Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.127/2015/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- április
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A folytatólagosan elkövetett csalás vétsége és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
- október
- napján kihirdetett 41(I.)Kb.709/2015/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott vagyon elleni cselekményeit folytatólagosan elkövetett csalás vétségének [Btk.
- §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont] minősíti. A szabadságvesztés büntetését 250 (kettőszázötven) napi tétel, napi tételenként 1.000 (ezer) forint pénzbüntetésre enyhíti. A 250.000 (kettőszáz-ötvenezer) forint pénzbüntetés megfizetésére 10 (tíz) havi részletfizetést engedélyez. Ha a vádlott a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést mellőzi. A vádlottat 15.000 (tizenötezer) forint eljárási illeték megfizetésére kötelezi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2015. október 27. napján kihirdetett 41(I.)Kb.709/2015/6. számú ítéletével vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, kisebb kárt okozó csalás bűntette [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont és
(3)bekezdés b) pont], valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
- §] miatt - halmazati büntetésül - 6 hónap fogházbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, és a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Kötelezte a vádlottat a ... Megyei Rendőr-főkapitányság részére 152.964 forint kártérítés megfizetésére, továbbá 9.180 forint eljárási illeték és 8.580 forint bűnügyi költség állam javára történő megtérítésére. A katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, majd fellebbezést jelentett be az elsőfokú ítélet ellen a vádlott javára, téves jogi minősítés miatt és enyhítés érdekében. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő vádlott az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. Indokai szerint az elsőfokú katonai tanács okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére, azonban a vádlott által elkövetett vagyon elleni bűncselekmény minősítése - a 18/
- büntető elvi határozatban foglaltakra figyelemmel - téves. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az egyes részcselekmények elkövetési értékeinek összeadásával elért kisebb értékű kárt okozó cselekményeket folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének minősítette. A vádlotti részcselekmények ugyanis éppen az üzletszerűség miatt váltak bűncselekménnyé, így annak minősítő körülményként történő ismételt értékelése kétszeres értékeléshez vezetett, különös figyelemmel arra, hogy a Be.
- §
(2)bekezdése alapján csak bűncselekmények tartozhatnak a folytatólagosság egységébe. Mindezekre figyelemmel az üzletszerűség minősítő körülményként nem értékelhető, így a vádlott által elkövetett vagyon elleni bűncselekmény helyes minősítése a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kisebb kárt okozó csalás vétsége. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1199/2015/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést - kiegészítésekkel - fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozott, felülbírálatra alkalmas. Egyetértett a vádlott bűnösségére levont következtetéssel, ugyanakkor - a 18/
- számú büntető elvi határozatra hivatkozással - megismételte az ügyészi fellebbezésben foglaltakat a vádlott vagyon elleni bűncselekményének minősítése tekintetében. A cselekmény enyhébb minősülésére, valamint az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen értékelt enyhítő körülményekre figyelemmel álláspontja szerint a büntetési célok érvényesülését a kiszabott fogházbüntetés helyett a pénzbüntetés kiszabása is megfelelően biztosítja. Az elsőfokú katonai tanács megfelelően alkalmazott katonai büntetésként lefokozást a vádlottal szemben, azonban annak indokolását elmulasztotta. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be.
- §
(1)bekezdése szerint változtassa meg, a vádlott vagyon elleni bűncselekményét a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett csalás vétségének minősítse, a vádlott büntetését pénzbüntetésre enyhítse, az előzetes bírói mentesítésre vonatkozó megállapítást mellőzze, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A másodfokú bíróság a Be. 360. §
(4)bekezdése alapján lehetőséget látott arra, hogy a katonai ügyész által bejelentett fellebbezésről tanácsülésen határozzon. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta, az ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A bizonyítási eljárás lefolytatása során a releváns tanúkat kihallgatta, a rendelkezésre álló cellainformációs és bankkártyaforgalmi adatokat a bizonyítás részévé tette. A vádlott tagadásával szemben e bizonyítékok, valamint a rendőr tanúk és a vádlott szomszédjainak tanúvallomásai alapján, mérlegelési jogkörében állapította meg az ítéleti tényállást. Az álláspontját részletesen megindokolta, a bizonyítékok mérlegelése során logikai hibát nem vétett. Logikus magyarázatát adta annak, hogy az objektív adatokat eredményező cellainformációkat és bankkártya-adatokat, továbbá az azokat megerősítő tanúvallomásokat miért fogadta el a vádlott tagadásával szemben. Az általa megállapított - és egyébként fellebbezéssel nem támadott - tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Az ítélőtábla katonai tanácsa a katonai ügyész által bejelentett fellebbezést mindazonáltal alaposnak találta. Az elsőfokú katonai tanács a megállapított tényállás alapján helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette a vádlott közbizalom elleni cselekményét a Btk.
- §-ba ütköző, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének. Az ítélőtábla ugyanakkor egyetértett az ügyészi fellebbezésben foglaltakkal a vádlott által elkövetett vagyon elleni cselekmények minősítése tekintetében. A vád tárgyává tett cselekmények a vádlott által
- január és szeptember között, egyenként a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó cselekmények, melyeket a vádlott ugyanazon sértett - a ... Megyei Rendőr-főkapitányság - sérelmére, rendszeres haszonszerzésre törekedve követett el. Helytállóan hivatkozott az ügyészség az elmúlt időszakban kialakult és irányadó bírói gyakorlatra, miszerint ha a folytatólagosság törvényi egysége úgy jön létre, hogy a szabálysértési értékre elkövetett cselekmények az üzletszerűség folytán válnak bűncselekménnyé, a szabálysértési értékhatárt meghaladó, folytatólagosan megvalósított vétséget - a kétszeres értékelés tilalmából fakadóan - az üzletszerűség nem minősíti bűntetté [EBH2013.B.18.]. Jelen esetben az elsőfokú bíróság - az üzletszerűség ismételt értékelésével - tévesen minősítette a vádlott cselekményeit a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettének, ugyanis a vádlott szabálysértési értékre elkövetett csalási cselekményei az üzletszerűség folytán - helyesen - folytatólagosan, kisebb kárt okozó csalás vétségének [Btk. 373. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont] minősülnek. Az enyhébb minősítésre figyelemmel az ítélőtábla katonai tanácsa osztotta az ügyészség álláspontját a kiszabott büntetés enyhítése tekintetében, és a vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztést a Btk. 50. §
(1)és
(3)bekezdése szerint meghatározott 250 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint - azaz összesen 250.000 forint - pénzbüntetésre enyhítette. A vádlottnak - a rendelkezésre álló adatok szerinti jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel - a pénzbüntetés megfizetésére a
- évi CCXL. törvény (Bv. tv.)
- §-a alapján 10 havi részletfizetést engedélyezett, és rögzítette a pénzbüntetés vagy az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetén irányadó, a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket. A pénzbüntetés kiszabására figyelemmel az elsőfokú bíróság előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezése szükségtelen, ezért azt az ítélőtábla katonai tanácsa mellőzte. vádlott a bűncselekmények elkövetésére tekintettel a rendfokozatára méltatlanná vált, ezért az elsőfokú katonai tanács lefokozásra vonatkozó rendelkezése helytálló. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolását e körben annyiban egészíti ki, hogy a katonai büntetés alkalmazása a Btk. 137. §-án alapul. Az elsőfokú bíróság polgári jogi igény és bűnügyi költség megfizetéséről szóló rendelkezései törvényesek, azonban a vádlott által fizetendő eljárási illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 53. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 39. §
(1)bekezdése és 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján korrigálni kellett, az helyesen 15.000 forint. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 41(I.)Kb.709/2015/6. számú ítéletét a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
- április
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 41(I.)Kb.709/2015/
- számú ítélete a rendelkező részben írt változtatásokkal jogerős és végrehajtható. Budapest,
- április
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke