A határozat elvi tartalma: Az építésfelügyeleti hatóság a szabálytalan építési tevékenységtől számított 10 éven túl nem tehet intézkedést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.929/2015/
- A tanács tagjai: . Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda, ügyintéző ügyvéd: Dr. ...) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015.06.02-án kelt 15.K.32.325/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.32.325/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A budapesti ... hrsz.-ú, természetben a Budapest, II. kerület... [2] [3] [4] szám alatti ingatlan tulajdonosa ..., míg haszonélvezője .... A budapesti ... hrsz.-ú ingatlan - természetben Budapest, II. kerület, ... - tulajdonosa a felperes, a két ingatlan a hátsó telekhatáron érintkezik. Az illetékes építési hatóság az
- december 9-én kelt határozatában ... kérelmére az ... hrsz.-ú ingatlanon építési engedély nélkül felépített egylakásos lakóépület bővítésére a fennmaradási engedélyt ideiglenes jelleggel megadta. Az indokolás szerint az építtető a lakóépület felújítása során 8 négyzetméterrel bővítette a építményt. A felperes a
- március
- napján kelt, az elsőfokú hatóságnak címzett iratában sérelmezte, hogy ... a telekhatártól, nem egészen egy méterre, saját ingatlanon építettek felépítményt és nyitottak ablakot az ő ingatlanára. Ezt meghaladóan a telekhatárhoz közeli területen egy kéményt is létesítettek. ... az eljárás során előadta, hogy az ingatlanon 1999-ben felújítást végeztek, azóta az épülethez nem nyúltak hozzá. A kifogásolt ablak és kémény 60-70 éves. Csatolta ... és ... nyilatkozatát, mely szerint az ... szám alatti ingatlanon meglévő építményeket még a korábbi tulajdonos építtette. A hatósági eljárás során
- június 5-én helyszíni szemle tartására került sor, melyről jegyzőkönyv készült fényképmelléklettel. Az elsőfokú hatóság kijavított határozatával a felperes építéshatósági intézkedés iránti kérelmét elutasította. Az indokolásban megállapította, a panaszolt épület jelenlegi állapotában már több mint tíz éve áll, azon csak karbantartási munkálatokat végeztek, így az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §
(4)bekezdés b) pontjára figyelemmel építésrendészeti eljárás érdemben nem folytatható le. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- december 16án kelt BPD/003/00060-6/
- számú határozatában az elsőfokú kijavított határozatot helybenhagyta. Az indokolásban hangsúlyozta, az elsőfokú hatóság által lefolytatott eljárás és döntés megalapozott, intézkedés megtételének nincs helye, mert a felperes által vitatott ablak és kémény tíz évnél régebben épült. A kereseti kérelem [5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Érvelése szerint nem igazolt az a hatósági ténymegállapítás, hogy a jelenlegi állapotok már több mint tíz éve fennállnak. Az eljárt hatóságok elmulasztották a tényállást teljes körűen feltárni, alaptalanul mellőzték az általa hivatkozott bizonyítási indítványokat. Az elsőfokú ítélet [6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta az Étv.
- §
(4)bekezdés [7] [8] [9] b) pontját, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §
(1)bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló
- III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 324. §
(1)bekezdését, valamint 339. §
(1)bekezdését. Hangsúlyozta, az ügyben eljárt hatóságok eleget tettek a tényállástisztázási kötelezettségüknek. A tárgyi ingatlanokon az elsőfokú hatóság helyszíni szemlét tartott, beszerezte ... nyilatkozatát, melynek mellékletét képezi az azt alátámasztó, utcabeliek által tett nyilatkozat. A bíróság a felperes indítványára csatoltatta az ... hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó építési iratokat, melyekből megállapítható, a fennmaradási engedéllyel érintett munkákra a felperes kérelmét megelőzően több mint tíz évvel korábban került sor, így az Étv. 46. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a felperes kérelmének elutasítása jogszerűen történt. A bíróság osztotta azt az alperesi okfejtést, mely szerint szakhatósági eljárásnak az ügyben nincs helye, hiszen nem engedélyezési eljárás, hanem kötelezésre irányuló eljárás indult. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak az alperesi és elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezése iránt. Előadta, a támadott ítélet jogszabálysértő és teljes mértékben alaptalan. Az első- és másodfokú hatóság elmulasztotta megfelelően és teljes körűen feltárni a tényállást, ezzel megsértették a Ket.
- §-át. Tévesen és alaptalanul alkalmazták az Étv.-t, helytelenül mellőzték az általa előterjesztett bizonyítási indítványokat. [11] A bíróság ugyan beszerezte az indítványozott építési iratokat, azokból azonban téves következtetésre jutott azzal, hogy megállapította, a vitatott épület több mint tíz éve jelen állapotában áll fenn. Ezzel szemben egyértelmű, a épület állapota tíz éven belül változott, így érdemi eljárás és vizsgálat lefolytatása indokolt. Az iratanyag önmagában cáfolja az eljárásban ... és ... által tett nyilatkozatokat, az ellentmondást a bíróság nem oldotta fel. [12] A jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését, mert az alperesi bizonyítási terhet a bíróság tévesen a felperes terhére rendelte alkalmazni. Az ítélet e mellett a Pp.
- §-ába ütközik, mert a bizonyítékok súlyosan okszerűtlen mérlegelését tartalmazza. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. [15] A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [16] A felülvizsgálati bíróság mindenben osztja a jogerős ítéletben foglaltakat, a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel az alábbiakat fejti ki. [17] A Kúria elsődlegesen rögzíti, a felülvizsgálati eljárás során nem az első- és másodfokú közigazgatási határozat, hanem a jogerős ítélet felülvizsgálatára kerül sor. A Ket. a közigazgatási eljárásra irányadó rendelkezéseket tartalmazza, ezért a jogerős ítélet az abban foglaltakat nem sértheti. [18] A Kúria rámutat arra, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, a peres eljárás alatt beszerzett iratokat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésére figyelemmel a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint helyesen állapította meg, a kereset nem alapos. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem állapítható meg. A bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, a keresetet kimerítette, azon nem terjeszkedett túl. [19] A közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárása nem ütközött a Pp. 164. §
(1)bekezdésébe, a peres eljárásban a felperes indítványára beszerzésre kerültek az ... hrsz.-ú ingatlanhoz kapcsolódó építési iratok. Ezek a hatósági iratokkal együtt bizonyítják, hogy a felperes által sérelmezett építési tevékenység a felperes bejelentésétől számított tíz évnél régebben valósult meg, az ablak és a kémény 2003 előtt épült. Az ezzel ellentétes előadását a felperes nem tudta bizonyítani, erre vonatkozóan értékelhető bizonyítékot nem csatolt, ilyenre nem hivatkozott. [20] Az elsőfokú bíróság jogszerű eljárása eredményeként helyesen rögzítette, az Étv. 46. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a felperes kérelmének elutasítása jogszabálysértéstől mentesen történt. [21] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [23] A pervesztes felperes köteles a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [24] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére tekintettel. Budapest,
- május
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő