← Magyarország

Gf.40661/2015/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.661/2015/5-VIII. A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Varga Győző ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék

  1. szeptember 17-én kelt 8.G.40.097/2013/
  2. számú ítélete ellen a II. rendű alperes által
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes ... településrészen lakik, a ... szám alatti ingatlan tulajdonosa. A II. rendű alperes a Cg.... cégjegyszám alatt a cégnyilvántartásba
  4. június 3-tól bejegyzett vízgazdálkodási társulat ...-án alakult. S. B. a szervező és előkészítő bizottság nevében és Sz. K. polgármester a
  5. december 14-én kelt meghívóval a II. rendű alpereshez történő csatlakozás szándékával alakuló közgyűlést hívott össze
  6. január 16-ára. Ez a közgyűlés határozatképtelen volt. A
  7. január 17-én kelt meghívóval
  8. január
  9. napjának 18 órájára megismételt közgyűlésre hívták a ...i ingatlantulajdonosokat. A meghívó nem tartalmazta a napirendi pontokat. A II. rendű alperes
  10. január 23-án közgyűlést tartott és az alábbi határozatokat hozta: Megállapította, hogy - a közgyűlés határozatképes, - egyhangúlag elfogadta a szavazatszámláló bizottság tagjait, - egyhangúlag elfogadta a jegyzőkönyvvezető személyét, - egyhangúlag elfogadta a jegyzőkönyvet hitelesítők személyét, - a napirend ismertetését követően egyhangúlag elfogadta a napirendet, - elfogadta vezető tisztségviselőnek L. N.-t, - elfogadta vezető tisztségviselőnek K. Gy-t, - elfogadta tisztségviselőnek K. P.-t, - elutasította az intéző bizottság kibővítését, - a ... településrész hálózatának építése érdekében elfogadták az Alapszabály módosítást és a alperes nevehoz történő csatlakozást. A II. rendű alperes intézőbizottsága
  11. január 31-én arról értesítette a felperest a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/
  12. (XII.26.) Kormányrendelet (Korm.rendelet)
  13. §

(2)bekezdése alapján, hogy a
  1. január 23-i közgyűlésen az érdekeltek határozata szerint a terület csatornahálózatának kiépítése érdekében csatlakoznak a II. rendű alpereshez. Erre, továbbá a vízgazdálkodásról szóló
  2. évi LVII. törvényre (Vtv.) tekintettel a felperes is a társulat tagjává vált. A II. rendű alperes a víziközmű társulat bővítése során a felperes ingatlanát is az érdekeltségi területének, részének tekintette. A II. rendű alperes
  3. február 13-án közgyűlést tartott, amelyre a felperest nem hívták meg. Ezen a közgyűlésen a II. rendű alperes meghozta az 1/
  4. közgyűlési határozatot, amely szerint a közgyűlés - egyhangú határozattal - elfogadja, hogy a társulat érdekeltségi területe ... településrész 557 fővel, 402 érdekeltségi egységgel - az előterjesztett helyszínrajz és tagjegyzék szerint csatlakozás útján bővüljön. Az ugyanezen a napon meghozott 3/
  5. közgyűlési határozat szerint, a társulat közgyűlése egyhangú határozattal - elfogadta a társulat Alapszabályának módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegezését, amely az alábbi módosításokat tartalmazza: Az Alapszabály 4.
  6. pontja a következőkre módosul: „2) A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály 1., 7.,
  7. és
  8. számú melléklete tartalmazza". Az Alapszabály 5.
  9. pontja a következőkre módosul: „2) Érdekeltségi hozzájárulás mértéke:
  10. számú melléklet. A III. ütem (... településrész) érdekeltségi hozzájárulás mértékét a
  11. számú melléklet tartalmazza. A IV. ütem (... utca településrész) érdekeltségi hozzájárulás mértékét a
  12. számú melléklet tartalmazza." Az Alapszabály 26.
  13. pontja a következőkre módosul: „
  14. Az ellenőrző bizottság az elnökkel 5 tagból áll." Az Alapszabály
  15. pontja a következőkre módosul: „
  16. Alapszabály melléklete: V. ütem (... településrész) helyszínrajza
  17. számú melléklet. V. ütem (... településrész) tagjegyzéke
  18. számú melléklet. V. ütem (... településrész) hozzájárulás
  19. számú melléklet." A II. rendű alperes Alapszabályának
  20. számú melléklete, az V. ütemnél (... településrész) a tagjegyzék a felperest, mint a ... hrsz.-ú ingatlan tulajdonosát tartalmazza, az Alapszabály
  21. számú melléklete az érdekeltségi hozzájárulás mértékét érdekeltségi egységenként 492.000 forintban rögzítette a közgyűlési határozatra hivatkozással. A II. rendű alperes a
  22. január 23-án és február 13-án hozott határozatokat a felperesnek nem kézbesítette. A felperes az elsőfokú bíróságra
  23. március 20-án benyújtott és módosított keresetében elsődlegesen kérte, hogy a II. rendű alperes
  24. január 23-án tartott közgyűlésen hozott összes határozatot, a
  25. február 13-án tartott közgyűlésen hozott 1/
  26. számú és 3/
  27. számú közgyűlési határozatot helyezze hatályon kívül. Másodlagosan kérte a
  28. február 13-án tartott közgyűlésen hozott 3/
  29. számú közgyűlési határozatnak az érdekeltségi hozzájárulás összege felülvizsgálatát, annak törlését vagy mérséklését. A
  30. január 23-án tartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését azért kérte, mert a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a Korm. rendelet
  31. §
(1)bekezdésének megfelelően a meghívó dátuma és a kitűzött alakuló közgyűlés között nincs meg a 15 nap kiértesítési időköz, nincsenek napirendi pontok a meghívón, az nem felel meg a Vtv. 40. §
(4)bekezdésében foglaltaknak sem. A II. rendű alperes ezen a közgyűlésen a határozatképességét jogszabályellenesen állapította meg, mert a
  1. február 13-én kelt jegyzőkönyvben rögzített 557 érdekelt helyett, 402 érdekeltségi egység alapján állapították meg a határozatképességet. Előadta továbbá, hogy a meghívóban alapító, bővítő közgyűlésre hívták meg, azonban a jogszabály alapító, bővítő közgyűlést nem ismer, csak a víziközművek egyesülését, szétválását. A
  2. február 13-ai közgyűlésen hozott 1/
  3. és 3/
  4. számú határozatok hatályon kívül helyezését azért kérte, mert a közgyűlésre sem őt, sem egyetlen ...i lakost nem hívott meg a II. rendű alperes, ezért azon szabályszerű határozatokat sem hozhattak. Hivatkozott arra is, hogy anélkül a tagságát nem lehet megállapítani, hogy a közgyűlésre ne hívják meg. A II. rendű alperes a
  5. január 23-i határozatokra alapozta az 1/
  6. és 3/
  7. számú határozatokat, azonban azok érvénytelenségére tekintettel a
  8. február 13-án hozott 1/
  9. és 3/
  10. számú határozatok is érvénytelenek. A II. rendű alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert a Vtv.
  11. §
(4)bekezdése alapján az csak az érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálatára terjed ki. Előadta, hogy a társulathoz való csatlakozás szabályait az Alapszabály III.
  1. pontja részletesen szabályozza. Az Alapszabály alapján mód van a víziközmű bővítésére, az Alapszabályt a cégbírósághoz benyújtották, a cégbíróság az Alapszabály rendelkezései alapján vezette át mindig a változásokat. Hivatkozott arra, hogy a
  2. január 23-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve az alapja a II. rendű alperes bővítésének, ami alakuló közgyűlés volt. A Vtv. lehetővé teszi, hogy amennyiben az első közgyűlés eredménytelen, nyolc napon belül újabb közgyűlés tartható. A
  3. január 16-ai közgyűléssel azonos napirendi pontokkal került megtartásra
  4. január 23-án a közgyűlés. A
  5. február 23-ai közgyűlésre azért nem hívta meg a felperest, mert amíg a víziközmű társulat nem fogadja be a társulni szándékozókat, addig nem tagja a II. rendű alperesnek és mivel nem tagja, ezért nem kellett meghívni a közgyűlésre sem. Álláspontja szerint a
  6. február 13-ai befogadó közgyűlés összehívása szabályszerűen történt. Azt elismerte, hogy a
  7. január 23-ai közgyűlés összehívása nem felelt meg a Korm.rendelet
  8. §-ában foglaltaknak, azonban állította, hogy a II. rendű alperes bővülésének alkalmazott módját jogszabály nem tiltotta. Előadta, hogy a felperest a víziközmű társulat tagjának tekinti, a közgyűlésen hozott határozatokat a felperesnek nem kézbesítette. A másodlagos kereset elutasítását azért kérte, mert a hozzájárulás mértékét nem csak a
  9. február 13-ai közgyűlés, hanem a
  10. január 23-ai közgyűlés is elfogadta. Az egyenlő teherviselés elvét sértené, ha a felperesnek más összeget kellene megfizetni, mint a többi érdekeltségi egység tulajdonosának. A Budapest Környéki Törvényszék a
  11. szeptember 17-én kelt 8.G.40.097/2013/
  12. számú ítéletével a II. rendű alperes
  13. január
  14. napján tartott közgyűlésén hozott összes határozatát, valamint a
  15. február
  16. napján tartott közgyűlésén hozott 1/
  17. számú és 3/
  18. számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 36.000 forint perköltséget. Határozata indokolásában megállapította, hogy a II. rendű alperes víziközmű társulat, ezért rá a Vtv. és a Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. Megállapította, hogy a felperesnek a Vtv.
  19. §-a alapján alkalmazandó gazdasági társaságokról szóló
  20. évi IV. törvény (Gt.)
  21. §
(1)bekezdése alapján a kereshetőségi joga fennáll, mivel a II. rendű alperes a közgyűlési határozatok alapján a felperest a társaság tagjának, kényszertagnak tekinti. Sem a Vtv., sem a Korm. rendelet nem ismeri a víziközmű társulat „bővülését". A már megalakult és bejegyzett víziközmű társulat a megalakuláskori érdekeltségi területét akként tudja „bővíteni", ha a jogszabály előírása szerint egy víziközmű társulattal egyesül és az egyesülő társaságok együttes taggyűlésén elfogadják az érdekeltségi területet, az új Alapszabályt, megválasztják a tisztségviselőket. A Vtv. 37. §
(1)bekezdése kimondja, hogy víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem jöhet létre. A víziközmű társulat sajátosságaiból adódóan feladata teljesítése után megszűnik. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, a víziközmű társulat Alapszabálya nem írhatja felül a rá vonatkozó szabályokat. A Vtv. és a Korm. rendelet speciális szabályokat rendel el alkalmazni a víziközmű társulatok esetében, amitől a II. rendű alperes sem térhet el. A II. rendű alperes „bővülése" jogellenesen történt, ezért a Gt. 45. §
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a 46. §
(2)bekezdésében foglaltakra, a felperes által támadott határozatokat hatályon kívül helyezte. Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy amennyiben a jogszabály lehetőséget adna a víziközmű társulat bővülésére, a II. rendű alperes által megtartott közgyűlések akkor is jogszabályba ütköznek, mert az összehívásuk jogszerűtlenül történt. A 2013. január 23-ai közgyűlés megtartása és a meghívó elküldése között nem volt meg a Vtv. 42. §
(4)bekezdése és az alakuló közgyűlésnél a Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdése szerinti 15 nap, a meghívó nem tartalmazta a napirendi pontokat. A II. rendű alperes is elismerte, hogy ezen közgyűlés összehívása nem felelt meg a Korm.rendelet 5. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Ezt a közgyűlést a II. rendű alperes alakuló közgyűlésnek tekintette, azonban a saját Alapszabályának III.10.
  1. pontjában foglalt rendelkezést sem tartotta be. Tévesen hivatkozott a II. rendű alperes a Korm.rendelet
  2. §
(3)bekezdésére, mert ez nem teszi jogszerűvé a közgyűlés összehívását, ha az a Korm.rendelet 5. §
(1)bekezdésének megsértésével történt. A
  1. január 16-ára összehívott közgyűlés meghívója nem tartalmazza a megismételt közgyűlés tartásának a helyét és az idejét, ezért a II. rendű alperes álláspontjával szemben a Vtv.
  2. §
(7)bekezdését nem lehet alkalmazni, ez egyébként is már működő víziközmű társulatra és annak tevékenységére vonatkozik. A II. rendű alperes azt nem vitatta, hogy a
  1. február 13-ai közgyűlésre a felperest nem hívta meg. A II. rendű alperes
  2. január 31-i levelével arról értesítette a felperest, hogy a
  3. január 23-i alakuló közgyűlés értelmében a II. rendű alperes tagjává vált, ezért a II. rendű alperesnek a Vtv.
  4. §
(2)bekezdése és a Vtv. 42. §
(4)bekezdése alapján meg kellett volna őt a
  1. február 13-i közgyűlésre hívni. A II. rendű alperes a felperest, mint tagot érintő határozatokat anélkül hozott, hogy a felperest erre a közgyűlésre meghívta volna. Ennek elmaradása miatt az 1/
  2. és a 3/
  3. számú közgyűlési határozat meghozatala a Gt.
  4. §
(1)bekezdése alapján a Vtv. 35. §
(2)és 42. §
(2)bekezdésébe ütközik. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a Pp. 252. §
(3)bekezdése alapján, annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság amikor azt állapította meg, hogy a II. rendű alperes „bővülése" jogellenesen történt. A II. rendű alperes működési területének bővítése során az Alapszabály III.
  1. és IV.
  2. pontjának rendelkezései szerint járt el. Az Alapszabály rendelkezéseit sem a cégbírósági bejegyzési eljárásokban, sem a Ctv. 65-
  3. §-aiban szabályozott érvénytelenségi perekben nem kifogásolták. Mindezekre tekintettel az alapszabály rendelkezéseit jogszerűnek kell elfogadni. Tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság a Vtv.
  4. §
(1)bekezdését is, mert ez a jogszabályhely csak az egyesülésre és szétválásra ír elő kógens rendelkezéseket, amiből nem következik az érdekeltségi terület bővítésének tilalma. Jelen esetben csak egy társasági jogi alany van, amelyhez újabb tagok csatlakoznak. Ezt az álláspontot támasztja alá a Korm.rendelet 1. §
(2)bekezdése is, továbbá a Vtv.
  1. számú mellékletének fogalom meghatározása az érdekeltségi területre vonatkozóan. A felperes térségének víziközmű ellátása nem történhetett másként, mint a II. rendű alperesi érdekeltségi terület bővítésével. Előadta, hogy a II. rendű alperes ugyanígy járt el a korábbi négy ütemben megvalósított bővítések során is. Ezen túlmenően mindkét közgyűléssel kapcsolatban fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi álláspontját. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A felperesnek az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével kapcsolatos kérelme körében előadta, hogy ezen kérelmének semmilyen indokát nem adta. A bizonyítási eljárás megismétlése azért sem szükséges, mert az elsőfokú eljárásban kizárólag okirati bizonyítás történt, a kereset elbírálásához szükséges okiratokat a felek benyújtották. A bizonyítási eljárás megismétlésére azért sincs szükség, mert az elsőfokú bíróság a feleket tájékoztatta és többször felhívta a bizonyítékok, bizonyítási indítványok előterjesztésére. A per irataiból megállapítható, hogy a II. rendű alperes a felhívásban foglaltaknak a jogszabályok alapján nem tett eleget. Álláspontja szerint, a II. rendű alperes félreértelmezi a per tárgyát, amikor Alapszabályának a támadhatatlanságára hivatkozik. A felperes nem a II. rendű alperes Alapszabályát támadta, hanem a közgyűlési határozatokat. A II. rendű alperes jogellenes bővülése többek között azért állapítható meg, mert a
  2. január 16án tartott alapító, bővítő közgyűlés fogalmát sem a Vtv., sem a Korm.rendelet nem ismeri, víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet; a
  3. február 13-ai közgyűlési meghívó napirendi pontjai nem egyeznek meg a megtartott közgyűlés jegyzőkönyvében szereplő napirendi pontokkal; a
  4. február 13-ai közgyűlésre nem hívták meg azt az 557 tagot, akiket a tagjaik sorába felvettek az 1/
  5. számú határozattal; jogosulatlanul vettek fel úgy tagokat a
  6. február 23-ai közgyűlésen és jogosulatlanul fogadták el az Alapszabályt úgy, hogy a tagok 2/3-a nem volt jelen. A II. rendű alperes Alapszabálya a Vtv.
  7. §
(1)bekezdésének kógens rendelkezését nem írhatja felül. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Gfv.X.30.160/2008/
  1. számú határozatában foglaltakra. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és megalapozott jogi indokolással hozta meg a döntését, annak indokaival a Fővárosi Ítélőtábla teljes egészében egyetértett. A Vtv. IX. fejezetének 34-
  2. §-ig tartalmazzák a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó szabályokat. A vízgazdálkodási társulat a területi vízgazdálkodási feladatok megvalósításában érdekeltek, önkéntes akaratelhatározásával létrejött önkormányzati keretek között működő olyan szervezet, amely elsősorban a helyi vízgazdálkodási, környezetvédelmi közfeladatok ellátásáról gondoskodik. A társulati forma sajátos szervezet, nem szövetkezet és nem gazdasági társaság. Speciális jogi személyiséggel rendelkező vízügyi testület, amely közcélt fejez ki, mivel a célja állami, önkormányzati feladatot képező munkák elvégzésére irányul. Létrejöttének alapja a társulati érdekeltségi viszony, tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A társulat közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi. A Vtv.
  3. §
(1)bekezdésének 2. mondata szerint a vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat. A
(2)bekezdés kimondja, hogy a vízitársulatról külön törvény rendelkezik. A Vtv. IX. fejezete ezt követően kizárólag a víziközmű társulatokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A Vtv.
  1. §-a szerint a víziközmű társulatra a törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gt-nek a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével. A Gt.
  2. §
(1)bekezdése alapján bármely tag kérheti a társaság szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát, és az
(5)bekezdés szerint a keresetindításnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes perindítási jogával kapcsolatban kiemeli, hogy a Vtv. 35. §
(4)bekezdése alapján a víziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát kérheti, ami többletjog a Gt.-hez képest. A Gt. szabályai szerint a perindításnak nincs halasztó hatálya, ezért az alperes támadott közgyűlési határozata alapján a felperest tagnak kell tekinteni, így a Vtv.
  1. §-a alapján a felperes jogosult volt pert indítani. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy a keresetében nem a II. rendű alperes Alapszabályát, hanem a
  2. január 23-án és
  3. február 13-án hozott közgyűlési határozatokat támadta. Ezzel összefüggően az elsőfokú bíróságnak sem az Alapszabály rendelkezéseit kellett vizsgálnia, hanem a felperes által támadott közgyűlési határozatokat. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a Vtv.
  4. §
(1)bekezdésére, mert az egyértelműen kimondja, hogy víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet, víziközmű társulat csak víziközmű társulatokká válhat szét, víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem jöhet létre. A Vtv. 43. §-a alapján a Gt. szabályai nem alkalmazhatók, mert a víziközmű társulatra csak e törvény eltérő rendelkezése hiányában van erre lehetőség, a Vtv. pedig egyértelműen kimondja a víziközmű társulatokkal kapcsolatos változtatás lehetőségét és rendelkezik a víziközmű társulat megszűnéséről is. Ezzel kapcsolatban a felperes a fellebbezési ellenkérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy sem a Vtv., sem a Korm. rendelet nem ismeri a víziközmű társulat alapító, bővítő közgyűlését, a víziközmű társulat bővítésére ezek a jogszabályok semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak, arra nem biztosítanak lehetőséget. Helyesen rögzítette azt is az elsőfokú bíróság a Vtv. 44/A. §
(1)bekezdésének b) pontja értelmében, hogy a víziközmű társulat az Alapszabályban meghatározott közcélú feladatának teljesítése után megszűnik. A víziközmű társulat kizárólagos célja ugyanis a közcélú feladat végrehajtása, és ha ez valamely vízilétesítmény, egyéb közmű létrehozására irányult, ennek megvalósulásával feladatát elvégezte. Ebben az esetben a létrehozott közművet az arra jogosult tulajdonos önkormányzatnak át kell adni, és elszámolási eljárást kell lefolytatni. Ezzel van összhangban a Korm. rendelet 1. §
(2)bekezdése, amely kimondja, hogy egy érdekeltségi területen az adott közfeladat ellátására csak egy társulat működhet. A Korm. rendelet tehát érdekeltségi területről rendelkezik, ami nem azonos a közigazgatási területtel. Önmagából abból a tényből, hogy 1972-től 2013-ig 10 alkalommal az alperes az érdekeltségi területét és taglétszámát ugyanilyen módon bővítette, nem következik az, hogy a II. rendű alperes a perbeli esetben jogszerűen hozta meg a határozatait. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján - annak helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta. A II. rendű alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ugyanakkor a felperesnek - jogi képviselő hiányában - megtérítést igénylő költsége nem merült fel, ezért a Fővárosi Ítélőtábla ezzel kapcsolatban a határozathozatalt mellőzte. Budapest, 2016. április 13. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Pusztai Anita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.