Pfv.20310/2016/3 – Kúria

(1),

1. CIV. Tv.
2. §

(3),

1. CIV. Tv.
2. §,
3. CIV. Tv.
4. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.310/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) Az alperesek: I. rendű és II. rendű Az alperesek képviselője: Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárközy Szabolcs ügyvéd) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.476/2015/7-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.20.425/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az I. rendű alperest, hogy az ítélet kihirdetésétől számított 15 napon belül az általa szerkesztett .. honlapon, az ugyanott
3. január 5-én közzétett „Közérdekből kaptak üzlethelyiséget .." című közleménnyel azonos elérhetőséggel, egészen az eredeti közlemény fennmaradásáig, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: A honlapunkon
4. január 5-én közzétett „Közérdekből kaptak üzlethelyiséget .." című cikkben valótlanul állítottuk, hogy ..tól .. kaptak volna üzlethelyiséget, - azt a valós tényt, hogy .. 2011-ben egy üzlethelyiséget adott bérbe a .. Kft-nek, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy a bérlő cég a bérbeadás időpontjában .. érdekeltségében állt volna." - A peres felek a képviselettel járó költségeiket maguk viselik. - A le nem rótt 154.000 (százötvennégyezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékből a II. rendű alperes 77.000 (hetvenhétezer) forintot köteles az államnak megtéríteni külön felhívásra, míg a fennmaradó 77.000 (hetvenhétezer) forint illetéket az állam viseli. - Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest V. kerület .. szám alatti ingatlan a felperesi önkormányzat tulajdonát képezte. Ezen önkormányzat képviselőtestületének Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottsága
5. szeptember 6-án úgy döntött, hogy ezen ingatlant vendéglátási tevékenység céljára bérbe adja a .. Kft. részére pályázaton kívül, határozatlan időre. A határozat alapján a bérleti szerződést
6. október 13-án kötötték meg ezzel a kft-vel.
7. november 10-én a képviselő-testület arról döntött, hogy a bérelt ingatlant elidegenítik ugyanezen Kft. részére, amely döntés alapján
8. december 2-án köttetett meg az adásvételi szerződés. [2] A .. Ingatlanforgalmazó Kft. egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. A céget .. alapította, majd üzletrészét
9. november 21-én átruházta a ..-re. A változást a cégnyilvántartásban
10. november 24-én jegyezték be, közzététele
11. december 22-én történt. [3] ..
12. augusztus
13. óta a .. gazdasági társaság igazgatósági tagja volt. Édesanyja, .. vállalkozó. .., a Budapest .. kerület polgármestere
14. június 27-én a .. hírportálon a következő nyilatkozatot tette: „Tudom kicsoda .. Személyesen nem ismerem, egyszer sem találkoztam vele, kerülöm a kétes hírű emberek társaságát. Azt is tudom, hogy .. élettársa, .. mellőle vitték el a rendőrök. Nem azért van előzetes letartóztatásban .., hogy könnyebben bezárhassuk a piacot, s nem azért került lakat a piacra, hogy a büntetett előéletű úr anyagi hátterét gyengítsük." [4] Az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által üzemeltetett .. internetes portálon
15. január 5-én cikk jelent meg „Közérdekből kaptak üzlethelyiséget .." címmel. A cikk a következőket közölte: „Meglepő indokkal, közérdekre hivatkozva adott át jóval áron alul az .. egy értékes ingatlant az ismert alvilági figura, .. állítólagos élettársához köthető .. Kft-nek. A vitatható üzlet a .. vezette kerület szerint a lakosság alapellátását szolgálta az előző önkormányzati ciklusban. Pontosabban vendéglátóhelyet létesítettek volna a .. szám alatti 212 m2-es üzlethelyiségben, pedig éppen elég ilyen egység van arrafelé. Az ingatlant még 2011-ben adták bérbe .. érdekeltségében lévő cégnek. .. egyébként a Prisztás-gyilkosságban is elítélt .. állítólagos élettársa. A nő ugyan a kapcsolatot tagadja, de .. (Fidesz) volt országgyűlési képviselő, .. kerületi polgármester azt állította róla: „.. letartóztatásakor mellőle vitték el a rendőrök." [5] A felperes
16. január 13-án sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben annak közlését kérte, hogy a cikkben valótlanul állították, hogy .. a felperestől üzlethelyiséget kaptak, valótlanul állították, hogy az ismert alvilági figura .. állítólagos élettársához köthető .. Kft-nek adott át a felperes egy értékes ingatlant, illetve valótlanul állították, hogy a felperes 2011-ben a .. érdekeltségében lévő cégnek ingatlant adott volna bérbe. Való tényként kérték közölni, hogy .. nem kaptak üzlethelyiséget a felperestől, a felperes nem adott át ingatlant a .. állítólagos élettársához köthető gazdasági társaságnak, illetve nem adott bérbe ingatlant a .. érdekeltségében lévő cégnek. Az alperes a kérelemnek a törvényes határidőben nem tett eleget. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság az I. rendű alperest kötelezze az igényelt helyreigazítás közlésére. A felperes előadta: a kifogásolt tényállítások nem felelnek meg a valóságnak. A felperes szerint a közlemény lényege az, hogy valótlanul összemosták a felperesi önkormányzatot bűnözői körökkel és ez volt a cikk üzenete az olvasók felé. A felperes szerint az alapvető sérelem az, hogy megalapozatlanul kapcsolatba hozták a felperest egy vádlottal, akit azóta súlyos bűncselekmény miatt elítéltek. A felperes jelezte azt is, hogy a felperesnek a legnagyobb gondosság tanúsítása mellett sem lehetett tudomása arról, hogy bármilyen köze lehetett a vele szerződésben álló cégeknek ..hoz. A nevezett személynek az ingatlan bérbeadásakor egyáltalán nem volt köze a bérlő céghez. A felperes nem vitatta .. nyilatkozatának megtörténtét, de állította, hogy annak tartalma nem felel meg a valóságnak. [7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, előadta, hogy a kifogásolt állítások nem valótlanok. A cikk lényege az volt, hogy közérdekre hivatkozással áron alul adtak el egy ingatlant a .. Kft-nek, ami egyébként .. érdekeltségi körébe tartozik. Ez utóbbi tény a nyilvános cégadatokból megállapítható, tekintettel arra, hogy a kft. tagja ugyanis a .. Zrt., amelynek igazgatósági elnöke .., igazgatósági tagja .., aki .. fia. Az az információ, hogy .. .. élettársa, .. nyilatkozatából származik. .. egy kerület polgármestere, nyilatkozatait ezért hivatalos személy nyilatkozatának kell tekinteni, amelynek valóságát a sajtószerv nem köteles előzetesen megvizsgálni. Annak közlése pedig, hogy már a bérbeadáskor .. érdekeltségébe tartozott a .., legfeljebb a felperes megítélése szempontjából lényegtelen pontatlanságnak tekinthető. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet teljes egészében elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte, valamint megállapította, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság kifejtette: a Budapest V. kerület .. szám alatti ingatlanra vonatkozóan a felperes előbb bérleti, majd adásvételi szerződést kötött a .. Kft-vel, ezeket a döntéseket mindkét esetben bizottsági határozat előzte meg. Ezen cég üzletrésze az ingatlan elidegenítését megelőzően átruházásra került a .. Zrt-re, az erre vonatkozó változásbejegyzési kérelem már
17. november 24-én benyújtásra került, így annak adatairól a Céginformációs Szolgálaton keresztül bárki tudomást szerezhetett. Ehhez képest a felperes nevében eljáró személynek fel kellett, hogy tűnjön az, hogy a két szerződés megkötésekor más-más ügyvezető képviselte a céget, a képviseleti jogosultságot le is kellett ellenőriznie, így nem helytálló az az álláspont, hogy a felperesnek a legnagyobb gondosság mellett sem lehetett tudomása arról, hogy a vele szerződésben álló cégnek bármilyen köze lenne ..-hoz. Arról tehát, hogy a -nek az adásvételi szerződés megkötésekor a .. volt a tulajdonosa, ez a felperes számára a szerződéskötéskor már megismerhető adat volt, arról tudomással kellett bírnia. A cégnyilvántartás tanúsítja azt is, hogy .. fia a .. igazgatósági tagja. [9] Az elsőfokú bíróság a cikk teljes tartalma alapján megállapította, hogy az a ..-i kérdéses ingatlan eladásáról szólt, lényegét az elidegenítés jelentette, ehhez képest a bérbeadás csak egy mozzanat volt, amely megelőzte a tulajdonjog átruházását. A cikk lényege, mondanivalója a tulajdonszerzés volt, a bérbeadás és az értékesítés között mindössze másfél hónap telt el. A bérbeadás és az értékesítés között megtörtént a .. Kft. üzletrészének átruházása is, így az, hogy a bérbeadáskor még nem a .. Zrt. volt az egyedüli tagja a cégnek, csupán lényegtelen tévedésnek minősül. Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a perbeli ingatlan és .. összekapcsolása .. személyén keresztül történt, utóbbi személynek állítólagosan élettársi kapcsolata volt ..sal. Ezen állítás valóságtartalmát az alperes .. nyilatkozatára alapította, az ezt cáfoló nyilatkozat utólagos keltezésű. Az elsőfokú bíróság kiemelte: a sajtószerv nem köteles annak vizsgálatára, hogy a polgármester hivatalos eljárásával összefüggésben megtett nyilatkozata megfelel-e a valóságnak, annál is inkább, mert ez a gyors tájékoztatás kötelezettségét akadályozná. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára, továbbá megállapította, hogy a le nem rótt fellebbezési illetéket a felperes illetékmentessége folytán az állam viseli. Döntésének indokolásában kiemelte, hogy a jogvita elbírálása során a felperes helyreigazítás iránti kérelmében megjelölt három közlés vizsgálatát kellett elvégezni. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában kifejtett érvelését. Ennek értelmében nem a szerződéskötésnek a folyamatát kellett megítélni, hanem azt, hogy az ingatlanok átruházása eredményeként .. érdekeltségébe került-e a korábbi önkormányzati tulajdonú ingatlan vagy sem. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a .. és .. között fennálló kapcsolat közismert, egyébként pedig a sérelmezett közlésben az alperes egyébként is „állítólagos" élettársi kapcsolat fennállását állította. Figyelemmel arra, hogy bizonyítottan olyan gazdasági társaság tulajdonába került az önkormányzati tulajdonú ingatlan, amely ténylegesen .. személyéhez köthető, a felperes által sérelmezett kijelentéseket nem lehet valótlan tényállításnak tekinteni. Kétségtelen tényként lehet megállapítani azt, hogy nagy értékű ingatlanhoz jutott hozzá a ..sal kapcsolatban álló .. A jogvita elbírálása szempontjából nincs jelentősége, hogy ezen végeredmény kialakulásában a felperes milyen módon játszott szerepet, követett-e el bármilyen mulasztást vagy sem. Az írás nem állította, hogy a felperesnek tudnia kellett volna az állítólagos élettársi kapcsolatról, hanem tényeket közölt, amelyek megerősítést nyertek. A felperes által felhozott szubjektív érzetek, amelyeket a felperes a sérelmezett mondatok közé gondol, nem vonható az alperes felelősségi körébe. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát kérte, perköltség megállapítása mellett. A felperes szerint fokozott jelentősége van az adott ügyben az időtényezőnek, annak, hogy a felperesnek, mint szerződést kötő félnek miről lehetett ténylegesen tudomása az egyes gazdasági társaságok tulajdonviszonyát illetően, tekintettel arra, hogy a felperesről állították, hogy botrányos gyakorlatot folytatott, szinte már a bűncselekmény elkövetésének határán. A felperes szerint az alperes a cikkben hatásvadász és egyben sértő állításokat fogalmazott meg. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem vették figyelembe ..nak a perre tekintettel tett nyilatkozatát a korábbi megnyilatkozása tartalmáról és figyelmen kívül hagyták .. sajtószervekhez eljuttatott azon nyilatkozatát, hogy nem volt .. élettársa. A felperes szerint az alperes egyáltalán nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, ezért a helyreigazítás érdemben nem tagadható meg. [12] Az I.-II. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték annak helyes indokaira való utalással. Az alperesek szerint a felperes által vitatott tényállítások a valóságnak megfelelnek, ezért helyreigazításnak nincs helye. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet részben alaposnak találta, ezért a Pp.
18. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az I. rendű alperest a keresethez képest részben helyreigazításra kötelezte a rendelkező rész szerint. [14] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. CIV. törvény (továbbiakban: Smtv.) 4. §

(1)bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A

(3)bekezdés értelmében a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A

1. § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. A
2. §

(1)bekezdése értelmében, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. [15] A Legfelsőbb Bíróság PK

1. számú állásfoglalásának I. pontja szerint a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. A PK
2. számú állásfoglalás II. pontja szerint a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. A III. pont értelmében véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos vita önmagában nem lehet helyreigazítás alapja. [16] A Kúria szerint tehát fontos, általános szempont az, hogy a sajtóhelyreigazítás intézménye alapvetően a valótlan tényállításokhoz kapcsolódik, nem pedig politikai tartalmú vélemények pontosítására szolgál. A jelen esetben nyilvánvaló, hogy a felperes, mint önkormányzat a közszereplőkkel, a közélet résztvevőivel esik azonos jogi megítélés alá, vagyis a kritikát az általánosnál magasabb szinten kell tűrnie, de ez nem terjed ki a valótlan tényállításokra. A Kúria mindezen általános szempontok alapján végezte el a három kifogásolt kitétel konkrét vizsgálatát. [17] A Kúria szerint tényként állapítható meg az, hogy az üzlethelyiség bérbeadásának időpontjában a .. Kft elnevezésű vállalkozásban sem közvetett, sem közvetlen érintettsége (érdekeltsége) a .. érdekeltségébe tartozó .. Zrt-nek nem volt. Ehhez képest valótlan annak állítása, hogy .. személyén keresztül „..nak" adott volna bérbe üzlethelyiséget a felperes. Miután a perbeli cikk egészének lényegi mondanivalója az, hogy „bűnözőkkel" üzletelt a felperes, ez az állítás a Kúria szerint nem tekinthető lényegtelen pontatlanságnak a felperes megítélése szempontjából, Ebben a tekintetben ezért a Kúria a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával ebben a tekintetben a helyreigazítást a rendelkező rész szerint elrendelte. [18] Ugyanezen okból rendelte el a részbeni hatályon kívül helyezés és az elsőfokú ítélet megváltoztatása mellett a
3. pont tekintetében a helyreigazítást a Kúria, mert álláspontja szerint a bérbeadás valós tényét a cikk összességében abban a hamis színben tüntette fel, hogy a bérlő cég a bérbeadás időpontjában .. érdekeltségében állt volna, ez pedig a korábbiak szerint nem felel meg a tényeknek és nem tekinthető lényegtelen pontatlanságnak sem. Ebben a tekintetben a Kúria a PK
4. számú állásfoglalás alkalmazásával a rendelkezésre álló adatok alapján maga határozta meg a helyreigazítás pontos szövegét. [19] A Kúria szerint a bérbeadás vonatkozásában a „.." való kapcsolat feltüntetése azért sem felel meg a valóságnak, mert a Kúria álláspontja szerint az alperesnek érdemben nem sikerült bizonyítania azt sem, hogy .. személyén keresztül .. egyáltalán képbe kerül-e vagy sem. A .. és .. között fennálló állítólagos élettársi kapcsolat egyetlen bizonyítékaként .., .. polgármester 2013-as nyilatkozata szerepelt, erről azonban a felperes .. származó nyilatkozatot csatolt be azzal, hogy utóbb a nevezett úgy nyilatkozott, hogy akkori nyilatkozatának valóságtartalmáról érdemben nem győződött meg, csupán pletykát híresztelt, amelynek érdemi valóságáról lényegében nincs tudomása. A Kúria szerint kétségkívül hivatalos személy .., de egyértelmű, hogy nem a nyomozó hatóság képviselője, így nincs arról szó, hogy nyilatkozatát minden érdemi vizsgálat nélkül a sajtószerv jogosult lenne elfogadni. Írásos nyilatkozatában maga adta elő azt, hogy ebben a konkrét esetben valótlanságokat nyilatkozott. Nem volt figyelmen kívül hagyható az sem, hogy az állítólagos élettársi kapcsolat egyik alanya maga is nyilvános sajtóközleményt adott ki arról, hogy az élettársi kapcsolat ténylegesen nem állt fenn. Azt is mérlegelni kellett : időközben adatok láttak napvilágot arról, hogy ..t tényleges élettársa és közös gyermekei édesanyja mellől vitte el ténylegesen a rendőrség. [20] A helyreigazítás
5. pontja tekintetében ugyanakkor érdemben helyesnek találta a kereset elutasítását a Kúria. A kérdéses ingatlan adásvételének időpontjában, 2011 decemberében ugyanis már folyamatban volt a ..Zrt. és ezen keresztül .. tulajdonszerzése a .. Kft-ben, így nem valótlan annak állítása, hogy a helyiség átadása, a tulajdonjog átruházása már egy olyan cég javára történt, amely bízvást tekinthető .. érdekeltségi körébe tartozónak - akár tudatában volt ennek a felperes, akár nem. Ezen támadott kitétel vonatkozásában pedig nem állították tényként .. és .. élettársi kapcsolatát, az „állítólagos élettárs" megjelölés használatához a ..-féle korábbi nyilatkozat elegendő volt egyéb számon tartható közlés az élettársi kapcsolatról nem jelent meg. Ebben a tekintetben tehát a kereset elutasítását az összes körülmény mérlegelésével a Kúria hatályában fenntartotta. [21] Ugyancsak hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet a Kúria a való tények közlése tekintetében indítványozott helyreigazítás tekintetében, hiszen az valójában szükségtelen ismétléseket tartalmazott, mert a megállapított helyreigazítás megfogalmazásából már önmagában egyértelműen kitűnik, hogy mi tekinthető valótlannak, annak megismétlése való tényként szükségtelen. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva, az
6. és
7. pont tekintetében helyreigazítást rendelt el a Pp.
8. §

(4)bekezdése alapján, egyebekben az ügy érdemében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A helyreigazítás részleges elrendelésére figyelemmel a pernyertesség-pervesztesség aránya megváltozott, ezért a Kúria a perköltség viseléséről az eljárás egészét illetően a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a perrel felmerült képviseleti költségeiket maguk viselik, a kereseti fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket pedig egyenlő arányban tartoznak megfizetni. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [23] Smtv. 4. §

(1)és

(3)bekezdés,

1. §,
2. §

(1)bekezdés, Pp. 81.§.

(1)bek., 342-

1. §, PK
2. számú állásfoglalás, PK
3. számú állásfoglalás Záró rendelkezés [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,
4. május
5. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő