Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.231/2013/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 5.B.1938/2012/
- számú ítéletét megváltoztatja. Megállapítja, hogy a vádlott többszörös visszaeső és feltételes szabadságra nem bocsátható. Mellőzi a Nagykátai Városi Bíróság 3.B.46/2011/
- számú jogerős ítéletével kiszabott 1 (egy) év börtönbüntetés, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.B.VIII.33.154/2011/
- számú jogerős ítéletével kiszabott 6 (hat) hónap fogházbüntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést. Helyesen a Nagykátai Városi Bíróság 14.B.24/2009/
- számú jogerős ítéletével kiszabott 4 (négy) hónap fogházbüntetés utólagos végrehajtását tekinti elrendeltnek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárás során felmerült 12.880 (tizenkétezer-nyolcszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Fővárosi Törvényszék a
- év április hó
- napján kihirdetett ítéletével a vádlottat testi sértés bűntette (Btk.
- §
(1)és
(6)bekezdés I. fordulata) miatt, mint visszaesőt, 3 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámította. Elrendelte a Nagykátai Városi Bíróság 3.B.46/
- számú ügyében jogerősen kiszabott 1 év börtönbüntetés, a Nagyatádi Városi Bíróság 14.B.21/
- számú ügyében jogerősen kiszabott 4 hónap fogházbüntetés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.B.VIII.33.154/
- számú ügyében jogerősen kiszabott 6 hónap fogházbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a bűnjelekről, így az elkövetés eszközét elkobozta, míg a többi tárgy lefoglalását megszüntette és részben kiadni, részben pedig megsemmisíteni rendelte azokat. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú ítéletet. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.525/2013/
- számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartotta, és a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével lényegében megalapozott tényállást állapított meg. Kijavításra szorul, azonban a tényállásban az elkövetési időpont, valamint kiegészíteni indítványozta az ügyészség a tényállás személyi részét a Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.B.VIII.28.889/2010/
- számú ítéletére vonatkozó adatokkal. A megállapított tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényes a cselekmény minősítése is. Ellenben indítványozta annak megállapítását, hogy a vádlott többszörös visszaeső, miután a személyi részben rögzítettek szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság már, mint különös visszaesőt elítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, amelynek kiszabásától az újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetéséig három év nem telt el. Az ügyészség a büntetést méltányosnak tartotta, amelynek enyhítésére nincs lehetőség. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét annyiban változtassa meg, hogy a vádlott többszörös visszaeső, egyebekben pedig hagyja helyben. Az ügyészség bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem vesz részt. A védő a nyilvános ülésen a fellebbezést fenntartotta. Kifejtette, hogy az a tanú, akinek a vallomására jelentős mértékben alapította az elsőfokú bíróság a tényállását, valójában nem látta a cselekményt, és ittas állapotban volt. A sértett mentességi jogával élt, így vallomása bizonyítékként nem volt értékelhető. A DNS szakértői vélemény pedig kétséget kizáróan nem igazolja a vádlotti elkövetést, a kést a vádlott és a sértett is használta. A védő szerint pontosan nem tisztázta az elsőfokú bíróság, hogy a dulakodás során mi történt, és nincs kétséget kizáróan tisztázva, hogy a vádlott követte a cselekményt, az orvosszakértői vélemény alapján az önsebzés sem kizárt. Mindezek alapján elsődlegesen felmentésre, másodlagosan enyhítésre tett indítványt azzal, hogy utóbbi esetben az enyhítő szakasz alkalmazását kérte. A vádlott utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát. A helyszínt csak a sokkhatás miatt hagyta el, és úgy nyilatkozott, hogy már megfelelő útra tért. A Fővárosi Ítélőtábla a védelmi fellebbezés alapján eljárva, a Be.
- §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Megállapította, hogy a törvényszék eljárásában a perrendi szabályokat megtartotta, a mentességi jogával élő sértett vallomását helytállóan rekesztette ki a bizonyítékok köréből, egyebekben az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és a rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelési körébe vonta. A tényállás megállapításához vezető mérlegeléséről részletesen számot adott, indokolási kötelezettségét teljesítette. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését, azonban a tagadásával szemben a cselekvőségét, a bűnösségét a kirekesztett sértetti vallomáson kívül rendelkezésre álló terhelő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan meg lehetett állapítani. A helyszínen jelen lévő
- tanú magát a szúrást valóban nem látta, azonban ezen túlmenően az elkövetés körülményeiről, a történtekről részletesen be tudott számolni, a vallomása egyértelműen terhelő volt a vádlottra nézve, amelyet a további (közvetett) tanúk,
- és
- tanúk vallomásai is megerősítettek. Helytállóan hivatkozott arra is az elsőfokú bíróság, hogy ilyen körülmények mellett a DNS szakértői vizsgálat a vádlotti bűnösségre vont következtetést erősíti. Az igazságügyi orvosszakértői vélemények megállapításai szintén alátámasztották a bűncselekmény elkövetését, úgy is, hogy önmagában azokból az elkövető személyére nem vonható következtetés. Az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállást mindössze kisebb mértékben kellett pontosítani, míg a személyi részt illetően a vádlott előéletére vonatkozóan szintén szükséges volt pontosítani, illetve kiegészíteni az iratok alapján a Be.
- §
(1)bekezdés a/ pontjára alapítottan az alábbiak szerint: - A vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- év április hó
- napján kelt és ugyanekkor jogerős 21.B.VIII.30.389/2013/
- számú ítéletével 4 rb. - lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 8 hónap fogházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Nagykátai Városi Bíróság 3.B.46/
- számú ügyében, továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.B.VIII.33.154/
- számú ügyében kiszabott 1 év börtönbüntetés, illetve 6 hónap fogházbüntetés végrehajtását. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.VIII.28.889/
- számú ügyében kiszabott 6 hónap börtönbüntetés vonatkozásában alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet
- oldalán a második bekezdésében feltüntetett Nagyatádi Városi Bíróság helyesen Nagykátai Városi Bíróság. A történeti tényállás első bekezdésében az utolsó sorban helyesen a vádlottat a é sértett (név pontosítva) ajánlotta be a céghez. Ugyanitt a második bekezdésben az elkövetési időpont
- év április hó
- napja. Mindezen kiegészítésekkel, illetve pontosításokkal az elsőfokú bíróság tényállása megalapozott, mentes a Be.
- §
(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, ezért a másodfokú felülbírálat alapját képezi. A törvényszék a tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényes a cselekmény minősítése is. A jogi indokolás teljes, azt szükségtelen kiegészíteni. A Btk.
- §-ában foglaltakat vizsgálva - miután a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható - főszabályként érvényesülően az elkövetéskori jogszabályokat alkalmazta az ítélőtábla is, mivel az új Btk., a
- évi C. törvény mindössze a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét illetően tartalmazna kedvezőbb szabályt a vádlottra nézve, amely azonban így nem érvényesülhet. Tekintettel arra, hogy a vádlottat - ez jelen ítélet személyi részében is feltüntetésre került - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.B.VIII.35.601/2011/
- számú ítéletével már, mint különös visszaesőt ítélte el végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, így a jelen ügyben az elkövetői minősége nem visszaeső, hanem a Btk.
- §
- pontja szerinti többszörös visszaeső. A 6/
- Büntető jogegységi határozat értelmében, mely szerint „a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt e büntetéséből nem bocsátható feltételes szabadságra, amennyiben az újabb bűncselekményét a korábbi határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélését követően, e büntetés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság letelte után követte el, azonban a feltételes szabadságot utóbb más ügyben megszüntették." Ez esetben a fenti rendelkezés a jelen ügyet és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.B.VIII.28.889/
- számú ügyében megszüntetett feltételes szabadságra bocsátást érintette. Ekként tehát a vádlott által jelen ügyben elkövetett újabb szándékos bűncselekmény az említett szabadságvesztés büntetés teljes kitöltését megelőzően történt. A Btk.
- §
(4)bekezdés a/ pontja szerint nem bocsátható feltételes szabadságra, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen vette számba, azt annyiban kell módosítani, hogy a vádlott többszörös visszaeső, így súlyosító a körülmény a többszörös visszaesésen túli elítéltetés. A törvényszék, figyelembe véve a cselekmény tárgyi súlyát, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességet, a bűnösségi körülményeket, méltányos büntetést szabott ki, amely - különös tekintettel a többszörös visszaesői minőségére - tovább nem enyhíthető. A Btk. 42. §
(3)bekezdése szerint a kiszabott szabadságvesztést fegyház fokozatban kellene végrehajtani, azonban az ítélőtábla lehetőséget látott - az enyhítő körülményekre, különösen az elme-orvosszakértői véleményben foglaltakra tekintettel - az enyhébb fokozatban, börtönben történő végrehajtásra, a Btk. 45. §
(2)bekezdése alapján. A beszerzett erkölcsi bizonyítvány, ítélet kiadmányok, illetve a büntetés-végrehajtási adatok alapján a Fővárosi Ítélőtábla két felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelését mellőzte, tekintettel arra, hogy azt már más bíróság jogerősen elrendelte, illetve kijavította a Nagyatádi Városi Bíróság megnevezését Nagykátai Városi Bíróságra, figyelemmel arra, hogy a beszerzett ítélet kiadmány alapján megállapította, hogy az erkölcsi bizonyítványban tévesen került feltüntetésre a bíróság elnevezése. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére a Be. 381. §
(1)bekezdése, és a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat az ítélőtábla. ,
- év május hó
- napján . Rédei Géza s.k.. Bartkó Levente s.k.. Vincze Piroska s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék 5.B.1938/2012/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.231/2013/
- számú ítéletben foglalt változtatás mellett a vádlottal szemben a mai napon jogerős és végrehajtható. Budapest,
- év május hó
- napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Faragó Erika bírósági ügyintéző