A határozat elvi tartalma: Az érvényes joglemondást követően a követelés nem érvényesíthető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.702/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Farkas Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Pintér Ferenc ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Tivadar Krisztián ügyvéd ... és Társai Ügyvédi Iroda ... Ügyvédi Iroda A per tárgya: Vételár megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.090/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék 16.G.21.245/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 1.000.000 (Egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] ..., amelynek vezető tagja az alperes volt, közbeszerzési eljárás lefolytatását követően
- augusztus 14-én építési szerződést kötött a ... Zrt-vel a
- számú főút ... elkerülő szakaszának [2] [3] [4] [5] kivitelezésére. Az útépítéshez szükséges homok-alapanyag beszerzése érdekében 2010 elején a felperes és az alperes között tárgyalások kezdődtek a ... I. és II. számú homokbányákban fellelhető bányakincs értékesítésével kapcsolatban. Az erről
- február 17én felvett közös jegyzőkönyv rögzítette, hogy a bányászati joggal rendelkező felperes
- március 1-től a II. számú bányában 200.000 m3-es keretmennyiséget biztosít az alperes részére. A felek megállapodtak abban, hogy az elszámolás közös geodéziai felmérések alapján történik. Ezt követően a peres felek
- március 8-án megállapodást írtak alá, amelyben rögzítették, hogy a II. számú homokbányában az alperes mint útépítési vállalkozó kitermelés és felhasználás céljából elszállítási tevékenységet végez. A felperes ennek érdekében az alperes rendelkezésére bocsátja a bányát, ahol a kitermelésen túl ő köteles minden bányászati tevékenységet végezni, beleértve a humuszolást, a belső utak létesítését és fenntartását, valamint a tájrendezést, a rekultivációt is. A felperes műszaki vezető biztosítását vállalta és hozzájárult, hogy az alperes alvállalkozókat foglalkoztasson a kitermelési tevékenység elvégzéséhez. Ugyanilyen tárgyú írásbeli megállapodástervezetet a felek az I. számú bányára vonatkozóan is készítettek, ezt azonban nem ellenjegyezték. A homokkitermelési és elszállítási tevékenység ettől függetlenül 2010 márciusában mindkét bányában megkezdődött.
- július 15-én a felek adásvételi keretszerződést kötöttek egymással, amelyben rögzítették, hogy az alperes a
- számú főút kisújszállási elkerülő szakasza teljes körű kivitelezéséhez szükséges töltőhomokot a felperes által rendelkezésére bocsátott ... I. és II. védnevű bányákból jogosult beszerezni. A keretszerződés napi 4.000 m3 homokmennyiség elszállítását tette lehetővé azzal, hogy ennek folyamatos ellenőrzését és elszámolását geodéziai felmérés alapján együtt végzik a felek. A vételárat a szerződésben az elszállított homokmennyiség nagyságrendjének függvényében határozták meg. Rögzítették a felek azt is, hogy keretszerződésük megszünteti a közöttük korábban akár írásban, akár szóban vagy „hallgatólagos úton" létrejött valamennyi megállapodást. A szerződés alapján a területről ténylegesen és kizárólagosan az alperes alvállalkozói termelték ki és szállították el a bányahomokot, a kitermelt homok tömegének rendszeres mérését pedig az alperes által megbízott geodéziai szakfeladatokat ellátó cég végezte. Ezek a rendszeres tömegmérések képezték az alperes által összeállított teljesítési igazolások alapját, amelyeket a felperes minden esetben elfogadott; saját geodéziai ellenőrző méréseket a jogviszony fennállása alatt a felperes nem végzett. Az alperes a 2010 márciusától
- október 28-ig terjedő időszakban a két bányából saját mérései szerint mindösszesen 712.992 m3 töltőhomokot szállított el, amelynek ellenértékét a felperes által kiállított számlák alapján maradéktalanul megfizette. [6] A felek
- december 16-án szerződést lezáró jegyzőkönyvet készítettek, amelyben a felperes kijelentette, hogy az általa nyújtott szolgáltatás elszámolása megtörtént, így az alperessel szemben a szerződéssel kapcsolatban semmilyen jogcímen nem áll fenn további követelése, ilyet a jövőben sem támaszt és az esetleges tévedés miatti megtámadás lehetőségéről is lemond. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] A felperes keresetében vételárhátralék címén 117.906.800 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a jogviszony lezárását követően a területen utólagos geodéziai felmérést végeztetett, amelyből kitűnően az alperes az általa kimutatottakhoz képest 211.000 m3-rel több homokot szállított el a területről. Ennek a homokmennyiségnek az ellenértékét pedig az alperes köteles megfizetni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [10] A jogerős ítélet indokolása szerint a felek
- december 16-án egyezséggel zárták le jogviszonyukat, amelyben a szerződés alapján teljesített szolgáltatásokat teljes körűen elszámolták, a felperes pedig kijelentette, hogy az alperessel szemben a szerződésből eredően semmilyen további követelése nem áll fenn. Az egyezséggel rendezett kérdések utólag nem tehetők vitássá, az ilyen tények tekintetében az egyezség tévedés címén sem támadható meg. A felperes ezért további vételárkövetelést az alperessel szemben megalapozottan nem érvényesíthet. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés meghozatala, másodlagosan pedig az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. [12] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §-át és a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését. [13] Érvelése szerint a felek között nem egy, hanem párhuzamosan két jogviszony állt fenn, amelyek közül az egyik, a
- március 8-án kelt szerződés a homok kitermelését, a
- július 15-én megkötött keretszerződés pedig a homok elszállítását és értékesítését szabályozta. A felek közötti elszámolás és a jogviszony lezárása pedig csak a
- július 15-i keretszerződés esetében történt meg, így nincs akadálya annak, hogy a
- március 8-án kelt megállapodás alapján kitermelt homokmennyiség meg nem fizetett vételárát követelje. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy az alperes mérései nem voltak alkalmasak a kitermelés teljes volumenének megállapítására, így e vonatkozásban az általa végeztetett utólagos felmérés adatait kell alapul venni. Arra is utalt, hogy a
- december 16-án készített szerződést lezáró jegyzőkönyvet a másodfokú bíróság tévesen minősítette egyezségnek. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [16] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [17] A rendelkezésre álló okiratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek között a homok kitermelésére és megvásárlására vonatkozóan egyetlen jogviszony létesült, amelynek tartalmát előzetes megállapodásokat követően végleges jelleggel a
- július 15-én kelt adásvételi keretszerződés határozta meg. A keretszerződésben ugyanis a felek kinyilvánították, hogy korábbi megállapodásaikat megszűntnek tekintik és jogviszonyukra visszamenőleges hatállyal a keretszerződés rendelkezéseit alkalmazzák. A keretszerződés tehát a
- március 8-i megállapodásnak is a helyébe lépett. Mindezeket az elsőfokú eljárás során maga a felperes is megerősítette, az elsőfokú bírósághoz
- március 6-án érkezett
- sorszámú beadványában ugyanis azt adta elő, hogy a
- március 8-i megállapodás a későbbi keretszerződéshez képest nem keletkeztetett önálló jogviszonyt a felek között. [18] A felülvizsgálati kérelemben e vonatkozásban előadottakat tehát a felperes saját korábbi nyilatkozata és a rendelkezésre álló okiratok is egyértelműen cáfolják. [19] A
- december 16-án készített jegyzőkönyvvel pedig a felek ezt a köztük fennállt egyetlen jogviszonyt zárták le úgy, hogy a felperes a jegyzőkönyvben kifejezetten lemondott az alperessel szemben a szerződésből eredő minden további követeléséről. A joglemondásra tekintettel ezért a felperes újabb vételárigényt az alperessel szemben megalapozottan nem érvényesíthet. [20] A felülvizsgálati kérelem további hivatkozásainak vizsgálata mindezekre figyelemmel szükségtelen volt. [21] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [23] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében szintén a felperes viseli. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- május
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró