← Magyarország

Kfv.35502/2015/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a mezőgazdasági termelő hiánypótlás keretében sem igazolja jogszerű földhasználói minőségét, és a jogszabályi feltételek sem változnak időközben, akkor nem hat ki az ügy érdemére, hogy a hatóság a hiánypótlást a jogszabályi határidőn túl bocsátotta ki. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.502/2015/

  1. A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, . Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: A felperes felperes neve képviselője: Dr. Takács Margit ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes helyettes képviselője: Dr. Koós Szabolcs főosztályvezető- Más perbeli személyek neve és perbeli állása: A per tárgya: jogszerű földhasználói minőség igazolása mezőgazdasági támogatáshoz A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.K.27.269/2014/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.K.27.269/2014/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Közigazgatási 3.K.27.269/2014/
  4. számú ítéletét és Munkaügyi Bíróság hatályában fenntartja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. április 14-én egységes területalapú támogatás iránt nyújtott be kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hatósághoz. Az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága
  6. alszámú,
  7. április 19-én kelt végzésével megállapította, hogy a felperes által benyújtott igénylés által lefedett terület nagyobb, mint az MVH által megállapított területméret, amely tekintetében a felperes jogszerű földhasználónak minősül. A végzés az egyes helyrajzi számokkal jelölt ingatlanokra lebontva konkrét területi adatokkal, táblázati formában foglaltan határozta meg az eltérés mértékét azzal, hogy a támogatási kérelem ügyében érdemi határozatban fog rendelkezni a hatóság. A végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, a végzés az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható. Az indokolás szerint a végzés rendelkező részében hivatkozott területek vonatkozásában a felperes nem minősül jogszerű földhasználónak. [2] Ilyen előzmények után a Közvetlen Támogatások Igazgatósága
  8. alszámú,
  9. április 24-én kelt határozatával a felperes egységes területalapú támogatás iránti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest az előlegként már kifizetett 636.244 forint visszafizetésére. A határozat szerint a felperes által igényelt területek tekintetében lefolytatott ellenőrzés eredményei alapján az igényelt terület és az ellenőrzést követően megállapított terület közötti különbség meghaladja a 20%-ot, ezért a felperes az 1122/2009/EK bizottsági rendelet
  10. cikk

(2)bekezdése alapján támogatásra nem jogosult. A felperes 31.85 hektárra igényelt támogatást, az ellenőrzés után megállapított terület 21,5 hektár, így az eltérés 10,35 hektár. A felperes mind a
  1. alszámú határozattal szemben, mind pedig a
  2. alszámú végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be. [3] A fellebbezés alapján eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 25/
  3. (IV.7.) VM rendelet, a
  4. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.), a 115/2003.(XI.13.) FVM rendelet, a 15/
  5. (XI.13.) FVM rendelet és a 22/
  6. (III.25.) VM rendelet előírásaira alapozta. Az alperes rögzítette, hogy a
  7. számú parcella tekintetében túligénylést állapított meg, amely az ügyfél helyesbítésre való felszólítása eredményeként sem oldódott fel, ezért
  8. július 19-én helyszíni ellenőrzésre került sor.
  9. november 28-án ismételt helyszíni szemlére került sor, mindezek során azonban a felperesi ügyfél földhasználata jogszerűségét igazolni nem tudta. Az
  10. sz. parcellán a felperes nem bejegyzett földhasználó, ezért a hatóság a felperest hiánypótlás keretében földhasználati jogszerűségének igazolására szólította fel. Az ügyfél - állapította meg az alperesi határozat - erre nem reagált, a földhasználat jogszerűségét nem igazolta, aminek eredményeként a hatóság
  11. alszámú végzésével megállapította, hogy az ott jelölt területekre az ügyfél nem minősül jogszerű földhasználónak. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A kereset szerint a jogerős ítélet a Ket. több rendelkezését sérti, illetve az Eljárási tv.
  12. §
(1)bekezdését is. Előadta, hogy a jogszabályok szerint a hatóság köteles a kérelmet 8 napon belül megvizsgálni, a hiányos kérelem tekintetében a hatóság 2 hónapon belül köteles a hiánypótlást elrendelni. A jogszabályi határidőket a hatóság elmulasztotta, a hatóság több mint egy évig nem tudatta felperessel, hogy a kérelme hiányos, így együttműködési kötelezettségének sem tett eleget. Hivatkozott a 22/2011. (III.25.) VM rendelet vonatkozásában arra, hogy az a kihirdetése napját követően lépett hatályba, ezért nem volt biztosítva a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2.§
(3)bekezdésében foglalt felkészülési idő, illetve kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperes a
  1. számú végzés elleni fellebbezését a határozatában elmulasztotta elbírálni és ez kihat az ügy érdemére. [5] Az alperes a kereset határozatban foglaltakat. elutasítását kérte, fenntartotta a Az elsőfokú ítélet [6] Az ügyben eljárt Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.K.27.269/2014/
  2. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. [7] Az ítélet rögzítette, hogy keresetmódosításra a Pp. 335/A. §-a alapján
  3. április 19-én megtartott első tárgyaláson volt lehetőség. A bíróság emlékeztetett arra, hogy a jogszerű földhasználói minőség igazolása a felperesi kérelem benyújtásakor nem csak kizárólag földhasználati lappal, hanem egyéb, más módon is igazolható volt. A felperes azonban jogszerű földhasználói minőségét egyéb módon - a felhívás ellenére - sem igazolta. A felperes nem mint az ingatlan tulajdonosa, hanem mint mezőgazdasági termelő nyújthat be támogatás iránti kérelmet. A bíróság idézte a 25/
  4. (IV.7.) VM rendelet 3.§
(2)bekezdését, a 22/
  1. (III.25.) VM rendelet
  2. §
  3. pontját, a 356/
  4. (XII.23.) Korm. rendeletet, valamint a termőföldről szóló
  5. évi LV. törvény (a továbbiakban: termőföld törvény) 25/B. §
(2)bekezdését. Ezekből azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben a felperes a termőföld törvény szerinti földhasználati nyilvántartásba-vételi kötelezettségét elmulasztotta és így a tárgyév július 9-ei állapot szerint nem volt nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, úgy a jogszabály ebben az esetben is lehetővé tette számára a jogszerű földhasználói minőség egyéb módon történő bizonyítását. A hivatal hiánypótlásra hívta fel, ennek ellenére nem igazolta jogszerű földhasználói minőségét. [8] A bíróság álláspontjának alátámasztására a helyszíni ellenőrzésen kiállított jegyzőkönyvekből is idézett. A bíróság szerint a hatóság mind a 3., mind az 1. parcella vonatkozásában a felperes támogatás iránti igényét érdemben vizsgálta, a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, a tényállást a Ket. 50. §
(1)bekezdésének megfelelően tisztázta. A fél az ellenőrzési jegyzőkönyv iratait megismerhette, azokra észrevételt tehetett volna. A felperes jogszerű földhasználói minőségét felhívás ellenére sem igazolta egyéb módon. [9] Az Eljárási tv. 41. §
(1)bekezdésébe foglalt két hónapos határidő túllépése vonatkozásában a bíróság azt állapította meg, hogy a határidő túllépés az ügy érdemére nem hatott ki, ezért az önmagában a döntést nem teszi jogszerűtlenné. [10] A bíróság megállapította: iratellenes az a felperesi hivatkozás, hogy az ellenőrzés eredményeiről a felperes nem kapott értesítést, a jegyzőkönyvek és a közigazgatási iratanyag ugyanis azt támasztja alá, hogy az ügyfél értesítése mindannyiszor megtörtént. A jegyzőkönyveket az ügyfél meghatalmazottja átvette. A bíróság rögzítette, hogy a
  1. számú, az előleg kifizetéséről szóló döntés már tartalmazta azt, hogy a felperes a jogosultsági feltételeknek megfelel, ezen végzésben foglalt esetleges tévedés, vagy hiba azonban nem eredményezi az egységes területalapú támogatás iránti kérelem megalapozottságát, ha az ügyfél a jogosultsági feltételeit egyébként nem igazolja. Így az előleg kiutalásáról rendelkező
  2. és a
  3. sz. végzés közötti tartalmi ellentét magának a közigazgatási döntésnek a jogszerűségére nem hat ki. A 22/
  4. (III.21.) VM rendelet hatálybalépésével kapcsolatosan a bíróság rögzítette, hogy a felperes kérelmét
  5. április 14-én nyújtotta be, amelyhez képest a VM rendelet hatálybalépése nagyon közeli időpontban történt, ugyanakkor a felperes a jogosultsági feltételeit a közigazgatási eljárás során megfelelően igazolhatta volna, az erre irányuló hiánypótlási végzés 2011.novemberében kelt, s a jogszerű földhasználói minőséget a
  6. június 9-ei állapotnak megfelelően volt köteles igazolni a felperes. A felperesnek tehát elegendő idő állt rendelkezésre, hogy a jogosultsági feltételeket megismerje és igazolja. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes a felülvizsgálati kérelemben előadta, hogy a
  7. sz. parcella, mint nem támogatható terület csak az alperes jogelődjének a határozatában jelenik meg. A határozat indokolásából nem derül ki, hogy miért került sor e területnek a támogatásból való kizárására. Így a hatóság nem tett eleget a Ket.
  8. §
(1)bekezdésében meghatározott tényállás-tisztázási kötelezettségének. A felülvizsgálati kérelem is tartalmazza, hogy a 22/
  1. (III.25.) VM rendelet hatálybalépése nem biztosított kellő időt az alkalmazására való felkészüléshez. Álláspontja szerint a hatóság akkor tett volna eleget együttműködési kötelezettségének, ha az Eljárási tv.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőt betartotta volna. Álláspontja szerint a határidő túllépése a felperesre nézve az ügy érdemére kiható eredménnyel járt. Ha az első fokon eljárt hatóság eleget tesz a Ket. és az Eljárási tv. kérelem megvizsgálására és a hiánypótlás kiírására vonatkozó előírásának, akkor a felperes törvényes határidőn belül,
  1. június
  2. napjáig elvégeztethette volna a jogszerű földhasználói igazolásához szükséges regisztrációt. A hatóság nem megfelelően mérlegelte a határidő túllépésére vonatkozó bizonyítékot, az ítélet erre vonatkozó megállapításai a Pp.
  3. §
(1)bekezdésébe ütköznek. [12] A felperes szerint az alperes ellentmondó határozatai miatt nem láthatta át, hogy mely területek tekintetében kell a jogszerű használatot igazolnia, és milyen módon pótolhatja a hiányosságokat. Azt se látta át, hogy melyek azok a területek, ahol túligénylés, vagy átfedés van. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megállapításaival ellentétben a felperes szerint a hatóság nem tett eleget a Ket. 5.§
(1)és
(2)bekezdéséből fakadó együttműködési kötelezettségének. Sérült álláspontja szerint a Ket. 1. §
(2)bekezdése is. Mindezekre tekintettel a felperes kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítását. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem újdonságot nem tartalmaz, ezeket a felperes a kereseti kérelmében már előadta, az elsőfokú bíróság pedig erről jogerősen döntött. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [15] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást megfelelően feltárta, a bizonyítékokat egyenként és a maguk összességében is mérlegelte, a bizonyítékok alapján a jogszabályokból helyes következtetéseket vont le. A bíróság az ítéletét a Pp. előírásainak megfelelően indokolta, az ítélet a Pp. 206. §
(1)bekezdését nem sérti. [16] A Kúria több döntésében rámutatott arra, hogy a Pp. 270. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati eljárás, amely csak jogszabálysértésre hivatkozva vehető igénybe a jogerős bírósági döntéssel szemben. A Kúria a Kfv.IV.35.169/2014/4.számú ítéletében arra is rámutatott, hogy amennyiben a felülvizsgálati kérelem pusztán a kereseti kérelemben foglaltakat ismétli meg, úgy az nem felelhet meg e követelménynek, mivel az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozatokat és eljárást, míg a Kúria a bírósági döntést és eljárást vizsgálja. Így jelen ügyben, a felülvizsgálati kérelemben a Ket. megsértésével kapcsolatosan kifejtettek nem lehetnek érdemi vizsgálat tárgyai. [17] Az Európai Unió-s mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a Kúria következetesen érvényesíti azt a gyakorlatát, hogy a támogatást igénylő féllel szemben elvárás, hogy ismerje a vonatkozó jogszabályokat, az abban foglalt előírásokat tartsa be (lásd pl. Kfv.IV.35.097/2015/
  1. számú ítéletet). Igaz ez abban az esetben is, ha a fél jogi képviselő nélkül, meghatalmazottal jár el, mint jelen ügyben. [18] Az ügy érdemét illetően a következők állapíthatók meg: az elsőfokú hatóság a
  2. április 19-én kelt végzésében egyértelműen, blokkazonosítók alapján határozta meg az
  3. számú parcella vonatkozásában, hogy a felperes mely területek tekintetében nem minősül jogszerű földhasználónak. Ez a végzés önállóan nem, csak az érdemi határozatban volt megfellebbezhető. Az elsőfokú hatóság az érdemi határozatot
  4. április 24-én hozta, a határozathoz kapcsolódó
  5. és
  6. számú táblázat mind az
  7. parcella, mind a
  8. parcella tekintetében megjelöli a vonatkozó blokkazonosítókat, így nem helytálló a felülvizsgálati kérelem azon állítása, hogy a
  9. parcella csak az alperes másodfokú határozatában szerepelt. A hatóság első és másodfokú döntéseiben a jogszerű földhasználat igazolását igénylő blokkazonosítók egyértelműen megjelölésre kerültek. [19] Megállapítható az ügyben továbbá, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, amely szerint a hatóság mind a
  10. mind az
  11. parcella vonatkozásában hiánypótlásra, igazolásra szólított fel a jogszerű földhasználat igazolása tekintetében, s ezzel eleget tett az Eljárási törvény
  12. §
(1)bekezdésbe foglalt kötelezettségének. [20] Helytálló a jogerős döntés az ügyintézési határidő túllépésének értékelése vonatkozásában is. A felperes
  1. április 14-én benyújtott kérelme alapján a hatóság a hiányok pótlására valóban csak
  2. november 25-én hívott fel. Ugyanakkor a kérelem a jogosultsági feltételek igazolásának hiánya miatt került elutasításra, s az ügyben nincs olyan körülmény, amely azt támasztaná alá, hogy az időben kibocsátott hiánypótlásnak a felperes eleget tudott volna tenni. A 22/
  3. (III.25.) VM rendelet
  4. §
  5. pontja szerint jogszerű földhasználó a tárgyév június 9-ei dátum szerinti állapotnak megfelelően földhasználóként bejegyzett ügyfél, vagy az az ügyfél, akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb bizonyító erejű okirattal rendelkezik. Az Eljárási törvény akkor hatályos
  6. §
(1)bekezdése a hiánypótlásra felszólítást két hónapon belül írta elő a hatóság számára. Így az ügyintézési határidő törvényben foglalt szabályának betartása esetén a felperest
  1. június 14-ig lehetett volna felhívni, hogy pótolja a földnyilvántartásba történő földhasználókénti bejegyzést, tehát önmagában ez a határidő is túl van a tárgyév június 9-ei dátumán. Azonban a jogszerű földhasználói minőség igazolására vonatkozó eljárás nemcsak ezen az ágon, hanem a 22/
  2. (III.25.) VM rendelet
  3. §
  4. pontja második fordulatán is alapulhatott, mert a VM rendelet szerint jogszerű földhasználó az is, „akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb bizonyító erejű okirattal rendelkezik." A felperes sem vitatja azt a tényt, hogy a túligényléssel kapcsolatban a jogszerű földhasználói minőség igazolásának a hiánypótlás keretében nem tett eleget. [21] A fentiekre tekintettel nem jogsértő a jogerős ítélet amiatt, mert a bíróság a határidő túllépést nem tekintette az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek. [22] A 22/
  5. (III.25.) VM rendelet hatálybalépésével kapcsolatban is osztja a Kúria az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperesnek elegendő idő állt rendelkezésre a jogosultsági feltételek megismerésére. A VM rendelet
  6. §
(8)bekezdésében foglalt június 9-e nem határidő, hanem az akkori dátum szerinti állapot figyelembevételére vonatkozik. A VM rendelet
  1. március 26-án lépett hatályba, a felperes kérelmét
  2. április 14-én nyújtotta be, ugyanakkor az önkéntes jogkövetés alapján a földnyilvántartásba történő bejelentkezés
  3. június 9-ig, mint lehetőség nyitva állt. Így a felperes esetén a felkészülési idő majdnem két hónap volt. [23] A felperest a hatóság
  4. november 25-én szólította fel a hiányok pótlására, így e végzésben foglalt határidő alatt volt köteles igazolni a június 9-ei dátum szerinti földhasználati jogosultságát. Azonban ha ezt nem tudta megtenni - mert az önkéntes jogkövetés alapján nem regisztrált - akkor is rendelkezésére állt a hiánypótlási határidőn belül az egyéb okirattal való bizonyítás lehetősége. [24] A fentiekre tekintettel fenntartotta. a Kúria a jogerős ítéletet hatályában Az döntés elvi tartalma [25] Ha a mezőgazdasági termelő hiánypótlás keretében sem igazolja jogszerű földhasználói minőségét, és a jogszabályi feltételek sem változnak időközben, akkor nem hat ki az ügy érdemére, hogy a hatóság a hiánypótlást a jogszabályi határidőn túl bocsátotta ki. Záró rész [26] A Kúria az ügyet a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [27] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére. [28] Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi 39. §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró; dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.