Győri Ítélőtábla Pf.III.20.004/2016/
- szám Az ítélőtábla a dr. Neiger M. Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Szabó Tamás ügyvéd által képviselt I.r., jogtanácsos által képviselt II.r., dr. Ács István ügyvéd által képviselt III.r., dr. Molnár A. András ügyvéd által képviselt IV.r. alperesek ellen elbirtoklás megállapítása iránt indított perében, a Tatabányai Törvényszék
- december
- napján kelt 13.P.21.172/2014/
- számú ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. A perköltségviselésre vonatkozó rendelkezéseket részben és akként változtatja meg, hogy a felperes által a II. r. alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 500.000.-(Ötszázezer) forintra, az állam terhén maradó feljegyzett kereseti illetéket pedig 900.000.-(Kilencszázezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 250.000.(Kettőszázötvenezer) forint, a III. r. alperesnek pedig 700.000.-(Hétszázezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a II. r. alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 40.000.-(Negyvenezer) forint másodfokú perköltséget. A 2.500.000.-(Kettőmillió-ötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az irányadó tényállás szerint a felperes tulajdonát képezi az település 1-i ...1 hrsz.-ú, üdülőépület és udvar megjelölésű ingatlan. Az I. r. alperes tulajdonát képezi az település 1-i ...
- hrsz.-ú, közterület megjelölésű, a ...
- hrsz.-ú, köztér megjelölésű, valamint a ...
- hrsz.-ú közút, megjelölésű ingatlan. A III. r. alperes tulajdonát képezi az település 1-i ...5 hrsz.-ú, erdő művelési ágú ingatlan. Utóbbi ingatlanon a IV. r. alperes javára vezetékjog áll fenn. A II. r. alperes egyik perbeli ingatlannak sem tulajdonosa, ő a kezelője a III. r. alperes tulajdonában álló ingatlannak. A felperes ingatlanának kerítése - mely több évtizeddel korábban létesült - az alperesek fenti ingatlanainak egy részét leválasztja. A felperes az alperesi ingatlanok kerítés által leválasztott részeinek tulajdonjoga iránt elbirtoklás jogcímén terjesztett elő keresetet. Az I. r. alperes ellenkérelmében egyrészt az ingatlanok forgalomképtelenségére, másrészt pedig a megoszthatóság hiányára, továbbá a szükséges elbirtoklási idő elteltének hiányára hivatkozással a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes a kereset elutasítását arra alapítva kérte, hogy egyik ingatlannak sem tulajdonosa, az elbirtoklás jogszabályi feltételei pedig hiányoznak. A III. r. alperes ellenkérelme szintén a kereset elutasítására irányult, elsődlegesen arra hivatkozással, hogy az ingatlan a
- évi XXXVII. törvény (Etv.)
- §-ában foglaltakra is figyelemmel nem osztható meg, ugyanakkor hivatkozott arra is, hogy az Etv.
- §
(1)bekezdése szerint az érintett terület a kincstári vagyon részét képezi és forgalomképtelen. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 703.200.-Ft, a II. r. alperesnek 1.879.700.-Ft, a III. r. alperesnek 1.879.700.-Ft, míg a IV. r. alperesnek 10.000.-Ft perköltséget. Kimondta, hogy a 2.543.400.-Ft illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §
(2)bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy az I. r. alperes ingatlanai forgalomképtelenek, a csatolt önkormányzati ingatlankataszter ezt mindhárom ingatlan tekintetében alátámasztja. A törvényszék figyelemmel volt arra is, hogy az ingatlanok nem oszthatóak meg, az eljárás többszöri felfüggesztése ellenére sem tudott a felperes még elvi telekalakítási engedélyt sem beszerezni. A telekalakítási engedélyek hiánya önmagában a kereset elutasításához vezet. A II. r. alperessel szembeni keresetet arra tekintettel ítélte megalapozatlannak, mivel a II. r. alperes egyik perbeli ingatlannak sem tulajdonosa, és a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
(3)bekezdéséből adódóan még csak a III. r. alperes képviseletére sem volt jogosult. A III. r. alperessel szembeni keresetet is alaptalannak ítélte arra figyelemmel, hogy a felperes az ingatlan vonatkozásában telekalakítási engedélyt beszerezni és csatolni az eljárás többszöri felfüggesztése ellenére sem tudott. Az Település 1i Körzeti Földhivatal a .../4/
- számú határozatával a felperes telekalakítási kérelmét elutasította. Nem tudta a felperes az ingatlan megoszthatóságát bizonyítani. Közömbös, hogy a felperes ilyen irányú kérelmét az illetékes közigazgatási hatóság milyen okból kifolyólag utasította el. Utalt arra is a törvényszék, hogy a III. r. alperes ingatlana erdőként a nemzeti földalapba tartozik. A IV. r. alperes tekintetében a keresetet elutasító rendelkezést a törvényszék arra alapította, hogy őt csak vezetékjog illette meg az egyik ingatlanon, másrészt a tulajdonosokat érintő kereset megalapozatlansága miatt a vele szembeni kereset is alaptalan. A törvényszék a tárgyalás felfüggesztése iránt ismételten előterjesztett felperesi kérelem teljesítésére jogszabályi alapot nem talált. Álláspontja szerint a felperesnek már a keresetleveléhez mellékelnie kellett volna a megoszthatóság kapcsán szükséges elvi telekalakítási engedélyeket, figyelemmel arra is, hogy az engedélyek nélkülözhetetlenségével a keresetlevél beadásakor is tisztában volt. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a törvényszék által megállapított tényállás téves és olyan terjedelmű bizonyítás felvételét teszi szükségessé, amely meghaladja a másodfokú bíróság eljárásának kereteit. Utalt arra, hogy az elsőfokú eljárás során is becsatolt tulajdoni lap tanúsága szerint a felperesi ingatlan területe nem 8089 m2, hanem 10010 m
- Hivatkozott a korábban is csatolt és a felperesnek a földhivatalhoz intézett,
- május 15-én érkeztetett beadványára, mely igazolja, hogy a földhivatali vizsgálódás nem fejeződött be. Csatolta az I. r. alperestől származó építéshatósági szakhatósági állásfoglalást, mellyel az I. r alperes hozzájárult a telekalakításhoz. Ez képezte alapját az illetékes földhivatal határozatának, mellyel a telekhatár rendezéshez hozzájárult. Ezt a határozatot az I. r. alperes megfellebbezte és emiatt még nem jogerős. A felperes szerint a fentiek tisztázása, illetve a telekalakítási eljárás jogerős befejezése nélkül megalapozott tényállás nem állapítható meg, ennek következtében megalapozott határozat sem hozható. Különös tekintettel arra, hogy ennek az eljárásnak a végén állapítható meg, hogy van-e egyáltalán olyan terület, amelyet a felperes birtokol az I. r. alperesi ingatlanok területéből, illetve, hogy az I. r. alperes birtokol-e területet a felperesi ingatlan területéből. Enélkül azt sem lehet megállapítani, hogy van-e olyan érintett terület, amely a felperes birtokában van, de az I. r. alperes törzsvagyonának részét képezi. A felperes álláspontja szerint a III. r. alperes tulajdonát képező ingatlanrész vonatkozásában is megalapozatlan az elsőfokú ítélet. A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tájékoztató levele, továbbá a ... Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának határozata és mellékletei igazolják, hogy az erdészeti hatóság megállapítása szerint is a felperes által birtokolt terület tévesen van erdőként nyilvántartva. Az erdészeti igazgatóság határozatát ugyan a másodfokú hatóság hatályon kívül helyezte, de az új eljárásban született határozattal kapcsolatban peres eljárás van folyamatban, mely azt hivatott megállapítani, hogy a vitatott terület erdőnek minősül-e vagy sem. Amennyiben nem minősül erdőnek, úgy nincs akadálya az elbirtoklás megállapításának. Kifogásolta a fellebbezés azt is, hogy az elsőfokú bíróság az Etv.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára hivatkozott, de nem jelölte meg, hogy mely jogszabály alapján minősül a perbeli terület az egyébként törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott védelmi és közjólétű elsődleges rendeltetésű erdőnek. Vitatta a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket is. Hangsúlyozta, hogy a bíróság nem vette figyelembe, hogy a II, III. r. alperesekkel, mint egységes pertársakkal szemben került sor a kereset előterjesztésére, így csak egyszeres illeték számolható, az illeték maximumát pedig figyelembe kellett volna venni. Téves továbbá az ezzel kapcsolatos jogi képviseleti költség megállapítása is. A fellebbezési eljárás során a felperes bejelentette és a ... Megyei Kormányhivatal Település 1i Járási Hivatala .../2016. számú határozatával igazolta, hogy az I. r. alperesi ingatlanokkal kapcsolatos telekalakítási engedély (a .../14/2015. számú határozat) 2016. április 8-án jogerőre emelkedett. A perköltséggel kapcsolatos fellebbezési kérelme körében a II. r. alperes tekintetében annak figyelembevételét kérte, hogy a keresettől vele szemben elállt, mindezen túl a II. r. alperes javára megállapított perköltséget egyéb okból is túlzottnak ítélte, figyelemmel arra, hogy a II., III. r. alperessel szemben egy kereseti kérelem került előterjesztésre, így indokolatlan volt a pertárgyérték kétszeres figyelembe vétele. Az I. r. alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Kiemelte, hogy az I. r. alperesi ingatlanok mindegyike forgalomképtelennek minősül, ez pedig - a megoszthatóság kérdésétől függetlenül - az elbirtoklás jogszabályi akadályát képezi. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban már előadott nyilatkozatait. A másodfokú eljárás során az I. r. alperes hangsúlyozta, hogy az I. r. alperes tulajdonában álló ingatlanok forgalomképtelensége kizárja az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ezt az akadályt a telekalakítási engedély sem küszöböli ki. A II. r. alperes az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait fenntartva az ítélet helybenhagyását kérte. A III. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéleti döntésének indokai maradéktalanul helytállóak. Hangsúlyozta, hogy a felperes részéről az ingatlan megoszthatóságát az eljárás felfüggesztése ellenére hosszú évek alatt sem sikerült igazolni, így bármilyen egyéb körülmény vizsgálata okafogyottá vált. A felperes fellebbezése a per érdemét tekintve az alábbiakra tekintettel nem alapos, míg a perköltségviseléssel kapcsolatos fellebbezési kérelme szerint megalapozott. Az elsőfokú bíróság a felperes által elbirtoklás jogcímére alapított kereseti kérelem elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a beszerzett peradatok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, döntésével és annak indokaival az ítélőtábla egyetértett, az elsőfokú ítélet megváltoztatására, illetőleg hatályon kívül helyezésére az alábbiakra figyelemmel a felperesi fellebbezésben felhozottak alapján sem látott jogszabályi lehetőséget. Az I. r. alperes per tárgyát képező ingatlanai tekintetében az elsőfokú bíróság egyrészt az elbirtoklás Ptk.121. §
(4)bekezdésében foglalt jogszabályi akadályára, a megoszthatóság hiányára, másrészt pedig az ingatlanok forgalomképtelen jellegére alapította a keresetet elutasító rendelkezését. Az időközben, a másodfokú eljárás során jogerőre emelkedett ekként a Pp.235. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezési eljárás során is előterjeszthető, érdemben értékelendő - telekalakítási engedély ugyan igazolja, hogy az I. r. alperes ingatlanaival kapcsolatosan az elbirtoklásnak a Pp.121. §
(4)bekezdésében foglalt jogszabályi akadálya a továbbiakban nem áll fenn, azonban a felperes fellebbezésében maga sem vitatta az I. r. alperesi ingatlanok forgalomképtelenségét, mint az elbirtoklás megállapítását gátló körülmény fennálltát. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §
(2)bekezdés a) pontjának
- december 31-ig hatályos rendelkezése, továbbá a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény
- §
(2)bekezdés a) pontjának és
(3)bekezdés b) pontjának (figyelemmel a
(2)bekezdés
- b)pontjának utolsó fordulatára
- is)ezt követően hatályos rendelkezése értelmében az I. r. alperes tulajdonában álló perbeli ingatlanok - jellegénél fogva a ...3. hrsz.-ú ingatlan is - jogszabály erejénél fogva forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonnak minősülnek. Ekként tulajdonjoguk más által eredeti szerzésmód útján sem szerezhetők meg. Ez a körülmény önmagában megalapozza a felperes I. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmének elutasítását. Az elsőfokú bíróság a III. r. alperes tulajdonában álló ingatlan megoszthatóságának (a telekalakítási engedély beszerzésének) hiányában megalapozottan foglalt állást akként, hogy az elbirtoklás Pp.121. §
(4)bekezdésében foglalt jogszabályi akadálya ezen ingatlan tekintetében is fennáll. A felperes a másodfokú eljárás során sem tudta igazolni ezen ingatlan megoszthatóságát, az általa hivatkozott közigazgatási eljárások, illetve a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a felperes által (a Pf.8/F/6. számú keresetlevél tanúsága szerint) újólag indított per nem indokolják az eljárás Pp.152. §
(2)bekezdése alapján való további felfüggesztését, figyelemmel arra az elsőfokú bíróság által is helyesen értékelt körülményre, hogy a felperes a per tárgyalásának kétszeri felfüggesztése alatt sem tudott ezen ingatlanra telekalakítási engedélyt beszerezni, másrészt a Pf.8/F/4., F/5, és F/6 alatt csatolt iratok (a ... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya tájékoztatója, a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.055/2015/
- számú ítélete és a felperes keresetlevele) alapján megállapítható, hogy a ...Megyei Kormányhivatal .../
- számú határozata folytán a III. r. alperes perbeli ingatlanával kapcsolatos felperesi telekalakítási engedély iránti kérelmet elutasító elsőfokú közigazgatási határozat jogerőre emelkedett, az Országos Erdőállomány Adattár kijavítása iránt a ... Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága előtt kezdeményezett és a felperes által hivatkozott közigazgatási eljárásnak a tárgya a jelen per eldöntésének közvetlen előzetes kérdéseként nem minősíthető, így a per tárgyalásának Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti felfüggesztésére alappal nem szolgálhat. A kifejtettekre tekintettel a Pp.253. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján az elsőfokú bíróság keresetet elutasító rendelkezését az ítélőtábla helybenhagyta. Az ítélőtábla az alábbiakra figyelemmel megalapozottnak ítélte a felperes perköltségviseléssel kapcsolatosan előterjesztett fellebbezési kérelmét. Az elsőfokú bíróság az Itv.40. §
(1)bekezdésének, továbbá a 42. §
(1)bekezdés a) pontjának perindításkor hatályos rendelkezését sértve állapította meg a kereseti illeték mértékét, így ezen rendelkezést megváltoztatva az ítélőtábla az állam által viselendő illeték összegét a jogszabályi maximumértékre mérsékelte. A felperes a perköltség tekintetében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a II. és III. r. alperessel szembeni kereseti kérelem körében nemcsak az illeték, de a jogi képviselői munkadíj megállapítása esetében is csupán egyszer kell figyelembe venni a pertárgyértéket. A perbeli személyi keresethalmazat esetén az alperesi pertársak mindegyike jogosult saját perköltségének érvényesítésére, ettől eltérő rendelkezést a Pp. (a 82. §
(1)és
(2)bekezdésében) csupán a perköltség viselési kötelezettség, nem pedig a perköltség követelésre való jogosultság esetére tartalmaz. A perbeli esetben tehát az alperesek perköltség igényéről az általános szabályok szerint, az őket érintő kereseti kérelem pertárgy értéke, a pernyertesség aránya és a kifejtett jogi képviselői tevékenység jellemzői figyelembevételével kell határozni. A II. r. alperes a keresettől való elálláshoz nem járult hozzá, az elsőfokú bíróságnak tehát érdemben kellett elbírálni a vele szemben előterjesztett kereseti kérelmet. Ennek megfelelően kellett tehát határozni az elsőfokú perköltségről is. Annyiban ugyanakkor osztotta az ítélőtábla a felperes álláspontját, hogy a II. r. alperes javára megállapított képviseleti költség leszállítása az alábbiakra figyelemmel indokolt. A törvényszék - tévesen - ÁFA-val növelt összeget állapított meg a II. r. alperes javára, holott a II. r. alperest jogtanácsos képviselte, így ÁFA felszámításának szükségessége nem merült fel. Mindemellett a jogi képviselő által kifejtett tevékenység értékelése körében kell figyelembe venni azt is, hogy a felperes elálló nyilatkozata megtételének indokaiból nyilvánvaló volt a feleknek a II. r. alperessel szembeni kereset alaptalanságára irányuló egyező jogi álláspontja, így a továbbiakban a II. r. alperes perbeli képviselete már nem igényelt olyan tartalmú és mennyiségű tevékenységet. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a II. r. alperes javára megállapított elsőfokú perköltség összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti összeg hozzávetőleg harmadát kitevő jogtanácsosi munkadíjra szállította le. A felperes fellebbezése érdemben alaptalan volt, így a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az I. és III. r. alperesnek az ÁFA-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget, melyet az ítélőtábla a másodfokú eljárás során kifejtett tényleges képviseleti tevékenységgel arányosan mérsékelt összegben állapított meg. A felperes fellebbezése a II. r. alperessel szembeni keresetet elutasító rendelkezést nem támadta, ugyanakkor eredménnyel járt a II. r. alperes javára megállapított elsőfokú perköltség mértékét illetően. Erre tekintettel a II. r. alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperesnek a hozzávetőleg a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése szerinti - ÁFA-t is magában foglaló - ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A IV. r. alperes az elsőfokú eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a felperessel szemben perköltségigénye nincs, így az ítélőtábla e vonatkozásban a Pp.78. §
(2)bekezdése alapján a határozathozatalt mellőzte. Az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesülő felperes helyett az Itv. 4. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet
- §-a alapján a feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Győr,
- május
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró