........Törvényszék G......... szám A ……. Törvényszék a ….. Megyei Főügyészségi Ügyésze (cím) felperesnek – dr. Környei László János (cím) ügyvéd által képviselt …... Egyházmegyei Nonprofit Kft. (cím) alperes ellen cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet A törvényszék a cégbíróság Cg….... számú végzését hatályában fenntartja, a közhasznú jogállás cégbírósági bejegyzésének hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasítja. A le nem rótt illetéket az állam viseli. Egyéb költségüket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet írásban, 3 példányban lehet benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten a ….. Törvényszéken. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek ezen esetekben tárgyalás tartását is kérhetik. A peres felek közös kérelemmel is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. A másodfokú eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselet hiányában a fellebbezés hatálytalan. indokolás Az alperes nonprofit Kft-t (cégjegyzék száma: …..) az …..Egyházmegye (….név) alapította, (dátum) kelt határozatával és alapító okiratával. Ugyanekkor az alapító a Ctv. 9/F §.
(4)bekezdése alapján kérte gazdasági társaság közhasznú minősítésének megállapítását. A nonprofit társaság céljai körében a
- pontnál preambulumszerűen megjelölte egy oldalon keresztül a közhasznúság indokait és ennek alapjául szolgáló tevékenységeket is a jogszabályok feltüntetésével. (az Egyházmegye területén élő lakosság életminőségének javítása, családi háztáji gazdálkodás támogatása, többek között oktatás, családsegítés, őstermelők segítése, közfoglalkoztatás stb. révén) A cégbíróság Cg.……. számú végzésével hiányok pótlására hívta fel a kérelmezőt
- pontba foglalva a módosítandó, javítandó alapító okirati rendelkezéseket. Ezek között a közhasznú tevékenységek esetében a közfeladat teljesítését megalapozó jogszabályok irányadó szakaszainak pontos feltüntetését is előírta az alapító okirat 4.1 és 4.2 pontjánál TEAOR számokkal külön is felsorolt tevékenységekre vonatkozóan. Az alapító pótolta a hiányosságokat, ezért a cégbíróság (dátum) kelt …. sorszámú határozatával elrendelte a cég bejegyzését, a közhasznú jogállás ugyanezen időpontban történt megszerzésének feltüntetésével. A ….. Megyei Főügyészség a végzést április 30-án vette át. A felperes (dátum) érkezett keresetében a közhasznúságra vonatkozóan bejegyzett adat hatályon kívül helyezését kérte, mivel álláspontja szerint a cégbíróság határozata jogszabálysértő, mert az alapító okirat tartalmi hiányosságai miatt nem felel meg a közhasznúságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a közhasznú jogállás kapcsán kötelezően vizsgálandó okiratok egy része nem lett becsatolva. Felsorolta a keresetlevél a Ctv 9./F.§
(4)és
(5)bekezdését hivatkozva arra, hogy ezek alapján kérheti a nonprofit társaság a cégbíróságtól a közhasznú minősítés megállapítását a társaság alapításakor vagy később. Hivatkozott a Civil törvény 32. §
(1)és (3-5) bekezdéseire, amelyekre figyelemmel a Cégbíróságnak a Ctv. 46.§
(1)bekezdése alapján vizsgálni kellett volna, hogy a létesítő okirat és a törvény
- számú mellékletében felsorolt okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Az ügyész kifejtette azt is, hogy a felsorolt rendelkezések közül a megfelelő erőforrás és támogatottság (32.§ (4-5) bekezdés) nem alkalmazható mert újonnan alakult cégről van szó, így az előző két lezárt üzleti évre még nem állhatnak adatok rendelkezésre, így erre vonatkozó nyilatkozat sem értelmezhető. A Ctv.
- számú melléklete I/
- pontja szerint nonprofit társaság esetén csatolni kell a közszolgáltatási szerződést és a közhasznúsági feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozatot. A cégbíróság ilyen okiratok csatolására nem hívta fel az alperest. Az alapító okirat pedig a felperes álláspontja szerint a Civil törvény 37.§
(3)bekezdés
- b)és
- d)pontjának nem felel meg, mert a döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról, és a szolgáltatások igénybevétele módjának nyilvánosságáról nem rendelkezik a jogszabálynak megfelelő mértékben. Keresetében kérte, hogy a bíróság a Ctv 66.§
(1)bekezdése és 68.§
(1)bekezdése alapján kísérelje meg a jogszabálysértés kiküszöbölését, és ha az alperes ennek eleget tesz, a cégbírósági végzés jogszabálysértő voltának megállapítása mellett, a végzést hatályában tartsa fenn. Amennyiben pedig a jogszabálysértő helyzet nem küszöbölhető ki, a Ctv 66.§
(3)bekezdése alapján a 48/I. rovatban szereplő közhasznúságra vonatkozó adatot helyezze hatályon kívül. Az alperes által módosított alapító okiratot a felperes ezt követően már nem is vitatta, de a közszolgáltatási szerződés hiánya miatt a bejegyző végzésnek a közhasznúságra vonatkozó részében való hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy a Ctv. 9/F.§
(5)bekezdése speciálisan a nonprofit társaságokra vonatkozik, ennek alapján lehet a nonprofit Kft közhasznú. Az alperes jogalanyisága pedig megvan, mert azt nem is támadta a kereset, csak a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét. Az alperes az első tárgyaláson nem vitatta a keresetet, és az alapító okirat felperes által jelzett hiányosságait pótolta. A folytatólagos tárgyaláson a közszolgáltatási szerződés hiánya miatt fenntartott kereset elutasítását kérte az alperes. Hivatkozott arra, hogy közszolgáltatási szerződést egy még meg sem lévő cég nem tud kötni, hiszen csak a cégbírósági bejegyzés folytán jön létre, így a bejegyzési kérelem előterjesztésekor még nem tud ilyen okiratot csatolni. Újonnan létesített cég esetén azonban ez nem is feltétele a nyilvántartásba vételnek a Ctv. 9/F §. szerint. Utalt arra is, hogy a közhasznú jogállás megállapítását az alapítással egyidejűleg kérte, tehát a felperesnek az utólagosan létrejött jogalanyiságra vonatkozó okfejtésével nem ért egyet. A törvényszék álláspontja szerint a kereset nem alapos. Az ügyész álláspontja szerint az alperes nonprofit kft. csak akkor kérhette volna közhasznú jogállásának megállapítását a létrejöttével egyidejűleg, ha közszolgáltatási szerződést is csatol, ami a Ctv. 9/F.§
(5)bekezdése tartalmaz. A cégiratokból kitűnően azonban az alperes a Ctv. 9/F.§
(4)bekezdése alapján kérte a közhasznú jogállás bejegyzését, nem az
(5)bekezdés alapján ami már létrejött nonprofit társaságra vonatkozik, így megalapozott volt az alperes érdemi ellenkérelme. A törvényszéknek a perben a bejegyző végzés törvényességét nem a kereset benyújtása idején fennálló alperesi cégjogi státusz szerint kell vizsgálni, hanem a cégbejegyzési kérelem elbírálása idején fennálló adatok alapján, amely szerint a cégbíróság állást foglalhatott abban a kérdésben, hogy a közhasznú jogállás tekintetében is teljesíti a bejegyzésre irányuló kérelmet. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/F. §.
(4)és
(5)bekezdése kétféle módon teszi lehetővé a közhasznú minősítés bejegyzését a nonprofit gazdasági társaságok esetében. A
(4)bekezdés szerint a nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. Az
(5)bekezdés szerint a nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. 32. §
(3)-
(5)bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba vesz, ha
- a)közszolgáltatási szerződést kötött és
- b)magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. A konkrét perbeli esetben az alperes a kérelmét a a Ctv. 9/F. §.
(4)bekezdésére alapította, amely szerint az alapításkor kérte a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét. Az
(5)bekezdés alkalmazása tehát nem jöhet szóba, így az ügyészi kereset nem alapos. Az ügyész maga is úgy foglalt állást, hogy a két lezárt üzleti évre vonatkozóan a törvényben jelzett feltételek nem értelmezhetők újonnan létrejött társaságnál. Az nyilvánvalóan a
(4)bekezdés szerint is a „későbbi” állapotra vonatkozik, ha már létező társaság kéri utóbb a közhasznúság nyilvántartásba vételét, de nem az
(5)bekezdés szerint, mely esetben nem a Ctv.
- számú melléklet II/
- pontja, hanem a I/
- pont szerinti mellékleteket kellene csatolnia. Ez ugyanis más közhasznú cégekre irányadó, de a már működő nonprofit gazdasági társaság is választhatja két üzleti év eltelte után ezt a módot a közhasznú bejegyzés kérelmezésekor. Annak nincs jelentősége, hogy ennek a) pontjának megfelelő nyilatkozatot csatolt-e kérelméhez az alperes, hiszen az ügyész szerint ez nem értelmezhető, a bíróság szerint pedig szükségtelen, mert csak az alapítás idejétől eltérő „későbbi” kérelemre vonatkozik. A Civil törvény nem enged ettől eltérést a civil szervezetek tekintetében, de a Ctv. speciális szabálya a nonprofit gazdasági társaságok vonatkozásában eltérőek, ennek alapján a nonprofit társaság alapításakor is kérheti közhasznú minőségének bejegyzését. Az alapításkori kérelemre azonban nem tartalmaz speciális feltételeket, mert a már idézett melléklet I/10 és
- pontjai már létrejött társaságokra vonatkoznak. Amennyiben ez törvényi hiányosság lenne a jogalkotó részéről, azt nem lehet az alperes terhére értékelni, tőle csak az követelhető meg a bejegyzési kérelem előterjesztésekor, amit rá nézve a jogszabály előír. Az alapításakor benyújtott kérelem tekintetében pedig a Ctv és melléklete nem tartalmaz a nonprofit társaságra vonatkozó külön feltételeket, így az alapító okiratának csak a Civil törvény közhasznú szervezet létesítő okiratának a tartalmát szabályozó rendelkezéseinek kell megfelelni, mivel a Civil törvény 32.§
(2)bekezdése alapján, törvény az
(1)bekezdéstől eltérően is megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását. A Ctv. pedig ilyen „lex speciális” rendelkezést tartalmaz a Civil törvény általános 32.§
(1)bekezdésben foglalt szabályozáshoz képest, amely szerint már nyilvántartásba vett szervezetet lehet közhasznúnak minősíteni. Mivel pedig az alapító okiratot nyilvánossági szabályaira vonatkozó felperesi módosítási igényt az alperes nem vitatta, annak eleget tett, ezért a Ctv 66.§
(2)bekezdése alapján a törvényszék a bejegyző végzést hatályában fenntartotta. E jogszabályi szakasz nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a végzés jogszabálysértő voltának megállapítása mellett kell hatályában fenntartani a végzést, így a felperes ez irányú kérelme nem felelt meg a jogszabálynak. A cégadat bejegyzésre vagy törlésre pedig a cégbíróságot nem kellett felhívni, mivel a hatályos cégadat megfelel az ítéleti döntésnek. Az alapító okirat módosítását a felperes sem vitatta, csak a közszolgáltatási szerződés hiányára, és a törvényszék álláspontja szerint nem alkalmazható Ctv 9/F.§
(5)bekezdésének sérelmére alapította a hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét, így a keresetben jelzett Ctv. 66.§
(3)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezés feltétele nem áll fenn, ezért a keresetet el kellett utasítani. Az alperes részben elismerte a kerestet, ezért a Pp. 81.
(1)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek maguk viselik perköltségüket. A felek személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt illetéket az állam viseli. Balassagyarmat, 2015. október 21. dr. Barsi József s.k. bíró a kiadmány hiteléül: