. rendű alperes ....../2008.09.
  19. számú határozattal, az V. rendű alperes ...../2008.05.30 számú határozattal, a VI. rendű alperes ......../2009.02.
  20. számú határozattal, a VII. rendű alperes .......2009.02.
  21. számú határozattal, a IX. rendű alperes ......../2/2009.09.
  22. számú határozattal és a XVI. rendű alperes ......../2015.01.
  23. számú határozattal bejegyzett végrehajtási jogával terhelten. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek 1.280.000 forintot. Megkereste az ingatlanügyi hatóságot, hogy a csatolt vázrajz alapján a B. belterület 3777/
  24. helyrajzi szám alatti kivett udvar, egyéb művelési ágú 4676 m2 területű ingatlanból önálló ingatlanként jegyezze be a 3777/18/A. helyrajzi számú 268 m2 alapterületű pincét, a 3777/18/B. helyrajzi szám alatti 359 m2 alapterületű pincét és a 3777/18/C. helyrajzi számú 16 m2 alapterületű gazdasági épületet. Az ingatlan-nyilvántartásban így feltüntetett ingatlanokra elrendelte a felperes 1/1 arányú tulajdonjogának bejegyzését ráépítés jogcímén a III-IV. rendű és VIII. rendű alperesek - megjelölt számú földhivatali határozatokkal bejegyzett - jelzálogjogával, valamint a IV-VII. rendű, illetve a IX. és XVI. rendű alperesek - ugyancsak a korábban részletezett földhivatali határozatokkal bejegyzett - végrehajtási jogával terhelten, míg a perindítás tényének feljegyzését követően bejegyzett végrehajtási és jelzálogjogok törlését rendelte el. Az elsőfokú bíróság a felperes ráépítés jogcímén történő tulajdonszerzését - ideértve a földterületet is - az alperesek elismerése alapján állapította meg, a földterület haszonélvezeti joggal csökkentett forgalmi értékét pedig a végrehajtási eljárásban készült értékbecslés alapján határozta meg. A perbeli ingatlanra bejegyzett terhekkel kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyvről szóló
  25. évi V. törvény 5:175.§-a, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  26. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5.§- ának

(4)bekezdése alapján azt az álláspontot foglalta el, hogy a perfeljegyzés elrendeléséig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jóhiszemű jogszerzők védelemben részesülnek, így a felperes ráépítés jogcímén mind a felépítmények, mind a földterület tekintetében tulajdonjogát a III-IX. rendű, valamint a XVI. rendű alperes bejegyzett jogával terhelten szerzi meg. Az ezt követő jogszerzők azonban már nem minősülnek jóhiszeműnek, ezért a javukra bejegyzett jelzálogjog, illetve végrehajtási jog törlésének van helye. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes fellebbezett, amelyben annak részbeni megváltoztatásával annak megállapítást kérte, hogy az V-IX. rendű, valamint a XVI. rendű alperesek jelzálogjoga, illetve végrehajtási joga csak a perbeli ingatlanok ½ tulajdoni illetősége tekintetében áll fenn. Kérte az ingatlanügyi hatóság megkeresésének módosítását, és a nevezett alpereseket megillető végrehajtási jognak, illetve jelzálogjognak kizárólag az ingatlanok ½ tulajdoni illetősége tekintetében történő bejegyzésének elrendelését. A fellebbezésben foglaltak szerint az VIX. rendű és a XVI. rendű alperesek javára bejegyzett végrehajtási jog, valamint a VIII. rendű alperes javára bejegyzett jelzálogjog a b-i 3777/
  1. helyrajzi számú ingatlan I. rendű alperest megillető ½ tulajdoni hányadát terhelte. A végrehajtási jogok és a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésénél a II/
  2. pontra utalás minden esetben szerepel, a XVI. rendű alperesre vonatkozóan a
  3. január
  4. napján kelt tulajdoni lappal igazoltan. Az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát mindössze a III. és IV. rendű alperesek bejegyzett jelzálogjoga, valamint a IV. rendű alperes bejegyzett végrehajtási joga terhelheti. Hasonló tartalmú fellebbezést terjesztett elő a IV. rendű alperes is, amelyet utóbb fellebbezési ellenkérelemként tartott fenn. A VIII. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az irányadó tényállás szerint az I-II. rendű alperesek egyenlő arányú közös tulajdonát képező B. belterület 3777/
  5. helyrajzi szám alatti 4676 m2 nagyságú ingatlan I. rendű alperest megillető tulajdoni hányadát - egyéb terhek mellett - az V-VII. rendű, a IX. rendű és a XVI. rendű alperesek végrehajtási joga, valamint a VIII. rendű alperes jelzálogjoga terhelte. Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem érintett rendelkezésével a Járási Hivatal Járási Földhivatala által
  6. november
  7. napján E....../
  8. szám alatt záradékolt változási vázrajz alapján önálló ingatlanként a 3777/
  9. helyrajzi szám alatti 4676 m2 területű kivett beépített terület, a 3777/18/A. helyrajzi szám alatti 268 m2 nagyságú pince, a 3777/18/B. helyrajzi szám alatti 359 m2 nagyságú pince, valamint a 3777/18/C. helyrajzi szám alatti 16 m2 nagyságú gazdasági épület feltüntetéséről rendelkezett. Megállapította, hogy valamennyi ingatlan kizárólagos tulajdonjogát a felperes szerezte meg ráépítés jogcímén, és megkereste az ingatlanügyi hatóságot a felperes 1/1 arányú tulajdonjogának bejegyzése végett. A felperes fellebbezése kizárólag a fent nevezett alpereseket megillető jelzálogjog és végrehajtási jog korlátozott, az ingatlanok ½ tulajdoni hányadát terhelő bejegyzésének elrendelését célozta. Az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (Vhr.) 17.§-ának
(2)bekezdése szerint az ingatlant terhelő jelzálogjogot az ingatlan egészére vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonostársat megillető tulajdoni illetőségére lehet bejegyezni. A Vhr. 21.§-ának
(1)bekezdése értelmében a végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között az egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni. Az elsőfokú bíróság ítélete alapján a felperes valamennyi újonnan kialakított és az ingatlannyilvántartásban feltüntetni rendelt önálló ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát megszerezte. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következően így nincsen helye az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával az ingatlanügyi hatóság olyan tartalmú megkeresésének, amely a végrehajtási jog, illetve a jelzálogjog bejegyzését csak a felperest megillető tulajdoni hányad egy részére rendelné el (Kúria Kfv.37.334/2007/5. szám). Az elsőfokú bíróság ítélete a végrehajtási jogok, illetve a jelzálogjog bejegyzéséről rendelkező földhivatali határozatok megjelölésével pontosan meghatározta az egyes terhek terjedelmét, amely - ahogy arra az elsőfokú bíróság is rámutatott kellő iránymutatásul szolgál az ingatlanügyi hatóság számára azok bejegyzését illetően. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp. 256/A.§-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes az eljárási illeték viselésére kiterjedő részleges költségmentességben részesült, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(7)bekezdése és 14.§-a alapján az állam viseli. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, figyelemmel arra, hogy tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte. Pécs,
  1. április
  2. Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.