A határozat elvi tartalma: Nem minősül fogyasztói szerződésnek az egyéni vállalkozó számára gépkocsi vásárlásra nyújtott pénzügyi kölcsön.
- IV. Tv.
- § e), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.371/2015/
- A tanács tagjai: .Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Dobrossy István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Waldmann Gábor ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.437/2015/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 7.P.22.162/2013/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 napon belül - 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 348.500 (háromszáznegyvennyolcezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- július 26-án a felperes ajánlatot kért az alperes jogelődjétől az általa megvásárolni kívánt Chevrolet Tacuma 1,6 típusú gépjármű finanszírozására. Az ajánlatkérést az alperes jogelődje által rendszeresített „Finanszírozási kérelem egyéni vállalkozók részére" megjelölésű nyomtatványon terjesztette elő. Az [2] okiraton úgy nyilatkozott, hogy egyéni vállalkozó és feltüntette egyéni vállalkozói engedélye számát is.
- július 27-én a felperes és az alperes jogelődje kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperes jogelődje 3.408.000 Ft kölcsön folyósított a felperesnek a gépjármű finanszírozása céljából. A szerződésben a felek a kölcsön devizanemét svájci frankban, a futamidőt 120 hónapban, a tájékoztató THM mértékét 5,75 %-ban határozták meg. A szerződést az alperes jogelődje nevében eljárva a T és H Kft. autókereskedő cég alkalmazottja cégszerűen írta alá. A peres eljárás során az alperes jogelődje az autókereskedő munkavállalójának eljárását írásban jóváhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szerződés nem jött létre, mivel azt nem az alperes jogelődjének cégjegyzésre jogosult képviselői írták alá. Másodlagos keresete a szerződés semmisségének megállapítására irányult a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.)
- §
(1)bekezdés b),
- c)és
- e)pontja alapján. Állította, hogy a perbeli szerződés fogyasztói szerződésnek minősül. Harmadlagosan az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések érvénytelenségének megállapítását kérte. Negyedleges kérelme annak megállapítására irányult, hogy a felek között a szerződés forintban jött létre, így összesen 4.529.041 Ft-ot kell az alperesnek visszafizetnie. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérte akként, hogy az ügyleti kamat éves százalékos mértéke 5,38 %, az árfolyamrés mértéke a középárfolyamhoz viszonyítva +/- 0,35 %. Vitatta a szerződés fogyasztói jellegét, mivel a felperes a szerződést egyéni vállalkozóként, üzletszerű gazdasági tevékenysége megvalósítása érdekében kötötte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet is elutasította. Többek között kifejtette a perbeli szerződés nem minősül a Ptk. 685. §
- d)pontja alapján fogyasztói szerződésnek, mivel az nem független a felperes által folytatott gazdasági és szakmai tevékenységtől. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel megállapította: a felperes az elsőfokú ítéletnek a szerződés fogyasztói, illetve fogyasztási jellegével összefüggő kereseti kérelmeket elutasító rendelkezéseit sérelmezte, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet is csak e körben bírálhatta felül. Utalt a vonatkozó bírói gyakorlatra (BDT2013.2889, EBH2005.1321.II.) amely szerint egy szerződés csak akkor minősülhet fogyasztói szerződésnek, ha az független a szerződő fél üzleti, gazdasági céljaitól. A szerződéskötési célok a szerződéskötés időpontja tekintetében vizsgálható. Ebből következik, hogy az eredetileg fogyasztói szerződésnek nem minősülő szerződést akár az eredeti szerződéskötési célokban, akár egyéb körülményekben bekövetkező változások nem tehetik fogyasztói jellegűvé. A másodfokú bíróság tényként rögzítette, hogy a felperes a szerződéskötéskor épületasztalos egyéni vállalkozó volt. A finanszírozási kérelmet az egyéni vállalkozók részére rendszeresített űrlapon terjesztette elő. A felperes a per során úgy nyilatkozott, hogy a szerződéssel finanszírozott gépjárművet a munkavégzéshez használta, tevékenységét nemcsak lakóhelyén, hanem annak 25-30 km távolságra eső körzetében is ellátta. A másodfokú bíróság mindezek alapján nem találta megállapíthatónak a perbeli kölcsönszerződés fogyasztói jellegét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütköző módon mérlegelték a bizonyítékokat és így a Ptk. 685. §
- d)és
- e)pontja sérelmével minősítették a perbeli kölcsönszerződést nem fogyasztói szerződésnek. A fogyasztói jelleget - álláspontja szerint - különösen az bizonyítja, hogy az autót nem a vállalkozás céljára vásárolta, illetve nem annak érdekében vette fel a hitelt, mivel a vállalkozás a beszerzés költségeit sem tudta kitermelni. Az autóval kapcsolatban semmilyen költséget nem számolt fel, azt nem vitte be a vállalkozásba, a tárgyi eszköz listában nem szerepeltette. Az autót akkor is megtartotta és saját céljára használta, amikor már nem folytatott aktív vállalkozói tevékenységet. Utalt arra is, hogy a gépjárművet a vállalkozás céljaira csak elenyésző mértékben használta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [10] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az eljárt bíróságok helyesen minősítették-e a perbeli szerződést nem fogyasztói szerződésnek. [11] A Kúria megítélése szerint a Ptk.
- § e) pontjában meghatározott feltételek vizsgálata során annak van ügydöntő jelentősége, hogy a szerződéskötés előkészítésének folyamatában, legkésőbb a kölcsönszerződés aláírásakor milyen tények váltak a pénzügyi intézmény számára ismertté az adós személyét illetően az általa kért kölcsönösszeg felhasználásának célja, módja vonatkozásában. A konkrét jogvitában - ahogy arra a másodfokú bíróság is helyesen mutatott rá a felperes az egyéni vállalkozók részére rendszeresített formanyomtatványon terjesztette elő az alperesnél a finanszírozási kérelmét. Ez tartalmazta - egyebek mellett - a vállalkozói engedélye számát, adószámát, a vállalkozása tevékenységét. A kölcsönszerződésben cégnév, székhely, adószám került feltüntetésre. Mindezek alapján az alperes egyértelműen abban a tudatban nyújtotta a kölcsönt, hogy azt egy egyéni vállalkozó számára adja. [12] A szerződés fogyasztói minősítése szempontjából nincs jelentősége és a szerződéskötés folyamatában pénzügyi intézmény jellemzően nem is értesül arról -, hogy a hitelösszegből megvásárolt gépjárművet az adós ténylegesen a későbbiekben mire használja, azt a vállalkozás a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepelteti-e, egyéni vállalkozásában milyen költséget számol el utána, vagy későbbi időpontban a vállalkozását esetleg szünetelteti-e. [13] A Kúria mindezekre figyelemmel úgy találta, hogy az eljárt bíróságok a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint, okszerűen mérlegelték a bizonyítékokat és minősítették ez alapján a Ptk.
- § e) pontjának megfelelően a perbeli kölcsönszerződést nem fogyasztói szerződésnek. [14] A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdés szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes - figyelemmel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes személyes költségmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [16] A Kúria ítéletét tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- május
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró