← Magyarország

Pf.21521/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.521/2015/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Flumbort András ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Z. Tóth Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Z. Tóth Katalin ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék

  1. június
  2. napján kelt 64.P.22.132/2015/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperesi lapot kiadó ... (alperes címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magy ar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest - a jogerős ítélet kézhezvételét követő lapszámban a kifogásolt médiatartalom közzétételéhez hasonló helyen és módon - az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére: „Helyreigazítás: Valótlanul állítottuk, hogy a felperes neve tagja az ... cégcsoportnak. A valóság az, hogy ilyen cégcsoport nem létezik. Valótlanul állítottuk, hogy a felperes neve, a Békéltető Testületekkel ne működne együtt. A valóság ezzel szemben az, hogy a Cég a Békéltető Testületekkel együttműködik, nyolc ügyből hatban a Fogyasztókkal egyezséget is kötött. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a felperes neve idős, kiszolgáltatott személyek lenyúlásában venne részt, a valóság ezzel szemben az, hogy a Cég nem folytat olyan jogsértő gyakorlatot, mely az idős személyek megtévesztésére irányul, továbbá nem tulajdonít termékeinek betegséget gyógyító képességet. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a ... az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ által forgalomból kivont eszközök forgalmazásában részt venne." Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperesi kiadót, a ...., hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 96.000 forint perköltséget. Határozatának indokolásában idézte az Smtv.
  5. §

(1)bekezdésében, a Ptk. 2:42. §
(1)bekezdésében, a 2:45. §
(2)bekezdésében, a Pp. 343. §
(1)és
(3)bekezdésében foglalt szabályokat, valamint a PK
  1. számú kollégiumi állásfoglalásban írtakat. Rögzítette, hogy a sajtó-helyreigazítási perekben főszabály szerint a sajtószervet terheli annak bizonyítása, hogy a felperes által kifogásolt állítások a valóságnak megfelelnek. Tekintettel arra, hogy a felperes által sérelmezett tényállításokat az alperes nem tette vitássá, azokat a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján valósnak fogadta el. A perköltségviselés körében a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében a Pp. 99/A. §-a alapján kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet is előterjesztett, hivatkozva arra, hogy az elsőfokú bíróság által fax útján
  1. június 11-én megküldött idézést és annak mellékletét nem kapta meg. A fax szerverük kommunikációs rendszere ismeretlen okból megállt, a szerkesztőség részére érkezett faxokat a rendszer ugyan fogadta és visszaigazolta a fogadás tényét, erről azonban nem küldött értesítést a kiadó munkatársának. Így csupán a
  2. július 8-án kézbesített első fokú ítéletből szerzett tudomást arról, hogy tárgyalás tartására, határozat meghozatalára került sor. Arra az esetre, ha a kézbesítési vélelem megdöntése nem lenne eredményes, fellebbezésként az alábbiakra hivatkozott. A Fővárosi Törvényszék a 35.P.22.021/
  3. szám alatt tárgyalta jelen ügy alperese és az ... közötti, ugyanezen írás alapján indult sajtó-helyreigazítási pert, ahol valamennyi felperesi kereset elutasításra került. Indítványozta ezen peranyag beszerzését, miután a cikkel összefüggésben keletkezett valamennyi bizonyíték e perben becsatolásra került. Megítélése szerint az ún. „..." elnevezés nem sérti a felperes személyiségi jogait és sajtó-helyreigazításra sem ad okot, miután a tulajdonosi kör azonossága, illetve a felperes cégnevének kezdőbetűi is lehetővé tették azt, hogy ezen fantázianévvel, mint a szerzői szabadság körébe eső kreált névvel ellássa őt. Nem vitatta, hogy a felperes a Békéltető Testületekkel együttműködő gazdasági társaság, azonban utalt arra a cikksorozatra, melyből kitűnően a felperes a Békéltető Testület ajánlását nem fogadta el és a konkrét ügyben a szerződéstől sem állt el. Megítélése szerint Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság összefoglaló jelentése igazolja, hogy a termékbemutatóval foglalkozó cégek az idősebb korosztályt célozzák meg, ebben általános jelleggel foglalt állást a szerző. Bizonyítékokkal kívánta alátámasztani, hogy a ... néven forgalomba hozott termékkel kapcsolatosan nem állított valótlanságokat. Összegezett fellebbezési álláspontja szerint a felperes által helyreigazítani kért közlések az újságírói szabadság körébe eső elemzések, kritikai vélemények, köveztetések, melyre nem terjed ki a sajtóhelyreigazítási kötelezettség. Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az első fokú határozat helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a felperesnek az első fokú határozattal szemben benyújtott fellebbezését nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság a
  4. szeptember
  5. napján kelt, 64.P.22.132/2015/
  6. számú végzésével a felperes kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmét és az igazolási kérelmét elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a
  7. november
  8. napján meghozott 2.Pkf.26.959/2015/
  9. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. Így a másodfokú bíróság csak visszautal arra, hogy a peranyagból megállapíthatóan az elsőfokú bíróság a
  10. június hó
  11. napjának 9 órájára kitűzött tárgyalásra az alperest fax útján
  12. június
  13. napján idézte. A fogadás ténye az adási jelentés szerint visszaigazolásra került, az eredményesen megtörtént, OK jelzést mutatott. A Pp. 99/A. §
(1)bekezdésében szabályozott kézbesítési vélelem megdöntésének jogintézménye a 99. §
(2)bekezdésén alapuló kézbesítési vélelem megdöntésére biztosít lehetőséget. A Pp. 99. §
(2)bekezdése szerint a postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A perbeli esetben az alperes idézése azonban nem postai úton történt, a kézbesítési vélelem elve - ekként annak megdöntése is - csak a postai úton megküldött, és szabályszerűen kézbesített bírósági iratokhoz kapcsolódhat. Ekként a kézbesítési vélelem megdöntésére is csak a postai szolgáltató útján kézbesített küldemények esetében van lehetőség. A felperes kézbesítési vélelem megdöntése iránt előterjesztett kérelmével kapcsolatosan a másodfokú bírságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperes idézése a per első tárgyalására szabályszerűen történt-e. A Pp. 344. §
(2)bekezdésében a sajtó-helyreigazítási perekre vonatkozóan előírt soron kívüli eljárásra figyelemmel, miután a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra ki kell tűzni a tárgyalást, a sajtó-helyreigazítási perekben eljáró bíróságok egységes gyakorlatot alakítottak ki az érintett felek telefax útján történő idézése tekintetében. Ez az idézési mód megfelel a Pp. 96. §
(3)bekezdésében foglalt azon szabályozásnak, mely szerint idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél, vagy külön kézbesítő útján - is helye van. A telefax küldése azonosnak tekinthető a távbeszélőn történő rövid úton való idézéssel. A fax útján küldött idézés megérkezését igazolja az ún. telefax adás jelentés eredmény rovatában megjelenő OK visszajelzés. A perbeli esetben az alperes részére megküldött idézés átvételének visszaigazolása megtörtént, az alperes maga is elismerte azt, hogy rendszerük fogadta a szerkesztőség részére érkező faxokat és a fogadás tényét visszaigazolta. Erre figyelemmel nem vehető figyelembe az alperes azon hivatkozása, miszerint a szerver nem küldött értesítést az illetékes munkatárs részére a fax érkezéséről. A fentiekből kitűnően az alperes tárgyalásra szóló idézése kézbesítésének szabályszerűsége megállapítható volt. Az alperes szerver készülékének meghibásodása a saját érdekkörébe tartozó kérdés. Minderre figyelemmel az volt megállapítható, hogy a per tárgyalásán az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ezzel saját magát fosztotta meg a védekezés előterjesztésének lehetőségétől. Helytállóan mutatott rá az első fokon eljárt bíróság a határozatának indokolásában arra, hogy az alperes a helyreigazítás iránti felperesi kérelemben megjelölt valótlan állítások tekintetében nem bizonyította, hogy a kifogásolt állítások a valóságnak megfelelnek. Ezért helyesen került sor a kereseti kérelemnek helyt adó döntés meghozatalára. A Pp. 235. §-ának
(1)bekezdése szerint pedig a fellebbezésben új bizonyítékok előadására csak akkor kerülhet sor, ha az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására. Erre figyelemmel a fellebbezésben indítványozott alperesi bizonyítás lefolytatására lehetőség nem volt. Mindezek alapján az első fokú ítélet helybenhagyására a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint került sor. A jogvitában alkalmazandó jogszabályhelyi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság megjelölte, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében az alperes által szerkesztett lapot kiadó gazdasági társaság viseli a felperes másodfokú költségét, melynek meghatározására a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 1. §
(1)bekezdésének, 2. §
(1)bekezdés a) pontjának szabályaira figyelemmel került sor, a becsatolt megbízási szerződésben szereplő megbízási díj összegének megfelelő mértékben. Ugyancsak köteles megfizetni a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett jogorvoslati illetéket. A fellebbezési illeték megfizetése tárgyában a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
  1. május
  2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Örkényi László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.