A határozat elvi tartalma:

adóügyben kiszabott mulasztási bírság összegének megállapításakor

Art. 172. §

ügy száma: Kfv.III.35.751/2015/5. A tanács tagjai: . Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... ügyvezető

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága jogutódja

alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

alperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma: 5.

elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. szeptember 2-án kelt 22.K.31.690/2015/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.31.690/2015/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg

alperesnek 100.000.- (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak felhívásra 315.000.- (háromszáztizenötezer) forint kereseti és 525.000.(ötszázhuszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5]

... Kft. „v.a.” (a továbbiakban: Kft.) 2013. május 13-ától végelszámolás alatt áll, végelszámolója a felperes.

elsőfokú adóhatóság a Kft.-nél hivatalból indult adóigazgatási eljárás eredményeként meghozott határozatában a felperes, mint a Kft. végelszámolója terhére 21 adóbevallás benyújtásának elmulasztása miatt összesen 5.250.000.- forint mulasztási bírságot szabott ki és kötelezte a Kft.-t ezen összeg megfizetésére.

indokolás szerint a Kft. képviseletét ellátó felperes a bevallásokat nem nyújtotta be

adóhatósághoz, ezért vele szemben mulasztási bírságot kellett kiszabni. Ennek megállapítása során a javára értékelte, hogy a felperes hasonló mulasztás miatt három éven belül nem volt szankcionálva, terhére vette figyelembe, miszerint a felperes több mint egy éve működik, így megfelelő adózási gyakorlattal rendelkezik. Ezért

irányadó jogszabályok kellő szintű ismerete és

ok alkalmazása a társaságtól fokozottan elvárható.

összes körülményt figyelembe véve a hatóság a mulasztási bírság összegét bevallásonként, a törvényben meghatározott 500.000.- forintos a maximum értékhez képest annak felében 250.000.- forintban határozta meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2015. február 2-án kelt 2928981720. számú határozatában

elsőfokú határozatot megváltoztatta oly módon, hogy a mulasztási bírság megfizetésére a felperest kötelezte.

indokolásban kifejtette, a végelszámolás kezdő időpontját követően a Kft.-re vonatkozó bevallások benyújtására a felperes, mint végelszámoló kötelezett, melynek nem tett eleget. Ezért

elsőfokú hatóság jogszerűen szabott mulasztási bírságot a felperes terhére, melynek megfizetésére szintén a felperes köteles.

alperes hangsúlyozta,

elsőfokú adóhatóság a bírság kiszabása során a bevallások benyújtásának elmulasztása vonatkozásában elkövetett jogsértések körében bevallásonként megvizsgálta mulasztás körülményeit. Megfelelően rögzítette a súlyosító és enyhítő körülményeket,

összegszerűség meghatározásakor a fokozatosság elvét betartotta. Megállapította, a bevallások elmulasztása önmagában a súlyos mulasztások közé tartozik, melynek szankcionálásánál

elsőfokú hatóság értelemszerűen nem tudja értékelni

t, hogy

elmulasztott bevallások nullás adattartalmúak lennének. Ezért ez a tény a bírság kiszabása tekintetében nem bír jelentőséggel. A kereseti kérelem és ellenkérelem [6] A felperes keresettel támadta

alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát, elsődlegesen vitatva a kiszabott mulasztási bírság összegszerűségét.

elsőfokú ítélet [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében

alperes határozatát hatályon kívül helyezte és

alperest új eljárásra kötelezte.

indokolásban felhívta

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

adóhatóság a tényállástisztázási kötelezettségének eleget tett, a felperes nem jelölte meg, hogy

alperes milyen tényállási elemet ne tárt volna fel eljárása során. [9] A bíróság nem osztotta

t a felperesi érvelést, mely szerint

adóhatóságnak bevallásonként kellett volna a mulasztási bírságot megállapítania. Ezzel szemben

egységes bírságkiszabás megfelelt a célszerűség és költséghatékonyság követelményének. [10] A bíróság nem fogadta el a felperesnek a Ket. alapelveire történő hivatkozását, mivel ez önmagában nem támasztja alá a támadott alperesi határozat jogszabálysértő voltát. Rögzítette,

adott tényállásra vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezésekre vetítve kell vizsgálni a felperesi kifogásokat. [11] Érvelése szerint,

adóhatóságnak elsődlegesen

Art. 172. §

eset összes körülményét, valamint

érdeksérelemmel arányos bírságot kell kiszabnia. [12] Rámutatott,

adóhatóság eljárása során nem értékelt minden körülményt, illetőleg

általa megállapított mérlegelési szempontok alapján sem vont le jogszerű következtetést. Nem indokolta kellőképpen, hogy a felperessel szemben miért alkalmazta a bírság középmértékét, figyelemmel a fokozatosság elvére.

alperesi határozat nem felel meg maradéktalanul a Pp. 339/B. §-ában foglaltaknak.

Art. 172. §

alperes nem vette figyelembe a bírságolás célját, a jogsértéssel elkövetett érdeksérelem mértékét, a jogsértéssel okozott hátrányt, valamint a fokozatosság és arányosságát követelményét. [14]

új eljárásra előírta, a mulasztási bírság összegét bevallásonként kell ismételten megállapítania a hatóságnak

ítéletben foglaltakra figyelemmel, melynek során értékelni kell

eset összes körülményét. A bírság összege bevallásonként nem érheti el a középmértéket, mivel ennél alacsonyabb összegű bírság kiszabása indokolt. [15] A bíróság utalt arra, hogy

adóhatóság a felperessel szemben több határozatban szabott ki hasonló tényállás mellett mulasztási bírságot. A határozatokkal szemben előterjesztett keresetlevelek részben elkéstek, ezért

okat a bíróság jogerősen, idézés kibocsátás nélkül elutasította.

összességében kiemelkedően magas összegű mulasztási bírság a felperes működésére végletes hatással lehet, márpedig a bírságolás célja nem lehet

adóalany teljes ellehetetlenítése. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen

alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett

elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. [17] Okfejtése szerint a jogerős ítélet sérti

Art. 172. §

Art. 172. §

adóhatóság a bírság kiszabása során, elmulasztott bevallásonként külön külön vizsgálta a mulasztással összefüggő körülményeket és

elkövetett mulasztás súlyát, gyakoriságát.

elmulasztott bevallás tartalma a bírság mértékének meghatározásakor nem lehet mérlegelési szempont. A fentiekkel ellentétes bírósági megállapítások nem megalapozottak. [19]

alperes rámutatott, tévesen állapította meg

elsőfokú bíróság, hogy

adóhatóság okszerűtlenül alkalmazott középmértéket a bírság összegének megállapításakor. Mivel

adózó javára és terhére

onos számú és súlyú enyhítő, súlyosító körülmény került meghatározásra, ezért

50%-os bírságmérték alkalmazása indokolt és megalapozott. [20] Nem értékelhető a felperes javára

, hogy több társaság vonatkozásában is elmulasztotta a bevallások benyújtását. A bírság mértékének meghatározásakor a hatóságnak a felperes gazdasági helyzetét és a kiszabásra kerülő bírság mértékének erre gyakorolt hatását nem kell mérlegelnie. Ezeket a szempontokat a jogalkotó külön eljárás keretében rendeli értékelni

Art. 133. és 134.

§aiban. [21]

alperes nem osztotta a jogerős ítélet

on megállapítását, mely szerint a mulasztással közvetlenül össze nem függő körülményeket is értékelni kell, mivel

Art. 172. §

alábbiak szerint alapos. [24] A Pp. 272. §

Art. 172. §

Art. 172. §

adóhatóság mérlegeli

eset össze körülményét,

adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá

t, hogy

adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja

adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján

adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó

adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. A Pp. 339/B. §a szerint mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta,

eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. [27] A 2/2015. (XI.23.) KMK vélemény rögzíti, mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatának célja - a közigazgatási perek általános céljával összhangban - a határozat törvényességének elbírálása. Amennyiben a jogszabály a mérlegelési tevékenységhez feltételeket határoz meg, a hatósági határozat törvényességének alapja ezek vizsgálata. Téves, vagy

ügy érdemével össze nem függő mérlegelési szempont alkalmazása esetén a mérlegelés jogsértőnek minősülhet. [28]

Art. 172. §

okat a mérlegelési szempontokat, melyeket a hatóság köteles figyelembe venni a bírság kiszabásánál. Ezek közül „

eset összes körülménye” általános szempont, a további vizsgálandó szempontok konkrétak. [29] A Kúria álláspontja szerint a felperes, mint mulasztási bírsággal sújtott cég anyagi helyzete

összegszerűség megállapítása tekintetében -

elsőfokú bíróság érvelésével szemben - nem bír jelentőséggel.

alperes helyesen utalt arra, hogy a fizetésre kötelezett anyagi viszonyainak értékelése a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése és adómérséklés iránt indult eljárásokban szükséges, ez a perbeli körben nem releváns. [30] A felülvizsgálati bíróság rámutat,

adóhatóság a tényállást kellő mértékben feltárta,

eljárási szabályokat betartatta,

első- és másodfokú határozatból a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak és a mérlegelés okszerű.

alperes - a jogerős ítéletben írtakkal szemben - eljárása során a vonatkozó releváns körülményeket értékelte,

okból megfelelő következtetést vont le. Kellőképpen indokolta, hogy a felperessel szemben miért a bírság középmértékét alkalmazta, betartotta

arányosság és fokozatosság elvét. [31] A Kúria szerint a felperest, mint végelszámolót a bevallások benyújtása körében is fokozott felelősség terheli, melynek - csak a végelszámolás alatt álló társaság tekintetében - 21 alkalommal nem tett eleget. Önmagában

a tény, hogy

elmulasztott bevallások nullás adattartalmúak nem szolgálhat a felperes mentségére, nem minősül enyhítő körülménynek. [32]

elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, illetve hatáskörén túlterjeszkedve jogsértő módon felülmérlegelte,

alperesi határozatban foglaltakat, egyeben mellett olyan tényeket, körülményeket vonna mérlegelése körébe, amelyek a perbeli esetben jelentőséggel nem bírhatnak. Ezzel sérült a Pp. 206. §

Art. 172. §

alperes részére együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget megfizetni. [36] A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperes köteles megfizetni felhívásra

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §

ítélet ellen a Pp. 271. §