Obsah (5)

Art. 109Art. 97Art. 87Art. 106Art. 108

A határozat elvi tartalma: Vagyonosodási ügyben meghozott határozat jogsértő voltát a felperesnek közigazgatási perben (is) bizonyítania kell. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.037/2015/6.

alperesnek 15 napon belül 40.000 (

az negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 822.600 (

az nyolcszázhuszonkettőezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2006.-

1. évekre személyi jövedelemadó (szja) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a
2. április
3. napján kelt határozatával
4. évre a felperest 8.226.340 Ft adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 4.113.170 Ft adóbírság és 3.591.035 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A
5. évre vonatkozóan a revízió

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164.§ /1/ bekezdése alapján elévülés okán megállapítást nem tett,
2. évben adóköteles jövedelmet nem állapított meg, 2009.-
3. években pedig a bevallásban foglaltakat elfogadta. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
4. szeptember
5. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes

1. évben adóköteles jövedelmet nem vallott,
2. és
3. években szja bevallást nem nyújtott be. A revízió megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival 2007. évben nem volt arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, megszerzett jövedelmeinek együttes összege, ezért

Art. 109

.§ /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adó alapját helytállóan becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4.§ /1/ bekezdése, 28.§ /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe.

alperes szerint adózó a 2006. január 1-jén rendelkezésére álló készpénz megtakarítása összegét hitelt érdemlően nem tudta bizonyítani, ezért

elsőfokú hatóság helytállóan a 2006. év nyitó tételét 0 Ft-ban határozta meg.

adózónak ugyanis nem csak

t kellett igazolnia, hogy a vizsgált időszakot megelőzően bevételre tett szert (készpénz megtakarításának nagyságát egyébként összegszerűen nem jelölte meg, csak hivatkozott ingatlan értékesítésekre, sport hajó eladásra, lakás bérbe adásából származó díjra), hanem

t is, hogy készpénzben és 2006. január 1-jén rendelkezésére állt a megtakarítás, amely összegeket a kiadásaira felhasználhatta. A vizsgált időszak elején készpénzt a felperes

onban nem igazolt.

adózó fellebbezésében előadta, hogy T. J. Gy. (a továbbiakban: magánszemély) részére

1. évben kölcsönt adott, amelyet részletekben
2. és
3. években kapott vissza, a kölcsönszerződést és

átvételi elismervényeket mellékelte. E kölcsönnel kapcsolatosan

alperes rögzítette, hogy a magánszemély

adóhatóság számára nem elérhető, meghiúsult nála két elrendelt ellenőrzés is. A vallott jövedelmei alapján a kölcsön visszafizetéséhez fedezettel nem rendelkezett, a felperes pedig csak

elsőfokú határozatban foglaltak ismeretében hivatkozott

ügyletre. A

1. évben a kölcsönadás, majd annak
2. és
3. évben történő visszafizetése

elévült időszak miatt

adóhatóság részéről már nem ellenőrizhető. A meglévő adatok, bizonyítékok és körülmények pedig hitelt érdemlően nem bizonyítják a kölcsön nyújtását és annak visszafizetését. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint

adóhatóság tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét megsértette akkor, amikor a 2006. évi nyitó készpénz megtakarítását 0 Ft-ban határozta meg, ugyanis jelentős megtakarítással rendelkezett, amelyet igazol

is, hogy valamennyi ellenőrzéssel érintett adóév utolsó napján nagy összegű forrástöbblettel bírt. A hatóság nem értékelte megfelelően ingatlan és ingóság (hajó) eladásait,

ingatlan bérbeadásából származó bevételeit. Indítványozta a magánszemély tanúkénti meghallgatását. Előadta, hogy

adóhatóság honlapján található kalkulátor szerint kevesebb összegű a terhére megállapított késedelmi pótlék összege.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint alperes

ellenőrzésre kijelölt időszakon belül, 2007. évre

Art. 109

.§ /1/ bekezdése alapján kétséget kizáróan bizonyította a becslés jogalapját, amely évben felperes szja bevallást nem nyújtott be, jelentős kiadásai merültek fel, amelyekre

onban a kronologikus pénzforgalmi mérleg adatai szerint forrással nem rendelkezett. A felperesnek

Art. 97

.§ /6/ bekezdése, 109.§ /3/ bekezdése alapján hiteles adatokkal bizonyítania kellett volna kiadásai fedezetét. Olyan értékesítésekre hivatkozott

onban, amelyek több évvel, illetve több hónappal megelőzték a vizsgált időszak kezdetét, illetve a megjelölt vételárak meglétét semmilyen okirattal nem igazolta, így

adóhatóság a nyitó tétel összegét jogszerűen állapította meg igazolt, egyéb más adat hiányában.

elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján

t állapította meg, hogy a magánszemélynek nyújtott kölcsönnel kapcsolatosan

adóhatóság helytálló döntést hozott. A fedezethiány miatt a magánszemély tanúkénti meghallgatását a Pp. 3.§ /4/ bekezdése alapján mellőzte, részletesen kimunkálva, hogy a magánszemély kölcsönének egyéb más bizonyítékokkal való összevetését

adóhatóság miként értékelte helytállónak. A késedelmi pótlék összegszerűségét vitató keresetrész vonatkozásában

elsőfokú bíróság megállapította, hogy

a felperes részéről a Pp. 164.§ /1/ bekezdése alapján teljes körűen bizonyítatlan maradt. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§ /1/ bekezdését,

Art. 97

.§ /4/ és /6/ bekezdéseit, 109.§ /3/ bekezdését, 165.§ /2/ bekezdését, a tényállása hiányos, a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen, téves megállapításokat tartalmaz, ezért a döntés jogszabálysértő. Álláspontja szerint

elsőfokú bíróságnak a nyitótétel és a magánszemély kölcsöne, továbbá a késedelmi pótlékra vonatkozó határozat részekben meg kellett volna állapítania

adóhatározatok jogsértő voltát.

alperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között, a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés/.

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87

.§-ának /1/ bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió

a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106

.§-ának /1/ bekezdése értelmében

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97

.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során

adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.

Art. 97

.§-ának /4/ bekezdése szerint

ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha

adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza - mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, mert a kiadásai meghaladták a bevételeit - a valós adó alapját valószínűsítenie kell.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. Kiadásainak fedezetéről

adózó bír ismerettel, ezért annak bizonyítása, hogy mikor, mennyi bevétele volt,

t mire fordította, a felperest terhelte.

adóhatóság

általa beszerzett, illetve a felperes részéről előtárt bizonyítékok alapján volt köteles dönteni. A meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben biztosított.

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.

elsőfokú bíróság a keresetben foglalt állítások igazolására a Pp. 163.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, majd a közigazgatási eljárásban -

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján - lefolytatott bizonyítási eljárást,

eredményeként meghozott alperesi döntést, (a kereseti kérelem keretei között) a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a felperes keresetét elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg. A Kúria szerint

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében nem iratellenes, precíz tényállást rögzített, a Pp. bizonyításra vonatkozó eljárási jogszabályait teljes körűen teljesítette. Vizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat, ítéletében részletezte

oknak a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával történt értékelését, meggyőződése szerint állapítva meg, hogy a kereset nem alapos. A felperes sem a nyitótétel, sem

általa állított kölcsön és a késedelmi pótlék vonatkozásában a keresetét nem bizonyította, így annak a Pp. 164.§ /1/ bekezdése értelmében

elsőfokú bíróság nem adhatott helyt. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak a teljes körűen jogszerű ítélet alapján felülvéleményezést nem alapozták meg. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte

alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
2. január
3. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró