Pfv.20493/2016/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Szerződéses jogviszony létrejöttének hiányában a bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint számolhat el az egyik fél rovására a másik félnél keletkező vagyonnövekménnyel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.493/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Dózsa Éva ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Leposa Marianna ügyvéd A per tárgya: 14.300.000 forint és járulékai megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.061/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Törvényszék 15.P.20.647/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 899.600 (Nyolcszázkilencvenkilencezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az alperes tulajdonát képezi ... községben a ... hrsz.-ú, a helyi iskola mellett található földterület, amelyen korábban egy salakos kosárlabda pálya állt. Az alperes tervezte, hogy ezen a területen aszfaltozott több funkciós sportpályát alakít ki, ennek létesítése több alkalommal témája volt az önkormányzati testületi üléseknek. A felperessel szemben jelen eljárás megindítását megelőzően jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság 30 %-a az alperest illeti meg, a 2.495.880 forint összegű tartozást a felperes [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] jövedelméből részletekben tiltják le. A felperes fia először
4. szeptember 20-án, majd azt követően több ízben az alperesi önkormányzathoz fordult és különböző bogádi földrészletek belterületbe vonásának engedélyezését kérve az általa építendő lakópark kialakítása érdekében. A felperes fia szóban és írásban azt jelezte az alperes felé, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az iskola működését támogatná. A
5. december 4-i írásbeli „üzleti ajánlata" szerint „a ... Kft. havi 100.000 forint támogatást nyújt az iskolának (önkormányzatnak), amely összeget fenntartásra, felújításra fordíthatnak".
6. február 11-én a ... Kft. megrendelte ... egyéni vállalkozótól az alperes kézilabda pályájának teljes kivitelezését. Az alperes
7. február 13-án nyilatkozat megnevezésű okiratot adott ki, melyben hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzat tulajdonát képező ... hrsz.-ú területen többfunkciós kézilabda-, kosárlabda-, és teniszpályaként is használható létesítmény készüljön és azt a ... Kft. által megbízott vállalkozó kivitelezze. A nyilatkozat szerint a ... Kft. ... bízza meg a kivitelezéssel.
8. február 17-én a kivitelezéshez szükséges munkadíj címén ... 8.600.000 forintot vett át a ... Kft. képviselőjétől. A ... Kft. alvállalkozók útján megkezdte a sportpálya beruházási munkálatait és a abból
9. február 18-ig az alperes polgármestere által ellenjegyzett rész átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltak szerint ... vállalkozó a földmunkálatokat, a zúzalék terítését és döngölését, valamint a betonozását elvégezte. Az alperes törvényes képviselője a beruházást a betonozásig átvette azzal, hogy a pálya teljes átvételére az önkormányzat által adott tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatban foglaltak teljesítését követően kerülhet sor. A
10. február 13-i nyilatkozatot ... mint vállalkozó írta alá, azon a ... Kft. képviselőjének ellenjegyzése nem szerepel.
11. március 11-én készült egy - utóbb,
12. április 3-án módosított - okirat, amely szerint az alperes „megrendelő", ... „vállalkozó", valamint a felperes volt házastársa között egy megállapodás jött létre, amelyben az iskolai sportpálya befejezési munkálatainak elvégzésében állapodtak meg azzal, hogy a beruházás költségeit ... állja, aki a beruházás költségeit fedező összeget ... vállalkozó részére 2007 februárjában átadta. Az okiratokon ... aláírása nem szerepel. A sportpálya kivitelezésének
13. február 18-át követő II. ütemét a ... Kft. finanszírozása mellett a ... Kft. végezte el, aki az aszfaltozási munkákról a ... Kft. felé állított ki számlát. Az elvégzett sportpálya felújítási munkák bekerülési költsége 7.274.502 forint. A munkálatokhoz az anyagot és a kivitelezők díjazását a ... Kft. saját költségén biztosította. A ... hrsz.-ú kivett általános iskola és egyéb terület megnevezésű 15.091 m2 területű ingatlan forgalmi értékét hibátlan kivitelezés mellett a beruházás 6.062.085 forinttal növelte volna meg. A kivitelezésben rejlő hibák miatt a ténylegesen elvégzett beruházás az ingatlan forgalmi értékét 5.304.325 forinttal növelte. [10]
14. december 14-én a ... Kft. a többfunkciós sportpálya építésének vállalkozói díja címén 14.300.000 forint végösszegű számlát állított ki az alperes részére. E számlakövetelését
15. szeptember 7-én a felperesre engedményezte. [11] A ... Kft. felszámolás útján jogutód nélkül
16. június 15-én megszűnt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [12] A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen vállalkozói díj, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímén 14.300.000 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [13] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Szerinte közte és a felperes között vállalkozási szerződés nem jött létre. Állította, hogy a sportpálya kivitelezésére ... közérdekű kötelezettségvállalása folytán került sor. Vitatta a felperesi követelés összegszerűségét is, és marasztalása esetére kérte a hibás kivitelezés kijavításához szükséges költségek beszámítását. Az első- és másodfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 5.389.532 forint és kamatai felperes részére történő megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [15] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes által a felperesnek fizetendő marasztalás összegét 5.304.325 forintra és annak elsőfokú ítélet szerinti kamataira leszállította. A kereset ezen felüli részét elutasítottnak tekintette. [16] A jogerős ítélet értelmében a felperesi jogelőd és az alperes között sem írásban, sem szóban nem jött létre vállalkozási szerződés a perbeli sportpálya kivitelezésére. A felperes jogelődje részéről nem történt közérdekű kötelezettségvállalás az alperes javára, ugyanakkor miután ténylegesen a felperes jogelődje finanszírozta a sportpálya beruházást, ezzel az alperes jogalap nélkül gazdagodott, így a sportpálya kialakításával kapcsolatban a tulajdonában álló ingatlanban bekövetkezett értéknövekedésnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezhető a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének történő teljes körű helyt adást kért. Szerinte a bíróság megsértette az
17. évi IV. törvény (Ptk.) 389.-
18. §ait és indokolatlanul alkalmazta a Ptk. 361-
19. §-ának rendelkezéseit. Érvelése értelmében ugyan szinte nyomon követhetetlenek voltak a felek megállapodásának egyes részletkérdései, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján az megállapítható, hogy részbeni utólagos elszámolás mellett legalább a bekerülési érték anyag- és munkadíjában el kívántak számolni. A felperesi jogelőd vállalkozó a művet elkészítette, ezért az alperes köteles a vállalkozói díjat megfizetni. A felek közötti írásbeli vállalkozási szerződés is létrejött, ezért indokolatlan a felperes javára csupán az értéknövekedés elszámolása. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében változatlanul fenntartotta a szakértői véleményekkel szembeni aggályait, és kifogásolta az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának figyelmen kívül hagyását. E hivatkozásai körében jogszabálysértést nem jelölt meg. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [22] A Pp.
20. §