← Magyarország

Gf.40649/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.649/2015/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Fekete és társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző neve) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek a Kun és Varga Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző neve) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. október 6-án kelt 37.G.40.103/2015/
  2. számú ítélete ellen a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes az alperesi lakásfenntartó szövetkezet nem tag tulajdonosa. Az alperes
  4. június
  5. napjának 18.00 órájára közgyűlést hívott össze, amelynek - többek között - napirendi pontja volt a közös költség, a felújítási alap meghatározása határozathozatallal. A meghívóhoz csatolásra került az ... Kft. mint képviselő-jelölt által adott árajánlat a lakásszövetkezet részére, a társasház
  6. évi költségvetési tervezete a teljes évre és a közös költség előirányzatok meghatározása. A
  7. június 26-án tartott közgyűlés a közös költség, a felújítási alap meghatározása tárgyában a határozathozatalt későbbi időpontra halasztotta. Ezt követően a
  8. november 9-én kelt közgyűlési meghívóval az alperes
  9. november
  10. napjának 18.00 órájára ismételten közgyűlést hívott össze. Ezen közgyűlés napirendi pontjai voltak:
  11. A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása határozathozatallal.
  12. Tájékoztató a B. J. alperesből történő kiválásról, a szövetkezet működésének megkezdéséről.
  13. A alperes neve önálló működésének kezdő időpontjáról döntéshozatal, határozathozatallal.
  14. A alperes neveet megillető vagyon kiadása iránti eljárás szükség szerinti megindítása a B. J. alperessel szemben határozathozatallal.
  15. Képviseletre és üzemeltetésre jogosult gazdasági társaság megválasztása határozathozatallal. 6.özös költség, felújítási alap meghatározása, határozathozatallal.
  16. A lakásszövetkezetet érintő egyéb kérdések megvitatása. A meghívóban foglaltak szerint határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés változatlan helyszínnel, változatlan napirendi pontokkal
  17. november 24-én 18.30 órakor kerül megtartásra. A meghívó tartalmazta azt is, hogy „az alapszabályt és a házirendet, valamint az ... Kft. bemutatkozó levelét a ... honlapról letölthetik, de igény esetén az iratokat a lépcsőházi megbízottak nyomtatott formában is eljuttatják Önökhöz". A meghívóhoz melléklet a tagok részére nem került kiküldésre. A meghívókat a tagok és nem tag tulajdonosok postaládájába helyezéssel kézbesítették. A
  18. november 24-én tartott megismételt közgyűlésen a közgyűlés a 19/
  19. számú határozatával megválasztotta a levezető elnököt, a 20/
  20. számú határozatával a jegyzőkönyvvezetőt, a 21/
  21. és a 22/
  22. számú határozatával a jegyzőkönyv hitelesítőket. A közgyűlés a 23/
  23. számú határozatával döntött arról, hogy elutasítja az alperesi lakásszövetkezet
  24. december
  25. napjával történő működésének megkezdését, míg a 24/
  26. számú határozat döntött arról, hogy a lakásszövetkezet a működését
  27. január
  28. napjával megkezdi. A 25/
  29. számú határozat kimondta, hogy felhatalmazza a szövetkezet elnökét, hogy a B. J. Lakásfenntartó Szövetkezetből történő kiválás során a követelések érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. A 26/
  30. számú közgyűlési határozattal a közgyűlés megválasztotta a lakásfenntartó szövetkezet képviseletére és üzemeltetésére B.J-t, mint az ... Kft. ügyvezető elnökét. A 27/
  31. számú határozattal megszavazásra került a 200 Ft/m2/hó, 13.400 Ft/hó közös költség díja, a 28/
  32. számú határozat elutasította a 210 Ft/m2/hó, 14.070 Ft/hó közös költség díjat, a 29/
  33. számú határozattal a közgyűlés döntött az 55 Ft/m2 hó felújítási alap képzéséről. A felperes a 19-22,
  34. és
  35. számú közgyűlési határozatokat megszavazta, de nem adta szavazatát a 23., 24., 26.,
  36. és
  37. számú határozatokhoz. A felperes a
  38. december 19-én postai úton előterjesztett, és az elsőfokú bírósághoz
  39. december 30-án érkezett keresetében az alperes
  40. november 24-én tartott megismételt közgyűlésen meghozott összes határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a napirendi pontokra vonatkozólag írásos előterjesztés nem volt, és az alperes a határozati javaslatokat sem terjesztette elő, így a lakásszövetkezetekről szóló
  41. évi CXV. törvény (Lsztv.)
  42. §-ának

(5)bekezdését megsértette. Hivatkozott arra, hogy a közös költségre, felújítási alapra nem volt előterjesztés. Külön sérelmezte a 26/
  1. számú közgyűlési határozatot, amely álláspontja szerint tartalmilag is jogszabálysértő, mivel B. , mint az ... Kft. ügyvezetője, az alperesnél képviseletet nem láthat el az Lsztv.
  2. §-a értelmében. Nem vitatta, hogy a
  3. június 26-án tartott közgyűlés meghívójával együtt
  4. évre vonatkozó költségvetési tervezetet és a közös költség tervezetére vonatkozó előterjesztést átvette, csupán azt kifogásolta, hogy a novemberi közgyűlésre ezen iratok a meghívóhoz ismételten nem lettek mellékelve. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében előadta, hogy a közös költségre vonatkozó tájékoztatás már a júniusi közgyűlési meghívóhoz mellékelve volt. A közgyűlési meghívóban feltüntetésre került, hogy az iratok a honlapról lekérhetőek, illetve igény esetén a lépcsőházi megbízottak eljuttatják a lakókhoz. Mindezek ellenére a felperes ilyen igénnyel nem lépett fel, az alperes honlapjáról jegyzőkönyveket rendszeresen letöltött. A határozati javaslatok a meghívóban feltüntetésre kerültek. Az ... Kft.-t az alperes közgyűlése természetszerűleg nem az alperes képviseletével bízta meg, mivel annak képviseletét az ügyvezető elnök látja el, ezen megfogalmazás csupán azt takarta, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása terén jogosult az ... Kft. mint közös képviselő eljárni. Perköltség iránti igénye volt, amelyet a csatolt megbízási szerződés alapján 50.000 forint + áfa és tárgyalásonként 30.000 forint + áfa összegben jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a
  5. október 6-án kelt 37.G.40.103/2015/
  6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.800 forint perköltséget. Az indokolásában idézte az Lsztv.
  7. §-ának
(1)bekezdését, amely szerint a lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ez a jog érvényesen nem zárható ki. Ismertette az Lsztv. 16. §-ának
(5)bekezdését, amely szerint a meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. Az elsőfokú bíróság az ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes is elismerte, hogy az alperes
  1. június 26-i közgyűlési meghívójának mellékletét képezte a közös költségre és a felújítási alapra vonatkozó előterjesztés, és a felperes a keresetében csupán azt kifogásolta, hogy ezen iratokat a
  2. november 24-i közgyűlés meghívójához nem csatolta az alperes. Az elsőfokú bíróság által kifejtettek szerint tekintettel arra, hogy ebben az előterjesztésben változás nem történt, az alperesnek a novemberi közgyűlési meghívóhoz ezen iratokat nem kellett ismételten csatolnia, és amennyiben a felperes egyéb iratot hiányolt, akkor azt a meghívóban feltüntetettek szerint az alperesi szövetkezettől beszerezhette volna. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a képviseletre és üzemeltetésre jogosult gazdasági társaság megválasztására vonatkozó
  3. napirendi pont kapcsán külön felhívást tartalmazott a meghívó arra vonatkozólag, hogy az ... Kft. bemutatkozó levelét a honlapról le lehet tölteni, illetve azt be lehet szerezni a lépcsőházi megbízottaktól. A közös költség, felújítási alap meghatározására vonatkozó
  4. napirendi ponttal kapcsolatban pedig utalt arra, hogy már júniusban kézhez vehették a tagok az ezzel kapcsolatos előterjesztést. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a többi napirendi pont különösebb előterjesztést nem igényelt, de ha ezt a a felperes hiányolta volna és együttműködően jár el, akkor a meghívó szerint beszerezhetett volna egyéb iratokat is. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a 26/
  5. számú közgyűlési határozattal kapcsolatos kifogásait sem tartotta megalapozottnak, mivel a határozat a képviseletről rendelkezik, azonban az nem az Lsztv.
  6. §-a szerinti képviseletet jelenti, hanem csupán a közös képviseleti jogkörben eljárásra vonatkozó képviseletet. Az alperes elfogadott alapszabálya szerint az alperes képviseletét az ügyvezető elnök láthatja el. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság - tekintettel arra, hogy a közgyűlés összehívása és az elfogadott közgyűlési határozatok sem jogszabályba, sem az alperes alapszabályába vagy más belső szabályzatába nem ütköznek - a felperes keresetét elutasította, és a Pp.
  7. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte a perköltség viselésére. Az alperes perköltség iránti igényét eltúlzottnak tartotta, az alperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának
(2)bekezdése alapján 40.000 forint + áfa összegben állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes
  1. november
  2. napján megtartott közgyűlésén meghozott összes közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Érvelése szerint a határozatok hatályon kívül helyezésének az Lsztv.
  3. §-ának
(1)bekezdése szerint azért van helye, mert azok jogszabályba ütköznek. Idézte az Lsztv. 16. §-ának
(5)bekezdését, amely szerint a meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. Álláspontja szerint ezt a törvény kógens módon szabályozza, attól eltérni nem lehet, ezért jogszabálysértést követett el az alperes azzal, hogy a közgyűlési meghívóhoz nem mellékelte a napirendi pontokra vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatokat. Kiemelte, hogy a
  1. november 24-én megtartott közgyűlés nem a júniusi közgyűlés megismételt közgyűlése volt, hanem egy teljesen új közgyűlés, új napirendi pontokkal, ezért a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, hogy a több mint öt hónappal korábbi közgyűlési meghívóhoz már csatolásra kerültek bizonyos mellékletek. Sérelmezte az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását, amely szerint ha a felperes bármilyen iratot hiányol, akkor megvan az a lehetősége, hogy azt az alperestől beszerezze. Hangsúlyozta, hogy a napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot garanciális szabályok miatt indokolt előzetesen a küldöttek részére megküldeni. Ilyen előzetesen megküldött iratok alapján készülhet fel felelősségteljesen a küldött a következő küldöttgyűlésre. Ugyanezért számára elfogadhatatlan az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása abban a részében is, amely szerint az alperes által megjelölt internetes oldalon lehetne hozzáférni bizonyos információkhoz, amely információk elengedhetetlenek a határozat meghozatalához. Véleménye szerint mindez sérti a kisebbség jogos érdekét is, mivel nem mindenkinek van internet előfizetése, továbbá senkit sem lehet kötelezni arra, hogy ennek érdekében internet előfizetést vállaljon. Álláspontja szerint az Lsztv.
  2. §-ának
(1)bekezdésé és a 29. §-ának
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljesen egyértelmű, ki lehet a lakásszövetkezet képviselője és ki számít tisztségviselőnek. Sem a törvény, sem az alperesi alapszabály nem említ közös képviselőt, ezért érthetetlen és iratellenes az elsőfokú bíróság ítéletének azon indokolása, amely szerint a közgyűlés az ... Kft. ügyvezető elnökét közös képviselőnek választotta meg korlátozott képviselettel. Korlátozott képviseletről nem ír a jogszabály, és arról akkor lehet szó, amikor a képviseletre jogosult felhatalmaz más személyeket együttes képviseletre. Utalt arra, hogy iratellenesen idézi az elsőfokú bíróság a 26/
  1. számú közgyűlési határozatot, a határozat szövegezése szerint B. t a szövetkezet képviseletére és üzemeltetésére választotta meg a közgyűlés, szó sincs közös képviseletről. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a közgyűlési meghívó az Lsztv.-ben előírt formai és tartalmi előírásoknak megfelelt, a meghívó kifüggesztésre és postaládába helyezéssel kézbesítésre került a tagoknak és a nem tag tulajdonosoknak. A meghívó tartalmazza, hogy a meghívó és az esetleges kapcsolódó anyagok, a határozati javaslatok megismerhetők az alperes honlapján is. Tartalmazta, hogy aki ezeket papír alapon igényli, annak a lépcsőházi megbízottak átadják. Utalt arra, hogy a felperes erre irányuló igényét nem jelezte, azt kizárólag a keresetében sérelmezte. Álláspontja szerint megalapozottan foglalt állást az elsőfokú bíróság abban a körben, hogy a napirendi pontok külön határozati javaslatokat nem igényeltek, a napirendi pontok voltak a határozati javaslatok, azok elfogadásáról kellett szavazni. A napirendi pontok alapján érdemi melléklet nem volt, amelyet a meghívóhoz mellékelni kellett volna, kivéve a közös költség elfogadási napirend és a határozat. A közös költségre vonatkozó tervezet, kimutatás a
  2. júniusi közgyűlési meghívó melléklete volt. Ezt követően a felperesnek hat hónapig lehetősége volt annak tanulmányozására a határozat meghozatala előtt. Véleménye szerint megalapozatlan a felperesnek az a hivatkozása, hogy a tagok azt nem ismerhették meg. Jogi meggyőződése szerint az elsőfokú bíróság az ítéletében helytállóan állapította meg, hogy ezeket nem kellett ismételten csatolni a meghívóhoz, és helytállóan mondta ki, hogy amennyiben a felperes bármit hiányolt - és együttműködően jár el -, a meghívó tájékoztatása alapján a hiányolt adatokat beszerezhette volna, azonban ezt elmulasztotta. Kiemelte, hogy azt felperes sem vitatta, hogy a közös költség tervezetét a korábbi meghívó mellékleteként megkapta, az rendelkezésére állt. A felperes sem a közgyűlés előtt, sem a közgyűlésen nem jelezte, hogy nem ismerhette meg a meghívó bármely háttéranyagát, amelyet álláspontja szerint mellékletként kellett volna csatolni a meghívóhoz, utólagos hivatkozása ezért életszerűtlen, állítását hiteltelenné és megalapozatlanná teszi. Álláspontja szerint a felperes tévesen értelmezi a 26/
  3. számú határozatot, mivel az abban foglaltakat kiemeli összefüggéseiből. Utalt arra, hogy a határozat elfogadásának az az előzménye, hogy az alperes kiválással alakult, működését
  4. január 1-jén kezdte meg, és kevés taggal rendelkezik, és a költséghatékonyság érdekében önálló apparátust nem kíván fenntartani az üzemeltetési feladatokra, az ingatlankezelés ellátására, hanem az ... Kft.-t kívánja megbízni. Az ... Kft. ügyvezetőjét ezen feladatok ellátásához szükséges képviseleti joggal ruházta fel a közgyűlés a határozat értelmében, ami nem azonos a szövetkezet elnökét megillető képviseleti jogkörrel. Ezt a gyakorlatot a jogszabály és az alperesi alapszabály nem tiltja, és az ítélkezési gyakorlat jogszerűnek ismeri el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes nem jelölte meg sem keresetében, sem a fellebbezésében, hogy az üzemeltetési feladatokra külső céggel megkötendő szerződés, és az ehhez szükséges képviseleti jog átruházása a vezetőjére mely jogszabályba ütközik. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság ítéletének helyes az a megállapítása, hogy ez a határozat nem az Lsztv.
  5. §-a szerinti képviseletet jelenti, hanem kizárólag a közös képviseleti jogkörben való eljárásra vonatkozó képviseletet, amelyet a határozat nyelvtani és logikai értelmezése is bizonyított. Kiemelte, hogy a felperes a keresetében és a fellebbezésében a hatályon kívül helyezni kért határozatok kapcsán konkrét jogszabályi vagy alapszabályi helyet nem jelölt meg, amelyet a határozatok sértenek a felperes véleménye szerint. Kérte, hogy a kizárólag a fellebbezésben hivatkozott és az Lsztv.
  6. §-ának
(3)bekezdése alapján késedelmesen hivatkozott ok elbírálását a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárás során mellőzze. Hangsúlyozta, hogy a felperes az általa elfogadott határozatok hatályon kívül helyezését is kérte, ami összeegyeztethetetlen a jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség Ptk.-ban megfogalmazott alapelveivel és követelményeivel. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a feltárt és rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok megfelelő értékelésével helyesen állapította meg a tényállást, és helyes jogi álláspontot elfoglalva hozta meg döntését, érdemi határozata helytálló, azzal a Fővárosi Ítélőtábla túlnyomórészt egyetért. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésének indokait a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakkal egészíti ki: A Lsztv. 1. §
(2)bekezdésében foglaltak értelmében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alperesi lakásszövetkezet
  1. szeptember 17-én kiválással jött létre, működésére a
  2. március
  3. napjától hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezései az irányadók. A felperes a keresetét az Lsztv.
  5. §-ának
(3)bekezdése alapján törvényi határidőben nyújtotta be. A felperes a keresetében a
  1. november 24-én elfogadott összes határozat hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól annak ellenére, hogy azok közül többet is megszavazott. Az új Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A felperes a keresetében akarathibát nem is állított, és a 19/
  1. - 22/2014., a 25/
  2. és a 28/
  3. számú közgyűlési határozatok meghozatalához szavazatával hozzájárult, ezért a felperesnek az e határozatokra vonatkozó keresetét érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A további határozatok jogszerűségének vizsgálata során az elsőfokú bíróság a Pp.
  4. §
(2)bekezdésében és a 121. §
(1)bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján kötve volt ahhoz, hogy a felperes a keresetében milyen jogsértéseket jelölt meg és azokat milyen tényállításokra alapította. A felperes alaptalanul hivatkozott a Lsztv. 16. §-ának
(5)bekezdésében foglaltak megsértésére arra alapítottan, hogy a napirendi pontokra vonatkozólag írásos előterjesztés nem volt, és az alperes a határozati javaslatokat sem terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság a közgyűlésre való felkészülés garanciáját megteremtő jogszabály célját helyesen figyelembe véve annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes a
  1. június 26-i közgyűlés meghívójához csatoltan átvette a költségvetési tervezetre, a közös költség tervezetre és a felújítási alapra vonatkozó előterjesztést, és azzal azonos volt az ismételt előterjesztés. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a jelen ügyben különös jelentőséggel bír az a jogi tény is, hogy az alperes kiválással jött létre, és a perrel érintett közgyűlés időpontját megelőzően és a közgyűlés időpontjában a kiválást követően szükséges gazdálkodási tevékenységet még nem kezdte meg, ezért az előterjesztésben szereplő adatok változásával alappal nem kellett számolni. Ezen kívül a meghívóban kifejezetten feltüntetésre került, hogy az alapszabályt és a házirendet, valamint az ... Kft. bemutatkozó levelét a meghívottak a szövetkezet honlapjáról letölthetik, de igény esetén az igényelt iratokat a lépcsőházi megbízottak nyomtatott formában is eljuttatják, azt csupán jelezni kell. Alaptalanul állította ezért a felperes a kisebbségi jogok sérelmét általánosságban az internet szolgáltatással nem rendelkezők szempontjából. Nem sértette a közgyűlésre való felkészülés garanciális szabályait az alperes azzal sem, hogy a napirendre tűzött további egyszerű kérdések körében írásos előterjesztést, konkrét határozati javaslatokat előzetesen írásban nem csatolt a meghívóhoz mellékletként, ugyanis ezekről - a kérdések azonnali átláthatósága miatt - a szavazásra jogosultak előzetes írásba foglalás nélkül is azonnal hozhattak határozatot, a határozatok nem igényeltek elmélyült megfogalmazást és nem jelentettek, illetve nem jelenthettek értelmezési nehézséget. Az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint a közgyűlés a 26/
  2. számú határozatában annak tartalma alapján - nem az alperes törvényes képviselőjének, illetve nem vezető tisztségviselőjének választotta meg az ... Kft. ügyvezetőjét, mivel az kizárólag az alperesi lakásszövetkezethez tartozó ingatlanok kezelésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása terén teremt korlátozott ügyleti képviseleti jogosultságot az ... Kft. képviselője, annak ügyvezetője részére. Az előbbiekben kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság a felperes által a keresetben előadottak érdemi vizsgálatának eredményeként helyesen jutott arra a jogi álláspontra, hogy az alperes a
  3. november 24-ei közgyűlés összehívásakor nem sértette meg a felperes által megjelölt Lsztv.
  4. §-át és a
  5. §
(5)bekezdését, ezért helytálló a 23/2014., a 24/2014., a 26/2014., a 27/
  1. és a 29/
  2. számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasító rendelkezése is. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján - az indokolás részbeni kiegészítésével és megváltoztatásával - az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett sikerre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperest az alperesnél a jogi képviselő munkadíjában felmerült 20.000 forint + áfa összegű másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét az R. 2. §
(2)bekezdése, a 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján a kifejtett tevékenységgel arányosan határozta meg a meg nem határozható pertárgyértékre is figyelemmel a 4/A. §
(1)bekezdése szerint áfával növelten. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke . Pusztai Anita s.k. előadó bíró Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.