A határozat elvi tartalma: Az adóhatóság tényállás-tisztázási kötelezettsége szerencsejáték ügyben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.35.339/2015/
- A tanács tagjai: . Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: felperes neve(felperes címe) A felperes képviselője: Komáromi ügyintéző ügyvéd: Dr. ...) és Körmendi Ügyvédi Iroda, Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala jogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: szerencsejáték ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015.02.05-én kelt 23.K.32.719/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.32.719/2014/
- számú ítéletét, valamint az alperesi jogelőd 13694/25/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000.- (négyszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A hatóság ellenőrei
- szeptember 9-én fedett ellenőrzést [2] [3] folytattak le a Nyíregyháza, ... szám alatt található ... söröző vendéglátó helyen, ahol a rácsos elválasztó fal mögött egy bekapcsolt állapotú, internetes hálózatra csatlakoztatott Touch Net típusú internet terminál (a továbbiakban: terminál) üzemelt. Az ellenőrök a pultostól kapott chip kártya behelyezését követően próbajátékot játszottak a „Fruit Póker” játékkal, melyen a rendelkezésükre álló kreditek összegét növelték, és a terminál használatára, internetezésre fordítható időkeretük is növekedett. A revizorok ezt követően felfedték kilétüket, majd folytatták a próbajátékot, melynek során nem nyertek. A helyszínen tapasztaltakról az ellenőrök jegyzőkönyvet vettek fel, melyre a felperes nem tett észrevételt. Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- február 20-án kelt 13694/25/
- iktatószámú határozatában a felperessel szemben 17.600.000.- forint bírságot szabott ki és kötelezte ezen összeg megfizetésére. Felhívta a figyelmét, hogy a jövőben a jogszabályi előírásokat tartsa be, mert ismételt jogsértés esetén szigorúbb szankció is alkalmazásra kerülhet. Az indokolás szerint a vendéglátó egységben üzemelt terminál a berendezésbe helyezett készpénz ellenében kapott egyenleg terhére játékokban való részvételt biztosított, melyek során a játék eredménye alapján változott az egyenleg. Az ellenőrök a próbajáték keretében az összegből képzett egyenleg terhére tétet tudtak feltenni, játékjogot szereztek, továbbá a terminál használata során fennállt a nyeremény elérhetőségének lehetősége és a vesztésé is, mely a véletlentől függött. A fentiekre tekintettel a berendezés szerencsejátékban való részvételt biztosított, így az a szerencsejáték szervezéséről szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)
- §
(1)bekezdésében foglalt meghatározásra figyelemmel működési mechanizmusa alapján pénznyerő automatának minősül. A felperes megsértette az Szjtv. 2. §
(2)bekezdését, ezért vele szemben bírságot kellett kiszabni, melynek körében a hatóság súlyosbító körülményként értékelte a két éven belül elkövetett 18 hasonló jogsértés miatti jogerősen kiszabott bírságot. A kereseti kérelem [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az indokolásban hangsúlyozta, az alperes nem tett eleget a tényállás megfelelő tisztázására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének. A terminál működési elvei nem feleltethetők meg az Szjtv. 1. §
(1)bekezdés szerinti szerencsejáték fogalomnak, a berendezés pedig az Szjtv. 26. §
(1)bekezdésében meghatározott pénznyerő automata definíciónak. Hivatkozott az adóhatóság állásfoglalására, több hatósági eljárásban hozott döntésre és becsatolt több igazságügyi szakértői véleményt, melyek véleménye szerint alátámasztják álláspontját. Az elsőfokú ítélet [5] [6] [7] [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Felhívta az Szjtv. 1. §
(1),
(2)bekezdését, 2. §
(2),
(7)bekezdését, 12. §
(1)bekezdését,
(3)bekezdés b) pontját, 26. §
(1)bekezdését, 37. §
(1)bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §
(1)bekezdését és polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, 215. §
(1)bekezdését, valamint 339. §
(1)bekezdését. A bíróság hangsúlyozta, a terminál játék céljára alkalmas volt. Az ellenőrök pénzt fizettek, melynek közvetlen következményeként jogosulttá voltak a játékprogram használatára, a kredit egyenlegük nyerő kombináció elérése esetén növekedett. A nyerés vagy a vesztés kizárólag a véletlenen múlt, a revizoroknak nem volt ráhatása arra, hogy a játék során nyerő vagy vesztes kombinációt érnek el. Az alperes helytállóan rögzítette határozatában, hogy az Szjtv. 1. §
(1)bekezdésében megjelölt tényállás elemek megvalósultak, a berendezésen a szerencsejáték funkció elérhető volt, a terminál az Szjtv. 26. §
(1)bekezdésében definiált pénznyerő automatának minősül. Az, hogy a berendezésen a játékszimuláció mellett más, további funkciók is elérhetők nem releváns, mert ezek a terminál pénznyerő automata jellegét nem zárják ki. A felperes az által, hogy a bérleti szerződés révén biztosította a berendezés elhelyezéséhez szükséges területet, továbbá a chip kártya átadásával lehetővé tette a játék lefolytatását, az engedély nélküli pénznyerő automataként üzemelő terminállal összefüggésben megvalósuló szerencsejáték szervezéséhez lehetőséget biztosító, közvetítői tevékenységet folytatott. Az elsőfokú bíróság az alperesnek a felperes részéről hivatkozott állásfoglalásával és feljegyzésével kapcsolatban kiemelte, ezek kötelező erővel nem bírnak. A bíróság nem fogadta el a más hatósági és büntetőeljárásokban hozott döntéseket figyelemmel a Pp. 4. §
(1)bekezdésére is. Hangsúlyozta, a felperes által csatolt szakvélemények nem bírnak relevanciával, mivel a perben jogkérdésben kell dönteni, továbbá nem merült fel releváns szakkérdés. Ezért a bíróság a felperes igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló bizonyítás indítványát mellőzte, csak úgy, mint a véleménye szerint érdektelen tanúbizonyítási indítványt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak az alperesi határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Érvelése szerint a bíróság a tényállást helytelenül állapította meg, továbbá téves jogi következtetéseket vont le. Az alperes a tényállástisztázási kötelezettségének nem tett eleget, az elsőfokú bíróság nem folytatta le a bizonyítást a szükséges körben és tévesen mellőzte a felperes által felajánlott szakértői bizonyítást. Az ügyben különleges szakértelmet igénylő kérdés merült fel, azaz szakértő bevonása nem mellőzhető. Az eljáró bíróság a Pp. 206. § rendelkezéseivel ellentétben kirívóan okszerűtlenül mérlegelte a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokat is. [10] A felperes részletesen ismertette a terminál működését, az azon futó reklámokat, a rendszerben lévő krediteket, az adóhatóság és a mérésügyi hatóság állásfoglalását. Kiemelte, a terminál működési elvei nem feleltethetők meg az Szjtv. 1. §
(1)bekezdése szerinti szerencsejáték, míg a berendezés az Szjtv. 26. §
(1)bekezdésében foglalt pénznyerő automata definíciójának. Ezt támasztja alá az állami adóhatóság korábbi állásfoglalása, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal állásfoglalása, több szabálysértési és büntetőeljárás során hozott döntés, a peres iratokhoz csatolt szakértői vélemények és egyéb iratok is. [11] A felülvizsgálati kérelem idézte ... és Dr. ... informatikai igazságügyi szakértők véleményét. Ezt követően részletesen indokolta, hogy miért lett volna szükséges igazságügyi informatikai szakértő bevonása a perbe. [12] A felperes hivatkozott hasonló tényállású ügyekben hozott kúriai döntésekre, melyek véleménye szerint alátámasztják álláspontját. Rámutatott arra, az alperes nem tett eleget a Ket. 50. §-ában előírt tényállás- tisztázási kötelezettségének. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Rögzítette, a felperes az elsőfokú bírósági eljárás során nem vitatta a Ket. 72. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt indokolási kötelezettség megsértését, így erre felülvizsgálati kérelmében már nem hivatkozhat. [14] Ezt követően az alperes a releváns elemek vonatkozásában azonos tényállású és jogi kérdéseket felvető ügyekben hozott kúriai döntésekben írt jogi álláspontot vitatta. Hangsúlyozta, az eredményes próbajátékról felvett jegyzőkönyvvel a berendezés pénznyerő automataként történő működtetése bizonyított, az internet- terminál tényleges működtetése nem igényel további bizonyítást, illetőleg szakértői vizsgálatot. A szerencsejáték szervezés megvalósulásának értékelése nem informatikai szakkérdés, hanem jogkérdés, melynek megítélése az állam adóhatóság hatáskörébe tartozik. [15] Az alperes kifejtette, a felperes által kizárólag a perbe hivatkozott szakértői vélemények csak az ügyfél nyilatkozataként értékelhetők, mivel nem felelnek meg az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: törvény) 21. §
(2)bekezdésének. [16] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, az irányadó jogszabályoknak megfelelően döntötte el a perben felmerülő jogkérdést, ítélete megalapozott és jogszerű. Az ügyben a szerencsejáték szervezés kritériumai megvalósultak, a bírság kiszabása a felperessel szemben jogszabálysértéstől mentesen történt. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [18] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [19] A Kúria hangsúlyozza, jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége mellett a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes, a Pp. 206. §
(1)vagy 221. §
(1)bekezdésébe ütköző mérlegelése is megalapozhat. [20] A perbelivel azonos tényállású és jogi megítélésű ügyben a Kúria már döntött - többek között - a Kfv.I.35.744/2014/
- számú ítéletével. A felülvizsgálati bíróság jelen ügyben eljáró tanácsa mindenben osztja az említett ítéletben foglaltakat, attól eltérni nem kíván. [21] E szerint az alperesi határozatot jogszerűnek értékeli jogerős ítélet csak akkor tekinthető helytállónak, ha abból kétséget kizáróan kitűnik, hogy a terminál az Szjtv.
- §
(1)bekezdése szerinti nyerőgépnek tekintendő. Az ekként történő minősítés alapvető feltétele, hogy az szerencsejátékra alkalmas legyen. Ennek fogalmi elemeit a Kúria már számos ítéletében rögzítette, így amennyiben a játék az Szjtv. 1. §
(1)bekezdésében meghatározott definíció mindhárom fogalmi elemének - tétfizetés, nyeremény, véletlen szerepe - megfelel, akkor szerencsejátéknak minősül. A fenti minősítés egyértelműen jogkérdés, melynek eldöntésére az alperes bír hatáskörrel, a fogalmi elemek megléte azonban ténykérdés, melyre csak megalapozott alperesi határozat esetén adható kétséget kizáró válasz. [22] A Kúria rámutat arra, a Ket. 50. §
(1)bekezdésének megfelelően szerencsejáték ügyekben is köteles a hatóság a döntés hozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ugyanakkor bármely hatóság kerülhet olyan helyzetbe, hogy a saját apparátusa nem rendelkezik az ügyben szükséges szakértelemmel. Az alperes nem igazolta, miszerint saját alkalmazottai mennyire felkészültek az Szjtv. 26. §
(1)bekezdése által a hatóságra telepített, speciális feladat ellátására. [23] A terminálok
- decembere óta az alperes látókörében vannak, több eljárásban, több kérdésben keletkezett vélemény, jelentés, jegyzőkönyv, történt helyszíni szemle. Ennek ellenére az alperes és a felperes indokai egymással össze nem vethető szempontokra épülnek. A peres felek ugyanazon adatokból gyökeresen eltérő következtetéseket vontak le figyelemmel a szemléletbeli eltérésekre. Az ellentéteket az elsőfokú bíróság ítéletében nem oldotta fel. Erre tekintettel a közigazgatási és munkaügyi bíróság bár vizsgálta az Szjtv.
- §
(1)bekezdésében megjelölt feltételek fennálltát, de nem minden feltétel esetén adta/adhatta a Pp. 221. §
(1)bekezdésének megfelelő világos, egyértelmű, közérthető indokát annak, miért tekinti megalapozottnak az alperes határozatát. [24] A felülvizsgálati bíróság rámutat arra, a közjegyző kirendelése alapján készített szakvélemények nem tekinthetők a fél előadásának, még akkor sem, ha azokat a felperes csatolta. [25] A törvény 21. §
(2)bekezdésére történő alperesi hivatkozást csak a felülvizsgálati ellenkérelem tartalmazta, ezt a jogszabályhelyet az alperes sem a határozatában, sem az elsőfokú bírósági eljárás során nem hívta fel, ezért a felülvizsgálati bíróság érdemben nem vette figyelembe. [26] A Kúria hangsúlyozza, a keresetlevél mellékleteként csatolt szakvélemények a törvény 21. §
(2)bekezdésében foglaltaktól függetlenül bizonyítéknak tekintendők, melyek értékelése szükséges. [27] A minősítésre vonatkozó tájékoztatások az alperest nem kötötték. Azonban az adatoknak a szakértő véleményekkel, egyéb okirati bizonyítékokkal való összevetését az elsőfokú bíróság nem végezte el, nem is észlelte, hogy mindaz az alperesi határozatban nem szerepel. [28] Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, miszerint az Szjtv. 1. §
(1)bekezdésének alkalmazásához a terminált nem csak mint informatikai eszközt kell vizsgálni, a nyerőgépként történő besorolásnak a játékelem megvalósulását feltételező csomópontjai is vannak. A jogerős ítélet nem érintette azt a kérdést, hogy az alperesi határozat alapján egy játékrendszer működéséről vagy egyegy konkrét terminál - más termináloktól független - eseti működtetéséről van-e szó. [29] A Kúria álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság a Pp. 166. §
(1)bekezdése szerinti bizonyítási eszközöket tévesen értelmezte, azonban az is megállapítható, hogy az alperesi határozat olyan, a Ket. 72. §
(1)bekezdésébe ütköző hiányosságokban szenved, amelyek a peres eljárásban nem orvosolhatók. A Ket. 72. §
(1)bekezdésének sérelmét a felperes az első bírósági tárgyaláson csatolt iratában megjelölte. [30] A felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. §
(4)bekezdése és 339. §
(1)bekezdése alapulvételével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. [31] Az új eljárás során az alperesnek a Ket. bizonyításra vonatkozó, az Szjtv. szerint irányadó szabályait maradéktalanul megtartva kell eljárnia. Lehetősége áll fenn arra, miszerint mellőzze a szakértői bizonyítást, ennek azonban az Szjtv. 1. §
(1)bekezdésében megjelölt valamennyi törvényi feltételre kiterjedő okszerű indokot kell adnia. A feltárt bizonyítékok értékelésénél ki kell térnie arra, álláspontja szerint miért nincs a Ket. 58. §
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazását megkövetelő szakkérdés. A szakértői bizonyítás elrendelése esetén az alperesnek figyelemmel kell lennie a kérdés összetett voltára, ezért informatikai szakértő mellett pszichológus/játék szakértő, közgazdaság területén működő szakértő bevonása is indokolt, különös tekintettel a nyeremény elem megvalósulására. [32] Az alperesnek mindkét esetben állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy határozatát egy, az eddig ismertektől eltérő játékrendszer, vagy egy eseti pénznyerő automata működtetésére alapítja-e, és ehhez képest kell vizsgálnia a szabályok megváltoztathatóságát, illetve ennek hatását a rendszerre/gépre. Ennek függvényében kell kifejtenie az ellenőrzés időpontjában megvalósult tényállást rekonstruálhatóságára vonatkozó érvelését. Záró rész [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [34] A pervesztes alperes köteles a felperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [35] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli, figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-ára. [36] Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontjára tekintettel felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- április
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő