← Magyarország

Gf.40687/2015/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.687/2015/6-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mihalik Péter ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek a BOREX Consulting Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (címe felszámolóbiztos neve) által képviselt I. r. alperes neve (címe) I. rendű, a Tarr Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző neve) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen vállalkozási díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. szeptember 9-én kelt 31.G.41.600/2014/
  2. számú ítélete ellen az alperes által
  3. és
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 177.500 (Százhetvenhétezer-ötszáz) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A II. rendű alperes személyes illetékmentessége folytán le (Ötszázhatvannyolcezer-száz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. nem rótt 568.100 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a PSZÁF
  5. október 4-én kelt ... számú határozatával a II. r. alperesnek a biztosítási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét részlegesen, a kötelező gépjármű felelősség biztosítás tekintetében
  6. október 6-tól
  7. március 31-ig felfüggesztette és kötelezte a II. rendű alperest az informatika területén feltárt súlyos hiányosságok megszüntetésére. A II. rendű alperes kérésére a felperes
  8. november 10-én tett írásbeli ajánlatot a ... Biztosításkezelő Rendszer bevezetésére. A peres felek között
  9. december 6-án jött létre az első írásbeli vállalkozási szerződés, amelynek hatálya
  10. november 1-jétől
  11. december 15-ig tartott és a ...
  12. megnevezésű alrendszer elkészítésére vonatkozott.
  13. december 10-én írták alá a teljes projektre vonatkozóan a vállalkozási keretszerződést, majd ezt követően a ... 2., 3., 4., 5., 6., 7.,
  14. és
  15. alrendszerek tekintetében jött létre a felek között külön írásban vállalkozási szerződés, a vállalkozási díjat az adott szerződés
  16. számú melléklete tartalmazta. A felperes a ...
  17. alrendszer megvalósítását követően további fejlesztési feladatokat végzett, azonban ezen szakaszra vonatkozó külön vállalkozási szerződés a felek között, a vállalkozási díj rögzítése mellett már nem került aláírásra. Ezen szakasz megvalósításáért a felperes módosított ajánlata szerint az igénye 3.588.750 forint és 10.625 euró volt, ennek számításához alkalmazott díjak azonosak voltak a korábbi szerződésekben alkalmazott egységárakkal. Az egyes ...-k átadása tekintetében átadás-átvételi jegyzőkönyvek készültek. A II. rendű alperes a használatba vett szoftverekkel kapcsolatos kifogásait, azok működési zavarait a felperes által rendszeresített ... rendszeren keresztül jelezte a felperesnek. A PSZÁF
  18. december 11-e és 12-e között lefolytatott célvizsgálata során az általa elrendelt tevékenység felfüggesztését
  19. december 19-vel megszüntette. A migráció megtörténtét követően a PSZÁF a II. rendű alperesnél
  20. szeptember 10-e és 14-e között célvizsgálatot folytatott, amelynek során egyebek mellett azt is megállapította, hogy a II. rendű alperes a határozata
  21. pontjában írt kötelezésnek eleget tett. A peres felek együttműködése 2007 őszétől vált problémássá. Az alperesek sérelmezték, hogy a felperes által eredetileg adott ajánlatban foglaltakhoz képest már nagyobb összeg fizetésére került sor. Ezzel szemben a felperes által szolgáltatott rendszer még nem teljes és az esedékes számlatartozásaik megfizetését is megtagadták, illetve felfüggesztették addig, amíg bizonyos, általuk ekkor hivatkozott hibajavítási kötelezettségeinek a felperes az alperesek igényeinek megfelelő módon eleget nem tesz. A felek között ebben az időszakban vita alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy bizonyos, az alperes által szavatossági javítás körében igényelt feladatok valóban szavatossági körbe tartozó kérdések-e, vagy a felperes azokat külön díjazás ellenében támogatásként vagy további fejlesztési igény teljesítéseként jogosult-e elvégezni. A
  22. IV. negyedévi biztosítási díjak előírása érdekében a II. rendű alperes
  23. szeptember 6-án a számítógépen futtatta a díjelőírást végző programot. Ennek során a DB2 adatbázis kezelő memória területe betelt, amiről a felperes által szolgáltatott ... program hibaüzeneteket küldött, adatbázisinkonzisztencia állt elő. A felperes az ezzel kapcsolatos feladatokat mint szavatossági kötelezettségébe nem tartozó, nem ... programhibából adódó feladatot vállalta el külön díjazásért. A hibaelhárítást a felperes elvégezte és
  24. október 21-én kiállította az erről szóló 1.265.626 forint végösszegű számlát. Az alperesek, valamint a ... mint jogtulajdonos között
  25. december 6-án jött létre a ... szoftverrendszer felhasználási jogainak átadása tárgyában a licenc szerződés, amely szerint az alperesek a szoftver használatáért nettó 80.000 euró alap licencdíjat, valamint a szerződés megkötésétől évente nettó 15.000 euró folyamatos fenntartási licencdíjat kötelesek megfizetni. Az alperesek és az ... Kft.
  26. október 31-én vállalkozási szerződést kötöttek a II. rendű alperesnél ... Biztosítási Portfólió Rendszer bevezetésére. Ezen szerződéssel kapcsolatban az alperesek részére összesen bruttó 84.672.000 forint került kiszámlázásra. A felperes által testre szabott és az alperesnek átadott ... rendszer bizonyos kényelmi funkciók hiányával ugyan, de éles üzemben működött, az alperes a tevékenységét ennek felhasználásával végezte 2008 decemberéig. A fizetési meghagyásból ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes a módosított keresetében az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 50.953.470 forint és az egyes számlák esedékességétől a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §

(2)bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. A Fővárosi Törvényszék a
  1. október 19-én kelt
  2. sorszámú és
  3. február 11-én kelt 77-II. sorszámú végzéseivel kijavított,
  4. szeptember 19-én kelt 31.G.41.740/2008/
  5. számú ítéletével az alpereseket összesen 41.733.378 forint és késedelmi kamatai, valamint részperköltség egyetemleges megfizetésére kötelezte a felperes javára. A licencdíj iránti kereseti kérelmet teljes egészében, azaz 28.718.784 forint és kamatai erejéig megalapozottnak találta, a vállalkozási díjigénnyel szemben előterjesztett alperesi beszámítási kifogást részben találta megalapozottnak a ... 8.,
  6. és
  7. alrendszerek vállalkozási díj 5%-a erejéig alkalmazva díjleszállítást. Ezt meghaladóan a keresetet és az alperesek viszontkeresetét elutasította. Az alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  8. április 3-án kelt 14.Gf.40.257/2013/
  9. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az alperesi viszontkeresetet elutasító nem fellebbezett rendelkezését nem érintette, fellebbezéssel támadott rendelkezései közül a 28.718.784 forint licencdíj és annak késedelmi kamata megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyta, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A peres feleknek a másodfokú eljárásban felmerült költségét megállapította. Határozata indokolása szerint a vállalkozási szerződésekből eredő igényekkel szemben előterjesztett szavatossági kifogás elbírálását a másodfokú bíróság is szakkérdésnek tekintette, azonban az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a körben felülbírálatra alkalmatlannak találta. Rögzítette azon álláspontját, hogy a szakvélemény nem aggálytalan, az ellentmondásos, ezért annak felülmérlegelésére nincs lehetőség. A Pp.
  10. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak az alperesek indítványára az ellentmondások feloldására másik szakértőt kellett volna kirendelnie, ami a bizonyítás nagy terjedelmére tekintettel a másodfokú eljárás kereteit meghaladja. Az 1.265.626 forint adatbázis inkonzisztencia követelményeinek az elhárítása és a 711.000 forint külön megrendelt support tevékenység ellenértékeként követelt vállalkozási díjjal kapcsolatban az alperesek a felperes hibás teljesítésére hivatkoztak, ezért ezzel kapcsolatban is le kellett volna folytatnia az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási eljárást. Iránymutatásként a megismételt eljárásra meghagyta a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az alpereseket fel kell hívni a szakértői díj előlegezésére, továbbá arra, hogy az általuk bizonyítandó tények vonatkozásában a szakértőnek a kérdéseiket tegyék fel. Az új szakértőnek a felperes vállalkozási szerződései alapján kell vizsgálnia a teljesítést, tételesen vizsgálva az esetleges felperesi teljesítést és ezzel kapcsolatban az alperesek által előterjesztett szavatossági kifogásokat. Az alperesi szavatossági kifogás alapossága esetén lehet elbírálni azt, hogy a felperesnek a ... 8., a
  1. és a
  2. alrendszerből milyen összegű vállalkozási díj jár, illetőleg, hogy az 1.265.626 forint és a 711.000 forint összegű felperesi igények a felperes hibás teljesítésének a következményei-e avagy sem. Az alperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a
  3. április 9-én kelt Pfv.V.21.194/2014/
  4. számú részítéletével a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta, és az alpereseket egyetemlegesen kötelezte a felülvizsgálati eljárás költségeinek a megfizetésére. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az alperesek által hivatkozott hibás teljesítéssel kapcsolatban szakértői bizonyítást folytatott le. A Fővárosi Törvényszék a
  5. szeptember 9-én kelt 31.G.41.600/2014/
  6. számú ítéletében kötelezte az alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 7.101.149 forintot és ezen összegből 1.265.626 forintnak
  7. október 30-ától, 711.000 forintnak
  8. február 22-étől, míg 5.133.523 forintnak
  9. február 22-étől
  10. június 30-áig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű kamatát, míg
  11. július 1-jétől a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt mértékű kamatát, valamint 6.185.996 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a feleket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a feljegyzett 2.500.000 forint fellebbezési illetékből a felperes 750.000 forintot, míg az I. rendű alperes 1.750.00 forintot fizessen meg a Magyar Államnak. A határozata indokolása szerint a jogerős részítéletre tekintettel a megismételt eljárásnak a felperes 22.234.686 forint és késedelmi kamatai megfizetésére vonatkozó vállalkozási díj iránti igénye, míg ezzel szemben szavatossági kifogáson alapuló alperesi beszámítási kifogás képezte a tárgyát. Álláspontja szerint a szoftverfejlesztési és a kifejlesztett alrendszerek vonatkozásában felhasználói szerződésnek is minősülő peres felek közötti szerződések alapvetően vállalkozási szerződésnek minősülnek, ezért az abból eredő igények nem a szerzői jogról szóló
  12. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései, hanem a vállalkozási szerződésre általában irányadó Ptk. szabályai szerint bírálandók el. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes által folytatott tevékenységgel kapcsolatban elsődlegesen megjelölt Szjt.
  13. §
(1)bekezdésére alapított jogcímet nem találta alaposnak, és ugyanígy az ezen szerződések alapján megvalósított felperesi teljesítések vonatkozásában sem az Szjt. 60. §
(4)bekezdés szerinti 4 hónapos határidőt tekintettel az elévülés szempontjából irányadónak. Az Szjt. 45. §
(1)bekezdése szerint a felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni. A peres felek közötti vállalkozási szerződésnek nevezett szerződések elsősorban nem felhasználói, hanem vállalkozási szerződésnek minősülnek, ezért azok alakiságára az Szjt. 45. §
(1)bekezdésében rögzített rendelkezés nem irányadó. Ugyanakkor megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felek között létrejött vállalkozási keretszerződés rendelkezéseiből az következik, hogy a felek a szerződéses megállapodásaikat írásbeli alakhoz kívánták kötni, annak ellenére, hogy ez a szövegben kifejezetten nem szerepel. Erre utal az írásba foglalt vállalkozási keretszerződés 2.1. pontja, a keretszerződés 12.1. és 13.4. pontja. Erre tekintettel a ... 9. alrendszerig a peres felek között az egyes alrendszerek vonatkozó vállalkozási szerződések érvényesen létrejöttek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 217. §
(2)bekezdése alapján a peres felek között a vállalkozási szerződés a ...
  1. alrendszer vonatkozásában is érvényesen létrejött, vagy azzá vált, figyelemmel a felek együttműködésére vonatkozó vállalkozási keretszerződés írásba foglalására és érvényes létrejöttére, az ezen alrendszer vonatkozásában a peres felek együttműködésére és jóhiszemű eljárására, továbbá arra, hogy a felperes az általa ezen körben nyújtott szolgáltatást az alperesek átvették, azt elfogadták, a
  2. évi díjtarifálások körében azt a II. rendű alperes fel is használta. A szerződés tartalmát a felek addigi együttműködésének és a vállalkozási keretszerződésnek megfelelően elkészített vízió dokumentumok, valamint a peres felek között ebben a körben írásban és e-mail útján folytatott levelezés anyaga igazolja. Az árban ugyan a felek nem tudtak megállapodni, azonban tekintettel a felek addigi szerződéses gyakorlatában egységesen alkalmazott ármegállapításra és óradíjakra, az elsőfokú bíróság a felperes által kimutatott és az alperesekkel teljesítés átvételét megelőzően írásban is közölt időráfordítások szerint a szerződés aláírásától függetlenül megállapíthatónak tekintette azt. Ebben a körben értékelte M. J. tanúvallomását és P. B. felperesi ügyvezető nyilatkozatát, valamint a peres felek közötti levelezést. A ...
  3. alrendszer díjmegállapodása körében a karbantartási szolgáltatásokként rögzített felperesi tevékenységek elszámolása vonatkozásában történt valójában módosítás, azonban ezen szolgáltatásra a peres felek keretszerződése sem ír elő külön szerződéskötést. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ebbe a körbe tartozó és a szerződésben konkrétan nem specifikált tevékenységek vonatkozásában külön írásbeli alakhoz kötött szerződéskötésre nem volt szükség. Az 1.265.626 forint összegű felperesi követeléssel kapcsolatban a felek közötti levelezés, illetve a ... rendszerben rögzített bejegyzések alapján megállapította, hogy az annak alapjául szolgáló supportként teljesítendő tevékenységet az alperes a felperestől megrendelte, az ezzel kapcsolatos egyezséget Á. T. tanúvallomásával is alátámasztotta. A megismételt eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét a felek nem vitatták, azt elfogadták. Z. L. igazságügyi szakértő a szakvéleményében úgy nyilatkozott, hogy a 711.000 forint összegű támogatási tevékenység számlájához tartozó jelenléti ív egyes tételeit a felek egyetértésben számlázhatóként leigazolták, a leírás oszlopban szereplő rövid, tömör feladat egyik esetben sem azonosítható olyan felperes által teljesített különböző ...-k bármelyikében megfogalmazott alperesi igény, amelynek hibás teljesítéséből eredő, annak javítására irányuló tevékenységként lenne azonosítható az adott tétel, ezért az annak alapjául szolgáló tevékenységek a vállalkozási keretszerződés 2.
  4. pontjának valamely alpontjába tartozó támogatási tevékenységnek tekinthetők. Az 1.265.626 forint összegű inkonzisztencia elhárítás kapcsán kiállított számla alapjával összefüggésben az igazságügyi szakértő szintén úgy nyilatkozott, hogy az adatbázis inkonzisztencia hiba a felperes felelősségi körén kívül eső, egyszerű paraméter módosítással orvosolható a probléma. A hibát kiváltó ok a felperes valamely hibás teljesítésével nem hozható összefüggésbe, az elvégzett hibaelhárítási munka támogatási tevékenység és az leginkább a vállalkozási keretszerződés 2.
  5. pontjában írt karbantartási szolgáltatások közül „a rendszert futtató szoftver környezetének karbantartása" témakörbe tartozik. Az inkonzisztencia elhárítása tekintetében kiszámlázott összeggel kapcsolatban az alapeljárásban kirendelt P. K. igazságügyi szakértő is úgy nyilatkozott a szakvéleményében, hogy ez a hiba a felperesnek nem róható fel, nyilatkozata szerint azt felperesi hibás teljesítés, de más ok is előidézhette, amely utólag már informatikai szakértői módszerekkel nem megállapítható. A megismételt eljárásban kirendelt Z. L. igazságügyi szakértő a szakvéleményében határozottan úgy nyilatkozott, hogy a hibát kiváltó ok a felperes valamely hibás teljesítésével nem hozható összefüggésbe, az elvégzett inkonzisztencia elhárítási munka támogatási tevékenység. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperesnek ezen igényét alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a vállalkozási díjjal szemben előterjesztett az alperesek által beszámítási kifogásként érvényesített szavatossági kifogásukat árleszállítás iránti igényként vizsgálta és bírálta el. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a teljesítés hibás vagy hibátlan voltát a peres felek szerződéséhez képest kell megítélni, az, hogy a peres felek szerződése ezt egyértelműen nem rögzítette, mind a felperesnek, mind az alperesnek felróható. Az alapeljárásban eljárt P. K. igazságügyi szakértő is alátámasztotta és az elsőfokú bíróság is elfogadta azt a felperesi hivatkozást, hogy valamennyi alrendszerre vonatkozó szerződés megkötése tekintetében a körülmények sürgetők voltak és a felperesnek nem állt rendelkezésére olyan mennyiségű idő, amely egy precizebb szerződés megfogalmazásához szükséges lett volna. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem fogadta el azt az alperesi hivatkozást, hogy a maga részéről szakértelem hiányában a felperes állításaiban bízva fogadta el a felperes által diktált szerződési feltételeket. Ennek pedig az az indoka, hogy az alperes a szerződés megkötése és annak teljesítése során ilyen irányú szakértelemmel rendelkező vállalkozást vett igénybe. Amennyiben a szerződés ennek ellenére alperesi hivatkozás szerint szakszerűtlenül került megkötésre, úgy az ezzel összefüggésbe hozható esetleges igényeit a saját megbízottja, mint teljesítési segéd irányában tudná érvényesíteni. A megismételt eljárásban kirendelt Z. L. igazságügyi szakértő a szerződés rendelkezései alapján és az általa elvégzett vizsgálat eredményeit figyelembe véve az alperesek által három kifogásolt hibát talált fennállónak azzal, hogy a program bemutatott működése alatt tapasztalt hibákra, hiányosságokra és kényelmetlenségekre tekintettel mérlegelés alapján az indokolt árleszállítás mértékét körülbelül 10%-ra becsülte. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a vállalkozási díj címén felszámítható díjigényekből, mint alapos alperesi beszámítási kifogást 10% mértékű árleszállítást vett figyelembe. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban is alaptalannak találta az alperesek olyan szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát, aki a felperesi teljesítés biztosítási jogszabályoknak való megfelelés körében is tud nyilatkozni, mivel a felek a szerződésükben rögzítették, hogy a felperesi szolgáltatás a jogszabályoknak is meg kell, hogy feleljen, a felperes által elvállalt feladattal kapcsolatban azonban külön jogszabályi előírás nincs. Az alperesek által hivatkozott jogszabályoknak történő megfelelési igény az alperesek működésére és nem a felperes szerződéses szolgáltatására vonatkozik, azzal pedig az alpereseknek kell tisztában lenniük, hogy a II. rendű alperes működésével kapcsolatban melyek a jogszabály által megkívánt követelmények, és ehhez képest kellett volna a felperessel történt szerződéskötés során a felperes feladatait, illetve ebben a körben az alperesi igényeket meghatározni. A felperes által konkrétan teljesítendő feladat a szerződés szövege alapján az alperesek igénye szerinti testre szabás volt, és ezt kellett a felperesnek elvégeznie. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság az alperesek beszámítási kifogásként érvényesített alapos szavatossági kifogását a bruttó 151.245.372 forint teljes vállalkozási díjat alapul véve 15.124.537 forintban határozta meg. Ezt követően az elsőfokú bíróság a beszámítást a legkorábban esedékes díjba, majd az azt követően esedékes díjakba teljesítette, ezért az alapos beszámítási kifogásra tekintettel a 22.200 forint összegű ...
  6. alperendszerre kifizetetlenül maradt díjra, továbbá az ezt követően esedékessé váló 12.688.820 forint díjigény teljes egészében, míg a ...
  7. alrendszerből a még fennmaradó és beszámítandó összeg erejéig fennálló igényt utasította el. Erre tekintettel vállalkozási díj címén a 7.547.040 forint összegű követelésből 5.133.523 forint és ennek a számla szerinti esedékességét követő naptól járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezte egyetemlegesen az alpereseket az elsőfokú bíróság. Ezen túlmenően a felperes támogatási tevékenységével kapcsolatos további 711.000 forint, valamint 1.256.000 forint vállalkozási díj címén fennálló követelést tartotta alaposnak, így összesen 7.101.149 forint és ezen összeg késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alpereseket egyetemlegesen, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy számítási hiba eredményeként 9.000 forinttal magasabb összegben terjesztette elő a felperes a keresetét, ezért az elutasítás erre a 9.000 forint összegű különbözetre is kiterjed. Az alperesek a beszámítási kifogásukat másodlagosan kártérítés jogcímén is előterjesztették, azonban az alperesek ebben a körben a kérelmüket a megjelölt összegszerűséghez képest hiányosan adták elő, és azt felhívás ellenére sem egészítették ki. Az alperesek a kártérítés összegéből összegszerűen 70.000.000 forintot, mint a másik szoftver beszerzésére fordított összeget jelölték meg kárként, ezért az elsőfokú bíróság csak ezt tudta vizsgálni. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ennek jogalapja a felperesi hibás teljesítés volt, amellyel összefüggésben az alperesek jelen perben szavatossági kifogás útján árleszállítást érvényesítettek, ami egyben azt is jelenti, hogy a csökkentett értékű szolgáltatást elfogadták. Mindezekre tekintettel a másik szoftver beszerzésére fordított költség a felperes hibás teljesítésével nincs okozati összefüggésben, azt az alperesek nem bizonyították. Az új szoftvert a II. rendű alperes csak néhány hónapig használta, figyelemmel arra, hogy a II. rendű alperes 2009 áprilisában az ezzel kapcsolatos tevékenységét megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte annak megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását, mindkét esetben a felperes perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon járt el, amikor elfogadta a felperes perbeli legitimációját, mert a felperes nem volt jogosult a perbeli követelést saját nevében érvényesíteni az általa az elsőfokú eljárásban kifejtettek indokok miatt, amelyeket változatlanul fenntartott. A ...
  8. alrendszer vonatkozásában az elsőfokú bíróság alaptalanul fogadta el a szerződésszerű teljesítést, mivel álláspontja szerint nem így történt, a ...
  9. alrendszerre pedig a felek között a vállalkozási szerződés létre sem jött. Mindezekkel kapcsolatban részletes érdemi indokolást terjesztett elő pertársával együtt az elsőfokú eljárásban, amelyet változatlanul fenntartott. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon járt el, amikor nem vizsgálta érdemben azt az alperesi felvetést, hogy vizsgálni kellett volna a perben a rendszer a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
  10. évi LX. törvény (Bit.) előírásaival való kompatibilitását, megfelelőségét, mivel ez a II. rendű alperes tevékenységi köre miatt előfeltétel volt. Ezzel kapcsolatban az alperesek indítványozták szakértő kirendelését, azonban ennek az indítványnak az elsőfokú bíróság nem tett eleget, annak ellenére, hogy a rendszer egészében a II. rendű alperes általi használhatóságát, ezáltal szerződésszerű teljesítését érintő kérdés. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és a II. rendű alperes perköltség fizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.257/2013/
  11. számú részítéletében foglalt utasítások keretei között járt el, amely nem tartalmazott utasítást a felperesi legitimáció vizsgálatára. Ennek kérdése a licencdíj követelés tárgyában merülhetne fel, azonban ezzel kapcsolatban jogerős részítélet született. Jelen eljárás tárgyát képező vállalkozási díj követelés tekintetében a felperes legitimációját nem lehet megkérdőjelezni, figyelemmel arra, hogy az alperesekkel kötött vállalkozási keretszerződés és vállalkozási szerződések alapján kikötött vállalkozási díj követelésére, továbbá az alperesekkel kötött megállapodások alapján járó vállalkozási díj követelésére vállalkozóként jogosult. A II. rendű alperes a fellebbezésében nem indokolta meg a felperesi legitimáció állítólagos hiányát, ezért a fellebbezése ebben a részben a Pp.
  12. §
(1)bekezdésében foglaltaknak nem felel meg. A ...
  1. alrendszer elkészítésére a felek között írásban vállalkozási szerződés jött létre, amelynek teljesítéséről átadás-átvételi jegyzőkönyv készült. Az elsőfokú bíróság részletes indokát adta annak, hogy miért állapította meg a vállalkozási szerződés létrejöttét a ...
  2. alrendszerre. Nem vitásan a II. rendű alperes ennek használatával végezte el a biztosítási díjak újra tarifálását a
  3. évre. Az elsőfokú bíróság által a vállalkozási szerződések érvényes létrejötte körében elfoglalt álláspontot a másodfokú bíróság nem kérdőjelezte meg, ezért a megismételt eljárásban ezzel a kérdéssel már nem kellett foglalkozni. Az elsőfokú bíróság az alapeljárásban és a megismételt eljárásban az igazságügyi szakértői névjegyzékből kiválasztott számítástechnikai szakértőt rendelt ki. A felek által számítógépi programalkotás testreszabására, az alperesek informatikai rendszerének támogatására és adott informatikai feladat megvalósítására kötött szerződések hibátlan vagy hibás teljesítésének a vizsgálata volt a szakértők feladata, amelynek elvégzésére a számítástechnikai igazságügyi szakértők kellő szakértelemmel rendelkeztek. A másodfokú részítélet új szakértő kirendelését írta elő, amelynek az elsőfokú bíróság eleget tett. Az új szakértő által készített szakvélemény a lényeges kérdésekben az alapeljárásban beszerzett szakvéleménnyel azonos megállapításokra jutott. Arra is rámutatott az elsőfokú bíróság az ítéletében, hogy a megismételt eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét egyik fél sem vitatta, azt a felek elfogadták. Az alperesek a
  4. szeptember 2-i tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy nem vitatják az előterjesztett szakvéleményt, azt elfogadják és úgy gondolják, hogy az ügy ítélethozatalra érett, ezért ítélet hozatalát kérték. Erre tekintettel a II. rendű alperesnek a további szakértői bizonyításra vonatkozó fellebbezési érvelése nem megalapozott. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és megalapozott jogi indokolással, a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével, megalapozottan marasztalta az alperest. A jogerős részítéletre tekintettel a jelen eljárásnak a tárgyát a felperes által érvényesített vállalkozási díj és az azzal szemben beszámítási kifogásként előterjesztett - a felperes hibás teljesítése miatti árleszállítás képezte. Az egyes ...-re vonatkozó vállalkozási szerződéseket és a vállalkozási keretszerződést - amelyekre a felperes az igényét alapította - a felperes kötötte vállalkozóként, ezért az ezzel kapcsolatos vállalkozási díjigényét saját jogán érvényesítette a perben, ezért a II. rendű alperes által a fellebbezésében hivatkozott felperes perbeli legitimációja fel sem merülhet. Helyesen hivatkozott a felperes a fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy a felperes perbeli legitimációjának kérdése kizárólag a licencdíj követelés tárgyában merülhetne fel, azonban ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.257/2013/
  5. számú részítéletére tekintettel jogerős döntés született. A jogerős részítéletben elbírálásra került, hogy a licencszerződésből eredő felhasználási díjkövetelést a felperes a perben érvényesítheti, ezért azt a II. rendű alperes a jelen másodfokú eljárásban már nem kérdőjelezheti meg, mert az ítélt dolog. A ...
  6. alrendszerre vonatkozóan a felek között írásban jött létre a vállalkozási szerződés, azt átadásátvételi jegyzőkönyvvel vette át a II. rendű alperes. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes a vállalkozási szerződést teljesítette, azonban éppen az alperesi részben hibás teljesítésre tekintettel - elfogadva Z. L. igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakat, amit a peres felek sem tettek vitássá - alkalmazta a teljes vállalkozási díjra vonatkozóan a 10% mértékű árleszállítást. A ...
  7. alrendszer vonatkozásában az elsőfokú bíróság ugyancsak helyesen, a Pp.
  8. §
(1)bekezdésének megfelelően értékelt és mérlegelt bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a felek között - írásbeli szerződés hiányában is - létrejött a vállalkozási szerződés. Az elsőfokú bíróság részletesen kifejtette ezzel kapcsolatban, hogy mely bizonyítékokat fogadott el a szerződés létrejöttére vonatkozóan, amely bizonyítékok értékelésével a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett, mert ezek egyértelműen bizonyítják a vállalkozási szerződés létrejöttét ezen alrendszer vonatkozásában is. A rendszer ezzel az alrendszerrel vált teljessé és ez az alrendszer is szükséges volt ahhoz, hogy a II. rendű alperes egy használható rendszert kapjon. A ...
  1. alrendszerre is szükség volt, mert a II. rendű alperes a
  2. évre vonatkozóan a díjtarifálást csak ezzel együtt tudta elvégezni. A II. rendű alperes fellebbezésben tett állításával szemben az elsőfokú bíróságnak az alperesi kifogásra tekintettel azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes a vállalkozási szerződésben foglaltakat mennyiben teljesítette. Egyik szerződésben sem kötötték ki a felek a Bit. előírásainak való megfelelést, ezért ezt a jelen perben nem lehet vizsgálni. A felperesi teljesítés vizsgálata körében éppen az volt a probléma, hogy az egyes vállalkozási szerződések konkrét követelményeket nem fogalmaztak meg (P. K. igazságügyi szakértő
  3. számú szakvéleménye), ezért tudták a perben eljárt igazságügyi szakértők a felperesi hibás teljesítés mértékét csak hozzávetőlegesen megállapítani. P. K. igazságügyi szakértő (
  4. sorszámú jegyzőkönyv) előadta, hogy a PSZÁF-nak kellett ellenőriznie azt, hogy a rendszer a jogszabályi előírásoknak megfelel. A PSZÁF a
  5. december 20-án kelt ... számú határozatával a II. rendű alperesnél
  6. szeptember 10-
  7. között lefolytatott célvizsgálatot lezárta azzal, hogy a biztosító a ... számú határozata
  8. pontjában és a .... számú határozat
  9. pontjában foglalt kötelezésnek eleget tett, továbbá a .... számú határozata
  10. pontjával, illetve a .... számú határozata
  11. pontjával jóváhagyott intézkedési tervet végrehajtotta, ezért a célvizsgálatot intézkedés alkalmazása nélkül lezárta. A II. rendű alperes a fellebbezésében semmilyen tényt vagy körülményt nem jelölt meg, amely az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatására alapot adna. Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére nincs ok, mert az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem követett el, a II. rendű alperes a fellebbezésében ezt nem is állította; a bizonyítási eljárás kiegészítésére sincs szükség, mert a felek által indítványozott bizonyítást az elsőfokú bíróság foganatosította. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  12. §
(3)bekezdése alapján - annak helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta. A II. rendű alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kell a felperes részére a másodfokú eljárásban felmerült költségét megfizetnie. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel, a ténylegesen kifejtett ügyvédi munkára tekintettel határozta meg. A II. rendű alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdésének d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért fellebbezésének eredménytelenségére is tekintettel az általa le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. április
  4. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke . Kurucz Zsuzsánna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Pusztai Anita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.