Mfv.10636/2015/8 – Kúria

(2),

1. CXCI. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.636/2015/

1. A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: 1.M.152/2014/
2. Rendelkező rész A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi 1.M.152/2014/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Alperes a
4. március
5. napján kelt ... számú határozatával
6. január
7. napjától
8. december
9. napjáig rehabilitációs ellátást állapított meg a felperes részére. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv a
10. július
11. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mivel a
12. április
13. napján kelt másodfokú komplex minősítési bizottság véleménye szerint a felperes egészségi állapotának mértéke 42%, így C1 minősítési csoportba tartozik, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a rehabilitációhoz szükséges időtartam 36 hónap. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
14. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.)
15. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint 9. §

(1)bekezdés b) pontja rendelkezéseire alapították. [2] A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy nem rehabilitálható, másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását kérte azzal, hogy az alperes rokkantsági ellátást állapítson meg a részére. A felperes álláspontja szerint vele született fejlődési rendellenessége miatt foglalkozási rehabilitációja nem lehetséges, egészségi állapota a korábbiakhoz képest is romlott. Kérte perköltség megfizetésére is kötelezni az alperest. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte az Mmtv. 2. §

(1)bekezdése, 3. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja, 3. §

(2)bekezdés c) pontja, 15. §

(1)bekezdése rendelkezéseire hivatkozva a társadalombiztosítási határozatokban kifejtett jogi és ténybeli indokait fenntartva. Az elsőfokú ítélet [4] A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi bíróság a másodfokú társadalombiztosítási szerv határozatát az alperes elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására és „új határozat meghozatalára utasította". Kötelezte az alperest felperes részére 42.900 forint perköltség megfizetésére. Az ítéletben a bíróság idézte az Mmtv. 2. §

(1)bekezdése, 3. §

(1)és

(2)bekezdése, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/

1. (II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: NEFMIr.)
2. §

(1)bekezdése rendelkezéseit. [5] A bíróság ítéletében rögzítette, hogy a szakértői szakvélemény alapján a felperes egészségi állapota 32%-os, egészségkárosodásának mértéke 68%-os, állapota végleges, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, állapota

1. december
2. napjától folyamatosan véleményezhető, C2 minősítési csoportba tartozik. A megismételt eljárásban az alperesnek figyelembe kell vennie a beszerzett szakértői véleményeket és azoknak megfelelően kell megállapítani a felperes ellátását. A bíróság a felperes foglalkoztatási rehabilitációjának vizsgálata céljából előterjesztett alperesi bizonyítási indítványt elutasította arra figyelemmel, hogy három szakvélemény, és a szakvélemények kiegészítése egyező volt a tekintetben, hogy a felperes foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérve. [7] Alperes felülvizsgálati kérelmében ismertette az elsőfokú határozat tartalmát, a felperes fellebbezése folytán meghozott másodfokú határozatot, a felperes keresetlevelét, a peres eljárásban beszerzett szakértői szakvéleményeket, az arra tett észrevételeit és indítványait, továbbá a bíróság ítéletét. Az alperes felülvizsgálati kérelmében idézte a Pp.
3. §

(1)bekezdése rendelkezését, valamint a NEFMIr.

1. számú mellékletének
2. pontja és
3. pontja előírásait. Az alperes érvelése szerint perben beszerzett szakvélemények a NEFMIr. hivatkozott rendelkezéseit sértik. Az alperes - egyetértve ... foglalkozási rehabilitációs szakértő megállapításával előadta, hogy ... foglalkozási rehabilitációs szakértő szakvéleménye - a pontozási hiány miatt - a szakvélemények összehasonlítására alkalmatlan, továbbá hivatkozott arra, hogy a szakvélemény figyelembe sem vehető, mivel szakértő nem végezte el a felperes a NEFMIr.
4. számú melléklete szerinti minősítését, és nem adott érdemi választ az eljáró bíróság kirendelő végzésében foglaltakra sem. Alperes felülvizsgálati érvelése szerint ... foglalkozási rehabilitációs szakértő szakvéleménye a
5. pont értékelésében nem egyezett ... szakértő szakvéleményével, a szakértők nem jutottak azonos következtetésre adott szempont értékelésekor. [8] Az alperes álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban kötelezően alkalmazandó Módszertani útmutatóban írtakra figyelemmel a felperes esetében a NEFMIr.
6. számú mellékletének
7. pontja nem értékelhető kizáró tényezőként, szemben ... szakvéleményében foglaltakkal. ... szakértő is azt rögzítette szakvéleményében . hogy az egyéb akadályozó és korlátozó tényezők nem zárják ki, csupán korlátozzák a felperes rehabilitálhatóságát. Hivatkozott arra az alperes, hogy a közigazgatási határozat meghozatalakor az alperest a szakmai irányító szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint másodfokú hatóság által kiadott Módszertani útmutatóban foglalt szabályozás kötötte, mely útmutató nem volt ellentétes a hatályos jogszabályokkal. [9] Az alperes nem vitatta, hogy ..., ..., valamint ... szakértők azonos végkövetkeztetésre jutottak a felperes rehabilitációja tekintetében, azonban álláspontja szerint „nem a vélemény kialakításához vezető út eltérő mivolta, hanem a véleményezés mikéntje is releváns," amely alapján a NEMFIr.
8. mellékletének
9. pontja, illetve
10. pontja értékelése tekintetében ellentmondás áll fenn a szakértői vélemények között, mely ellentmondás a szakértők nyilatkoztatása után sem került feloldásra. A bíróság a végkövetkeztetésükben azonos szakértői véleményekre alapítva helyezte hatályon kívül és utasította új eljárás lefolytatására az első fokon eljárt közigazgatási hatóságot. [10] Alperes felülvizsgálati érvelése szerint a perben beszerzett szakvélemények, amelyeken az ítélet alapul a NEFMIr. által meghatározott alkalmazási szabályokat sértik, ezért „irat- és jogszabályellenes" a felperes „2" minősítési csoportba sorolása és jogsértő a társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárás lefolytatására utasítása. [11] Felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte arra figyelemmel, hogy a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként egybehangzó szakvélemények állapították meg, hogy rehabilitációja nem javasolt. Ezen szakvélemények alapján állapította meg a bíróság, hogy egészségi állapota 32%-os, egészségkárosodása 68%-os mértékű
11. december
12. napjától, C2 minősítési csoportba tartozik. A felperes álláspontja szerint irreleváns az alperes hivatkozása a főigazgatói Módszertani útmutatóra. A Kúria döntése és jogi indokai [12] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos az alábbiak szerint. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
13. §

(2)bekezdésében foglalt keretek között vizsgálta. [14] A Pp. 270. §

(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Pp. 272. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett elő kell adni a jogszabálysértést. E rendelkezés alapján tehát felülvizsgálati kérelemben az ítélet jogszabálysértő voltára nem csak hivatkozni kell, de megsértett jogszabályhelyként –- ha a kérelem tartalmilag a bizonyítás szabályainak megsértésére utal - a bíróság eljárására irányadó jogszabályi rendelkezéseket is meg kell jelölni. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a perben beszerzett szakvélemények helytállóságát, a NEFMIr.

1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelőségét vitatta, tartalmilag a tényállás feltáratlanságát, és a bizonyítékok irat - és jogellenességére hivatkozott, azonban - azon túlmenően, hogy álláspontja szerint irat- és jogszabály ellenesen került sor a felperes minősítési kategóriába sorolása és a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezésére és az alperes új eljárásra utasítására - a bíróság által megsértett jogszabályhelyet (Pp. 206.§ vagy
2. §

(3)bekezdése) nem jelölte meg. A perben beszerzett szakvélemények jogszabályba (NEFMIr.) ütköző, megalapozatlan voltára való felülvizsgálati hivatkozás nem felel meg a Pp. 272. §

(2)bekezdésében foglaltaknak, önmagában a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére nem alkalmas. [16] Mindezek alapján a Kúria - a Pp. 275. §

(2)bekezdésében rögzített keretek között eljárva - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §

(3)bekezdése alkalmazásával. Záró rész [17] A felperes a felülvizsgálati eljárási költségei megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. [18] A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről az Mmtv. 14.§

(2)bekezdése alapján határozott. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. április
2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő