A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.555/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Farkas Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Bába István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Kastyják János ügyvéd A per tárgya: Megbízási díj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.346/2014/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 15.G.21.695/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 1.268.300 (Egymillió-kettőszázhatvannyolcezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek között
- július 10-én megbízási szerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy behajtja az alperes lejárt határidejű követeléseit, megteszi az ennek érdekében szükséges adminisztratív és jogi előkészítő intézkedéseket, így fizetési felszólítást bocsát ki, tárgyalásokat folytat a tartozás megfizetése érdekében, részletfizetési megállapodásokat készít, fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez, közreműködik a peres [2] [3] [4] [5] [6] iratok elkészítésében, elvégzi az inkasszó kibocsátásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat és végrehajtási lapot tölt ki. A megbízási díjat havi 25.000 forint + ÁFA összegben határozták meg azzal, hogy az alperes a behajtott összeg (tőke+kamat) után 7 % + ÁFA mértékű jutalék megfizetését is vállalta. A jogviszony fennállása alatt az alperes három gazdálkodó szervezettel szembeni követelése behajtásával bízta meg a felperest. A ... Kft-vel szemben az alperesnek 17.485.880 forint követelése állt fenn. Ennek behajtása érdekében a felperes megküldte az alperes részére az adós cégkivonatát és a vagyoni helyzetéről készített kimutatást, több eljárási lehetőséget javasolt, majd felszólítást küldött az adós részére a követelés kiegyenlítése érdekében. A felszólítást követően a követelés összegéből összesen 7.425.591 forint térült meg. A ... Kft. esetében a felperes 263.061.295 forint behajtására kapott megbízást az alperestől. A megbízás teljesítése során fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, számlakimutatást és engedményezési szerződéstervezeteket készített, valamint büntetőfeljelentést tett. A felperes képviselője számos alkalommal személyesen is találkozott az adós képviselőjével, és részletfizetési megállapodásokat kötöttek. A fizetési meghagyásos eljárás az adós ellentmondása folytán perré alakult, a bíróság végül jogerős ítéletében az adóst 113.694.761 forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A követelés összegéből átutalással 24.000.000 forint, terményvisszaszállítás keretében 97.750.912 forint, engedményezés folytán az ... Kft-től 12.627.376 forint, az ... Kft-től 28.302.976 forint, a ... Kft-től 1.102.500 forint, ... egyéni vállalkozótól pedig 5.159.445 forint folyt be. A kintlévőségből az alperes megtérülése így összesen 168.943.209 forint volt. Az ... Kft-vel szemben az alperesnek 3.500.000 forint összegű követelése állt fenn. A felperes a teljesítés érdekében fizetési felszólítást küldött az adós részére, majd telefonos egyeztetést követően személyes tárgyalást folytattak le. A tárgyalás eredményeként az adós a követelés összegével egyező értékű árukompenzációt nyújtott az alperesnek, aki a teljesítést elfogadta. A felek közötti megbízási szerződés az alperes felmondása folytán
- március 2-án megszűnt. A felperest megillető havi megbízási díjak összegét az alperes maradéktalanul megfizette, jutalékot azonban nem fizetett a felperes részére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes módosított keresetében 12.590.816 forint + ÁFA megbízási díj és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy közreműködése eredményeként az alperesnek a ... Kft-vel szembeni követeléséből 7.425.591 forint, a ... Kft-vel [8] szembeni követelésből 168.943.209 forint, az ... Kft. tartozásából pedig 3.500.000 forint megtérült, így a befolyt összegek után az alperes 7 % + ÁFA jutalék fizetésére köteles. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy követelései nem a felperes eljárásának eredményeként térültek meg. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 2.444.791 forint + ÁFA és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és az alperest terhelő marasztalás összegét 15.738.520 forintra és járulékaira felemelte. [10] A jogerős ítélet indokolása szerint a csatolt okiratok megfelelően igazolják, hogy a felperes az alperes valamennyi kintlévősége, így a ... Kft-vel szembeni követelés behajtása érdekében is megtette a számára a megbízási szerződésben előírt intézkedéseket. Ezt ... tanúvallomása is alátámasztotta. ... tanú nyilatkozata ugyanakkor nem volt alkalmas annak cáfolatára, hogy a ... Kft-vel szembeni követelés a felperes közreműködésének eredményeként térült meg. A tanú ugyanis nem tekinthető érdektelennek, mivel az általa képviselt ... Kft. szintén sikerdíjas megbízás alapján foglalkozott a követelés behajtásával, tehát a tanú annak megállapításában volt érdekelt, hogy a követelés részbeni megtérülése az ő behajtó cége eljárása folytán következett be. Mindezekre tekintettel a felperest az általa követelt sikerdíj a behajtott összeg után maradéktalanul megilleti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. [12] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését. [13] Érvelése szerint a felperes a megbízási szerződésben nem csupán adminisztratív intézkedéseket, hanem aktív, professzionális, eredményes követelésbehajtást vállalt. Azt pedig a másodfokú bíróság a bizonyítékok téves értékelésével állapította meg, hogy a ... Kft-vel szembeni követelés a felperes tevékenysége következtében térült meg, a részleges megtérülés ugyanis az ő, illetve az ... Kft. eljárásának eredménye volt. Ezt az előadása szerint ... és a per során meghallgatott további tanúk vallomása is egyértelműen alátámasztotta. Szerinte a másodfokú bíróság tévesen kérdőjelezte meg ... tanú érdektelenségét, a tanú objektív vallomást tett, számára nem volt jelentősége annak, hogy a ... Kftvel szembeni követelés részbeni megtérülését kinek a tevékenysége idézte elő. Végül megjegyezte, hogy a felperes a sikerdíj iránti követeléséről számlát nem állított ki. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [16] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [17] A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. A felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértés anyagi és eljárási jogszabálysértés egyaránt lehet, az eljárási szabályok megsértése azonban a Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdése szerint csak akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérelmében a jogszabálysértés megjelölése körében arra hivatkozhat, hogy valamely, az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabály megsértésére került sor, illetőleg a döntés meghozatala során nem a megfelelő anyagi jogszabályt alkalmazták, vagy az egyébként irányadó jogszabályt tévesen értelmezték. Jogszabálysértést jelent a megalapozatlanság is, ha az eljárt bíróságok a tényállást kellően nem tárták fel, noha a felek a szükséges bizonyítást felajánlották, illetőleg a bizonyítási indítványok előterjesztése azért maradt el, mert a felek előzőleg a bizonyítandó tények és a bizonyítási teher körében nem kaptak a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatást, vagy e vonatkozásban téves tájékoztatást kaptak. [18] A felülvizsgálat alapjául szolgálhat, tehát jogszabálysértést eredményez a megalapozatlanság abban az esetben is, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bizonyítékok okszerű mérlegelése azonban felülvizsgálattal nem támadható. A Kúria következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt, eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) nem kerülhet sor (BH 2012.179.). [19] A felek között a másodfokú bíróság helyes megállapításának megfelelően a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 474. §
(1)bekezdése szerinti megbízási szerződés jött létre, amelyben a felperest megillető megbízási díjat a Ptk. 478. §
(2)bekezdésétől a Ptk. 200. §
(1)bekezdése alapján részben eltérve egyrészt havi fix összegű, a megbízás eredményességétől független díjként, másrészt sikerdíj formájában, az eredményesen behajtott kintlévőségek összegéhez igazodóan határozták meg. [20] A sikerdíj (jutalék) kikötése a megbízási szerződés jogi minősítését önmagában nem befolyásolja, a szerződésre tehát a vállalkozás szabályai részben sem alkalmazhatók, a felperes azonban a sikerdíjra a szerződés értelmében csak akkor tarthatott igényt, ha az alperes által a szerződés megkötésével elérni kívánt cél mint eredmény bekövetkezett, vagyis a kintlévőségek a felperes eljárásának eredményeként befolytak az alpereshez. [21] A rendelkezésre álló okiratok egyértelműen igazolják, hogy a felperes a ... Kft-vel szembeni követelés behajtása érdekében is többféle intézkedést tett. Azt pedig a másodfokú bíróság a per során keletkezett számos, egymással részben ellentétes tartalmú bizonyíték, köztük ... és ... tanúvallomásának mérlegelésével állapította meg, hogy ezek a felperesi intézkedések szerepet játszottak, közrehatottak a követelés részbeni megtérülésében. A másodfokú bíróságnak ez a következtetése nem kirívóan okszerűtlen, a bizonyítás anyaga ugyanis ezt a következtetést nem zárja ki. A tényállás megállapításával, a bizonyítékok mérlegelésével kapcsolatban tehát jogszabálysértés nem állapítható meg. Jogszabálysértés hiányában pedig a Kúria a bizonyítékok ismételt, eltérő értékelését a felülvizsgálati eljárásban - a korábban kifejtetteknek megfelelően - nem végezheti el. [22] A számla kiállításának elmaradása önmagában nem jelenti azt, hogy a felperes lemondott volna a sikerdíj iránti igényéről és a követelés megnyílását, esedékessé válását sem érinti (GK 66. számú állásfoglalás). [23] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében szintén az alperes viseli. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró