B.152/2014/57 – Balassagyarmati Törvényszék

(4)bekezdés). Ezért a bíróság 1 (Egy) év fogházra ítéli. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti. ... II. rendű vádlott – … b ű n ö s : gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében (1978. évi IV. törvény 166.§

(4)bekezdés). Ezért a bíróság 1 (Egy) év fogházra ítéli. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti. A büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költségből 103.389 (Egyszázháromezerháromszáznyolcvankilenc) forintot ... I. rendű vádlott, 117.539 (Egyszáztizenhétezerötszázharminckilenc) forintot … II. rendű vádlott, 342.568 (Háromszáznegyvenkettőezer-ötszázhatvannyolc) forintot az I. és II. rendű vádlottak egyetemlegesen kötelesek megfizetni az államnak a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására, míg 176.070 (Egyszázhetvenhatezer-hetven) forint bűnügyi költséget az állam visel. Indokolás: I. A Nógrád Megyei Főügyészség a B.1043/2013/11-I. BTÖ szám alatti vádiratával ... I. rendű és ... II. rendű vádlottakkal szemben 1-1 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 166.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége és 1-1 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 195. §

(1)bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vádat az alábbi tényállás alapján. A gyanúsítottak élettársakként éltek az ... szám alatti családi házban, ahol közösen nevelték a kapcsolatukból született négy élő gyermeküket, köztük az

1. szeptember 17-én született ... utónevű leányt. Szerény anyagi körülmények között éltek, szociális segélyből és családi pótlékból származó jövedelmüket az I. rendű vádlott alkalmi munkák elvégzéséért kapott pénzzel igyekezett kiegészíteni. A vádlottak lakókörnyezetük tisztán tartásával, gyermekeik higiéniai állapotával, iskoláztatásukkal nem törődtek, amely miatt
2. novemberétől a ... gondozta a családot, illetve ..., ... és ... Községek Körjegyzője, mint elsőfokú gyámhatóság a
3. május 7-én kelt 364-4/
4. számú határozatával védelembe vette a gyermeket. 1./ Kk. ...
5. decemberétől torokfájás,
6. tavaszától garatmandula-gyulladás miatt gyakran szorult háziorvosi ellátásra.
7. október 25-én köhögés és torokfájás miatt részesült háziorvosi ellátásban. A háziorvos tüneti és antibiotikus kezelést javasolt, gyógyszereket írt fel, valamint javasolta a beteg fül-, orr-, gégészeti szakvizsgálatát is. A vádlottak gyermeküket szakvizsgálatra nem vitték, annak ellenére, hogy erre lehetőségük lett volna. Kk. ... felső légúti megbetegedése a
8. december 12-ét megelőző időben kiújult, aminek következtében
9. december 12-én rosszul lett. Emiatt az I. rendű vádlott 16 óra 28 perckor telefonált a mentőknek, melynek során lánya lázas állapotát, összeesését jelölte meg tünetként, amire a diszpécser ügyeletes orvost küldött a helyszínre. A 18 óra 25 perc körüli időben kiérkezett ügyeletes orvos, ... lázas állapotot, gyengeséget, étvágytalanságot diagnosztizált és lázcsillapító injekciót adott be a betegnek. Egyúttal utasította a két vádlottat, hogy a beteggel 24 órán belül jelentkezzenek a háziorvosnál, de ők ennek az utasításnak nem tettek eleget. Az I. rendű vádlott
10. december 15-én 15 óra 58 perckor telefonon bejelentést tett a mentőkhöz, akkor gyermeke fájó füléről, lázas állapotáról és hányásáról számolt be. A diszpécser ismételten ügyeletes orvost küldött a beteghez. A 17 óra 5 perc körüli időben kiérkezett ügyeletes orvos, ... tüneti terápiát alkalmazott, injekciót adott a betegnek és fül-orr-gégészeti beutalóval látta el a gyermeket, illetve ő is utasította a vádlottakat, hogy 24 órán belül háziorvosnál jelentkezzenek a gyermekkel. A vádlottak ennek ellenére sem a szakvizsgálatra nem vitték el a gyermeket, sem a háziorvosnál nem jelentkeztek.
11. december 17-én ... panaszai fokozódtak, így a családtagjai többször telefonáltak a mentőknek. 8 óra 51 perckor az I. rendű vádlott hívta a mentőket, akikkel annyit közölt, hogy gyermeke nagyon rosszul van, a szeme be van gyulladva. A mentésirányító ezen panaszok alapján háziorvosi ellátást javasolt, mert az előadott panaszok nem minősültek mentőfeladatnak. 8 óra 53 perckor kk. ... testvére telefonált, aki lázas állapotot, a szem begyulladását, az arc bedagadását jelölte meg tünetként, valamint elmondta azt is, hogy a beteg nem tud felkelni. A panaszok alapján a mentésirányító háziorvoshoz irányította a bejelentőt. 11 óra 4 percet megelőző időben az I. rendű vádlott a rendőrségen keresztül akarta elérni, hogy mentő menjen ki hozzájuk. 11 óra 34 perckor az I. rendű vádlott ismételten telefonált a mentőknek. Ekkor annyit mondott, hogy nagyon rosszul van a gyereke és kérte a mentésirányítót, hogy telefonáljon a háziorvosnak. Ezt a diszpécser elutasította, javasolta, hogy keressék fel a háziorvost, illetve lázcsillapításra vonatkozó utasításokkal látta el az I. rendű vádlottat. 11 óra 40 perckor az I. rendű vádlott szomszédja, ... telefonált, aki lázgörcsöt említett, így mentőegységet küldtek ki. A kiérkező mentők eszméletlen, lázas állapotban találták a gyermeket, emiatt esetkocsit kértek a helyszínre. A mentők megkezdték a beteg ellátását, majd súlyos állapota miatt őt haladéktalanul a ...i ... Osztályára szállították. Kk. ...nál az elvégzett kórházi vizsgálat fülből eredő agyburok- és agyvelőgyulladás lehetőségét állapította meg. Kombinált terápia alkalmazását kezdték, de a gyermeknél hirtelen állapotrosszabbodás lépett fel, amely miatt kétszer is újraélesztették. A második újraélesztés során észlelt kisagyi beékelődés következtében kk. ...
12. december 17-én 15 óra 30 perckor elhalálozott. Kk. ... közvetlen haláloka vérmérgeződés, valamint heveny agyvizenyő következtében kialakult heveny keringési és légzési elégtelenség volt. Ezen közvetlen halálokot a jobb oldali gennyes középfülgyulladás szolgáltatta, melynek szövődményeként gennyes agyburokgyulladás alakult ki. A vádlottak nem biztosították, hogy a háziorvos idejekorán megfelelő oki terápiában részesítse a gyermeket. Ezen oki terápia (antibiotikus kezelés) elmaradása és kk. ... halála között ok-okozati összefüggés állt fenn, mivel megfelelő antibiotikus terápia mellett a középfülgyulladás szövődményeként kialakult gennyes agyhártyagyulladás a bizonyossággal határos valószínűséggel nem alakult volna ki, így a gyermek halála adott módon és időben nem következett volna be. A vádlottak a második ügyeletes orvosi ellátás során javasolt fül-, orr, gégészeti szakvizsgálatot sem vették igénybe. Amennyiben a gyermek idejekorán szakorvosi vizsgálatra került volna, a gennyes középfülgyulladás észlelhető lett volna, mely alapján megfelelő terápiát alkalmaztak volna, így a fülből eredő gennyes agyhártyagyulladás kialakulását meg lehetett volna akadályozni. A megfelelő orvosi ellátás hiányát a vádlottak mulasztása idézte elő, így kk. ... halálának bekövetkezése és a vádlottak magatartása között ok-okozati összefüggés áll fenn. 2./ A vádlottak kk. ... gondozására köteles személyekként azzal, hogy a több napon keresztül lázas állapotban volt gyermekükön csupán mentő hívásával próbáltak segíteni, ellenben a nekik szóló két ügyeletes orvosi utasítás ellenére kk. ...et sem szakorvosi rendelésre nem juttatták el, sem háziorvosi kezelésben való részesülését nem tették lehetővé, a gondozási kötelezettségüket súlyosan megszegték, amivel kiskorú gyermekük testi fejlődését veszélyeztették. ... I. rendű vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben, személyiségzavarban sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmények idején nem szenvedett. Érzelmileg szerényen differenciált, érzelmileg gondolkodásában merev, rugalmatlan. Moralitása, szociális készségei, helyzetfelismerő, problémamegoldó, érdekérvényesítő képessége az átlagosnál kissé gyengébb, de nem kórosan alacsony szintű. Praktikus téren jól tájékozódik, alkalmazkodási képessége megfelelő. Rendelkezik azzal az elégséges lényeglátó, helyzetfelismerő és kivitelező képességgel, mely jelen esetben képessé tette volna a megfelelő magatartás tanúsítására. A terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésére és arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Gyermeknevelő képessége az átlagosnál gyengébb színvonalú. ... elmebetegségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmények idején nem szenvedett. Enyhe fokban értelmi fogyatékos, melyhez személyiségfejlődési zavar is társul. Alacsonyan differenciált személyiség, gondolkodásmódjában infantilis elemek dominálnak, sodorható, befolyásolható, érzelmi kötődéseiben gyengén teljesít, szociabilitása, moralitása alacsony szintű. Átfogóbb döntést igénylő helyzetekben hajlamos másokra hagyatkozni, a felelősséghárító, önmentő viszonyulás nála megfigyelhető. Befolyásolható, sodorható, helyzetfelismerő, lényeglátó, kivitelező képessége gyenge. A terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésére és arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Az életben való tájékozódási képessége, helyzetfelismerő képessége gyenge, felnőtt szerepekhez való viszonyulása éretlen, infantilis. Értelmi fogyatékossága és infantilis személyiségjegyei gyermeknevelési képességét hátrányosan befolyásolják, önálló gyermeknevelésre nem alkalmas. A bizonyítási eljárás során és annak eredményeként a Nógrád Megyei Főügyészség a
13. június hó
14. napján bírósághoz érkezett átiratában a vádlottakkal szemben a vádirati tényállást módosította az alábbiak szerint. A gyanúsítottak élettársként éltek az ... szám alatti családi házban, ahol közösen nevelték a kapcsolatukból született négy élő gyermeküket, köztük az
15. szeptember 17-én született ... utónevű leányt. Szerény anyagi körülmények között éltek, szociális segélyből és családi pótlékból származó jövedelmüket az I. rendű gyanúsított alkalmi munkák elvégzéséért kapott pénzzel igyekezett kiegészíteni. Kk. ...
16. decemberétől torokfájás,
17. tavaszától garatmandula-gyulladás miatt gyakran szorult háziorvosi ellátásra.
18. október 25-én köhögés és torokfájás miatt részesült háziorvosi ellátásban. A háziorvos tüneti és antibiotikus kezelést javasolt, gyógyszereket írt fel, valamint javasolta a beteg fül-, orr-, gégészeti szakvizsgálatát is. A gyanúsítottak gyermeküket szakvizsgálatra nem vitték, annak ellenére, hogy erre lehetőségük lett volna. Kk. ... felső légúti megbetegedése a
19. december 12-ét megelőző időben kiújult, aminek következtében
20. december 12-én rosszul lett. Emiatt az I. rendű gyanúsított 16 óra 28 perckor telefonált a mentőknek, melynek során lánya lázas állapotát, összeesését jelölte meg tünetként, amire a diszpécser ügyeletes orvost küldött a helyszínre. A 18 óra 25 perc körüli időben kiérkezett ügyeletes orvos, ... lázas állapotot, gyengeséget, étvágytalanságot diagnosztizált és lázcsillapító injekciót adott be a betegnek. Egyúttal utasította a két gyanúsítottat, hogy a beteggel 24 órán belül jelentkezzenek a háziorvosnál, de ők ennek az utasításnak nem tettek eleget. Az I. rendű gyanúsított
21. december 15-én 15 óra 58 perckor telefonon bejelentést tett a mentőkhöz, akkor gyermeke fájó füléről, lázas állapotáról és hányásáról számolt be. A diszpécser ismételten ügyeletes orvost küldött a beteghez. A 17 óra 05 perc körüli időben kiérkezett ügyletes orvos, ... tünteti terápiát alkalmazott, injekciót adott a betegnek és fül-orr-gégészeti beutalóval látta el a gyermeket, illetve ő is utasította a gyanúsítottakat, hogy 24 órán belül háziorvosnál jelentkezzenek a gyermekkel. A gyanúsítottak ennek ellenére sem a szakvizsgálatra nem vitték el a gyermeket, sem a háziorvosnál nem jelentkeztek.
22. december 17-én ... panaszai fokozódtak, így a családtagjai többször telefonáltak a mentőknek. 8 óra 51 perckor az I. rendű gyanúsított hívta a mentőket, akikkel annyit közölt, hogy gyermeke nagyon rosszul van, a szeme be van gyulladva. A mentésirányító ezen panaszok alapján háziorvosi ellátást javasolt, mert az előadott panaszok nem minősültek mentőfeladatnak. 8 óra 53 perckor kk. ... testvére telefonált, aki lázas állapotot, a szem begyulladását, az arc bedagadását jelölte meg tünetként, valamint elmondta azt is, hogy a beteg nem tud felkelni. A tünetek alapján a mentésirányító háziorvoshoz irányította a bejelentőt. 11 óra 4 percet megelőző időben az I. rendű gyanúsított a rendőrségen keresztül akarta elérni, hogy mentő menjen ki hozzájuk. 11 óra 34 perckor az I. rendű gyanúsított ismételten telefonált a mentőknek. Ekkor annyit mondott, hogy nagyon rosszul van a gyereke és kérte a mentésirányítót, hogy telefonáljon a háziorvosnak. Ezt a diszpécser elutasította, javasolta, hogy keressék fel a háziorvost, illetve lázcsillapításra vonatkozó utasításokkal látta el az I. rendű gyanúsítottat. 11 óra 40 perckor az I. rendű gyanúsított szomszédja, ... telefonált, aki lázgörcsöt említett, így mentőegységet küldtek ki. A kiérkező mentők eszméletlen, lázas állapotban találták a gyermeket, emiatt esetkocsit kértek a helyszínre. A mentők megkezdték a beteg ellátását, majd súlyos állapota miatt őt haladéktalanul a ...i … Osztályára szállították. Kk. ...nál az elvégzett kórházi vizsgálat fülből eredő agyburok- és agyvelőgyulladás lehetőségét állapította meg. Kombinált terápia alkalmazását kezdték meg, de a gyermeknél hirtelen állapotrosszabbodás lépett fel, amely miatt kétszer is újraélesztették. A második újraélesztés során észlelt kisagyi beékelődés következtében kk. ...
23. december 17-én 15 óra 30 perckor elhalálozott. Kk. ... közvetlen haláloka vérmérgeződés, valamint heveny agyvizenyő következtében kialakult heveny keringési és légzési elégtelenség volt. Ezen közvetlen halálokot a jobb oldali gennyes középfülgyulladás szolgáltatta, melynek szövődményeként gennyes agyburokgyulladás alakult ki. A gyanúsítottak nem biztosították, hogy a háziorvos idejekorán megfelelő oki terápiában részesítse a gyermeket. Ezen oki terápia (antibiotikus kezelés) elmaradása és kk. ... halála között ok-okozati összefüggés állt fenn, mivel megfelelő antibiotikus terápia mellett a középfülgyulladás szövődményeként kialakult gennyes agyhártyagyulladás a bizonyossággal határos valószínűséggel nem alakult volna ki, így a gyermek halála adott módon és időben nem következett volna be. A gyanúsítottak a második ügyeletes orvosi ellátás során javasolt fül-, orr-, gégészeti szakvizsgálatot sem vették igénybe. Amennyiben a gyermek idejekorán szakorvosi vizsgálatra került volna, a gennyes középfülgyulladás észlelhető lett volna, mely alapján megfelelő terápiát alkalmaztak volna, így a fülből eredő gennyes agyhártyagyulladás kialakulását meg lehetett volna akadályozni. A megfelelő orvosi ellátás hiányát a gyanúsítottak mulasztása idézte elő, így kk. ... halálának bekövetkezése és a gyanúsítottak magatartása között ok-okozati összefüggés áll fenn. ... elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben, személyiségzavarban sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmények idején nem szenvedett. Érzelmileg szerényen differenciált, érzelmileg gondolkodásában merev, rugalmatlan. Moralitása, szociális készségei, helyzetfelismerő, problémamegoldó, érdekérvényesítő képessége az átlagosnál kissé gyengébb, de nem kórosan alacsony szintű. Praktikus téren jól tájékozódik, alkalmazkodási képessége megfelelő. Rendelkezik azzal az elégséges lényeglátó, helyzetfelismerő és kivitelező képességgel, mely jelen esetben képessé tette volna a megfelelő magatartás tanúsítására. A terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésére és arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Gyermeknevelő képessége az átlagosnál gyengébb színvonalú. ... elmebetegségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmények idején nem szenvedett. Enyhe fokban értelmi fogyatékos, melyhez személyiségfejlődési zavar is társul. Alacsonyan differenciált személyiség, gondolkodásmódjában infantilis elemek dominálnak, sodorható, befolyásolható, érzelmi kötődéseiben gyengén teljesít, szociabilitása, moralitása alacsony szintű. Átfogóbb döntést igénylő helyzetekben hajlamos másokra hagyatkozni, a felelősséghárító, önmentő viszonyulás nála megfigyelhető. Befolyásolható, sodorható, helyzetfelismerő, lényeglátó, kivitelező képessége gyenge. A terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésére és arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Az életben való tájékozódási képessége, helyzetfelismerő képessége gyenge, felnőtt szerepekhez való viszonyulása éretlen, infantilis. Értelmi fogyatékossága és infantilis személyiségjegyei gyermeknevelési képességét hátrányosan befolyásolják, önálló gyermeknevelésre nem alkalmas. Az ügyész fentiek alapján ... I.r. és ... II.r. vádlottakat 1-1 rendbeli a Btk.
24. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő gondatlanságból elkövetett emberölés vétségével vádolta. Az ügyész a vádbeszédében a tényállást a módosított formában, az előzőekben ismertetettek szerint tartotta fenn, azonban visszatért az eredeti vádirathoz annyiban, hogy a vádlottak esetében az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseinek az alkalmazását indítványozta és a vádlottakat 1-1 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 166.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő gondatlanságból elkövetett emberölés vétségével vádolta és indítványozta a büntetőjogi felelősségük ekkénti megállapítását. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a törvényszék az alábbi tényállást állapította meg. ... I. rendű vádlott élettársi kapcsolatban él a II. rendű vádlottal, ...tel. Két kiskorú és egy nagykorú gyermekük van, valamennyi gyermeket közös háztartásukban nevelik. Elvégezte az általános iskola 8 osztályát. Jelenleg alkalmi munkaként erdőn dolgozik, az ebből eredő jövedelme havonta változó, átlagosan 50.000.-forint. Emellett havonta 22.800.-forint szociális segélyben részesül. Vagyonát képezi egy ingatlan, melynek értéke nem meghatározott. Tartozása nincs. Büntetve nem volt. ... I. rendű vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben, személyiségzavarban sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmény idején nem szenvedett. Az I. rendű vádlott átlagos intellektusú, annak alsóbb övezetében elhelyezkedően. Érzelmeiben szerényen differenciált, érzelmileg, gondolkodásában merev és rugalmatlan. Moralitása, szociális készségei, helyzetfelismerő, problémamegoldó, érdekérvényesítő képessége az átlagosnál kissé gyengébb, de nem kórosan alacsony szintű. Praktikus téren jól tájékozódik, munkaviszonya van, sorkatonai szolgálatot is teljesített, alkalmazkodási képessége megfelelő. A terhére rótt cselekmény elkövetése során folyamatos instrukciókban részesült a szakszemélyzettől. Rendelkezik azzal az elégséges lényeglátó és helyzetfelismerő, valamint kivitelező képességgel, amely képessé tette volna a vádbeli cselekménnyel kapcsolatban megfelelő magatartás tanúsítására. Egészséges védekezésre képes, erre utal a cselekménnyel kapcsolatban önmentő, felelősséghárító viszonyulása. ... I. rendű vádlott a terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta, vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésére és arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. Gyermeknevelési képessége az átlagosnál gyengébb színvonalú, azonban gyermeknevelési készségei a családvédelmi rendszer által nyújtott segítség és ellenőrzés keretein belül támogathatóak és fejleszthetőek. ... II. rendű vádlott élettársi kapcsolatban él az I. rendű vádlottal, ...val. A háztartásukban két kiskorú és egy nagykorú gyermeket nevelnek. Az általános iskola 4 osztályát végezte el. Jelenleg közmunkán alkalmazzák, amelyből eredő jövedelme 75.000.-forint havonta. Ezen kívül családi pótlékban részesül, egyéb jövedelemmel nem rendelkezik. Vagyona egy ingatlan ½ része, melynek értéke nem megállapított. Tartozása nincs. Büntetve nem volt. ... II. rendű vádlott elmebetegségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmény idején nem szenvedett. Enyhe fokban értelmi fogyatékos, melyhez személyiségfejlődési zavar is társul. Alacsonyan differenciált személyiség, gondolkodásmódjában infantilis elemek dominálnak, sodorható, befolyásolható, érzelmi kötődéseiben gyengén teljesít, szociabilitása, moralitása alacsony szintű. Átfogóbb döntést igénylő helyzetekben hajlamos másokra hagyatkozni, felelősséghárító, önmentő viszonyulás megfigyelhető. Befolyásolható, sodorható, helyzetfelismerő, lényeglátó és kivitelező képessége gyenge. Fenti személyiségjellemzői kevéssé differenciált, érzelmileg éretlen, infantilis tulajdonságokkal jellemezhető személyiségzavarnak felelnek meg, azonban kóros elmeállapottal egyenlő személyiségzavara, vagy személyiségtorzulása nincs és a terhére rótt cselekmény elkövetése idején sem volt. Ebből következően személyiségzavara korlátozó vagy kizáró tényezőként nem vehető figyelembe. A lexikális tudása hiányos, szegényes, szűkebb környezetén belül gyakorlati szinten a tájékozottsága megfelelő, háztartást is vezet. Több gyermeket nevel, akiknél betegségi állapotok rendre előfordultak. Gyengébb intellektusa és infantilis viszonyulása ellenére legalább tapasztalati szinten rendelkeznie kell az alapvető ismeretekkel azzal kapcsolatban, ha a családban betegség fordul elő. A vádlott ennek az ismeretnek a birtokában van, a cselekmény elkövetése idején a szakszemélyzettől útmutatásban részesült a probléma megoldását illetően, mindezek ellenére a felmerült nehézség megoldásában passzív, felelősséghárító magatartást tanúsított. Korábban képes volt hasonló jellegű probléma felmerülésekor a megfelelő személyhez fordulni és jelen esetben is képes lett volna segítséget kérni ahhoz, hogy a gyermek az ügyeletes orvosok által javasolt háziorvosi ellátásban részesüljön. ... a terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményei felismerésére és arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. A II. rendű vádlott gyermekeihez kötődik, de értelmi fogyatékossága és infantilis személyiségjegyei gyermeknevelési képességét hátrányosan befolyásolják, önálló gyermeknevelésre nem alkalmas. A gyermekei biztonságos ellátásához szoros családvédelmi kontroll és segítség szükséges. A törvényszék által megállapított történeti tényállás az alábbi. ... I. rendű és ... II. rendű vádlottak élettársak, az ... szám alatti ingatlanban élnek és éltek

1. decemberében is, akkor még 4 kiskorú gyermekükkel, köztük az
2. szeptember hó
3. napján született ... gyermekkel. Szociális segélyben és családi pótlékban részesültek és az I. rendű vádlott alkalmi munkákat is végzett. Szerény anyagi körülmények között éltek, mely folytán
4. évben a gyermekek védelembe vételére is sor került. ... gyermek folyamatosan és
5. évben is több alkalommal torokfájás, garatgyulladás, garatmandula gyulladás miatt állt háziorvosi kezelés alatt. ... háziorvos gyógyszereket írt fel minden alkalommal a gyermeknek, melyek kevés alkalommal kerültek kiváltásra, az OEP nyilvántartása szerint
6. november hó 6án, előtte pedig
7. szeptember 14-én került a gyermek részére gyógyszer kiváltásra.
8. évben a háziorvos, ... több alkalommal javasolta, hogy a szülők a gyermeket fül-orr-gégészeti szakrendelésre vigyék el, így beutalót is írt több alkalommal
9. évben, július 16-án, szeptember 24-én és október 25-én is. ... a halálát megelőzően
10. október hó 25-én háziorvosi ellátásban részesült, gyógyszereket kapott, illetőleg beutalót is a fül-orr-gégészeti szakrendelésre. A háziorvos által felírt gyógyszerek a nyilvántartás szerint kiváltásra nem kerültek, a szülők, így az I. és a II. rendű vádlott a gyermeket fül-orr-gégészeti szakrendelésre nem vitték, ott utoljára
11. szeptember 14-én járt a gyermek orrvérzési panaszokkal. ... felső légúti megbetegedése ismételten jelentkezett a
12. december 12-ét megelőző napokban, mely következtében a gyermek otthonában
13. december 12én rosszul lett. ... I. rendű vádlott
14. december 12-én 16 óra 28 perckor az Országos Mentőszolgálat diszpécserének telefonált és elmondta, hogy a gyermek 2 napja lázas, össze is esett, vele még orvosnál nem voltak. Az Országos Mentőszolgálat diszpécsere a lakóhelyre, az ... szám alá ügyeletes orvost küldött. Az ügyeletes orvos a helyszínre, a vádlottak lakóhelyére 18 óra 25 perckor ért a beteg gyermekhez, az ügyeletes orvos ... volt. Az ügyeletes orvos az ambuláns naplóban rögzítette, hogy ... lázas, gyenge, étvágytalan, garata belövellt. Vírusfertőzést diagnosztizált és a gyermeknek Algopyrin injekciót adott. Tájékoztatta a szülőket, hogy a beteggel 24 órán belül jelentkezzenek a háziorvosnál. Az I. és II. rendű vádlottak az ügyeletes orvos felhívása ellenére a háziorvoshoz a gyermeket nem vitték, a háziorvost telefonon nem értesítették a gyermek állapotáról, őt telefonon nem hívták ki a lakóhelyükre a gyermekhez, holott a háziorvos kötelessége, hogy ha a beteg a rendelőbe nem tud eljutni, akkor kimenjen hozzá a házhoz.
15. december 15-ére a gyermek állapota romlott, így az I. rendű vádlott ismét telefonon a mentőszolgálattól kért segítséget. 15 óra 58 perckor,
16. december 15én az Országos Mentőszolgálat diszpécserével az I. rendű vádlott közölte, hogy a lánya nagyon beteg, hányt, a füle fáj, lázas és nem bír járni. A diszpécser ügyeletes orvost küldött a beteghez a vádlottak lakóhelyére. ... ügyeletes orvos fenti napon 17 óra 05 perckor érkezett meg a vádlottak házához. Rögzítette az ambuláns naplóban, hogy a beteg hányt, lázas, a füle fájt. Gennyes középfülgyulladást állapított meg, Algopyrin és B6 Vitamin injekciót adott a gyermeknek. Az ügyeletes orvos közölte a vádlottakkal, hogy 24 órán belül jelentkezzenek a beteggel a háziorvosnál, vagy másnap ő is ügyeletben van még, őt is kereshetik, vagy gyermekgyógyászati ügyeleten kell segítséget kérni és tájékoztatta a vádlottakat arról, hogy fül-orr-gégészeti szakrendelésnek is látnia kell a gyermeket. A vádlottak a gyermeket sem a háziorvoshoz nem vitték, sem azt nem hívták ki a beteghez, azonban a fül-orr-gégészeti szakrendelésre sem vitték tovább a beteg gyermeket. December 17-ére a gyermek állapota tovább romlott. December 17-én délelőtt ... I. rendű vádlott megkereste a lakóhelyükön a védőnőt, ...t, aki a háziorvosuk, ... asszisztensét telefonon hívta annak érdekében, hogy ... gyermeke beteg. Az asszisztens jelzésére a rendelés lezártát követően a háziorvos kiment a vádlottak lakóhelyére, de a gyermeket addigra már a mentők elszállították a kórházba az alábbiak miatt. December 17-én az I. rendű vádlott a gyermek állapotának rosszabbodása miatt, illetőleg ... az I. és II. rendű vádlottak gyermeke és az elhalt sértett testvére többször is telefonon hívták a mentőszolgálatot. 8 óra 51 perckor ... elmondta, hogy a lánya 1 hete rosszul van, a szeme is be van gyulladva. A diszpécser a háziorvos felkeresését javasolta neki. 8 óra 53 perckor ... telefonált ismételten a mentőszolgálatnak, elmondta, hogy a testvére fekvőbeteg, lázas, a szeme be van gyulladva, az arca be van dagadva, háziorvoshoz nem tud elmenni. A diszpécser közölte, hogy a körzeti orvost keressék fenti problémával. December 17-én 11 óra 4 perckor a mentőket a rendőrség ügyelete hívta azért, mert az I. rendű vádlott a rendőrség ügyelete felé panaszolta, hogy a beteg gyermekével a mentők nem foglalkoznak. ... a rendőrnek beszámolást tett arról, hogy a gyermekének a füle fáj és nem küldenek érte mentőt. 11 óra 34 perckor ... I. rendű vádlott ismét a mentőszolgálathoz telefonált, mert a lánya rosszul volt. A diszpécser azt tanácsolta, hogy a háziorvost keressék ezzel a problémával, láz esetére pedig tanácsokkal látta el az I. rendű vádlottat, mentő nem került kiküldésre a vádlottak lakóhelyére. 11 óra 40 perckor ..., az I. és II. rendű vádlottak szomszédja hívta a mentőszolgálatot és közölte, hogy ... nevű gyermek rosszul van, lázgörcsöt kapott, a vizes borogatás nem segített. A diszpécser közölte, hogy a helyszínre mentő fog érkezni. A ...i mentőegység a helyszínen ... gyermeket eszméletlen állapotban találta, a füléből váladék ürült, megkezdték az orvosi ellátását, majd magasabb szintű mentőegységet, esetkocsit kértek a helyszínre, mellyel a beteget továbbszállították a ...i … Kórházba. A ...i kórházban a gyermeknél agyburok, agyvelőgyulladás lehetőségét állapították meg, megkezdték a gyógykezelését, azonban a második újraélesztés után kisagyi beékelődés folytán a gyermek 15 óra 30 perckor elhalálozott. A közvetlen halálok vérmérgeződés, heveny agyvizenyő következtében kialakult heveny keringési, légzési elégtelenség volt. A közvetlen halálok alapja a jobb oldali gennyes középfülgyulladás volt, melynek szövődményeként gennyes agyburokgyulladás alakult ki. A vádlottak a két ügyeletes orvosi ellátás során is javasolt fül-orr-gégészeti szakrendelést nem vették igénybe. Ha a gyermek idejekorán szakorvosi vizsgálatra került volna, a gennyes középfülgyulladás észlelhető lett volna, megfelelő terápia kerülhetett volna alkalmazásra, a fül eredetű gennyes agyhártyagyulladás kialakulásával nem kellett volna reálisan számolni. Háziorvosnál a szülők, így az I. és II. rendű vádlottak az ügyeletes orvosi ellátások után sem jelentkeztek a gyermekkel, a háziorvost nem hívták ki a gyermekhez, így nem biztosították azt, hogy a háziorvos idejekorán megfelelő oki terápiában, antibiotikus kezelésben részesítse a gyermeket. Az oki terápia elmaradása és a gyermek halála között ok-okozati összefüggés állt fenn, mivel megfelelő antibiotikus terápia mellett a középfülgyulladás szövődményeként kialakult gennyes agyhártyagyulladás nem alakulhatott volna ki és a gyermek halála nem következett volna be. A háziorvosi, illetve a szakrendelési ellátás hiányát a vádlottak mulasztása idézte elő. A gyermek halálának bekövetkezése és a vádlottak mulasztása között az ok-okozati összefüggés megállapítható. Az I. és II. rendű vádlottak rendelkeznek azon alapvető ismeretekkel, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a családban betegség fordul elő és az ügyeletes orvosoktól is egyértelmű és határozott utasításokat kaptak a probléma, a gyermek állapota rendezése, a betegség megoldása tekintetében, így képesek lettek volna arra, hogy a gyermek háziorvosi ellátásban részesüljön és a halála ne következzen be. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint vonta értékelési körébe. A bíróság a bizonyítási eljárás során kihallgatta ... I. rendű és ... II. rendű vádlottakat, valamint az üggyel érintett tanúkat, így ... háziorvost, ... és ... ügyeletes orvosokat, ... védőnőt, ... családgondozót, ..., ..., ..., ... tanúkat. A törvényszék a tárgyalás anyagává tette a vádlottak nyomozás során tett tanúkénti, illetve gyanúsítotti vallomásait, valamint a kihallgatott tanúk nyomozás során tett vallomásait ... és ... tanúk kivételével. A bíróság tanúként kihallgatta ... és ... tanúkat is. A bíróság kihallgatta az igazságügyi orvosszakértői véleményt készítő dr. Kozma Mihály és dr. Fullajtár Borbála szakértőket, Csáti Szilvia pszichológus szakértőt, valamint az igazságügyi pszichiátriai szakvéleményeket elkészítő dr. Tóth Mária és dr. Kozma Mihály szakértőket. A fentieken túl a bíróság tárgyalás anyagává tette a nyomozás során keletkezett igazságügyi pszichológus és igazságügyi pszichiátriai szakértői véleményeket az I. és II. rendű vádlottak vonatkozásában, az igazságügyi orvosszakértői véleményt, valamint az egyéb okiratokat, így ... gyermek kórházi kezelésével, a fül-orr-gégészeti kezelésével kapcsolatban keletkezett orvosi iratokat, a gyógyszerkiváltásokat igazoló OEP tájékoztatást, a boncjegyzőkönyv megállapításait, az Országos Mentőszolgálat mentési dokumentációját, a nyomozati irathoz csatolt hanganyagot az OMSZ diszpécseréhez érkezett hívások tekintetében, illetve az „Értesítés a halálesetről” című okiratot is. ... I. rendű vádlottat a nyomozás során először tanúként hallgatták ki, aki vallomásában előadta azt, hogy ... nevű gyermeke
17. decemberében összeesett, majd az ügyeletes orvosok azt követően injekciót adtak neki és mondták, hogy vigyék őt háziorvoshoz. Tanúként előadta, hogy mentőt sokszor hívtak, egy másik orvos is járt kint ügyeletes orvosként náluk és az is csak injekciót adott. December 17-én többször is betelefonáltak, a 7 nap alatt azonban gyógyszert, antibiotikumot, amíg beteg volt a gyermek nem kapott, ügyeletes sem adott neki receptet. Korábban sem minden gyógyszert váltottak ki a gyermek nevére, csak a legfontosabbakat. Az I. rendű vádlott gyanúsítottként tett vallomásában a nyomozás során elmondta, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, ő nem felelős a gyermek halála miatt. Két ügyeletes orvos járt kint a házuknál, mondták, hogy vigyék a gyermeket háziorvoshoz. Nem érezte magát felelősnek a gyermek halála miatt, mert ők minden nap hívták a mentőket. A tárgyaláson vádlotti kihallgatása alkalmával a gyanúsítotti vallomásához hasonlóan nem érezte magát bűnösnek a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében. Az előzőeket megerősítve elmondta azt, hogy mindkét ügyeletes orvos mondta, hogy vigyék a gyermeket háziorvoshoz, azonban ők nem vitték, mert a gyermek annyira beteg volt, hogy nem tudták elvinni a más községben rendelő háziorvoshoz, ők a mentőt többször hívták, ezért nem érezte magát felelősnek a gyermek halála miatt. Fentieken túl nyilatkozott a személyi körülményeiről és arról is, hogy korábban milyen életkörülmények között éltek, szegényesen, de tisztességesen nevelték kiskorú gyermekeiket. Az I. rendű vádlott fenti vallomásaiból tehát levonható az a következtetés, hogy büntetőjogi felelősségét ugyan nem ismerte el a terhére rótt bűncselekmény miatt, azonban abban ténybeli beismerő vallomást tett, hogy a kint járt ügyeletes orvosok utasítása ellenére a gyermeket tovább nem vitték háziorvoshoz és a betegsége alatt a gyermek gyógyszert, antibiotikumot nem kapott. ... II. rendű vádlott is tanúként került kihallgatása először a nyomozás során, aki elmondta, hogy a vádbeli időszakban szociális segélyben és családi pótlékban részesültek és a férje alkalmi munkákat végzett. Elmondta, hogy a gyermeknek a halála előtt a torka, a füle már fájt, korábban mindig vitték háziorvoshoz. Mielőtt meghalt a gyermek, azelőtt ügyeletes orvost hívtak, az ügyeletes orvosok mondták, hogy be kell vinni kórházba, háziorvoshoz kell tovább vinni, de nem bírták a gyermeket elvinni tovább orvoshoz, mert az nem bírt menni. Mentőt viszont a halála előtt többször hívtak a helyszínre, de a mentő nem ment ki hozzájuk, csak az utolsó alkalommal, amikor a gyermek már a kórházba beszállításra került. Gyanúsítotti kihallgatása alkalmával ... II. rendű vádlott akként nyilatkozott, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, ő a gyermek haláláért nem felelős, ők a férjével együtt minden tőlük telhetőt megtettek a gyermek érdekében, sokszor hívták a mentőt. A tárgyaláson a II. rendű vádlott a nyomozati vallomásához hasonlóan nem érezte magát bűnösnek a bűncselekményben, álláspontja szerint ők az élettársával együtt mindent megtettek a lányukért. A náluk kint járt két ügyeletes orvos utasítása ellenére háziorvoshoz a gyermeket nem vitték, mivel olyan állapotban volt, hogy oda kivinni nem tudták. A II. rendű vádlott vallomásainak lényege tehát abban foglalható össze, hogy ténybelileg beismerte azt, hogy az élettársával együtt a gyermeket tovább háziorvoshoz kezelés céljából nem vitték, azonban bűnösnek nem érezte magát a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében vádlott-társához hasonlóan, mivel álláspontja szerint ők minden tőlük telhetőt megtettek a gyermekük érdekében. A nyomozás során és a bírósági eljárás során is kihallgatásra került ... tanú, aki a vádlottak szomszédságában élt a vádbeli időszakban is. Ő az eseményekről annyit tudott elmondani, hogy a vádbeli időszakban ... nevű gyermeknek fájt a torka és a füle, álláspontja szerint a gyógyszereket kiváltották, látta azt, hogy ügyeletes orvosok voltak kint a vádlotték házánál, tudomása szerint a gyermek injekciót is kapott, vírusos fertőzése volt. Mondták az ügyeletes orvosok, hogy vigyék tovább a gyermeket kórházba, azonban ez nem történt meg. ..., aki a nyomozás során és a bírósági eljárás során is kihallgatásra került, az élettársa, ... elmondásából tudott arról, hogy ... nak a vádbeli időszakban fájt a torka és a füle, ügyeletes orvosok voltak kint nála és tudomása volt arról is, hogy a vádlottak többször hívták a mentőt a helyszínre. ... tanú a nyomozás során és a bírósági eljárás során tett vallomásaiban megerősítette az előző két tanú által elmondottakat a tekintetben, hogy tudomása szerint orvosi ügyelet két alkalommal is volt kinn az ... nevű beteg gyermeknél és ezen két ügyeletes orvos utasította a vádlottakat, hogy menjenek tovább háziorvoshoz a gyermekkel, azonban háziorvoshoz a gyermeket nem vitték. Amikor a gyermek már eszméletlen állapotba került, ő telefonált december 17-én a mentőknek, akik a kórházba beszállították a gyermeket. Ezen tanúk vallomása tehát a két vádlott vallomását megerősítette a tekintetben, hogy két ügyeletes orvos járt kint a helyszínen, akik azzal az utasítással látták el a vádlottakat, hogy vigyék tovább háziorvoshoz a gyermeket, azonban erre nem került sor és a mentők kihívását követően azok a gyermeket kórházba szállították. További tanúként került kihallgatásra a nyomozás során és a bírósági eljárás során is ..., aki családgondozóként került kapcsolatba a vádlottak családjával. Ő az életviszonyaikat és a gyermekek korábbi betegségeit illetően rendelkezett ismeretekkel, valamint vallott arról is tanúként, hogy a gyógyszerkiváltás a gyermekek gyógyszereit illetően az önkormányzat segítségével történt. A halálesetet követően ezen tanú állítása szerint a szülők elmondták neki, hogy az ... nevű gyermeknek a füle fájt, ők nem mentek vele háziorvoshoz, hanem az ügyeletes orvost hívták ki két alkalommal. A gyógyszerkiváltások önkormányzat segítségével való megtörténtét illetően tett vallomást a nyomozás során ..., illetőleg a bírósági eljárás során ... tanú, õk megerősítették azt, hogy többször gyógyszerek kiváltása a ... család részéről az önkormányzat segítségével történt előlegadás formájában, amelyet később ... szociális segélyéből vontak le. ... tanú, aki védőnőként dolgozik, a vádlottak családjával kapcsolatba került. Elmondta a nyomozás során és a bírósági eljárás során az üggyel kapcsolatban lényegi információként azt, hogy december 17-én ... megkereste őt, hogy a lánya beteg és lázas, segítsen abban, hogy orvost tudjanak hozzá hívni. ... elmondása szerint hívta a ... háziorvos mellett dolgozó nővért, aki szólt az orvosnak, ...nak, aki kiment a helyszínre, viszont akkor a gyermeket már kórházba szállították. A tanú tudomása szerint két ügyeletes orvos látta a gyermeket, erről ... vádlott tájékoztatta és a tanú is felhívta ... figyelmét arra, hogy a gyermeket tovább kell vinni háziorvoshoz. Ezen tanú is megerősítette tehát a vádlottak vallomását annyiban, hogy két ügyeletes orvos volt kint a helyszínen és a gyermeket tovább kellett volna vinni orvoshoz, az ügyeletes orvosokon túl még ezen tanú is felhívta az I. rendű vádlott figyelmét a háziorvosi ellátás szükségességére. ... tanú a nyomozás során és a bírósági eljárás során is arról tudott beszámolást tenni, hogy ő a vádlotték ingatlanán a mentőszolgálat részéről esetkocsin mentősként járt. ... gyermeknek a kiérkezésük előtt lázgörcse volt, a lázcsillapítást már a ...i mentősök elvégezték. A tanú tapasztalata szerint a gyermeknek a füléből genny jött, az arca fel volt dagadva és eszméletlen állapotban volt, amikor a kórházba beszállították, ahol később életét vesztette. A nyomozati eljárás során nem, azonban a bírósági eljárás során védői indítvány alapján kihallgatásra került ... tanú, a vádlottak gyermeke és az elhalt kislány testvére, aki elmondta a vádlottakhoz hasonlóan, hogy a testvére beteg lett, ügyeletes orvos két alkalommal is megvizsgálta őt, a testvérének injekciót adott, receptet azonban nem írtak és gyógyszert sem kapott. ... tanú a bíróság felhívása alapján a testvérét, az elhalt ...et kezelő két ügyeletes orvos, illetőleg a háziorvos részére a titoktartás alól a felmentést megadta, tekintettel arra, hogy a nyomozás során erről egyetlen nagykorú hozzátartozót sem nyilatkoztattak. Ennek ellenére került sor a nyomozás során ..., ... és ... tanúk kihallgatására. Ezen tanúk nem részesültek a nyomozóhatóság részéről azon kioktatásban és figyelmeztetésben, hogy a Be. 82.§

(1)bekezdés c./ pontja alapján, mivel foglalkozásuknál fogva titoktartásra kötelesek és a tanúvallomással a titoktartási kötelezettséget megsértenék és ez alól felmentést nem kaptak, jogosultak a vallomástétel megtagadására. Tekintettel arra, hogy ezen törvényi figyelmeztetés ..., ... és ... tanú vonatkozásában a nyomozás során elmaradt és a titoktartás alól a felmentést nem adta meg részükre senki, így a nyomozás során felvett tanúvallomásukat a bíróságnak a bizonyítékok köréből ki kellett zárnia. Ugyanakkor a bírósági eljárás során ezen felsorolt orvos tanúk figyelmeztetve lettek a Be. 82.§

(1)bekezdés c./ pontjára, illetve... tanú ezen 3 tanú részére a titoktartási kötelezettség alól a felmentést megadta. Ennek folytán ... tanú a bírósági eljárás során kihallgatásra került és ő elmondta azt, hogy ...el kapcsolatba került a betegsége idején. Amikor kint járt az ingatlanban, akkor azt tapasztalta, hogy a gyermek torka piros volt, a füle fájt, ő Algopyrin és B6 injekciót adott. Amikor ő a helyszínen kint járt december 15-én, akkor agyhártyagyulladásnak tünete még nem volt. A gyermek ellátását követően a szülőknek mondta, hogy másnap menjenek el a ...i gyermek ügyeletre, ahol ő ügyeleti rendelést tart és ír antibiotikumot a gyermeknek vagy pedig gyermekgyógyászhoz is elvihetik, a gyermekgyógyászaton ugyanis ügyelet működik, ahol a beteget ellátják. Mondta a szülőknek, hogy a gyermek további kezelést igényel, fül-orr-gégészetre is el kell vinni. A tanú szerint a gyermeknek fül és torokgyulladása volt és a szülőknek mondta, hogy mindenképpen menniük kell tovább a gyermekkel. Álláspontja szerint a gyermek állapota nem indokolta, hogy ő a helyszínre mentőt hívjon. Mondta a szülőknek, hogy másnap őt is kereshetik, mivel ügyeletes vasárnap délig, de van ...ban gyermekgyógyászati ügyelet is, vigyék be mindenképpen a gyermeket vagy keressék őt, mert antibiotikum szükséges mindenképpen és hétfőn pedig fül-orr-gégészeti szakrendelésre vigyék el a gyermeket. A tanú elmondta, hogy az ügyeleti ellátásnak a célja az, hogy életben tartsa a beteget, illetve háziorvoshoz és szakorvoshoz irányítsák mihamarabb a beteg személyt. A helyszínen azt tapasztalta a gyermek ellátásával kapcsolatban, hogy a szülők lázcsillapítót nem adtak a gyermeknek és nem volt otthon semmiféle gyógyszer a gyermek közelében. ... tanú a bírósági eljárás során tanúkénti kihallgatása alkalmával elmondta, hogy ő is ügyeletes orvosként találkozott ... gyermekkel december 12-én, elmondták a szülők, hogy lázas és ő is tapasztalta ezt. Elmondták a szülők azt is, hogy orvosnál előtte a gyermekkel nem voltak. Ő torok és mandulagyulladást állapított meg, a gyermeknek adott Algopyrin injekciót és mondta a szülőknek, hogy a gyermeket háziorvoshoz kell vinni, mivel antibiotikumos kezelése javasolt. Pár nappal később telefonon beszélt a gyermek édesapjával, akkor is ügyeletben volt, elmondta a gyermek édesapja, az I. rendű vádlott, hogy a gyermek állapota nem javult. Számára nyilvánvaló volt, hogy az ügyeletes orvosi ellátás és a telefonon történt beszélgetés között orvos a gyermeket nem látta és gyógyszerhez sem jutott. Mindkét tanú, tehát ... és ... is megerősítették azt, hogy ők a helyszínen nem tudnak gyógyszert írni és mindkét tanú egyöntetűen nyilatkozott a tekintetben, hogy a gyermeket az ő ellátásukat megelőzően gyógyszeres kezelésben, háziorvosi kezelésben nem részesítették és mindkét tanú utasításként azzal látta el a szülőket, hogy a gyermek további gyógykezelése, tehát háziorvosi kezelése, fül-orr-gégészeti kezelése szükséges és antibiotikum adása szükséges a betegség javulásához. A bírósági eljárás során kihallgatásra került ... tanú, aki a gyermeket, ... et korábban is már háziorvosként kezelte és az ő háziorvosi kezelésének iratai is beszerzésre kerültek a nyomozati eljárás során. Beszámolt arról a tanú a bírósági eljárás során, hogy a gyermek korábban is többször mandula és torokgyulladásban szenvedett és októberben is, amikor utoljára nála volt, akkor is mandula és torokgyulladás állt fenn nála, amelyre gyógyszereket írt ki. Elmondta azt a tényt is a tanú, hogy amennyiben a beteget hozzá rendelésre nem tudják bevinni, úgy neki kötelessége kimenni a helyszínre. ...el kapcsolatban tanúként elmondta azt, hogy a kislányt a halála napján ő nem látta, azonban a halála napján a védőnő az ápolónőjének telefonált, hogy a gyermek lázas és a füle fáj. Ő ki is ment a rendelés lezártát követően ...ék ingatlanára, azonban addigra a beteg gyermeket már a mentők elvitték. A tanú elmondta továbbá azt, hogy nyilván az ügyeletesek ellátták a szülőket azzal a tájékoztatással, hogy menjenek háziorvoshoz, az ad majd gyógyszert a gyermeknek, azonban a két ügyeletes kinn léte között és azt követően sem keresték őt a szülők annak érdekében, hogy a gyermeket megvizsgálja, az gyógyszerhez jusson, már csak akkor hívták őt, mielőtt a mentőszolgálat a gyermeket kórházba szállította. Ezen tanú vallomása tehát fontos adatot szolgáltat a vonatkozásban, hogy az ügyeletes orvosok tevékenysége között őt nem keresték sem telefonon, sem személyesen a vádlottak annak érdekében, hogy az ügyeletes orvosok tájékoztatásának és utasításának megfelelően háziorvosi kezelésben, gyógyszeres kezelésben részesülhessen a gyermek és megerősítette azon tényt is, hogy amennyiben hívták volna és a gyermeket nem tudják a rendelésére bevinni, neki kötelessége lett volna kimenni a beteghez és ez esetben is megtette volna a szülők kérésére és hívására ezt. A nyomozás során igazságügyi pszichológus szakértői lelet és vélemény készült ... I. rendű és ... II. rendű vádlott vonatkozásában is. ... I. rendű vádlott vonatkozásában keletkezett igazságügyi pszichológus szakértői véleményben Csáti Szilvia szakértő megállapította, hogy ... gyengébben fejlett empátiás készséggel bíró, érzelmeit hárító, nehezebben megélő és kifejező zárkózott személy. Az életben való tájékozódási képessége, helyzetfelismerő képessége, szociális készségei, önkifejező és érdekérvényesítő képessége az átlagosnál gyengébb. A gyermekeihez kötődik, azonban azok érdekeit nem mindig tudja kellőképpen szem előtt tartani. Gyermeknevelési képessége az átlagosnál gyengébb színvonalú, azonban gyermeknevelési készségei a családvédelmi rendszer által nyújtott segítség és ellenőrzés keretein belül támogathatóak és fejleszthetőek. A cselekménnyel kapcsolatban saját felelősségét a kialakult tragédia hátterében hárítja, úgy érzi, hogy minden tőle telhetőt megtett, hívta az ügyeletet és a mentőt. A kialakult helyzet hátterében, a történések alakulásában nagy szerepet játszott a szülők tudatlanságából és személyiségjegyeiből eredő gyenge helyzetfelismerő, kommunikációs és önérvényesítő képesség, a megküzdési kapacitás hiányosságai, az éngyengeség, a beletörődésre való hajlam. A szülők arra hagyatkoztak, hogy majd csak sikerül kihívni a mentőt, abban bíztak, hogy nem olyan nagy a baj, az ügyletes orvosok sem találták szükségesnek az azonnali kórházi kezelést. A szakértő megállapította, hogy az anya kritikus helyzetben az intézkedést a jobb képességekkel bíró apára bízta, aki saját képességeinek, megküzdési kapacitásának, anyagi lehetőségének keretein belül tett erőfeszítéseket arra, hogy a gyermek orvosi kezelésben részesüljön. ... vonatkozásában a nyomozás során készült igazságügyi pszichológus szakértői lelet és véleményben a fenti szakértő kifejtette azt, hogy ... esetében enyhe fokú értelmi fogyatékosság és a mentális nívónak megfelelően beszűkült gondolkodás és érdeklődés, sablonos, rugalmatlan gondolkodás regisztrálható. Alapvetően jóindulatú, azonban elbizonytalanodásra, gyermekien alárendelődő viszonyulásra hajlamos, éngyenge, befolyásolható személy. Konfliktuskezelő képessége, megküzdési kapacitása, kommunikációs készsége, önkifejezési képessége szegényes. A nehezebb élethelyzetek megoldásában vélhetően élettársára támaszkodik, ahogy az adott helyzetben is rábízta a helyzet kezelését. Gyermekeihez kötődik, azonban értelmi fogyatékossága és infantilis személyiségjegyei a gyermeknevelési képességeit hátrányosan befolyásolják, önálló gyermeknevelésre nem alkalmas. A gyermekei adekvát, biztonságos ellátásához szoros családvédelmi kontroll és segítség szükséges. A kialakult tragédia hátterében saját felelősségét részben hárítja, részben nem látja tisztán, úgy gondolja, hogy most is így viselkedne, legfeljebb többször hívnák az ügyeletet és a mentőt. Ezen személy is arra hagyatkozott, hogy majd csak sikerül kihívni a mentőt és abban is bíztak, hogy nem olyan nagy a baj, ha az ügyeletes orvosok sem találták szükségesnek az azonnali kórházi kezelést. Csáti Szilvia pszichológus szakértő az előzőekben ismertetett, nyomozás során elkészített szakértői véleményeit a bírósági tárgyalás során meghallgatása alkalmával fenntartotta, azokat kiegészíteni és módosítani nem kívánta. A nyomozás során készült ... és ... vonatkozásában is igazságügyi pszichiátriai szakértői lelet és vélemény. ... I. rendű vádlott vonatkozásában dr. Tóth Mária és dr. Kozma Mihály szakértők megállapították azt, hogy … elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben és személyiségzavarban a vizsgálatkor és a terhére rótt cselekmény idején sem szenvedett. Érzelmileg szerényen differenciált, érzelmileg, gondolkodásában merev és rugalmatlan. Szociális készségei, helyzetfelismerő, problémamegoldó, érdekérvényesítő képessége az átlagosnál gyengébb, de nem kórosan alacsony szintű. Praktikus téren jól tájékozódik, munkaviszonnyal rendelkezik, sorkatonai szolgálatot is teljesített, így alkalmazkodási képessége megfelelő. A cselekmény során ... I. rendű vádlott folyamatos instrukciókban részesült a szakszemélyzettől, így az ügyeletes orvosoktól is. Rendelkezik azzal az elégséges lényeglátó és helyzetfelismerő, valamint kivitelező képességgel, amely képessé tette volna a cselekménnyel kapcsolatban is megfelelő magatartás tanúsítására. Egészséges védekezésre képes, erre utal a cselekménnyel kapcsolatos önmentő, felelősséghárító viszonyulása is. A vádlott a terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely korlátozta vagy képtelenné tette volna őt cselekménye veszélyes következményeinek felismerésére és arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. ... II. rendű vádlott vonatkozásában az igazságügyi pszichiátriai szakértői véleményben a szakértők megállapították azt, hogy ... II. rendű vádlott elmebetegségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmény idején nem szenvedett. Enyhe fokban értelmi fogyatékos, amelyhez személyiségfejlődési zavar is társul, alacsonyan differenciált személyiség, gondolkodásmódjában infantilis elemek dominálnak, sodorható, befolyásolható, átfogóbb döntést igénylő helyzetekben hajlamos másokra hagyatkozni, felelősséghárító, önmentő viszonyulás nála megfigyelhető. Befolyásolható, sodorható, helyzetfelismerő, lényeglátó, kivitelező képessége gyenge. A személyiségjellemzői kevéssé differenciált, érzelmileg éretlen, infantilis tulajdonságokkal jellemezhető személyiségzavarnak felelnek meg, azonban kóros elmeállapottal egyenlő személyiségzavara vagy személyiségtorzulása nincs és a terhére rótt cselekmény elkövetésekor sem volt. Személyiségzavara a terhére rótt cselekmény szempontjából korlátozó vagy kizáró tényezőként nem vehető figyelembe. ... lexikális tudása hiányos, szegényes, azonban szűkebb környezetén belül gyakorlati szinten a tájékozottsága megfelelő, háztartást vezet. Több gyermeket nevel, akiknél betegségi állapotok rendre előfordultak. Gyengébb intellektusa és infantilis viszonyulása ellenére legalább tapasztalati szinten rendelkeznie kell az alapvető ismeretekkel azzal kapcsolatban, ha a családban betegség fordul elő. ... II. rendű vádlott ennek az ismeretnek a birtokában van és a cselekmény elkövetése idején a szakszemélyzettől útmutatásban is részesült a probléma megoldását illetően. Mindennek ellenére a felmerült nehézség megoldásában passzív, felelősséghárító magatartást tanúsított. Korábban képes volt hasonló jellegű dilemma felmerülésekor a megfelelő személyhez fordulni, jelen esetben is képes lett volna segítséget kérni ahhoz, hogy a gyermeke az ügyeletes orvosok által javasolt háziorvosi ellátásban részesüljön. ... II. rendű vádlott a terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely korlátozta, vagy képtelenné tette volna cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésére és arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. Az igazságügyi pszichiátriai szakértői véleményt készítő dr. Tóth Mária és dr. Kozma Mihály igazságügyi szakértők a tárgyaláson meghallgatásuk alkalmával az imént ismertetett szakértői véleményekben foglaltakat fenntartották. Ezen rendelkezésre álló szakértői vélemények alapján tehát az I. és II. rendű vádlottak vonatkozásában a pszichológus szakértői vélemény alapján levonható az a következtetés, hogy a cselekményért való felelősségüket hárítják, önmagukat mentik a cselekmény elkövetése alól egybehangzóan azzal, hogy a cselekmény miatt nem felelősek, hiszen ők mulasztást nem követtek el, a mentőt és az ügyeletes orvost is hívták. Azonban az igazságügyi pszichiátriai szakértői vélemény szerint mind az I., mind a II. rendű vádlott rendelkeztek azon minimális tudásanyaggal, élettapasztalattal, illetve azon képességekkel, amelyek lehetővé tették volna számukra azt, hogy a háziorvost felkeressék a beteg gyermekkel, a szakszemélyzettől, az ügyeletes orvosoktól megkapták a megfelelő utasításokat erre vonatkozóan és azon ismeretek birtokában, amelyekkel rendelkeznek, mindenképpen igénybe tudták volna venni a háziorvosi kezelést, azonban ezt az utasítások ellenére elmulasztották. Rendelkezik mindkét vádlott olyan tulajdonságokkal, élettapasztalattal, illetőleg a megfelelő instrukciók birtokában lehetőségük lett volna arra, hogy az útmutatásoknak megfelelően háziorvos segítségét kérjék a gyermek betegsége megoldása érdekében. A nyomozás során igazságügyi orvosszakértői véleményt készítő dr. Fullajtár Borbála és dr. Kozma Mihály igazságügyi orvosszakértők a rendelkezésre álló előzményi iratok és adatok alapján akként nyilatkoztak szakvéleményükben, hogy ... közvetlen haláloka vérmérgeződés, heveny agyvizenyő következtében kialakult heveny keringési, légzési elégtelenség volt. Ezen közvetlen halálok alapja a jobb oldali gennyes középfülgyulladás volt, amelynek szövődményeként gennyes agyburokgyulladás alakult ki. A középfülgyulladás a halál bekövetkezését napokkal megelőzően alakulhatott ki, a panaszok és az ügyeletes orvosi dokumentáció alapján valószínűsíthető, hogy a jobb oldali gennyes középfülgyulladás

1. december
2. és december
3. közötti időszakban alakult ki. Korábban ...
4. október 25-én orvosi ellátásban részesítette, azonban az akkor leírt heveny garatgyulladás, felső légúti hurut és nevezett halála között ok-okozati összefüggés fennállása nem bizonyítható, ugyanis az október végi megbetegedés és a
5. december 17-én bekövetkezett haláleset között csaknem két hónap tünetmentes időszak zajlott, a két esemény között tehát ok-okozati összefüggés nem áll fenn. ...
6. október 25-én a szakmai szabályoknak megfelelő ellátásban részesítette a beteget, az állapotának megfelelő terápiával látta el, illetve az ismétlődő gyulladásos állapot miatt fül-orr-gégészeti szakrendelésre is irányította a beteget. Ezen ellátás vonatkozásában szabályszegés, gondatlanság, mulasztás nem bizonyítható. Tekintettel arra, hogy a
7. október 25-i háziorvosi ellátás és a gyermek halála között okozati összefüggés fennállása nem bizonyítható, így nem igazolható az sem, hogy a
8. október 25-ét követő időszakban elmaradt fül-orr-gégészeti szakvizsgálat és a nevezett halála között okozati összefüggés állna fenn. A
9. október 25-i orvosi ellátás során észlelt felső légúti hurutból a gyermek felgyógyult abban az esetben is, ha a hozzátartozók esetlegesen nem minden gyógyszert váltottak ki és alkalmaztak a gyermek gyógykezelése során. A gyermek halálához vezető kórfolyamat
10. decemberében, valószínűsíthetően
11. december 12-e körül előbb felső légúti hurut formájában jelentkezett, majd középfülgyulladássá alakult át.
12. december 12-én az ügyeletes orvosi ellátás során a beteg tüneteinek és panaszainak megfelelő injekciós kezelés történt és az ügyeletes orvos háziorvoshoz utalta a beteget. Ezen ügyeletes orvosi ellátást követően azonban ... a háziorvossal nem találkozott, oki terápiában nem részesült. A szülők az első ügyeletes orvosi ellátást követően otthon nem tisztázott, hogy tüneti terápiát alkalmaztak volna. A
13. december 15-i ügyeletes orvosi ellátás során a középfülgyulladás tüneteit és panaszait a vizsgáló orvos dokumentálta, ekkor szintén tüneti terápia alkalmazására került sor, illetve fül-orr-gégészeti szakellátásra utalta be a gyermeket és utasította az orvos a hozzátartozókat, hogy 24 órán belül háziorvosnál jelentkezzenek. Véleményezhető, hogy háziorvosnál a szülők a második ügyeletes orvosi ellátást követően sem jelentkeztek, a háziorvost nem hívták ki a házhoz, így a betegség oki terápiája ismételten késedelmet szenvedett. ... háziorvos a hozzátartozók részéről sem személyesen, sem telefonon nem került megkeresésre, így az ügyeletes orvosok által javasolt háziorvosi ellátás, a betegség oki terápiája sem történhetett meg részéről, a háziorvos felé így mulasztás nem róható fel. Az Országos Mentőszolgálat diszpécsere
14. december 12-én és 15-én a gyermek ellátása céljából a lakóhelyre ügyeletes orvost küldött, december 17-én a vádlottak és a hozzátartozók által felsorolt tünetek és panaszok alapján nem tartotta indokoltnak mentőegység igénybevételét, így háziorvosi ellátást javasolt. Az országos mentőszolgálat diszpécsere a szakmai szabályoknak megfelelően járt el. Az első mentőegység észlelte, hogy a beteg állapota a helyszínen az ellátási kompetenciájukat meghaladja, így magasabb szintű ellátás érdekében esetkocsit kértek a helyszínre, akiknek a kiérkezéséig a gyermek lázcsillapítását elvégezték, majd az esetkocsi a beteg állapotát észlelve gyógyszeres terápiát kezdeményezett és haladéktalanul beszállította a gyermeket a kórházba. Sem a ...i mentőegység, sem pedig az esetkocsi személyzete tekintetében szakmai szabályszegés, gondatlanság, mulasztás nem állapítható meg. Végül a ... i Kórház Gyermekgyógyászati Osztályán a gyermek ellátására sor került a beszállítását követően, ahol az indokolt gyógyszeres terápia adása megkezdődött, azonban a gyermek állapota olyan súlyos volt, hogy az alkalmazott terápia ellenére elháríthatatlanul bekövetkezett a gyermek halála, a gyermekgyógyászati osztály személyzete tekintetében szabályszegés, gondatlanság, mulasztás nem állapítható meg. A szakértők véleménye szerint néhai ... szülei, az I. és a II. rendű vádlottak az ügyeletes orvosi utasítások ellenére nem biztosították, hogy a háziorvos idejekorán megfelelő oki terápiában részesítse a gyermeket. Ezen oki terápia, az antibiotikus kezelés elmaradása és a gyermek halála között az ok-okozati összefüggés fennállása megállapítható, mivel megfelelő antibiotikus terápia mellett a középfülgyulladás szövődményeként kialakult gennyes agyhártyagyulladás a bizonyossággal határos valószínűséggel nem alakult volna ki, így nevezett halála adott módon és időben nem következett volna be. A szülők a második ügyeletes orvosi ellátás során javasolt fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot és beutalást sem vették igénybe. Amennyiben a gyermek idejekorán szakorvosi vizsgálatra került volna, a gennyes középfülgyulladás észlelhető, kórismézhető lett volna, így ennek alapján megfelelő terápia kerülhetett volna alkalmazásra, így a fül eredetű gennyes agyhártyagyulladás kialakulásával nem kellett volna reálisan számolni. Az igazságügyi orvosszakértői véleményt készítő szakértők a bírósági eljárás során kihallgatásuk alkalmával az írásbeli szakértői véleményben foglaltakat fenntartották mind a gyermek halála oka tekintetében, mind pedig az ok-okozati összefüggés és a vádlottak mulasztása tekintetében. Lényegében a nyomozás során előadottakkal egyezően a szakértők megfogalmazták azt, hogy a gyermek minél korábban kapott volna antibiotikumot, nagy valószínűséggel megállítható lett volna az a folyamat, amely a halálához vezetett, még december 15-e után is kezelhető lett volna a gyermek állapota. Antibiotikus terápia alkalmazása indokolt lett volna és megfelelő terápiás kezeléssel a gennyes agyhártyagyulladással nem kellett volna reálisan számolni. Tekintettel arra, hogy a vádlottak a gyermeket háziorvoshoz nem vitték, szakellátásban nem részesült, antibiotikus kezelést nem kapott, ezen mulasztásuk és a gyermek halála között az ok-okozati összefüggés megállapítható. A mulasztás a szülők részéről megtörtént, ha idejekorán kap a gyermek antibiotikumot, akkor a halála nem következett volna be. Ezen fentiekben ismertetett orvosszakértői véleményben lényegében tehát a két szakértő megfogalmazta azt, hogy a vádlottak az ügyeletes orvosi utasítás ellenére háziorvoshoz a gyermeket nem vitték, azt a helyszínre nem hívták, a szakellátást, a fül-orr-gégészeti szakrendelést igénybe nem vették, így idejekorán a gyermek antibiotikus kezelésben nem részesült. Ezen mulasztások által, a gyermek antibiotikus kezelésének elmulasztása miatt, a mulasztás és a halál között az ok-okozati összefüggés megállapítható. Ezen fentiekben részletezett mulasztás a szülők részéről megtörtént, ugyanis ha a gyermek idejekorán antibiotikus kezelésben részesül, úgy a halála nem következik be. A mulasztás tehát a vádlottakat terheli, antibiotikumos kezelés, a gyermek háziorvoshoz, szakellátásra való eljutása esetén a vádlottak nem mulasztottak volna és a gyermek halála nagy valószínűség szerint nem következett volna be. Egyebekben a szakértők szakvéleményükben kifejtették, hogy a gyermek gyógykezelésében korábban eljárt háziorvos, a két helyszínen kint járt ügyeletes orvos, a mentésben résztvevő mentőszolgálat munkatársai, illetőleg a kórházi kezelést végző személyzet részéről mulasztás, szabályszegés nem volt megállapítható, egyértelműen a vádlottak mulasztottak azáltal, hogy az utasítások ellenére a gyermek további gyógykezeléséről nem gondoskodtak, amelynek elmulasztása a gyermek halálához vezetett. A nyomozás során beszerzett és a tárgyalás anyagává tett okiratok közül jelentőséggel bír a
15. december 17-én kiállított kórlap, melyen közvetlen előzményként szerepel, hogy az édesanya elmondása alapján egy hete fülpanaszok miatt ügyeleten jártak, háziorvos, illetőleg ügyeletes orvos látta a gyermeket, injekciós kezelést kapott. Fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot javasoltak, azonban a gyermeket nem vitték el. Reggel mentőt hívtak, mert a kislány rosszul volt. A gyermek beszállításakor a kórházba eszméletben állapotban volt, a jobb szeme körül duzzanat, hematóma volt látható, a jobb füléből pedig váladék ürült. A zárójelentés tanúsága szerint diagnózisként középfülgyulladást, agyhártyagyulladást, szívmegállást, heveny légzési elégtelenséget, valamint akkut garatgyulladást és végső soron szívmegállást állapítottak meg. Az osztályra eszméletlen állapotban szállították a gyermeket, akinek az állapotát megpróbálták stabilizálni és a gyógykezelését megkezdték, azonban két alkalommal keringésösszeomlás lépett fel és a második újraélesztést követően kisagyi beékelődés tünetei mellett december 17-én 15 óra 30 perckor a gyermek elhalálozott. A
16. december 18-án történt boncolásról készült boncjegyzőkönyv epikrízis része tartalmazza, hogy az Országos Mentőszolgálat szállította eszméletlen állapotban
17. december 17-én a gyermekgyógyászati osztályra a beteget, aki otthoni rosszullét gyanúja miatt és eszméletvesztés miatt a gyermekszakrendelésen sikertelen újraélesztési kísérletet követően elhalálozott, agyhártyagyulladás alapos gyanúja merült fel. A boncolás során agyvizenyőt, agytörzsi beékelődést, az agytörzs körül és a kisagy alapon a lágyburok között nagy mennyiségű szürkéssárga sűrű gennyet, az agy domborulatán a lágyburok között, főként a barázdák területében gennyesedést, a jobb dobüregben nagy mennyiségű gennyet, jobb oldalt a piramis területén a csonthártya vérbőségét, a szív külhártya alatt pontszerű bevérzéseket, a mellhártyalemezek alatt pontszerű bevérzéseket, megnagyobbodott, felpuhult lépet találtak. A fiatal lány alapbetegsége jobb oldali gennyes középfülgyulladás volt, amely néhány napig fennállt és közben szövődött heveny gennyes agyhártyagyulladássá, amely a bonclelet alapján 1-2 napos fennállású. Az említettek talaján fellépő septico-toxicus állapot nagyjából 1-2 nap leforgása alatt a fiatal beteg halálával végződött. ... háziorvosi ellátásával kapcsolatban a nyomozás során beszerzésre került az orvosi dokumentáció, amely
18. szeptember 23-tól kezdődően áll rendelkezésre. Ezen orvosi dokumentációból egyértelműen megállapítható az, hogy a korábbi időszakban is, a 2009-től kezdődő időszakban többször garat, illetve mandulagyulladás megbetegedés állt fenn a betegnél, így a
19. évben is a halálát megelőzően járt háziorvosnál,
20. október hó 25-én. Az iratokból megállapítható, hogy
21. évben többször beutalásra került a ... Kórház Fül-orr-gégészeti Szakrendelésére a háziorvos által, így
22. július 16-án idült garatmandula gyulladás következtében a fül-orr-gégészeti szakrendelésre kapott beutalást, majd október 25-én is beutalóval látta el a háziorvos a gyermeket szintén a ... Kórház Fül-orr-gégészeti szakrendelésére a mandulák eltávolításának a megfontolása miatt. Az utolsó bejegyzés
23. december 17-i dátummal található, amikor is diagnózisként van rögzítve a heveny, gennyes középfülgyulladás, illetőleg baktérium okozta agyhártyagyulladás, azonban 13 óra 10 perckor, az orvos kiérkezésekor a mentők a gyermeket már kórházba szállították. A nyomozás során beszerzett és a korábbi kórházi kezelésekről szóló ambuláns értesítőből megállapítható, hogy a gyermeket a szülők utoljára
24. szeptember 14én vitték a fül-orr-gégészeti szakrendelésre a ... Kórházba, ekkor a panasza gyakori orrvérzés volt. Ezt követően az iratokból az állapítható meg, illetőleg a ... Kórház megkeresésre adott tájékoztatásából, hogy a későbbi beutalások ellenére a gyermeket a szülők fül-orr-gégészeti szakrendelésre nem vitték a háziorvosi beutalók ellenére, ezen gyógykezelése a gyermeknek elmaradt. Az Országos Mentőszolgálat mentési dokumentációs lapjai alapján megállapítható, hogy
25. december 17-én 11 óra 43 perckor érkezett bejelentés ... vonatkozásában, miszerint lázgörcsöt kapott, a helyszínre a mentők 12 óra 20 perckor érkeztek. Szerepel a mentési dokumentációs lapon, hogy a gyermek napok óta lázas, a füle fájt, orvosi ügyelet látta. A helyszínen eszméletlen állapotban volt, füléből véres váladék ürült és esetkocsinak lett átadva. Szintén a mentési dokumentációs lapból megállapítható az is, hogy a gyermeket átadták az esetkocsinak, aki a helyszínről 13 órakor indult, szintén fülpanaszok vannak feltüntetve egy hetes időintervallumra visszamenőleg, orvosi ügyelet többször látta, eszméletlen állapotban volt az esetkocsi kiérkezésekor és a ... Kórházba szállították be a beteget. Az Országos Mentőszolgálat nyomozás során megkeresésre adott tájékoztatása, valamint a rendelkezésre álló hanganyag bírósági tárgyaláson történő lejátszása alkalmával, illetőleg ezek ismeretében megállapítható volt az, hogy az Országos Mentőszolgálat diszpécseréhez többször érkezett telefonhívás,
26. december 12-én 16 óra 18 perckor, amikor a lázas gyermekhez orvosi ügyelet küldését kérték, az ügyeletes háziorvos helyszínre küldése megtörtént. Majd december 15-én 15 óra 58 perckor ismételten orvosi ügyeletet kértek a gyermek lázas állapotát érintően és az ügyelet kiküldésre is került. December 17-én 8 óra 51 perckor, 8 óra 53 perckor, 11 óra 4 perckor és 11 óra 34 perckor érkezett hívásokkor a mentésirányítás a lázas gyermekhez háziorvos hívását javasolta, mentő nem került kiküldésre. 11 óra 40 perckor a bejelentő elmondása szerint a gyermeknek lázgörcse volt, ezért a ...i mentőállomásról mentőegység indult a gyermekért, akik az esetkocsinak átadták a gyermeket, akik a kórházba szállították őt. A rendelkezésre álló Országos Egészségbiztosítási Pénztár ...i Területi Hivatalának tájékoztatása szerint az adatbázisukból származó adatok alapján ... gyermek vonatkozásában gyógyszer kiváltására
27. március hó
28. napján került sor a ... patikában, majd azt követően még egy alkalommal,
29. november hó
30. napján szintén a ... patikában. A bizonyítási eljárás során nyilvánvalóvá vált, hogy ezen ... patika a vádlottak lakóhelyén fiókpatikát üzemeltetett és a gyógyszerek kiváltása innen történt meg. Ugyancsak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatásából állapítható meg az, hogy a
31. december 17-én történt kórházi gyógykezelését megelőzően
32. szeptember 14-én járt a gyermek a ... Kórház Fülorr-gégészeti szakrendelésén. Okirati bizonyítékként a nyomozati anyagban fellelhető azon határozat, amellyel ... és élettársa gyermekeit, így ..., ..., ... és ... gyermekeket a gyermekjóléti szolgálat gondozásba vette alapellátás keretében. Ennek oka a gyermekek veszélyeztetettsége, szülői elhanyagolása, iskolai hiányzások voltak. Az okirati bizonyítékok között szerepel dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértő által a nyomozás során készített szakvélemény, azonban a bíróság ezt a tárgyalás anyagává nem tette és a bizonyítékok köréből is kizárta tekintettel arra, hogy a szakértő ezt a szakvéleményt egyedül készítette és a halál oka megállapításánál a büntetőeljárási törvény értelmében két szakértőnek kell eljárnia. Azonban a bíróság bizonyítékként figyelembe vette még a nyomozás során beszerzett és később a vádlottak által is becsatolt azon két okiratot, ami az ügyeletes orvosok által vezetett ambuláns naplóból származik, az ambuláns napló bejegyzéseit tartalmazza. Így a nyomozati iratokban és a bírósági iratok között is elfekvő ambuláns napló bejegyzése tartalmazza, hogy
33. december 12-én 18 óra 25 perckor ... ügyeletes orvos ellátta ... gyermeket a lakóhelyén. Panaszként láz, gyengeség és étvágytalanság van megjelölve, a garat belövellt volt, az orvos vírusos fertőzést diagnosztizált. Amely terápia alkalmazásra került az Algopyrin injekció volt és azzal a tanáccsal, illetőleg utasítással látta el a szülőket, hogy háziorvosnál jelentkezzenek a gyermekkel 24 órán belül.
34. december 15-én 17 óra 05 perckor az ambuláns napló tanúsága szerint ... ügyeletes háziorvos járt kint a gyermeknél, aki rögzítette, hogy hányt, lázas volt és a füle fájt. Rögzítette, hogy a füle egy hete fáj és váladékozik, a garata belövellt, illetőleg heveny gennyes középfülgyulladást diagnosztizált a gyermeknél. Algopyrin injekciót és B6 Vitamint alkalmazott és ellátta a szülőket azzal az utasítással, hogy a gyermekkel a háziorvosnál 24 órán belül jelentkezzenek, valamint lássa fül-orrgégészeti szakrendelés is. Ezen ismertetett okiratok alapján tehát megállapítható, hogy a két ügyeletes orvos ténykedését megelőzően a háziorvos milyen terápiában részesítette a gyermeket, illetőleg több alkalommal is beutalta a fül-orr-gégészeti szakrendelésre, azonban a szülők ezen beutalókat igénybe nem vették, a gyermeket fül-orr-gégészeti szakrendelésre nem vitték. A háziorvos terápiáját követően a decemberben jelentkező megbetegedéskor már csak december 17-én, a kórházba történt szállítása előtt értesítették a szülők a háziorvost, azt megelőzően december 12-e és december 15-e között és azt követően az ügyeletes orvosok utasítása ellenére a gyermekkel háziorvosnál nem jelentkeztek, őt a gyermekhez nem hívták ki, a gyermek részére gyógyszer adása, illetőleg gyógyszer kiváltása nem történt meg. Ezen okiratok bizonyítják továbbá a kórházi kezelés tényét, a boncjegyzőkönyv a halálnak az okát, illetőleg a halálnak a bekövetkeztét, illetőleg az értesítés halálesetről című okiratból megállapítható, hogy ... gyermek, akinek ... I. rendű vádlott volt az édesapja és ... II. rendű vádlott az édesanyja
35. szeptember 17-én született és
36. december 17-én halálozott el. Fentieket meghaladóan a bírósági eljárás során kiegészítő orvosszakértői vélemény beszerzésére került sor, melyben a szakértők kifejtették – korábbi szakvéleményüket megerősítve – azt, hogy a vádlottak mulasztása és gyermek halála között az okokozati összefüggés megállapítható. Ezen túl kifejtették azt, hogy az, hogy a gyermeket a korábbiakban a háziorvosi beutalás ellenére fül-orr-gégészeti szakrendelésre nem vitték és ott ellátásban korábban nem részesítették, nem eredményezte azt, hogy az élete ily módon végződjön, tehát a halál bekövetkezzen a gyermek vonatkozásában. Kifejtették a szakértők azon álláspontjukat is, hogy dr. Juhász Tamás szakértő korábbi szakvéleménye nélkül is fenntartják azon álláspontjukat, melyet az írásbeli szakvéleményben rögzítettek a halálokot illetően, illetőleg a halál, valamint a vádlottak mulasztása közötti ok-okozati összefüggés vonatkozásában. A bíróság tehát a fentiekben részletezett bizonyítékokra figyelemmel a tényállást az I. és a II. rendű vádlottak bűnösséget tagadó, ugyanakkor ténybeli beismerő vallomására alapította. Ezen túl a bíróság a tényállás megállapításánál figyelemmel volt a kihallgatott tanúk vallomásaira, melyeket a bíróság a fentiek során ismertetett, így a bíróság a tényállás megállapításakor figyelemmel volt ..., …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, tanúk vallomásaira is. A vádlotti vallomásokat értékelve tehát megállapítható volt az, hogy a vádlottak büntetőjogi felelősségüket nem ismerték el a cselekmény miatt, ők álláspontjuk szerint mulasztást nem követtek el, a gyermekük érdekében mindent megtettek, ugyanakkor ténybelileg elismerték azt, hogy az ügyeletes orvosok, illetve a mentők hívásán túl háziorvoshoz a gyermeket nem vitték, a gyermek gyógyszerhez a betegsége alatt nem jutott. Ezen tényt erősítette meg a kihallgatott tanúk vallomása, így ... , … és ... tanúk vallomása, akik arról tudtak beszámolást tenni, hogy a gyermek beteg volt, ügyeletes orvos járt kint nála, viszont háziorvos nem, a mentők hívására is sor került és erről számolt be ...tanú is. A vádlottak életkörülményeit illetően a családgondozó, ...tanú, a gyógyszerkiváltások tekintetében pedig ... és ... vallomása tartalmaz érdemi információkat. Ugyanakkor ... tanú beszámolt arról, hogy amikor a gyermek állapota már rosszabbodott, akkor ... I. rendű vádlott megkereste őt ... háziorvos értesítése végett. A bíróság a tényállás megállapításánál különös figyelemmel volt a háziorvos, illetőleg a kinn járt két ügyeletes orvos vallomására. Ezen vallomásokból a vádlotti vallomásokat alátámasztva megállapítható az, hogy december 12-én és 15-én az ügyeletes orvosok kint jártak, akik tüneti kezelést alkalmaztak a gyermek vonatkozásában és az ügyeletes orvosok tanúvallomása megerősítette azt, hogy ellátták a vádlottakat azon tanáccsal, illetőleg útmutatással, hogy a gyermeket mindenképpen háziorvosnak látnia kell, fül-orr-gégészeti szakrendelésre tovább kell vinni, illetőleg antibiotikum kezelésben, gyógyszeres kezelésben kell részesíteni, amelyet a háziorvos tud megoldani. A háziorvos, ... tanú vallomása bizonyítékként szolgál a tekintetben, hogy őt december 12-e és 17-e között nem értesítették a gyermek betegségéről a szülők, a gyermekhez őt nem hívták ki, a gyermeket hozzá nem vitték, csak akkor ment ki már a vádlottakhoz a védőnő értesítését követően, amikor a gyermeket a helyszínről a mentők a kórházba szállították. Ezen tanú vallomása fontos még a tekintetben, hogy megerősítette azt a tényt, hogy amennyiben a beteget hozzá bevinni nem tudják, akkor neki kötelessége kimenni a beteghez. Ilyen azonban ebben az esetben nem történt, hogy a szülők hívására ki kellett volna mennie a beteghez, csak már az utolsó napon, a gyermek halála napján, mikor a gyermeket a kórházba elszállították. A bíróság a tényállás megállapításának alapjául tekintette még az ügyben keletkezett igazságügyi pszichológus, illetve pszichiátriai szakértői véleményeket az I. és II. rendű vádlottak tekintetében, melyekből levonható az a következtetés, hogy a II. rendű vádlott ugyan enyhe fokú gyengeelméjűségben szenved, azonban mind a két vádlott útmutatást kapott a szakszemélyzettől, így a kint járt ügyeletes orvosoktól, hogy a beteg gyermek sorsát illetően mi a teendőjük és meg tudták volna tenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek lettek volna a gyermek kellő gyógykezeléshez. Mind a pszichológus, mind a pszichiátriai szakértői véleményben foglaltakból levonható az a következtetés, hogy a vádlottak rendelkeztek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek betegségét illetően hogyan kell eljárniuk. A gyermek haláloka, a vádlotti tevékenység, illetőleg mulasztás és a halál közötti okokozati összefüggés tekintetében rendelkezésre áll az igazságügyi orvosszakértői vélemény, melyet a bíróság szintén a tényállás megállapításának alapjául aggály nélkül elfogadott. Ebből megállapítható tehát az, hogy a vádlottak mulasztása, az, hogy a gyermeket az ügyeletes orvosok utasítása ellenére háziorvoshoz nem vitték, fül-orr-gégészeti szakellátásban nem részesült, gyógyszeres terápiában nem részesült, oda vezetett, hogy a gyermek halála bekövetkezett, tehát a vádlottak mulasztása és a bekövetkezett eredmény, a halál között az ok-okozati összefüggés megállapítható. Fentiek túl a bíróság bizonyítékként aggály nélkül elfogadta az okirati bizonyítékokat, melyek a gyermek kórházi kezelésével kapcsolatban keletkeztek, illetőleg az OEP tájékoztatását a korábbi kórházi kezelésekről és a gyógyszer kiváltásokról, a mentőszolgálat dokumentációs lapjait, a hangfelvételt a mentőszolgálathoz beérkezett hívásokról, illetőleg a boncjegyzőkönyv megállapításait is. Mindezen bizonyítékok alapján a bíróság álláspontja az, hogy a vádlottak ténybeli beismerő vallomását a tanúvallomások, a szakértői vélemények, illetőleg az okirati bizonyítékok is alátámasztották és mindezen bizonyítékok aggály nélkül elfogadhatóak voltak a tényállás megállapításának az alapjául. A bíróság szerint tehát a lefolytatott bizonyítási eljárás, a bizonyítékok egyenként történő értékelése és az egyéb bizonyítékokkal való összevetése, valamint a bizonyítékok összességében való értékelése után a tényállás aggálytalanul megállapítható volt és a fent részletezett bizonyítékok alapján a vádlottak büntetőjogi felelőssége kétséget kizáróan megállapítható a tényállás alapján. III. A megállapított tényállásból a bíróság következtetést vont le a vádlottak, így ... I. rendű és ... II. rendű vádlottak bűnösségére vonatkozóan és cselekményüket az alábbiak szerint minősítette. A törvényszék megállapította, hogy az elbíráláskor hatályos Btk., a
37. évi C. törvény a vádlottakra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, tekintettel arra, hogy a terhükre rótt cselekmény büntetési tétele a
38. évi C. törvény és az
39. évi IV. törvény szerint is azonos, illetőleg figyelemmel arra, hogy a bíróság a vádlottakat fogházbüntetésre ítélte a feltételes szabadságra bocsátás tekintetében sem tartalmaz kedvezőbb rendelkezéseket a Btk. A
40. évi C. és az
41. évi IV. törvény alapján is fogházban végrehajtandó szabadságvesztés 2/3 részének kitöltése után lenne bocsátható feltételes szabadságra az elkövető. Minderre figyelemmel, hogy a
42. évi C. törvény kedvezőbb rendelkezéseket nem tartalmaz a vádlottakra, a bíróság az elkövetéskor hatályos Büntető Törvénykönyv, az
43. évi IV. törvény szerint minősítette a vádlottak cselekményét és a büntetés kiszabása is ezen jogszabály alapján történt. Az
44. évi IV. törvény 166.§

(1)bekezdése szerint, aki mást megöl, bűntettet követ el és 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(4)bekezdés szerint, aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Fent idézettekre figyelemmel megállapítható, hogy a Büntető Törvénykönyv az emberölés szándékos és gondatlan elkövetését is büntetni rendeli. A gondatlanságból elkövetett emberölés vonatkozásában a gondatlanság mindkét alakzata elképzelhető. A tudatos gondatlanság, a luxuria esetében az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Tisztában van azzal, hogy a magatartása eredményeként bekövezhet a passzív alany halála, de úgy véli, hogy képes lesz ezt megakadályozni. A hanyagság, negligencia esetén az elkövető nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztotta. A hanyag gondatlanság esetében megállapítható, hogy az elkövető tudatában nem merül fel a sértett halála bekövetkezésének a lehetősége. A hanyag gondatlanság két feltétele: az objektív gondossági kötelesség megszegése és a szubjektív előreláthatóság fennállása. Az objektív gondossági kötelesség az az általánosan elvárható magatartás, ami a gyermekeire felügyelő szülőtől általában elvárható, jelen esetben az, hogy a betegség jelentkezésekor a gyermeket orvoshoz kell vinni, az ügyeletes orvosok iránymutatása alapján a gyermeket háziorvoshoz kell vinni, vagy ha az nem megoldható, akkor a háziorvost ki kell hívni a gyermekhez annak érdekében, hogy a gyermek antibiotikumot kapjon és a betegség súlyosbodása, ami a halálhoz vezet ne következzen be. A másik feltétel az, hogy a bekövetkezett eredmény előre nem látásában az elkövetőt felróható mulasztás terhelje. Jelen esetben megállapítható, hogy az I. és a II. rendű vádlott részéről a kellő körültekintés hiányzott, az ügyeletes orvosoktól a szükséges utasítást megkapták a gyermek betegségének kezelését illetően, azonban ezen utasításokat nem teljesítették. Az időben alkalmazott háziorvosi vagy szakorvosi kezelés, antibiotikum adása megmenthette volna a gyermek életét és mivel ezen orvosi kezelés a vádlottak mulasztása miatt késett el, a vádlottak magatartása és a bekövetkezett eredmény között az ok-okozati összefüggés fennáll. Megállapítható az az irányadó tényállásból, hogy a gyermek állapota december 12., majd 15-e után egyre jobban romlott, december 17-re már súlyossá vált. Az elvárható figyelem és körültekintés mellett a bíróság álláspontja szerint a legegyszerűbb élettapasztalattal rendelkező emberek, így az I. és a II. rendű vádlottak is felismerhették volna azt, hogy a javasolt és utasított háziorvosi kezelés nélkül a gyermek állapota súlyosabbá válhat, az súlyosbodhat és akár a halála is bekövetkezhet végső soron. A bíróság álláspontja szerint a vádlottak a kellő figyelmet és körültekintést elmulasztották, ezért a gyermek haláláért őket hanyag gondatlanság terheli. Fentiekben kifejtettekre figyelemmel tehát a bíróság a vádlottak cselekményét 1-1 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 166.§

(4)bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének minősítette. A büntetés kiszabása során a bíróság a vádlottak vonatkozásában az alábbi tényezőket és körülményeket vette figyelembe. A bűncselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény 166.§

(4)bekezdése szerint a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt az elkövető 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A bíróság ... I. rendű vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetlen előéletet, az időmúlást, azt, hogy kiskorú gyermekekről és beteg nagykorú gyermekről kell a háztartásában gondoskodnia, illetve a ténybeli beismerő vallomását. A bíróság ... I. rendű vádlott vonatkozásában súlyosító körülményt feltárni nem tudott. ... II. rendű vádlott vonatkozásában a bíróság enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletét, az időmúlást, a ténybeli beismerő vallomását, a kiskorú gyermekekről és beteg nagykorú gyermekről való gondoskodási kötelezettségét, illetőleg az enyhe fokú gyengeelméjűségét, bár az korlátozó, illetőleg kizáró mértékkel nem bír. A bíróság a II. rendű vádlott vonatkozásában sem tudott súlyosító körülményt feltárni. A bíróság mindezen enyhítő körülményekre figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok elérése érdekében szükséges az I. és a II. rendű vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása. Így a bíróság az 1978. évi IV. törvény 38.§

(1)bekezdés a./ pontja és a Btk.40.§-a alapján az I. és a II. rendű vádlottakat szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek mértékét a büntetési tételkereten belül, annak az alsó tartamában, 1 évben határozta meg. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, tekintettel arra, hogy vétség miatt szabta ki a bíróság a szabadságvesztés büntetést, az

1. évi IV. törvény
2. §-a alapján fogházban állapította meg. A törvényszék az enyhítő körülményekre és a vádlottak kedvező személyi körülményeire figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhető a büntetés célja. Erre tekintettel a bíróság a kiszabott 1 év fogházbüntetést mindkét vádlott tekintetében az
3. évi IV. törvény 89.§

(1)és

(2)bekezdése alapján felfüggesztette és a próbaidő tartamát mindkét vádlott vonatkozásában 2 évben állapította meg. A bíróság álláspontja szerint a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés alkalmas lesz arra, hogy a vádlottakat a jövőben bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. A bíróság ítéletében a bűnügyi költség viseléséről is határozott. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 338.§

(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a vádlottat a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki. A

(2)bekezdés szerint a vádlottat azzal a cselekménnyel felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét, vagy felelősségét megállapították és nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely nem az ő mulasztása folytán, szükségtelenül merült fel. A

(3)bekezdés szerint a bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség viselésére, ha a bűnügyi költség vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére. Fenti rendelkezésekre figyelemmel a bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat kötelezte személyenként a felmerült bűnügyi költség viselésére, illetve azon bűnügyi költség tekintetében, ami nem volt elválasztható, egyetemlegesen kötelezte őket annak megfizetésére. Ezen bűnügyi költség volt a nyomozás során és a bírósági eljárás során felmerült szakértői díj, tanúdíj, illetve a védődíj, amelyek megfizetésére a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerinti mértékben és megosztásban kötelezte a vádlottakat. Ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy a nyomozás során dr. Juhász Tamás által készített első igazságügyi orvosszakértői vélemény az ügyben szükségtelen volt, tekintettel arra, hogy a halálok megállapításánál két szakértőnek kell eljárnia, illetőleg a ... nevű gyermekkel kapcsolatos orvosszakértői vélemény díja is az ügyben szükségtelenül merült fel és a bírósági eljárás során a kiegészítő orvosszakértői vélemény adásának a díja, így a bíróság ezen költségek viselése alól, melyek szükségtelenül merültek fel, a vádlottakat mentesítette és akként határozott, hogy a bűnügyi költség ezen részét az állam viseli. Balassagyarmat, 2015. év október hó 26. napján Nagyné dr. Kívés Krisztina sk a tanács elnöke – bíró Az aláírásban akadályozott Nemszilaj Katalin és Karácsonyi Györgyné ülnökök helyett is.