← Magyarország

Pf.20730/2015/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.730/2015/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Pető Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Pető Márk ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, dr. Srágli Roland jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt, 25.P..../2015/
  4. számú ítélete ellen az alperes
  5. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a Magyar Állam és a M... Zrt. által a M... Zrt. részvényei vonatkozásában kötött adásvételi szerződést. Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget. Az ítélet tényállása szerint
  6. január
  7. napján M...ban Magyarország és az O... F... között egyezmény született a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről, amely alapján a felek együttműködnek a Magyarország területén lévő paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-
  8. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését. Az egyezmény a
  9. évi II. törvénnyel került kihirdetésre. Az M... Zrt. állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot az állami tulajdonban lévő M... Zrt. hozta létre az új atomerőmű blokkok létesítése céljából. A Magyar Állam, mint vevő és a M... Zrt., mint eladó között
  10. november 6-án adásvételi szerződés jött létre az M... Zrt. részvényei vonatkozásában, melynek megkötése során a Magyar Állam képviseletében az állami tulajdonú alperes - amely az állami vagyonról szóló
  11. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorolja - járt el. Ezt követően a tulajdonosi jogokat az alperes gyakorolta az M... Zrt. tekintetében. A felperes
  12. január
  13. napján közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben kérte az M... Zrt. megvásárlásáról szóló szerződés megküldését. Az alperes a
  14. január 19-én kelt válaszában az adatigénylés teljesítését megtagadta arra hivatkozással, hogy a kért dokumentum üzleti titoknak minősül. A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte az adatigénylésben foglalt adatok kiadására. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a felperes kérésének teljesítése üzleti titkot sért. Emellett azt is előadta, hogy a P... Zrt. létrehozása a magyarorosz kormányközi egyezmény megkötésével összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatnak minősül, ezért 30 évig nem nyilvános. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Határozatát a Pp.
  15. §-ának

(1)bekezdésére, 164. §-ának
(1)bekezdésére, 206. §-ának
(1)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (Infotv.)
  2. §
  3. pontjára,
  4. §
(1)bekezdésére, 27. §
(3)bekezdésére, 30. §
(3)bekezdésére, 31. §
(1)bekezdésére, a
  1. évi V. törvény (új Ptk.) 2:
  2. §
(1)bekezdésére és a
  1. évi VII. törvény
  2. §-ára alapította. Megállapította, hogy az alperes, mint az állami vagyonnal való gazdálkodás feladatait ellátó állami tulajdonú társaság kötötte meg a kiadni kért adásvételi szerződést a szintén állami tulajdonú, villamos energia szállítói és nagykereskedői feladatot ellátó társasággal, az adásvétel tárgya egy közvetett állami tulajdonban lévő, majd a szerződés megkötésével közvetlen állami tulajdonba került társaság volt, amely az új atomerőművi blokkok létesítése érdekében került megalapításra. Mindebből az következik, hogy a perbeli szerződés állami közfeladat ellátása során keletkezett, a szerződő felek is ilyen feladatot látnak el, akárcsak az államot képviselő alperes és az adásvétel tárgyául szolgáló társaság. Az elsőfokú bíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kiadni kért és az alperes kezelésében lévő szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül, s mint ilyen, kiadása csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadható meg. Az alperes ugyanakkor a felperes adatigényét vitatta, a megtagadás indokaként üzleti titokra hivatkozott, melyet a perben később akként pontosított, hogy az adásvételi szerződés szavatossági jogokra vonatkozó 8.
  3. pontja, valamint a szerződésben meghatározott ellenérték összegének mértékére tekintettel a bankszámlaszám üzleti titokvédelemmel érintett adat. Ekként kérte továbbá minősíteni az adásvételi szerződés mellékleteként az E... B... által készített forgalmi kimutatást és transzfermegbízást is. Az Infotv.
  4. §-ának
(3)bekezdése és az új Ptk. 2:47. §-ának
(1)bekezdése értelmezése útján az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy annak korlátozást tartalmazó rendelkezései kizárólag a közérdekből nyilvános adatot említik olyanként, amely megismerésének gátat szab az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelem. A közérdekű adatra e korlátozás nem vonatkozik, így amennyiben a közérdekű adat jellegéből adódóan beleillene az új Ptk. 2:47. §
(1)bekezdésében meghatározott definícióba, az közérdekű adati minőségéből eredően nem minősülne üzleti titoknak. Az alperes üzleti titokra, mint az adatigény megtagadásának indokára vonatkozó hivatkozása ezért nem foghatott helyt, és az nem is vetette fel bizonyítás szükségességét, mert az jogkérdés megítélésén alapult. Az eladó érintett bankszámlaszáma a közhiteles adatokat tartalmazó cégnyilvántartásban közzétett adat, míg a szavatossági igényérvényesítési időszak lejártával a szerződés jövőbeni nyilvánosságra hozatala sem tette volna okafogyottá a felperes kérelmét. Továbbá az, hogy a szerződés egyes részadatai idővel közérdekből nyilvános adatként megismerhetőek lesznek és abból következtetni lehet a szerződés tartalmára semmilyen relevanciával nem bír. A
  1. évi VII. törvény
  2. §-a az adatigénylést követően lépett hatályba, azonban az elsőfokú bíróság az abban rögzített korlátozásnak való megfeleltethetőséget ettől függetlenül vizsgálta, mivel álláspontja szerint az ítélet meghozatalakor hatályos jogszabályi rendelkezésként azt döntése meghozatalakor figyelembe kellett vennie. E szabályozás indokolása szerint a törvény kiemelt figyelmet fordít az adatok nyilvánosságának kérdésére. Az egyezmény kihirdetéséről szóló
  3. évi II. törvény
  4. cikke
  5. pontjának
  6. mondata, valamint
  7. pontja vonatkozik a nem államközi információátadásra, e szerint nem hozható nyilvánosságra és nem adható át harmadik félnek a két fél előzetes írásbeli beleegyezése nélkül egyetlen olyan információ sem, amelyet az egyezmény keretein belül átadnak egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik. A
  8. pont szerint pedig az egyezményben foglaltak alapján egyik fél sem tagadhatja meg az adott félre nézve kötelező erejű jogszabályban megszabott vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információ átadását. A törvényi szabályozás indoka szerint a korlátozás a
  9. évi II. törvénnyel kihirdetett egyezmény keretein belül a szerződő felek által egymásnak átadott vagy annak végrehajtása eredményeként keletkezett információra vonatkozott. Ennek alapján azt kellett az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia, hogy a kiadni kért szerződés, a megvalósítási megállapodások, a szerződések az egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatnak, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatnak minősülnek-e. Rögzítette, hogy az egyezmény megkötésére
  10. január
  11. napján került sor, míg a kiadni kért adásvételi szerződés közel 10 hónappal később köttetett, mely időtényezőből kifolyólag a perbeli szerződés az egyezmény előkészítésével, megkötésével nem lehetett kapcsolatban, azzal nem lehetett összefüggő, hiszen időben azt követte. Az elsőfokú bíróság áttekintette a Pp.
  12. §-ának
(2)bekezdése szerint „zártan kezelt" adásvételi szerződést, és megállapította, hogy az a részvények átruházása menetének részletszabályain túl egyéb adatot nem tartalmazott. E szerződést az alperes kötötte a Magyar Állam képviseletében a M... Zrt.-vel a M... Zrt. részvényeinek adásvétele vonatkozásában, mely ennél fogva a fenti megállapodások előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatokat, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatokat nem tartalmazott. A közérdekű adatok megismerése korlátozásának sem nemzetbiztonsági érdekből, sem a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel ezért nem volt helye a
  1. évi VII. törvény
  2. §-a alapján. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott és az alperest a kért adatok kiadására kötelezte. A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályokból téves jogkövetkeztetéseket vont le. Továbbra is hangsúlyozta, hogy a szavatossági igényérvényesítési időszak tartalma alatt azaz
  3. november 5-éig - a szavatossági igények érvényesítését a szerződés nyilvánosságra kerülése veszélyeztetheti, és pusztán a veszélyeztetés valószínűsége elegendő az üzleti titok minőség fennállásához. A szerződésben meghatározott ellenérték összegének mértékére tekintettel a bankszámlaszám is olyan üzleti titoknak minősülő adat, amely bűncselekmény megelőzése érdekében visszatartandó, továbbá az adat nyilvánosságra kerülése esetén az eladó üzleti tevékenysége vonatkozásában aránytalan sérelemmel járna. Üzleti titoknak minősül továbbá az adásvételi szerződés mellékleteként szereplő E... B... által készített forgalmi kimutatás, valamint transzfermegbízás is. Mindezekre tekintettel a bankszámlaszám, az adásvételi szerződés mellékleteként szereplő forgalmi kimutatás, valamint transzfermegbízás vonatkozásában az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, mert azok know-how-t, munkaszervezési megoldás megjelenítését is tartalmazó iratok, amelyek védelméhez a jogosultnak jogos érdeke fűződik. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor ítéletében leszögezte, hogy az alperes a
  4. évi VII. törvény
  5. §-ának
  6. fordulatára hivatkozott, valójában az alperes ellenkérelme az
  7. § mindkét fordulatára vonatkozott. Ezt jelzi annak ténye is, hogy mindkét fordulatot vastaggal szedve emelte ki a bíróságra benyújtott ellenkérelmében, és lényegében azt adta elő, hogy az egyezmény megkötésével összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatnak minősül a P... Zrt. létrehozása, ezért a szerződés 30 évig nem nyilvános. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor úgy foglalt állást, hogy az egyezmény hatálya az adatigénylés tárgyát képező dokumentumokra nem terjed ki, az egyezmény szövegéből ugyanis nyilvánvaló, hogy az annak megkötésével kapcsolatos üzleti adatok körébe beletartoznak a magyar fél által a bővítés elvégzésére alapított projekt társaság, azaz az M... Zrt. tulajdonjogának átruházására, tulajdonosi jogainak gyakorlása kapcsán kötött megállapodások is, hiszen ezek az egyezmény megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatokkal összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok, így a per tárgyát képező szerződésekre is 30 éves zártan kezelési időtartamot határoz meg. Ez a törvény mint lex specialis felülírja a
  8. évi CXII. törvény és az új Ptk. 2:
  9. §-ának szabályait, így a 30 éves védelmi idő a szerződés minden adatára érvényesül. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helytálló érdemi döntést hozott. Kifejtett jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla túlnyomórészt osztotta, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel azokhoz az alábbiakat fűzi. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kiadni kért és az alperes kezelésében lévő szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül, s mint ilyen, kiadása csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadható meg. Tévedett azonban abban, hogy az Infotv.
  10. §-ának
(3)bekezdése és az új Ptk. 2:47. §-ának
(1)bekezdésének korlátozást tartalmazó rendelkezései kizárólag a közérdekből nyilvános adatot említik olyanként, amely megismerésének gátat szab az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelem. A Kúria az Infotv. és a régi Ptk. rendelkezéseinek értelmezésével több döntésében (Pfv.IV..../2013/3., Pfv.IV..../2014/5., Pfv.IV..../2015/4.) kifejtette, hogy a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát főszabály szerint az üzleti titokra való hivatkozás nem korlátozhatja vagy akadályozhatja. Kivételt képeznek ez alól az üzleti titok körén belül külön védett, és a jogszabályban nem taxatíve felsorolt olyan adatok, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, ezekre a nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem terjed ki. Amennyiben azonban ezen adatok kiadása a közérdekből nyilvános adatok megismerésének akadályát képezi, abban az esetben ezek sem tartoznak az adatnyilvánosság alóli kivételek közé. Az új Ptk. és az Infotv. módosításának hatálybalépése lényegében nem változtatott a fentieken. Az Infotv. 27. §-ának új
(3)bekezdése nem szűkíti le a közérdekből nyilvános adatokra annak a körét, amelyek esetében az üzleti titokra hivatkozni lehet. A 27. §
(3)bekezdése első mondata folytán amely közérdekből nyilvános adatnak rendel minden közpénz felhasználásával kapcsolatos adatot a közpénzekkel kapcsolatos valamennyi adat megismerhetővé vált. E szabály alapján a bárki által megismerhető adatok körébe tágabb információk is beletartozhatnak. Abban azonban nem jelent változást az új szabály, hogy az adatigényléskor az üzleti titokhoz és az információszabadsághoz fűződő alapjogok ütközhetnek egymással, függetlenül attól, hogy közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerhetősége a vitás. Ilyen esetben az aránytalan sérelmet okozó jelleget kell vizsgálni és a kiadni kért adat tartalmát kell összevetni a kiadáshoz fűződő érdekkel, különös figyelemmel arra, hogy a közpénz felhasználásának és a nemzeti vagyon kezelésének átláthatóságához kiemelt közérdek fűződik. Ezért az alperes a per tárgyát képező közérdekű adat tekintetében is hivatkozhatott az adatkiadás megtagadása indokaként arra, hogy annak megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelemmel járna, az általa e körben előadottak azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem voltak alkalmasak az adatkiadás megtagadásának alátámasztására. Az alperes három körülményre hivatkozott az üzleti titok kapcsán: a szavatossági igényérvényesítés veszélye miatt az egész szerződés nyilvánosságra kerülését ellenezte, továbbá a bankszámlaszámot, a forgalmi kimutatást, valamint a transzfermegbízást is üzleti titok körébe tartozónak állította. Az alperes által az üzleti titok körében hivatkozott szavatossági igényérvényesítési határidő - amely
  1. november 5-éig tartott - eltelt, a szerződés nyilvánosságra kerülése ezért már nem veszélyeztetheti az ilyen jellegű igények érvényesíthetőségét. Az Ítélőtábla megtekintette továbbá a zártan kezelt iratanyagot, amely alapján azt állapította meg, hogy az alperes által hivatkozott bankszámlaszám, forgalmi kimutatás, valamint transzfermegbízás bár szerepel a csatolt iratok között - ténylegesen nem képezte az adásvételi szerződés mellékletét, ezért a szerződés kiadása esetén sem kerülnek nyilvánosságra. A szerződés 12.
  2. pontja akként rendelkezik, hogy a melléklet a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, mely mellékletként kizárólag az Eladó Szavatossági Nyilatkozatait említi. Ebből az következik, hogy az alperes a bankszámlaszám, a forgalmi kimutatás, és a transzfermegbízás kiadására nem köteles, mert azok nem képezik az adásvételi szerződés részét még annak mellékleteként sem. Ezért e körben szükségtelenül hivatkozott az alperes üzleti titokra, mert annak az adatnak a megismerését a felperes nem kérte. A fellebbezésben hivatkozott a felperes az üzleti titok mellett az adat döntés megalapozó jellegére is. A P... kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
  3. évi VII. törvény
  4. §-a szerint a Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény
  5. cikk
  6. pontja szerinti O... Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény
  7. cikk
  8. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  9. évi CXII. törvény
  10. §
(2)bekezdés b)és h) pontjára figyelemmel - azok keletkezésétől számított 30 évig - közérdekű adatként nem ismerhetőek meg. Az Egyezmény
  1. cikk
  2. pontja szerint az O... Illetékes Hatóság vállalatcsoportja köréből kijelöl egy, szükséges tapasztalatokkal rendelkező, orosz állami irányítás alatt álló szervezetet (a továbbiakban: O... Kijelölt Szervezet), amely vállalkozóként pénzügyi és technikai szempontból alkalmas arra, hogy a jelen Egyezményben rögzített együttműködésből fakadó tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségeit végrehajtsa, és erről írásban értesíti a M... Illetékes Hatóságot. A
  3. pont értelmében a M...Illetékes Hatóság létrehoz vagy kijelöl egy magyar állami entitást, vagy állami irányítás alatt álló szervezetet, (a továbbiakban: M... Kijelölt Szervezet), amely pénzügyi és technikai szempontól alkalmas arra, hogy a jelen Egyezményben rögzített együttműködésből fakadó tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségeit végrehajtsa, és erről írásban értesíti az O...Illetékes Hatóságot. A Magyar Állam - illetve az államot képviselő alperes - és a M... Zrt. sem kijelölt szervezetnek, sem annak alvállalkozójának nem minősül a fentiek értelmében, így rájuk, illetve az általuk kötött megállapodásokra e korlátozás nem terjed ki. Emellett a per tárgyát képező részvény-adásvételi szerződés nem tekinthető az Infotv.
  4. §-ának
(5)bekezdése szerinti döntés megalapozó iratnak sem, mert az nem tartalmaz olyan üzleti vagy műszaki adatot, mely az Egyezmény előkészítésével, megkötésével összefüggésbe hozható. Ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, a kiadni kért szerződés a részvények átruházása menetének részletszabályain túl egyéb adatot nem tartalmazott. E szerződést az alperes kötötte a Magyar Állam képviseletében a M... Zrt.-vel a M... Zrt. részvényeinek adásvétele vonatkozásában, mely ennél fogva a fenti megállapodások előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatokat, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatokat nem tartalmazhat. Mindebből helyállóan következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a közérdekű adatok megismerése korlátozásának sem nemzetbiztonsági érdekéből, sem a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel a perbeli esetben nem volt helye, és megalapozottan döntött, amikor az alperest a kért adatok kiadására kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. A per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-ának
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
  1. december
  2. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.