← Magyarország

Gf.40136/2015/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.136/2015/7-II. A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (fél címe 2; ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, a ...gyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen eredeti állapot helyreállítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. december 23-án meghozott 27.G.43.979/2014/
  2. számú ítélete ellen az alperes által
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 29.000 (Huszonkilencezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
  4. március 28-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében alperest 1.163.500 forint és
  5. június
  6. napjától az
  7. évi IV. törvény (Ptk.)
  8. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni elsődlegesen az alperessel fogyasztói csoportban történő részvételre
  1. június 29-én megkötött szerződéseknek a fogyasztóvédelemről szóló
  2. évi CLV. törvény (Fgy.tv.) 16/B. §-ába ütközése miatti, a Ptk.
  3. §
(2)bekezdése szerinti semmisségére, másodlagosan a szerződéseknek az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. §
(3)bekezdése szerinti semmisségére hivatkozással, az érvénytelenség jogkövetkezményeként a Ptk. 237. §
(1)bekezdése alapján a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítását kérve. Arra az esetre, ha a semmisségre alapított kereseti kérelmei nem vezetnének eredményre, harmadlagosan a Ptk.
  1. §-ára alapítva kérte az alperes marasztalását arra hivatkozással, hogy elállása következtében a szerződések megkötésük időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűntek, így alperes köteles visszafizetni a szerződések alapján neki, illetve meghatalmazottjának megfizetett összegeket. Hivatkozott arra is, hogy a szerződések
  2. pontjában foglalt, a felperes elállási joga gyakorlásának határidejét az előtörlesztés vállalása esetére korlátozó szerződéses kikötés a Ptk.
  3. §-a, illetve 209/A. §-a szerint tisztességtelen, ezért semmis. Elsődleges kereseti kérelmével összefüggésben előadta, az Fgy.tv.
  4. január 1-től hatályos 16/B. §-a – az e törvényi rendelkezést megelőző fejezetcímre is figyelemmel – egyértelműen a fogyasztói csoport szervezésének tilalmát mondja ki. Az alperesi ellenkérelemben előadottakkal szemben ezért
  5. január 1-től a fogyasztói csoportok létrehozása mellett minden olyan szerződés megkötése tilos, amely új fogyasztók fogyasztói csoportban történő részvételére irányul. Így a perbeli szerződések is e jogszabályi tilalomba ütköznek, ennek következtében pedig a Ptk.
  6. §
(2)bekezdése szerint semmisek. Megalapozatlanul hivatkozik e körben alperes arra is, hogy miután a
  1. december 30-án megkötött, az ... jelű fogyasztói csoportot alapító ... számú szerződést a fogyasztói csoportot szervező ... Kft. apportként alperes rendelkezésére bocsátotta, e fogyasztói csoport szerzőjének a továbbiakban alperes minősül, így a már
  2. január
  3. előtt létrejött ... jelű fogyasztói csoporthoz csatlakozás tárgyában a felperessel megkötött perbeli szerződések nem ütköznek az Fgy.tv. 16/B. §-a szerinti tilalomba. A
  4. évi IV. törvény (Gt.) ugyanis komplett szerződések, szerződéses jogviszonyok apportálását nem teszi lehetővé, a fogyasztói csoportot alkotó egyedi kötelmi jogi szerződés apportálásával alperes nem válhatott az apportőr által
  5. január
  6. előtt létrehozott fogyasztói csoport szervezőjévé. Ebből is az következik, hogy a perbeli szerződések új fogyasztói csoport létrehozására irányuló, ily módon az Fgy.tv. 16/B. §-ába ütköző szerződéseknek minősülnek. Az alperesi védekezés azért is aggályos, mert az alperes által az ... jelű fogyasztói csoportot alapító szerződésként hivatkozott szerződés szerinti csoport megjelölése ..., míg a perbeli szerződésekben ezzel szemben ... jelű csoport került feltüntetésre, ami ugyancsak kizárttá teszi annak megállapíthatóságát, hogy felperes ugyanahhoz a fogyasztói csoporthoz csatlakozott volna, amelynek létrehozására irányuló szerződés az alperesi előadás szerint az alperesi társaságba apportálásra került. A Ptk.
  7. §-ában foglaltakra utalva felperes hangsúlyozta azt is, az általa az alperes megbízottjának fizetett összeget is úgy kell tekinteni, mintha alperesnek került volna megfizetésre, így ezen összeg tekintetében is a visszafizetési kötelezettség az eredeti állapot helyreállítása körében az alperest terheli. Alperes a kereset elutasítását kérte, valamennyi jogcímen előterjesztett kereseti kérelem megalapozottságát vitatva. Az elsődleges kereseti kérelemre nézve állította, a perbeli szerződések nem érvénytelenek, mert azokkal felperes a ... Kft. által a ... számú szerződéssel már
  8. december 30-án létrehozott ... jelű fogyasztói csoporthoz csatlakozott. A fogyasztói csoportot alapító szerződés a korábbi szervezőtől apport címén az alpereshez került. Alperes szervezőként a már
  9. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoporthoz történő csatlakozás tárgyában kötötte a perbeli szerződéseket a felperessel, így azok nem minősülnek új fogyasztói csoport létrehozására irányuló szerződésnek, nem ütköznek az Fgy.tv. 16/B. § fogyasztói csoport létrehozását tiltó rendelkezésébe, nem semmisek. Az ... jelű fogyasztói csoportot alapító szerződés és a perbeli szerződésekben szereplő csoport megjelölés felperes által kifogásolt eltérése abból ered, hogy a fogyasztói csoportokba való beosztásra a megbízó által aláírt szerződésnek a szervező általi elfogadásakor került sor, a szerződésekre ezért utólag került rá, hogy az S jelű csoportok melyikébe osztották be. Alperes vitatta azt is, hogy a felperes által az alperes megbízottjaként eljáró ... Kft.-nek megfizetett összegeket ő lenne köteles visszafizetni. Annak bizonyítására, hogy a perbeli szerződések nem új fogyasztói csoport létrehozására, hanem az alperesi társaságba apportált szerződéssel már
  10. január
  11. előtt létrehozott fogyasztói csoporthoz való csatlakozásra irányultak, alperes az alapításakor elfogadott társasági szerződést, a ... számú szerződést, az apportált szerződésekről a ... Kft. ügyvezetője által
  12. április 17-i keltezéssel aláírt nyilatkozatot, valamint a felperessel kötött perbeli szerződéseket és részvételi szabályzatát csatolta. Az elsőfokú bíróság
  13. december 23-án kelt 27.G.43.979/2014/
  14. számú ítéletével alperest a felperes részére 1.163.500 forint és ezen összeg után
  15. június
  16. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat, valamint 127.975 forint perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában az Fgy.tv. 16/B. §-ának a perbeli szerződések megkötése időpontjában hatályban volt, fogyasztói csoport létrehozását
  17. január 1-ig tiltó rendelkezésére utalva kifejtette, a fogyasztói csoport nem rendelkezik önálló jogalanyisággal, nem alapszabállyal vagy alapító okirattal, hanem kötelmi jogi alapon jön létre akként, hogy a szervező megbízottként megbízási szerződéseket köt a leendő tagokkal, díjazás ellenében vállalva a szervezéssel kapcsolatos feladatok ellátását. Szerződéses jogviszony csak a szervező és az egyes tagok között áll fenn, a fogyasztói csoport pedig ezen megbízási szerződések hálózata. A csoport szervezője személyében csak a kötelmi jog szabályainak megfelelően következhet be alanyváltozás, ahhoz – a jogutód nélküli megszűnés esetét kivéve – valamennyi szerződő fél között létrejövő megállapodás szükséges. A szerződő felek egyikének egyoldalú nyilatkozata a másik hozzájárulása nélkül nem hozhat létre alanyváltozást. Mindezekből következően a ... Kft. által szervezőként
  18. január 1-jét megelőzően létrehozott fogyasztói csoportok tekintetében a megbízási szerződések alperesbe történt apportálása – függetlenül annak érvényességétől, ami a jelen perben nem volt vizsgálható – a másik szerződő fél hozzájárulása hiányában szervezői oldalon nem eredményezhetett alanyváltozást a szerződéses jogviszonyban. Az apportált szerződésekkel létrehozott fogyasztói csoportok szervezője ezért továbbra is a ... Kft. maradt, e fogyasztói csoport tekintetében alperes nem vált szervezővé. Ebből fakadóan a perbeli megbízási szerződések megkötésével alperes nem a ... Kft. által létrehozott fogyasztói csoporthoz csatlakoztatott új tagot, hanem egy új fogyasztói csoportot hozott létre, ami az Fgy.tv. 16/B. §-ának fogyasztói csoport létrehozatalát tiltó rendelkezésébe ütközik. A perbeli megbízási szerződések ezért a Ptk.
  19. §
(2)bekezdése szerint semmisek. A semmisség jogkövetkezményeként az eredeti állapot Ptk. 237. §
(1)bekezdése szerinti helyreállítása körében alperes az érvénytelen szerződés alapján a felperes által neki, illetve a képviseletében eljáró megbízottjának megfizetett teljes összeget köteles visszafizetni. Ugyanakkor a Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség alperest a kereseti kérelemben foglaltakkal szemben
  1. június
  2. helyett csak
  3. június 30-tól, a pénzösszegek felperes általi megfizetését követő naptól terheli. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelmet a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja kivételével megalapozottnak találva alperest 1.163.500 forint és kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, azonban abból téves jogi következtetést vont le, amikor a felperes elsődleges kereseti kérelmét megalapozottnak találta. Az elsőfokú eljárásban csatolt okiratokkal ugyanis bizonyította, hogy az apportált szerződésekkel létrehozott fogyasztói csoportok szervezőjévé vált, nem hozott létre új fogyasztói csoportokat, csupán a meglévő csoportok még szabad helyeit töltötte fel az új jelentkezőkkel kötött szerződések útján, ami nem ütközik az Fgy.tv. 16/B. §-a szerinti tilalomba. A perbeli szerződések ezért nem érvénytelenek. Az alperes utóbb fellebbezése kiegészítéseként a ... Kft. által az alperesbe apportált szerződéseket – köztük az előadása szerint az ... csoportot alapító ... számú szerződést – megbízóként aláíró személyek
  4. április 20-án kelt nyilatkozatait csatolta, amelyben kijelentették, hozzájárulnak ahhoz, hogy a megbízási szerződéseket a ... Kft. az alperesi társaságba apportálja, azt tudomásul veszik. Az új okirati bizonyítékok csatolásával összefüggésben alperes arra utalt, ez a kérdéskör korábban nem merült fel a perben, így nem volt alkalma arra, hogy e körben védekezését, bizonyítékait előterjessze. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte lényegében helyes indokai alapján, azt hangsúlyozva, a pernek mindvégig központi kérdése volt az, hogy alperes a ... Kft. által apportált szerződések szervezőjévé vált vagy sem, ezt az elsőfokú bíróság az alperesi fellebbezésben foglaltakkal szemben vizsgálta, e körben ezért a Pp.
  5. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel új bizonyítékok előterjesztésére már nincs jogszabályi lehetőség. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. A perbeli szerződések Fgy.tv. 16/B. §-ába ütközése miatti, a Ptk. 200. §
(2)bekezdése szerinti semmisségére alapított elsődleges kereseti kérelemmel szemben alperes arra hivatkozott, a szerződések nem új fogyasztói csoport létrehozására, hanem a ... Kft. mint szervező által a ... számú szerződéssel még az Fgy.tv. 16/B. §-ának
  1. január 1-jei hatályba lépését megelőzően
  2. december 30-án létrehozott ... jelű fogyasztói csoportba történő csatlakozásra irányultak, amely fogyasztói csoportnak az azt létrehozó szerződés apportálása révén alperes vált a szervezőjévé. Ezen előadására tekintettel alperes mindenekelőtt azt tartozott bizonyítani, hogy az ... jelű fogyasztói csoport – amelyhez állítása szerint a perbeli szerződésekkel felperes csatlakozott –
  3. január
  4. napját megelőzően létrejött. Az elsőfokú eljárás során alperes tájékoztatása a rá háruló bizonyítási teherről a Pp.
  5. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően megtörtént. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
  1. október 24-én megtartott tárgyalásról készült 22.P.22.901/2013/
  2. számú jegyzőkönyvben rögzítetten tájékoztatta alperest arról, őt terheli annak bizonyítása, hogy a perbeli szerződésekkel felperes az alperesi előadás szerint alperesbe apportált szerződéssel létrejött fogyasztói csoporthoz csatlakozott, egyúttal felhívta alperest erre vonatkozó bizonyítékai, bizonyítási indítványai előterjesztésére. A per iratainak hozzá történt áttételét követően továbbá az elsőfokú bíróság a
  3. november 7-i tárgyalásról készült
  4. sorszámú jegyzőkönyvben foglalt végzésével nyilatkozattételre hívta fel az alperest arra nézve, hogy a fogyasztói csoport, amelyhez állítása szerint felperes csatlakozott, hogyan, mely jognyilatkozat vagy egyéb jogi tény alapján jött létre. Annak bizonyítására, hogy a vele mint szervezővel megkötött perbeli szerződésekkel felperes az alperesbe apportált ... számú szerződéssel
  5. december 30-án létrehozott ... jelű fogyasztói csoporthoz csatlakozott, alperes az elsőfokú eljárás során társasági szerződését, a ... számú szerződést, a ... Kft. apportőri nyilatkozatát és a fogyasztói csoport részvételi szabályzatát csatolta, majd a másodfokú eljárásban okirati bizonyítékait kiegészítette a ... Kft. által apportált szerződéseket megbízóként aláíró személyek apportáláshoz hozzájáruló nyilatkozataival. Az alperes által csatolt – a fogyasztói csoportok megalakulásáról, működéséről, a megbízók jogainak és kötelezettségeinek átruházásáról, a megbízó személyében bekövetkező változásokról is rendelkező – részvételi szabályzat 1.1.-1.
  6. pontjai értelmében fogyasztói csoport létrejöttéhez az szükséges, hogy a szervező több megbízóval mint résztvevővel kössön a fogyasztói csoport keretében elérni kívánt cél elősegítése érdekében megbízási szerződést. Az 1.
  7. pont továbbá azt is kimondja, a csoport a megbízók szervező által történt írásbeli értesítése időpontjában alakul meg. A fogyasztói csoport tehát – amint azt egyebekben az elsőfokú bíróság is helytállóan rögzítette ítélete indokolásában – „megbízási szerződések hálózata”, vagyis a csoport létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a szervező egynél több megbízóval mint résztvevővel kössön megbízási szerződést. A fogyasztói csoport létrejöttéhez emellett az is szükséges, hogy annak megalakulásáról a megbízók írásbeli értesítést kapjanak a szervezőtől, a csoport a megbízók erről történő írásbeli értesítése időpontjában tekinthető létrejöttnek. Mindezekből következően – további megbízási szerződések hiányában – az ... fogyasztói csoport alperesi előadás szerinti
  8. január 1-jét megelőző létrejöttét a ... Kft. által
  9. december 30-án megkötött ... számú szerződés nem bizonyítja. E fogyasztói csoport alperesi előadás szerinti létrejötte továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a megbízók erre vonatkozó írásbeli értesítése bizonyítottságának hiányában sem állapítható meg. Ezzel ellentétes következtetés az alperesi társasági szerződésben, a ... Kft. apportőri nyilatkozatában, továbbá a ... Kft. által apportált szerződésekben megbízóként résztvevő személyek fellebbezéshez csatolt hozzájáruló nyilatkozataiban foglaltak alapján sem vonatható le. Az ... jelű csoport
  10. január 1-jét, az Fgy.tv. 16/B. §-a szerinti jogszabályi tilalom hatályba lépését megelőző létrejötte bizonyítottságának hiányából az következik, hogy a
  11. január 1-jét követően megkötött perbeli szerződések az Fgy.tv. szerinti tilalomba ütköző, így a Ptk.
  12. §
(2)bekezdése szerint semmis szerződésnek minősülnek. Az alperesi fellebbezés ezért nem vezetett eredményre. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján – a kifejtettek szerinti eltérő indokolással – helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(2)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.