A határozat elvi tartalma: A harmadik személy részéről történő teljesítés megszünteti a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettségét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.502/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Farkas Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Pergel Elza ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű Az alperesek képviselője: dr. Görbe László ügyvédI-IV. rendű A per tárgya: Önrész megfizetésére kötelezés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Gf.20.740/2014/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Járásbíróság G.22.561/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperes részére 450.000 (Négyszázötvenezer) forint, a III. rendű alperes részére 90.000 (Kilencvenezer) forint, a IV. rendű alperes részére pedig 45.000 (Negyvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 2.017.700 (Kettőmilliótizenhétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ... rendszer megvalósítása érdekében 112 önkormányzat - köztük az alperesek -
- április 20-án létrehozták a felperesi társulást. A hulladékgazdálkodási rendszert pályázati forrásból kívánták kiépíteni, a pályázat benyújtásához viszont önrész biztosítása volt szükséges. Az alapító okiratban ezért az alapító önkormányzatok önrész fizetését vállalták. [2] Egyes kisebb önkormányzatoknak, így az alpereseknek a pályázat benyújtásakor nem álltak rendelkezésükre az önrész befizetéséhez szükséges pénzügyi források, ezért helyettük az önrészt bankkölcsön igénybevételével - a perben nem szereplő, a ... 100 %os tulajdonában álló ... Kft. biztosította. [3] A felperes 2012 júliusában felhívta az alpereseket az önrész megfizetésére, az alperesek azonban ettől elzárkóztak. [4] A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében az I. rendű alperest 15.828.449 forint, a II. rendű alperest 3.245.631 forint, a III. rendű alperest 3.091.000 forint, a IV. rendű alperest pedig 1.257.749 forint önrész és mindezek járulékai megfizetésére kérte kötelezni. [6] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelésük szerint az önrész biztosítását előzetes megállapodásuk értelmében teljes egészében a ... Kft. vállalta, így ők önrész fizetésére nem kötelezhetők. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alpereseket a kereseti kérelemben megjelölt egyes tőkeösszegek és törvényes mértékű késedelmi kamataik megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó kamatigény iránti keresetet pedig elutasította. A határozat indokolása szerint a felperesi társulás alapító okirata és a projekt megvalósítása során keletkezett egyéb okiratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperesek a további alapító önkormányzatokkal együtt kötelezettséget vállaltak az önrész megfizetésére. [8] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett - az I. rendű, III. rendű és IV. rendű alperest érintő rendelkezését megváltoztatta, és az ezekkel az alperesekkel szembeni keresetet teljes egészében elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a ... Kft. a felperesi társulás megalakítását megelőzően magára vállalta az alpereseket terhelő önrész megfizetésének kötelezettségét, a felperes pedig ehhez a tartozásátvállaláshoz eljárásából kitűnően hozzájárult. A felperes ezért az önrész megfizetését az alperesektől megalapozottan nem követelheti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet, az alperesek pedig csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a Kúria azonban a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [11] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló
- évi CXXXV. törvény
- §-át és
- §
(1)bekezdés b) pontját, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.) előszerződésre és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó, konkrétan meg nem jelölt rendelkezéseit. [12] Érvelése szerint a ... Kft. nem vállalt és érvényesen nem is vállalhatott kötelezettséget az alperesek helyett a társulási önrész megfizetésére, és nem is vállalta át az alperesek tartozását, hanem csupán arra került sor, hogy a pályázat sikere érdekében a rendelkezésre álló idő rövidségére is tekintettel megelőlegezte a társulási tagok, köztük az alperesek helyett az önrész összegét, amelyet így az alpereseknek és a többi érintett társulási tagnak a gazdasági társaság részére meg kell téríteniük. [13] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A jogerős ítélet felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdése szerint jogszabálysértés miatt kerülhet sor. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékei tehát a következők: a felülvizsgálni kért határozat megjelölése, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése. [15] Ha a fél a felülvizsgálati kérelemben több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell ezekkel a tartalmi követelményekkel [1/
- (II.15.) PK vélemény
- és
- pont]. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a konkrét jogszabályhely megjelölése nélkül hivatkozott a Ptk. előszerződésre és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó szabályaira, így e hivatkozásait a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [17] Az így elbírált felülvizsgálati kérelem nem alapos. [18] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [19] Az elsőfokú bíróság a felperesi társulás alapító okiratának helyes értelmezése és az egyéb bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján következtetett arra, hogy az alperesek a társulás további tagjaival együtt kötelezettséget vállaltak a társulás céljának megvalósításához szükséges önrész megfizetésére. A rendelkezésre álló okiratokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a perben nem szereplő ... Kft. az önrész összegét az alperesek helyett bankkölcsön igénybevételével - teljes egészében megfizette a felperes részére. Az egyes kisebb önkormányzatok, köztük az alperesek helyett történő befizetésre a per adatai szerint azért került sor, hogy az önrész a pályázat sikere érdekében maradéktalanul a felperes rendelkezésére álljon. Az így befolyt pénzösszeget a felülvizsgálati kérelemben előadottakból kitűnően a felperesnek nem kell visszafizetnie a ... Kft. részére, a befizetésre tehát a teljesítés hatályával került sor. A pénztartozás teljesítése pedig abban az esetben is megszünteti a kötelezettnek az eredeti jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettségét, ha a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően harmadik személy részéről történik. [20] A felperes tehát a ... Kft. időközbeni teljesítésére figyelemmel az önrész megfizetését az alperesektől megalapozottan nem követelheti. Annak, hogy az ilyen módon történő teljesítésre miért került sor, a ... Kft. az alperesek tartozását átvállalta-e (Ptk. 332. §
(1)bekezdés első fordulata és
(2)bekezdés), vagy teljesítésátvállalás történt (Ptk. 332. §
(1)bekezdés második fordulata), esetlegesen a teljesítés az alperesekkel való külön megállapodás nélkül következett be, illetve, hogy a követelés átszállt-e a ... Kft-re, vagy a társaság követelhet-e megtérítést az alperesektől, e vonatkozásban nincs jogi jelentősége; mindezek a ... Kft. és az alperesek egymás közötti jogviszonyára tartozó kérdések, vizsgálatukra és érdemi megítélésükre jelen perben nincs szükség, a felperessel szembeni fizetési kötelezettség megszűnését nem befolyásolják. [21] A másodfokú bíróság ezért érdemben helytállóan, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül rendelkezett a kereset elutasításáról. [22] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - az indokolás részbeni módosításával hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt alperesek felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró