← Magyarország

Gf.40377/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.377/2015/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Karácsony Gabriella ügyvéd (.....) által képviselt .... felperesnek a Szalayné dr. Kenyeres Ildikó egyéni ügyvéd (.....) által képviselt ..... alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. március 4-én kelt - a
  3. április 2-án kelt 31.G.42.680/2014/
  4. számú végzésével kijavított - 31.G.42.680/2014/
  5. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az alperes jogelődje, ..... Egyetem
  6. november 21-én a felperessel együttműködési megállapodást kötött, melyet
  7. október 11én, majd
  8. január 29-én módosítottak, s melyek alperes jogelőd székhelyén történő képzésekre vonatkoztak. Alperes jogelődje, .....Egyetem és a felperes, valamint ... Önkormányzata
  9. május 10-én együttműködési megállapodás kötött székhelyen kívüli képzés folytatására. Az együttműködési megállapodást az alperesi jogelőd részéről ... rektor, a felperes részéről ...elnök-vezérigazgató, míg .... Városi Önkormányzat részéről ... polgármester írták alá. A
  10. pont szerint az együttműködési megállapodás keretébe tartozó képzések a had- és biztonságtechnikai mérnöki szakon két szakirány, míg a védelmi igazgatási szakon három szakirány voltak. A képzések indításának tervezett időpontja
  11. szeptember 1-je, a képzés helyszíne ....önkormányzati tulajdonú ingatlan főépülete. A képzéseket az alperesi jogelőd hirdeti meg a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban és a felvett hallgatók is az alperesi jogelőddel létesítenek hallgatói jogviszonyt, költségtérítéses és államilag támogatott finanszírozási formák között. A
  12. pontban rögzítették a felek feladatait. A felperes feladataként határozták meg az oktatásszervezés segítését és a hallgatók „toborzását", a képzési formák népszerűsítését, reklámozását, a képzéshez szükséges oktatók szervezésében való együttműködést, az oktatási helyszín működtetését az önkormányzati szervezettel -.... Kht. - kötött szerződés alapján. A
  13. pont értelmében a megállapodást kötő felek a megállapodás keretében tevékenységüket saját költségükön végzik. A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban történő meghirdetés előtt előkalkuláció készül a költségek és a bevételek megoszlásáról. A tényleges befizetési adatok alapján szemeszterenként egyszer (a regisztrációs időszakot követő
  14. hónap 10-éig) történik meg az előkalkuláció szerinti elszámolás. Az elszámolás alapján készült számlák kézhezvétele után történik a pénzügyi teljesítés. A tervezett pénzügyi megosztás a teljes bevételre úgy alakul, az alperesi jogelődöt 51 %, míg a felperest 49 % illeti az alábbi részletezésben: az alperesi jogelődöt illető 51 % az óra- és vizsgadíjak, valamint azok közterheiből (20 %), az adminisztráció költségeiből (személyi, tárgyi feltételek stb. 6 %), a ... keret (15 %), illetve kari fejlesztési keret (10 %) résztételekből áll, míg a felperest illető 49 %-ból infrastruktúra üzemeltetése 32 %-ot, oktatásszervezés 10 %-ot és a marketing 7 %-ot tesz ki. Az alperesi jogelőd és az önkormányzat együttesen a tárgy tanév végére, de minimum 6 hónapos határidővel mondhatják fel a felperes vonatkozásában a megállapodást. Az együttműködési megállapodások szerint az alperes a képzéseket ....megindította, az általa készített elszámolások alapján a felperes által kiállított számlákat egy ideig felperesnek kifizette. A felperes
  15. november 15-i keltezéssel 3 db számlát állított ki az alperesi jogelőd részére. A
  16. sorszámú, 8.225.575 forint összegű számla a közlekedésmérnöki szak képzési költség, a
  17. sorszámú 5.504.662 forint összegű számla a gazdálkodási szak képzési költség, míg a
  18. sorszámú, 3.373.650 forint végösszegű számla az ózdi képzési költség elszámolása tárgyában
  19. szeptember és október hónapokra vonatkozóan került kiállításra oktatásszervezés címén. A számlák kiállítására - a felek között megszokott elszámolási rendnek megfelelően - az alperes által
  20. november 12-én felperes részére megküldött elszámolás alapján került sor, mely elszámolásban az alperes feltüntette a hozzá ténylegesen befolyt tandíjakat, az abból órákra, vizsgadíjra, egyebekre levonandó összegeket, valamint az alperest megillető részt, és számlázandóként meghatározta a felperesnek járó összeget. A székhelyen kívüli képzésre kötött együttműködési megállapodást az ....Önkormányzata
  21. december 2-i keltű levelében felmondta a 2010-2011-es tanév végére. Az alperesi jogelőd
  22. december 4-én kelt levelével a felperesnek az együttműködési szerződések alapján előterjesztett díjigényét vitatva kérte, a felperes követelésétől álljon el, jelezve, az alperesi jogelőd vádhatósági eljárás alá vont rektora hivatali ideje alatt a jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával teljesítette a szerződéseket, melyek miatt vizsgálat indult. Ezek lezárásáig a még élő követeléseket nem áll módjukban kiegyenlíteni. Ezt követően az alperesi jogelőd
  23. január 24-én kelt, felpereshez címzett levelében a perbeli szerződéseket felmondta, és úgy nyilatkozott, azokat semmisnek tekintik. A felmondás indokolásában hivatkozott arra is, a felperesnek soha semmilyen tételes teljesítési igazolása nem került a birtokába. A
  24. január 24-i nyilatkozatával pedig a
  25. május 10-i együttműködési megállapodást külön is felmondta. A felperes a székhelyen kívüli képzésre vonatkozó együttműködési szerződés felmondását követően a tanév végén,
  26. június 14-i keltezéssel állította ki a „képzési költség elszámolása ... tárgymegjelölésű,
  27. sorszámú 7.065.800 forint végösszegű, valamint
  28. sorszámú 622.790 forint végösszegű számláit. A
  29. sorszámú számla kiállítására a...képzés kapcsán is még az I. félévre vonatkozóan került sor az alperesi jogelőd által utoljára küldött elszámolás várható bevételei alapján, levonva abból a szintén jelen perben érvényesített, korábban már kiszámlázott összeget, a
  30. sorszámú számla pedig a II. félévre vonatkozóan lett kiállítva, melynek számításakor a felperes a befolyt összegek ismeretének hiányában - mivel erre vonatkozó adatszolgáltatást az alperesi jogelődtől már nem kapott - az általa ismert beiskolázott tanulói létszám és a tandíj nagysága ismeretében kalkulált. A felperes a perbeli szerződésekben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, a képzéseket szórólapokon, saját infrastruktúráján keresztül a ..... cégek munkatársai részére, illetve honlapján történő közzététel útján népszerűsítette, ajánlotta, azokat rendezvényeken propagálta. Tanulmányt is készített
  31. áprilisában a képzési együttműködési stratégiájára vonatkozóan, továbbá .... képzés biztosítása érdekében helyiségbérleti szerződést kötött az ... Kht.-val, mely szerződés több alkalommal módosításra került. Bérbeadói oldalon a jogviszonyba .... Önkormányzat Képviselőtestületi határozat alapján ....... Kft. lépett. A szerződés utolsó módosítása
  32. június 30-án történt, a havi bérleti díjat 249 m2 bérlet után
  33. július 1-től 256.014 forint/hó+ áfa összegben határozták meg. Az együttműködési szerződés felmondására tekintettel a felperes a helyiséget
  34. június 3-án hivatalos jegyzőkönyv szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta,
  35. június 30-ig bezárólag 2.272.754 forint tartozása állt fenn, ezt utóbb több részletben megfizette. Az ózdi képzéssel összefüggésben a felperes egy fő munkavállalót állandó jelleggel alkalmazott a képzés helyszínén, további egy főt saját székhelyén, aki esetenként .... is megjelent és a felmerülő feladatok, intézni valók koordinálásában részt vett. Az ózdi képzésen alperesnél a hallgatói létszám a 2010-
  36. tanév első tanévében 92 fő, a második félévben 87 fő volt. A hallgatói létszámból az első félévben 10.241.000 forint, a második félévben 9.929.000 forint tandíj, illetve hallgatói költségtérítés folyt be az alpereshez. Az adatokat a szerződés fennállta idején a felperessel nem közölte. A felperes eredeti kereseti kérelmében a budapesti képzés kapcsán 13.730.237 forint, az ózdi képzés kapcsán 11.062.240 forint és ezen összegek különböző részösszegei utáni késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, előadva, a szerződéseket teljesítette. Az alperes eredeti ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, a szerződések kapcsán érvénytelenségi kifogást is előterjesztve. Az elsőfokú bíróság a
  37. június 28-án kelt 31.G.40.247/2012/
  38. számú ítéletével kötelezte az alperest 24.792.477 forint és ezen összeg késedelmi kamatai, valamint 2.686.093 forint perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az eljárás során tanúként hallgatta meg...., felperes korábbi vezérigazgatóját és ... alperes rektorhelyettesét. Alperesi fellebbezés folytán eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a
  39. június 27-én kelt 16.Gf.40.680/2013/
  40. számú részítéletével az alperest 13.730.237 forint és kamatai megfizetésére kötelező részében az ítéletet helybenhagyta, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a körben újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az elbírált rész tekintetében rendelkezett a perköltség viselésről, a hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felek másodfokú perköltségét 210.000 forint + áfa, 210.000 forint + áfa összegben, az alperes által le nem rótt fellebbezési részilleték összegét 872.700 forintban állapította meg. A helybenhagyó rendelkezés a budapesti helyszíni képzéssel kapcsolatos igényre, a részleges hatályon kívül helyezés .... képzéssel kapcsolatos igény elbírálására vonatkozott. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel nem érintett megállapítása szerint a
  41. május 10-i szerződés érvénytelen, a Fővárosi Ítélőtábla az alaki hiányosságok miatt érvénytelennek tekintett, érvényessé nem nyilvánítható
  42. május 10-i együttműködési megállapodás kapcsán előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy a megállapodást az ítélet hozataláig hatályossá kell nyilvánítania, s a felperes esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatása ellenértékének pénzbeli megtérítéséről az 1/
  43. (VI.28.) PK véleményben írtak figyelembevételével kell határoznia. E körben vizsgálnia szükséges, hogy az elszámolási időszakban a felperes nyújtotta-e, teljesítette-e az együttműködési megállapodás
  44. pontjában vállalt infrastruktúra üzemeltetési, oktatásszervezési és marketing szolgáltatásait, az alperesnek ezen időszakra milyen tandíj bevétele keletkezett, a felperest az elvégzett tevékenységhez nyújtott szolgáltatáshoz képest a részesedési arányokat figyelembe véve, milyen mértékű ellenszolgáltatás illeti meg. A megismételt eljárás során a felperes módosított kereseti kérelmében az ózdi képzés vonatkozásában megkötött szerződés hatályossá nyilvánítása mellett kérte alperest kötelezni 9.962.090 forint, másodlagosan 9.883.300 forint megfizetésére. Alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
  45. március
  46. napján kelt - a
  47. sorszámú végzésével kijavított 31.G.42.680/2014/
  48. számú ítéletével a peres felek, valamint ... Önkormányzata által kötött
  49. május 10-i együttműködési megállapodást a 2010-
  50. tanév végéig hatályossá nyilvánította és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.883.300 forintot, valamint ezen összegnek
  51. június 22-től
  52. június 30-ig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű, míg
  53. július 1-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt kamatát, valamint 1.460.867 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Akként rendelkezett, alperes illetékmentessége folytán feljegyzett 872.700 forint, másodfokú eljárás során felmerült illetékből az alperesre eső 776.703 forint illetéket az állam viseli, 95.997 forint illetéket a felperes köteles a NAV külön felhívására az államnak megfizetni. Az elsőfokú bíróság utalt a felperesi törvényes képviselő személyes meghallgatására, .... tanúvallomásaira. ... az együttműködési stratégia átvételére nem emlékezett, ugyanakkor nem vitatta, hogy a felperesi képviselővel és a korábbi felperesi képviselővel találkozott, .... vallomásával szemben nem állította, hogy az iratátvétel nem történhetett volna meg, arra hivatkozott, arra nem emlékszik..... az okirat alperes, illetve a tanú részére történő átadását határozottan állította. A perben csatolásra került az elkészült dokumentáció. Az elsőfokú bíróság a a felperesi teljesítést, a stratégia kidolgozása, javaslatok tétele vonatkozásában megállapította. A felperes csatolta az együttműködési megállapodásban rögzített feladatok igazolására az általa használt szórólapokat, a saját honlapján ezzel kapcsolatban olvasható információkat és .... tanú nyilatkozatával bizonyította is, hogy mely rendezvények alkalmával és milyen módon került sor az alperes szervezésében megvalósuló képzési formák népszerűsítésére, propagálására. A képzéssel kapcsolatban ugyancsak csatolta a vonatkozó okiratokat, azon felperesi hivatkozást alperes sem vitatta, hogy ... képzés helyszíni működtetésével kapcsolatos valamennyi költséget a felperes viselte, ezek nagysága a felperes által csatolt számlákkal is igazolt volt. Egyező előadása volt a feleknek, hogy a perbeli képzési formák kapcsán valamennyi költségtérítés, tandíj az alpereshez folyt be. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 237.§

(2)bekezdése alapján - a felperes módosított kereseti kérelmével egyezően, a másodfokú bíróság iránymutatását is figyelembe véve - ... képzési helyszínnel kapcsolatos szerződést hatályossá nyilvánította a 2010-
  1. tanév végéig terjedő időszakra, rámutatva, a szerződés a felmondással egyébként is megszűnt, az együttműködés is ténylegesen befejeződött ezen időszakon belül, szükségtelen lett volna az ítélethozatalig terjedő hatályossá nyilvánítás. Az 1/
  2. (VI.28.) PK vélemény rendelkezéseire figyelemmel az elsőfokú bíróság rögzítette, a felperes az együttműködést nem ingyenesen vállalta, az ő tevékenysége eredményétől függő díjazásban állapodtak meg. Az elszámolás alapját alperesi jogelődhöz befolyt tandíjak képezték. Az ... képzés tekintetében a befolyt tandíjon a szerződés
  3. pontjában írtak szerint voltak jogosultak a felek osztozni, a felmerült költségek levonására nem voltak jogosultak, így a felperes sem számolhatta el költségeit. Alperesnek a teljesítési igazolás hiányával kapcsolatos védekezésére vonatkozóan rámutatott, az ... képzésre kötött megállapodás sem rögzítette a felperesnek járó összeg kifizetéséhez teljesítés igazolás kiállítását. A lefolytatott bizonyítás alapján a felperes bizonyította a szerződésben vállaltak teljesítését, nem merült fel peradat arra sem, hogy alperes bármikor a felperesi teljesítést az együttműködés során vitatta, kifogásolta volna. Először csak a szerződés felmondásával, illetve a peresített számlák kifizetése megtagadása kapcsán fordult ilyen elő, de nem a tényleges teljesítés, csupán annak igazolása tekintetében. Alperes korábbi rektora büntetőeljárása miatt a megindított vizsgálatok lezárásáig alperes további felperesi követelést nem kívánt kifizetni. Az elsőfokú bíróság kifejtette, alperes rendelkezik azon adatokkal, mely alapján a felperesnek járó díj kiszámítható, a perbeli időszakot megelőzően is rendszeresen kimutatta alperes a felperesnek járó díj nagyságát, s azt számla ellenében rendszerint ki is fizette. A felperes az ózdi képzés kapcsán a 2010-
  4. tanévre kiállított első számláját is alperes kimutatása alapján állította ki és ekkor sem merült fel alperes oldaláról, hogy a felperes a szerződést nem teljesítette volna, teljesítési igazolást sem követelt. A tandíj felosztással kapcsolatban az elsőfokú bíróság utalt arra, a felperest 49, míg alperest 51% illette meg, a felek díjmegállapodása eredményhez kötött volt, alapvetően alperesnél a felmerülő költségekre, felperesnél az általa nyújtandó szolgáltatásokra tekintettel került részletezésre. Alperesi oldalon felsorolt költségfajták nem azonosíthatók a szerződés
  5. pontjában alperesre telepített feladatokkal, illetve azok költségeivel, ugyanez megállapítható a felperes kapcsán is, azzal, hogy felperesi feladatként 4 tétel, felperest illető díjhányad kapcsán 3 tétel került megjelölésre. Az infrastruktúra üzemeltetése egyértelműen azonosítható az oktatási helyszín működtetésével, de az oktatásszervezés és marketing díjhányadból már nem állapítható meg, hogy azokhoz az oktatásszervezés segítése, a hallgatók toborzása, képzési formák népszerűsítése, reklámozása, a képzéshez szükséges oktatók szervezésében való együttműködés feladatok közül pontosan melyek rendelhetők hozzá, illetve hogy az oktatásszervezés segítése és hallgatók toborzása az oktatásszervezési díj hányadhoz, vagy a marketing díjhányadhoz számítandó. A felek megelőző elszámolásaira is figyelemmel nincs jelentősége annak, hogy a felperesre, illetve alperesre megjelölt, szerződésben részletezett feladatok közül ki mennyit teljesített, illetve a részfeladatokhoz mekkora díjhányad járulna. A részletezés nem feleltethető meg a szerződés szerint a felek által elvégzendő feladatoknak, így nem képezheti az elszámolás alapját. Nem vizsgálható külön, hogy a felperest illető 49%-ból a felperes mennyiben teljesítette a 32%-ot kitevő infrastruktúraüzemeltetési, 10%-ot kitevő oktatásszervezési, és 7%-ot kitevő marketing körbe tartozó feladatait. Vélelmezhetően a részletezés a szerződésben csupán azt jelentette, milyen kalkuláció képezte a becslés alapját, mely a 49-51%-os felosztáshoz vezetett. Az elsőfokú bíróság alperesi adatszolgáltatás alapján a hatályossá nyilvánított szerződésből kiindulva a felperes által teljesített szolgáltatások ellenértékét az alpereshez adott időszakban befolyt tandíjbevételek 49%-ában állapította meg és 9.883.300 forint megfizetésére kötelezte az alperest. A késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A.§-ára hivatkozott, az elsődleges, magasabb összegű kereset és a megítélt összeg különbözetére vonatkozóan a keresetet elutasította. A Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltségről, azzal, hogy a megismételt eljárásban hozandó ítéletében csupán a hatályon kívül helyezett részre vonatkozó perköltségekről döntött, a felperes 89%-ban pernyertes, a minimális keresetelutasítás kapcsán alperest megillető ügyvédi munkadíjat figyelmen kívül hagyta, mivel a felemelt kereset alperesi mulasztásból eredő adathiányon és a felperesi keresetleszállításon alapult. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Az elsőfokú bíróság korábbi ítélete, a másodfokú iránymutatás, az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott határozata ismertetése után előadta, a szerződés eredménykötelmi voltát többször hangsúlyozza az ítélet, ez esetben viszont nem mellőzhető az alapos vizsgálata annak, hogy felperes milyen tevékenységet végzett a per tárgyát képező időszakban. Az .... képzés kapcsán van eltérés a korábbi eljáráshoz képest, .... tanú a teljes képzés helyszínéül szolgáló létesítmény üzemeltetését jelölte meg, azaz kevesebb tevékenységet annál, amit a szerződés rögzít. Marketingtevékenységre vonatkozó szórólapokat csatolt a felperes, de azok a budapesti, és nem a kihelyezett képzésre vonatkoztak, megbízási szerződéseket is csatolt, de ez csak a .... más képzéseit népszerűsítette. A felperes által készített tanulmányt bizonyítékul fogadta el a bíróság, annak tartalmát nem tekintette át, az egy belső tanulmány, nem illeszkedik a kihelyezett képzés felperesi feladataiba. A felperesnek tanulmánykészítési feladata nem volt. A budapesti képzésnél bizonyítékként értékelteket nem lehet a kihelyezett képzésre vonatkoztatva elfogadni. A felperesi teljesítés kapcsán felperesi tevékenység leginkább az infrastrukturális üzemeltetés körében volt igazolva, de itt is volt számlával nem igazolt összeg. Az oktatásszervezés körében a felperes nem jelölt meg tevékenységet, csupán összegeket rendelt hozzá, béradatokat sorolt, a nagyságrendet különböző beadványaiban eltérően jelölte meg. A tevékenység mibenléte nem lett feltárva a marketing vonatkozásában. Mivel nem ismert az oktatási tevékenység tartalma, átfedések lehetnek a marketingtevékenységgel, a felperesi előadás nem értékelhető, a nagyságrend is különböző összegben lett megjelölve. Utalt a
  1. pontra, a felperes teljesítését nem lehet szerződésszerűként értékelni, a budapesti képzésre vonatkozó tényeket kiterjesztően nem lehet értékelni. A díjmeghatározás és a feladatmeghatározás nincs szinkronban, a bíróság ezt nem oldotta fel, a döntés nem megalapozott. A teljesítés nélküli díjfizetés nem lehetséges. Elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. A felperes a fellebbezésre tett észrevételében az előzmények, illetve az elsőfokú ítélet ismertetése után utalt arra, alperes arról nem tett említést, hogy neki költsége nem keletkezett az ózdi képzés kapcsán, mégis a teljes, 100%-ban befolyt díj évek óta nála van. Az elsőfokú bíróság szerinte eltért a korábbi másodfokú iránymutatástól, de nem vezette le, miért. Az elsőfokú bíróság hatályossá nyilvánította a szerződést, pontos elszámolásra törekedett, figyelembe vette a csatolt iratokat. Alperes kifogásolta annak vizsgálata elmaradását, hogy a felperes milyen tevékenységet végzett, ez nem helytálló, az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta a felperesi tevékenységet. .... tanúvallomása teljes egészében értékelhető, ő a perbeli időszakban szerződéses viszonyban állt a felperessel, kizárólagos feladata az ózdi és budapesti képzések szervezése, koordinálása volt. Csatolta a már korábban is csatolt .....képzési és fejlesztési igazgató részéről a ....humán-vezérigazgatójának írt levelet, mely a tájékoztatást tartalmazta az oktatási üzletág ózdi oktatásszervezői munkájával kapcsolatban. Idézte ..... tanúvallomását, illetve a munkaszerződését. Utalt arra, az ő munkaköre kizárólag a .... kötött szerződések alapján a ....felsőoktatási projekttel kapcsolatos feladatok teljesítése volt. A csatolt újságok, szórólapok mindkét képzést népszerűsítették, ...
  2. évtől folyamatos képzés volt, a
  3. első félévi számláknál a szervezési tevékenység már
  4. évtől jelentkezett. A
  5. szeptemberben beiratkozott hallgatók szervezése már abban az évben is megtörtént, a szerződés teljesítésnél ezt a folyamatosságot kell figyelembe venni. A
  6. február 28-i beiratkozási időpont után végzett tevékenység is volt, pl. a .... konferencia, a
  7. évi tevékenység eredménye a
  8. évi és azt követő számlákban jelent volna meg, de ezt nem is kérték alperestől. Maga a teljesítés, a létszám egy folyamatos szervezés révén alakult ki. Fenntartotta korábbi hivatkozását ... megbízási szerződése, illetve annak megszűnte kapcsán, az ő tanúvallomása a folyamatos szervezőmunkát támasztja alá, munkaszerződése is, mindezeket bizonyítékként kérte értékelni. Üzemeltetési költségekre vonatkozóan a felperes szerződéseket, számlákat csatolt, a
  9. január 30-ai beadványában mindezt részletesen kifejtette, fenntartotta az ott írtakat. Csatolta a....Kft.-vel kötött szerződést és a számlákat. A felperes .... 3 főt foglalkoztatott egy beindítandó képzéshez, vállalta ennek költségeit, a terembérleti díjat. Csatolta a bérleti szerződést és az alkalmazottal kapcsolatos költségekről szóló kimutatást. Minden induló költség a felperest terhelte. Utalt arra is, a szerződés alapján a felperesi teljesítést, a számlák benyújtását alperes évekig elismerte, fizette, A szerződésben kikötött szolgáltatás és ellenszolgáltatás egymással arányban állt, a felperesi teljesítés megtörtént. Az alperes által szolgáltatott adatokon alapult a felperesi véglegesített kereset, így az ítélet is. A képzéssel kapcsolatos költségeire részletes előadást tett, melyet táblázatos formában is összegzett. Kérte annak vizsgálatát, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a korábbi másodfokú másodfokú iránymutatásnak megfelelően járt-e el, továbbá kérte az ítélet helybenhagyását és alperes perköltségben marasztalását. A fellebbezés megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a felperesi kereseti kérelmet elutasító nem fellebbezett részét nem érintette, míg a fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta az alábbiak folytán: Az elsőfokú bíróság a lehetőségekhez képest a tényállást felderítette, azt helyesen állapította meg és helytállóak voltak levont jogi következtetései, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, a felperesi teljesítéssel kapcsolatban alperesnek a jogviszony hosszú fennállta alatt kifogása, negatív észrevétele nem volt, a perbeli időszak kapcsán pedig a felperes csatolta a vonatkozó bizonyítékokat, melyek nem csak a budapesti, hanem az ózdi képzéssel kapcsolatban is alátámasztották a felperesi előadást. (Alperes által kifogásolt tanulmány IV. fejezete például kifejezetten taglalja az ózdi képzéssel kapcsolatos eltérő stratégiát.) Az elsőfokú bíróság az ítéletét megfelelően indokolta, figyelemmel volt a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.680/2013/5. számú határozatában foglaltakra, illetve az 1/2010. (VI.28.) PK véleményben írtakra. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét lényegileg helyes indokai, valamint a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A megismételt eljárásra figyelemmel az elsőfokú bírósági ítélete a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült illetékre kiterjedt, ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 239.§-a alapján kötelezte a felperes javára fellebbezési perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegben, mérlegeléssel állapította meg. Budapest,
  1. május
  2. napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.