Pf.21346/2015/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerinti közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, illetve az Alaptörvény 39. cikke

(1)bekezdésében foglaltak szerint nemzeti vagyon, illetőleg közpénz áll-e a kezelésében. Ezen feltételek közül ugyanis bármelyik fennállása esetén az alperes az Infotv. hatálya alá tartozik és a vagyonára, gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek. Idézte az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat fogalommeghatározását és a 26. §

(1)bekezdésének a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezését. Utalt arra, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 3/A. §

(1)bekezdése szerint közfeladat valóban a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, a 3/A. §

(2)bekezdéséből pedig következik, hogy közfeladat ellátásában, államháztartáson kívüli szervezet is közreműködhet. A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 88. §

(2)bekezdés b) pontjának, a Külgazdasági és Külügyminisztérium SZMSZ-e 17. §

(1)bekezdése

1. b)és
2. e)pontjának, a 40. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjának, az SZMSZ 1. és 2. számú függelékének, az alperes alapszabályának 2.1. pontjának, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (Gktv.) 13/B. §

(1)bekezdésének, 12. §

(1)bekezdése j) pontjának, a Gktv. 3. §

(1),

(3)bekezdésének, 6. §

(1)bekezdésének, 3. §

(2)és

(4)bekezdésének szabályozása alapján megállapította, hogy a területi gazdasági kamarák és országos szervük, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az állam által meghatározott közfeladatokat is ellátó szerv. Az országos gazdasági kamara egyik közfeladata a Gktv. 12. §

(1)bekezdés j) pontja szerint az, hogy közreműködik a külkereskedelem fejlesztésében, részt vesz a külkereskedelem fellendítését elősegítő gazdasági szervezetek rendszerének kialakításában és működtetésében. Ezen közfeladat okán rendelkezik a Gktv. 13/B. §

(1)bekezdése akként, hogy azt az országos kamara és az állam közösen alapított gazdasági társaság útján látja el. Fentiekből megállapíthatóan a jogszabály a külkereskedelem és export fejlesztését mind a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mind a gazdasági kamarák közfeladatává teszi. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések és az alperes alapszabályának 2.

1. pontjában foglaltak alapján egyértelmű, hogy a nagyrészt állami tulajdonú, kisebb részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonában álló alperest - az alperes ezzel ellentétes előadásával szemben - a Magyar Állam és az országos gazdasági kamara nem egy a piacon a többi külkereskedelmi céggel versenyhelyzetben tevékenykedő, kizárólag a saját gazdasági céljait megvalósító gazdasági társaságként hozta létre, hanem az alperes a minisztérium és a gazdasági kamarák közfeladatainak megvalósítására a Gktv. 13/B. §-a alapján létrehozott gazdasági társaság. Ebből kifolyólag az alperes jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot lát el, ezért az alperesi társaságra alkalmazandók az Infotv. szabályai, az általa kezelt adatok közérdekű adatoknak minősülnek. Kiemelte továbbá, hogy az alperes - hivatkozásával ellentétben - olyan kizárólag közpénzből alapított és abból gazdálkodó szervezet, amelynek működése során hozott döntéseire az alapító Magyar Állam meghatározó befolyást gyakorol. Ez okból következően ugyancsak nem vonható ki az Infotv. hatálya alól. A továbbiakban idézte az Alaptörvény
2. cikk

(1)bekezdésének, a 39. cikk

(2)bekezdésének rendelkezéseit. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. §

(2)bekezdésének, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. §

(2)bekezdésének nemzeti, illetve állami vagyon fogalmának meghatározása alapján azt a következtetést vonta le, hogy az alperes részére rendelkezésre bocsátott, az elkülönült jogi személy tulajdonát képező vagyon valóban nem minősül nemzeti vagyonnak, ugyanakkor jogszabály a közpénz fogalmát nem definiálja. Az Alaptörvény az átláthatóság követelményét nem csupán a szűkebb értelemben vett nemzeti vagyon kezelése, hanem általában a közpénzek kapcsán fogalmazza meg és a nyilvánosság előtti elszámolás kötelezettségét sem szűkíti le. Általánosságban rendeli el, hogy minden közpénzkezelő szervezet köteles elszámolni, melyből következik az, hogy olyan szervezet is kezelhet közpénzt, amely nem minősül a szűkebb értelemben definiált nemzeti vagyont kezelő szervnek. Ha ez nem így lenne, akkor az Alaptörvény nem nevesítené a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok mellett a közpénzekre vonatkozó adatokat. Ha az adott szervezet csak részben kezel közpénzt és annak működésére az állam nem gyakorol meghatározó befolyást, akkor csak a közpénz felhasználásával kapcsolatos adatok vonatkozásában minősül közérdekű adatot kezelő szervnek, vagyis, ha az államtól független szervezet állami támogatást kap, csupán ezen összeg felhasználásával köteles elszámolni. Abban az esetben azonban, ha egy szerv lényegében állami irányítás alatt, kizárólag költségvetési juttatásból eredő vagyonnal gazdálkodik, akkor az ilyen szerv minden, a közpénzek felhasználását érintő tevékenységével kapcsolatos adata, azaz a gazdálkodására vonatkozó valamennyi adata közérdekű adatnak minősül. Megállapította, hogy az alperes alapszabálya szerint az alperes tőkéjének nagy része a költségvetésből származik, kisebb részét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja. A Gktv. rendelkezései alapján azonban ezen szerv is költségvetési forrásban részesül, vagyis az általa rendelkezésre bocsátott alapítói vagyon is közpénznek minősül. Az elsőbbségi részvények kiosztása, és a felek részesedésének mértéke alapján pedig egyértelmű, hogy valamennyi, az alperessel kapcsolatos érdemi döntést a Magyar Állam, mint minősített többségi befolyással rendelkező tulajdonos hoz meg. Így a perbeli helyzetet érintően hivatkozott az Alkotmánybíróság 25/2014. (VII. 22.) AB határozatában foglaltakra is. Az Alaptörvény 28. cikkének, VI. cikk

(2)bekezdésének, a I. cikk

(3)bekezdésének alapelvei, az Alkotmánybíróság 34/

1. (VI. 24.) AB határozatának megállapítása - mely szerint az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni - alapján azt a következtetést vonta le, hogy a jogalkotó célja szerint közérdekű adatnak minősül az olyan vagyonra vonatkozó adat, amely az állam bármely szervének akár közvetett tulajdonában áll és amelyre valamely állami szerv rendelkezési joga kiterjed. Ebből következően az alperes - amellett, hogy közfeladatot lát el - közpénzzel gazdálkodik, így az általa kezelt, a közpénzekre vonatkozó adatok az Alaptörvény
2. §

(2)bekezdése alapján közérdekű adatnak minősülnek. Rögzítette, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló

1. évi CXXII. törvény elektronikus közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályaiból nem következik az, hogy a többségében állami tulajdonú gazdasági társaságokra az Infotv. ne lenne alkalmazható, a Kgttv. az Infotv.-hez képest speciális rendelkezést nem tartalmaz. Az üzleti titokra alapított alperesi védekezést a Polgári Törvénykönyvről szóló
2. évi V. törvény 2:
3. §

(1)bekezdésének, az Infotv. 27. §

(3)bekezdésének szabályaira figyelemmel azon okból nem találta alaposnak, hogy az alperes ezen megtagadási okot illetően semmilyen konkrétumot nem jelölt meg, csupán általánosságban hivatkozott arra, hogy a kiadni kért adatok megismerése sérti az üzleti érdekeit és az általa elszenvedett aránytalan sérelmet sem jelölte meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődlegesen az elsőfokú bíróságnak - a hatásköri kifogása tárgyában hozott - a per áttételét elutasító végzésének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság kötelezését kérte az ügy áttételére a hatáskörrel rendelkező bírósághoz, új eljárás lefolytatása céljából. Arra az esetre, ha a per áttételének nincs helye, másodlagosan az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását indítványozta. Fellebbezési álláspontja szerint az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszéknek nem volt hatásköre az ügy elbírálására, a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatáskörének elvonása lényeges eljárási szabálysértés. Hivatkozott arra, hogy több, a személyét érintő perben került sor a Fővárosi Törvényszék hatásköri hiányának megállapítására és az ügy áttételére a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, mivel nem az Infotv. 31. §

(5)bekezdésében meghatározott országos illetékességű szerv, de közfeladatot sem lát el. Így a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, miután erre nem került sor, ezért a per megszüntetésének van helye. Ennek hiányában az első fokon eljárt bíróságot kérte kötelezni az áttételre a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Fenntartotta azon perbeli hivatkozását, miszerint nem lát el állami, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot. Ennek megállapítása során az első fokon eljárt bíróság tévesen kapcsolta össze a 152/2014. (VI.6.) számú Korm. rendelet 88. § b) pontjában szereplő feladatot a Gktv. szabályozásával. A hivatkozott 152/2014. számú Korm. rendeletben meghatározott feladatok címzettje ugyanis egyértelműen a külgazdaságért felelős miniszter, míg a Gktv. 12. §

(1)bekezdés j) pontja tekintetében az országos kamara, azaz egyik esetben sem az alperesi társaság. Az alapító okiratában a jogszabályi hivatkozás egyedüli célja a részvényei tekintetében a tulajdonosi joggyakorló beazonosítása. Miután a közfeladatok ellátóiként jogszabályok más személyt jelölnek meg, az alperesi társaság állami, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot nem lát el. Hangsúlyozta, hogy nem gazdálkodik sem állami, sem nemzeti vagyonnal, sem pedig közpénzzel. Abból, hogy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, még nem következik az, hogy közérdekű adatot kezel, ilyet a jogszabály nem mond ki. Az Áht. értelmében közfeladat a jogszabályban meghatározott állami, vagy önkormányzati feladat, de sem állami, sem önkormányzati feladatot nem lát el. Az állami vagyontörvény alapján az állami vagyonnal gazdálkodó szerv, vagy személy minősül közfeladatot ellátó szervnek, vagy személynek, ezért az állami vagyon fogalmának van jelentősége. A jogszabály taxatív felsorolást ad, az állami vagyon köre csak a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírokra, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedésre terjed ki, az adott gazdasági társaság vagyonára nem, miután az az adott társaság elkülönült vagyonát képezi. A jogi személy fogalmával nem összeegyeztethető az az álláspont, amely a gazdasági társaságban elhelyezett vagyont továbbra is a tag (jelen esetben a Magyar Állam) vagyonának tekinti. A jogi személy fikciójának, működésének, létének esszenciáját alkotja a saját tagjától elkülönült vagyon. Ismételten hangsúlyozta, hogy nem 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság, elkülönült saját vagyonnal gazdálkodik, amely nem minősül állami vagyonnak. Nemzeti vagyont nem kezel, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, illetve annak kezelése tekintetében álláspontja ugyanaz volt, mint az állami vagyon tekintetében, miután az Nvtv. rendelkezései e körben megegyeznek az Ávtv. rendelkezéseivel. Nincs olyan jogszabály, amely alapján közfeladatot ellátó szervnek minősülne. Kizárólag és hangsúlyozottan a saját elkülönült vagyonával gazdálkodik, amely az alapítást követően jogilag nem minősülhet már az állam tulajdonában álló pénzeszköznek, állami vagyonnak, vagyis semmilyen módon nem kezel közpénzt. Megítélése szerint az üzleti titok védelme törvényi lehetőséget biztosít a kért adatok kiadásának megtagadására. A Ptk. 2:

1. §-ának rendelkezése, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
2. augusztus
3. napján kelt ajánlása alátámasztja azt, hogy az üzleti, piaci érdekeinek védelméhez való jog ugyanúgy megilleti, mint más gazdasági társaságot. Az információszabadság tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket. A piaci verseny keretei között működő gazdasági társaság számára az üzleti titoknak minősülő tények, információk nagy jelentőséggel bírnak, ezek nyilvánosságra kerülése a piacról való kiszorulását eredményezhetik. Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az első fokú határozat helybenhagyását kérte. Az alperes hatásköri kifogásával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az alperes tevékenységét egyértelműen az ország egész területére kiterjedően látja el, így illetékessége az ország teljes területére kiterjed, az illetékesség fogalmát tágabb, általánosabb jelentéssel kell használni, mint a közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó törvényi meghatározást. Közömbös, hogy az alperes gazdasági társaság formájában működik, mert az Infotv. hatálya bármilyen közfeladatot ellátó szervre kiterjed, az nem csak közigazgatási szervekről beszél. A közfeladat ellátásnak hiánya a jogvita érdeméhez tartozó döntés, mely körben az Alkotmánybíróság I/494/
4. AB határozatának lényegi megállapításaira hivatkozott. Az üzleti titok védelmére való alperesi hivatkozással kapcsolatosan arra utalt, hogy az első fokú ítélet helyesen állapította meg azt, hogy az alperes csak elvontan állította, de nem bizonyította, hogy konkrétan mely üzleti titkai sérülnének az adatkiadás okán. Az alperes fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a határozatának indokolásában kifejtett jogi következtetéseivel teljes mértékben egyetértett, ezért az első fokú ítélet helybenhagyására a Pp.
5. §

(2)bekezdése alapján, annak helyes indokai szerint került sor. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság 5/I. szám alatt meghozott, az alperes hatásköri és illetékességi kifogását, valamint a permegszüntetés iránti kérelmét elutasító végzésének indokolásában írtakat is. Az Infotv. 31. §

(5)bekezdése szerint az országos illetékességű, közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék hatáskörébe tartozik. Ezen törvényi rendelkezés értelmezése során az illetékesség fogalmát egy kibővített, általános jelentéstartalommal kell értelmezni. A szabályozás nem a közigazgatási szervekre korlátozva határozza meg az illetékesség fogalmát, hanem minden közfeladatot ellátó szervre, azok működésére vonatkozóan követeli meg azt a jogszabályi feltételt a törvényszéki hatáskör megállapításához, hogy a tevékenység ellátására az ország egész területére kiterjedően kerüljön sor. Helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes alapszabálya nem rendelkezik az alperes tevékenységének, ezáltal illetékességi területének a térbeli korlátozásáról. Az alperes a Magyar Állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által alapított gazdasági társaság, melyben a Magyar Állam minősített többséget biztosító szavazati joggal bíró részvénymennyiséggel rendelkezik, 98,75%-os mértékben tulajdonosa az alperesnek. Az első fokon eljárt bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezések teljes körű ismertetésével helytállóan vezette le azt, hogy az állam és az országos kamara által közösen alapított gazdasági társaság létrehozására közfeladat ellátása - külkereskedelem fejlesztése, a külkereskedelem fellendítése - okán került sor. Ebből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az alperesi társaság a külkereskedelem és az export fejlesztéséért felelős Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a gazdasági kamarák közfeladatát segítő, ekként ugyancsak közfeladatot ellátó szervezet. Okszerűen jutott az elsőfokú bíróság azon megállapításra is, hogy az alperes közpénzzel gazdálkodik. Abban az esetben, ha a Magyar Állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot hoz létre, a gazdasági társaságnak juttatott, a működéséhez szükséges vagyon forrása vitathatatlanul közpénz. Ez a költségvetési juttatás a közpénz jellegét minden esetben megtartja a gazdasági társaság tevékenysége, működése során is. Mindez azt jelenti, hogy a Magyar Állam többségi befolyása és a közfeladatot ellátó országos kamara 1,25%-os mértékű tulajdonlása alatt álló alperesi gazdasági társaság az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, amely közpénzt kezel, így főszabály szerint az önálló jogi személyisége, jogalanyisága ellenére is köteles a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezéseknek eleget tenni, az Alaptörvény 38.cikk

(4)bekezdése, 39. cikk

(2)bekezdése, VI. cikk

(2)bekezdése alapján. Ahogyan arra az Alkotmánybíróság a 3026/2015.(II. 9.) AB határozatának indokolásában is rámutatott, az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdéséből - különösen annak utolsó mondatából - egyértelműen következik, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy a közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat. A közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol. Mindebből következően az első fokon eljárt bíróság helyesen fejtette ki azt, hogy az alperes adatkiadási kötelezettségét megalapozza egyrészt az a tény, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül, másrészt az a tény is, hogy közpénz áll a kezelésében. Ekként az alperesi gazdasági társaság vagyonára, gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatok, melyekre főszabályként a nyilvánosság-elv vonatkozik. Ennek érvényesüléséhez szükséges, hogy az adatkezelő a közérdekű adatok megismerését - proaktív módon, illetve egyedi adatigénylés alapján - biztosítsa. Nem találta alaposnak a Fővárosi Ítélőtábla az alperes üzleti titok védelmére alapított ellenkérelmét sem. A köztulajdonban lévő, de piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti érdekeinek védelme körében minden esetben az adott eset körülményeit kell mérlegelni annak megállapítása érdekében, hogy a közpénzzel gazdálkodó gazdasági társaságok adatainak megismerhetősége korlátozható-e. Az aránytalan sérelem bizonyítása minden esetben a közpénzekkel gazdálkodó piaci szereplő kötelezettsége. A perbeli esetben az alperes ez irányú bizonyítást nem terjesztett elő, meg sem jelölte azt, hogy konkrétan mely védendő érdeke sérülne a kért adatok kiadásával. Az üzleti titok védelmére csak általánosságban hivatkozott, így a másodfokú bíróságnak nem volt lehetősége arra, hogy mérlegelje az információk megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyát. Így az alperes az Infotv. 30. §

(2)bekezdése alapján fennálló kötelezettsége ellenére a megtagadás jogszerűségét és indokait nem támasztotta alá. Kétségtelen, hogy az alperes, mint köztulajdonban álló gazdasági társaság a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló

1. évi CXXII. törvény (Kgttv.) hatálya alá tartozik. Ettől függetlenül az alperesre az Infotv. rendelkezései is kötelezettséget írnak elő, az Infotv. III. fejezetében szabályozott egyéni adatigénylések teljesítésével kapcsolatosan. A Kgttv. által előírt proaktív közzétételi kötelezettség nem zárja ki a közérdekű adatokat kezelő szervhez érkező egyéni adatigénylések teljesítését, a Kgttv. csupán egy speciális adatközlési kötelezettséget ír elő. A másodfokú bíróság a perköltségviselés tárgyában a Pp.
2. §-án keresztül érvényesülő Pp.
3. §

(1)bekezdése szerint döntött. Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért köteles viselni a felperes másodfokú költségét. Ennek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdése és

(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. A Pp. 79. §

(1)bekezdése alapján a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükségeshez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A felperes a közte és a jogi képviselője között megkötött sikerdíjas ügyvédi megbízási szerződést - üzleti titokra hivatkozással - az elsőfokú bíróság felhívása és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetése ellenére sem csatolta. A fellebbezési ellenkérelmében foglaltak szerint a megbízási szerződés tételes óradíjat nem is tartalmaz. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint van arra lehetőség, hogy a fél pernyertessége esetére igényelje, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj együttes összegének megfizetésére. Abban az esetben, ha a megbízási szerződése csatolásra nem kerül és a megbízási díj összegét konkrétan nem is tartalmazza, nincs lehetőség arra, hogy a megbízási szerződés alapján kerüljön sor az ügyvédi költségek megállapítására. A másodfokú perköltségigényt érintően a Kúria felperes által hivatkozott döntése nem irányadó. Az eljárás az Itv. 57. §
2. o)pontja alapján illetékmentes. Budapest, 2016. április 12. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró