Bfv.1729/2015/8 – Kúria

(1)bekezdés], ezért az I. rendű terheltet egy év két hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetésből a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, míg a II. terheltet egy év hat hónapra próbára bocsátotta. A védelmi fellebbezések alapján eljárva a Kaposvári Törvényszék a

1. május
2. napján meghozott 1.Bf.731/2014/6/I. számú ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy pontosította a terheltek által előzetes fogvatartásban töltött időt, és az I. rendű terhelt tekintetében ezt rendelte beszámítani a kiszabott szabadságvesztésbe, egyebekben a Kaposvári Járásbíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] A jogerős határozatok ellen mind az I. rendű, mind a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Az I. rendű terhelt ebben arra hivatkozott, hogy a nyomozás során az eljárt hatóságok részéről törvénytelenségek történtek, a vele szemben lefolytatott eljárás során az egymással rokonsági kapcsolatban álló tanúk vallomása alapján állapították meg a tényállást, továbbá, hogy az első fokú tárgyalás során a védelmében eljárt kirendelt védő a későbbiekben a sértettek képviseletét látta el. Ezért indítványozta, hogy a Kúria az eljárt bíróságok ítéleteit helyezze hatályon kívül, és az ellene emelt vád alól őt mentse fel. A II. rendű terhelt indokai szerint a terhére rótt cselekmény minősítése törvénysértő, mert az legfeljebb a csendháborítás szabálysértésének megállapítására alkalmas. Ebből következően törvénysértő a vele szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedés is, továbbá hivatkozott arra, hogy bár hosszabb idő óta pszichiátriai kezelés alatt áll, az eljárás során kirendelt védője nem volt, így maga volt kénytelen a védelméről gondoskodni. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria az eljárt bíróságok határozatait helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványokat részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt (BF.1769/2015.). III. [7] A Be.
3. §

(4)bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatokat - az

(5)bekezdés szerinti kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [8] A Kúria - e szabály betartása mellett - a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, és nem csupán arra figyelemmel, hogy az indítványozó abban melyik, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést hívta fel. Így jár el a Kúria abban az esetben is, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője nem jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálatát kezdeményezi. [9] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt, míg a II. rendű terhelt indítványa alaptalan. [10] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416. §-ának

(1)bekezdésében tételesen meghatározott okok alapján van lehetőség, ezen belül az

1. a)és
2. b)pont alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, a
3. c)pont alapján pedig - a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt eljárási szabálysértések esetén. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Be. 423. §-a

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. [12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések így a bűnösség megállapításának, és a cselekmény/ek jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el. [13] Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. Így nem vizsgálható sem a terhelt, sem a sértettek szavahihetősége, nem lehet a megállapított tényállástól eltérő vagy abban nem szereplő körülményre sem hivatkozni, így arra sincs mód, hogy a Kúria a bizonyítékokat átértékelve a jogerős határozatban írtaktól eltérő tényállást állapítson meg. [14] Az I. rendű terhelt e törvényi tilalom ellenére a bizonyítékok mikénti értékelését, illetve az eljárt bíróságok mérlegelésének és a bűnösségre levont következtetéseinek helyességét, ezen keresztül pedig a tényállás megalapozottságát támadta, amikor arra hivatkozott, hogy a sértettek vallomásait egyoldalúan vették figyelembe. [15] Az I. rendű terhelt indítványának az a része, amely a nyomozás során elkövetett törvénytelenségekre hivatkozik, azért nem alapozza meg a felülvizsgálatot, mert azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt felülvizsgálati eljárás lefolytatható, a Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. c)és
2. d)pontja sorolja fel. Ezek között pedig a terhelt által sérelmezettek nem szerepelnek. Egyébként pedig valóságuk esetén, feltéve, ha ezt jogerős ítélet megállapítja - a hatóság tagjának büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt nem felülvizsgálati indítvány, hanem perújítás kezdeményezhető. [16] Nem valósít meg a felülvizsgálat lefolytatására okot adó eljárási szabálysértést az a tény sem, hogy az I. rendű terhelt védője a későbbiekben a sértettek jogi képviselőjeként járt el. [17] A II. rendű terhelt elsősorban azt vitatta, hogy a terhére megállapított cselekmény garázdaság vétségeként minősül. [18] A jogerős ítélet által e terhelt terhére megállapított tényállás szerint a 2014. június 10-én az I. rendű terhelt által az ifj. H. Gy. és id. H. Gy. sérelmére elkövetett garázda cselekményt követően a II. rendű terhelt - aki az I. rendű terhelt élettársa - az I. rendű terhelttel együtt a H. család házához ment, megpróbáltak bemenni a kapun, hangosan kiabálva trágár módon szidalmazták a család tagjait, majd a II. rendű terhelt a magával hozott kertiszerszám-nyelet a lakóház kapujának dobta, amely a kapu mellett a földre esett. [19] A garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. [20] Ezzel szemben csendháborítás szabálysértése miatt az vonható felelősségre, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja [Szabs. tv. 195. §

(1)bek.]. [21] Az eljárt bíróságok által megállapított tényállás szerint a II. rendű terhelt nem csak indokolatlan zajt okozott lakott területen, hanem magatartása erőszakos volt, mert a magával vitt szerszámnyelet a sértettek házának kerítésére dobta, és ezen felül megállapítható a kihívó közösségellenesség is, hiszen a tényállás szerint az I. és II. rendű terheltek cselekménye miatt értesítették a rendőrséget. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a lakókörnyezet megítélése szerint sem csupán indokolatlan zajongásról, hanem olyan cselekményről volt szó, amely miatt rendőri intézkedés szükséges. [22] Ezért a Kúria a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának ebben a részében nem adott helyt, mert megítélése szerint az eljárt bíróságok törvényesen minősítették a terhelt cselekményét garázdaság vétségének. Ebből következően nem törvénysértő az alkalmazott intézkedés sem. [23] Ami pedig a II. rendű terhelt további kifogását illeti, a Kúria rámutat: önmagában az a tény, hogy a terhelt pszichiátriai kezelés alatt áll, a védő részvételét az eljárásban nem teszi kötelezővé, ha a pszichés (mentális) állapota a kóros elmeállapot szintjét nem éri el. Arra pedig az eljárás során nem merült fel adat, hogy a II. rendű terhelt beszámítási képessége az elmeműködése miatt akár a cselekmény elkövetésekor, akár az eljárás során korlátozott lenne. Egyébként pedig a bírósági eljárásban a terhelt - ha ennek szükségességét látja - kérheti a bíróságtól védő kirendelését. [24] Nem észlelt a Kúria az eljárt bíróságok által elkövetett olyan eljárási szabálysértést sem, amely miatt a megtámadott határozatokat hivatalból hatályon kívül kellene helyezni. Ezért a Be. 424. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva a terheltek által előterjesztett felülvizsgálati indítványok alapján, melyek részben a törvényben kizártak, részben alaptalanok, a megtámadott határozatoknak a Be. 426. §-a alapján történő hatályukban fenntartásáról döntött. IV. [25] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. április
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AIné írnok