A határozat elvi tartalma: Jogszerű a hatóság határozata, amennyiben eleget tesz az új eljárást elrendelő jogerős ítéletben írtaknak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.052/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: ... A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző ügyvéd: Dr. ...) Az alperes: Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: vezetési jogosultság szünetelésének elrendelése tárgyában hozott közigazgatási határozat bíróság felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015.06.25-én kelt 15.K.27.107/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.107/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes magyarországi lakóhellyel rendelkező ukrán-magyar kettős [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] állampolgár, aki ukrán hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, mely nem honosított. A felperest a Nyíregyházi Járásbíróság 14.B.440/2013/
- számú ítéletében két rendbeli ittas járművezetés és egy rendbeli cserbenhagyás vétsége miatt 1 év - végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetésre és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az indokolásban rögzítette, a felperes nem rendelkezett érvényes gépjárművezetői engedéllyel a cselekmény elkövetésekor Magyarország területére. A felperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék a
- január 9-én kelt 3.Bf.729/2013/
- számú végzésében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítéletének kiadmányát és a felperes vezetői engedélyét további intézkedés megtételének céljából megküldte az elsőfokú hatóságnak, mely határozatával elrendelte a felperes vezetési jogosultságának szünetelését, egyúttal visszavonta a felperes ukrán vezetési jogosultságát igazoló okmányát utánképzési kötelezettséggel. A határozattal szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, az alperes a
- április 1-jén kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 15.K.27.237/2014/
- számú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Nem osztotta a felperes azon hivatkozását, mely szerint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
- (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya nem terjed ki a felperes külföldi hatóság által kiállított, Magyarország területén vezetésre nem jogosító vezetői engedélyére. Hangsúlyozta, a Rendelet
- §-ának rendelkezései nem a jogszabály hatályát adják meg, kizárólag a járművezetésre jogosító okmányokat, illetve a Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas okmányokat sorolja fel. Kiemelte, a közlekedés igazgatási hatóságnak a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelése miatt egyidejűleg rendelkeznie kell a vezetői engedély visszavonásáról, illetve a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély bevonásáról, tekintet nélkül arra, hogy a vezetői engedély érvényes-e vagy sem. Az eljárt hatóságok nem rendelkezhettek volna a felperes vezetői engedélyének visszavonásáról, csak annak bevonásáról. A bíróság az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú hatóságnak ennek eredményeként olyan tartalmú határozatot kell hoznia, amelyben a felperes vezetői engedélyének bevonásáról rendelkezik a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelése mellett. A jogerős ítélet ellen a felek felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be. Az új eljárás eredményeként meghozott határozatában az elsőfokú hatóság a felperes vezetési jogosultságának szünetelését rendelte el a jogerős bírósági ítélet alapján, egyúttal az ukrán vezetési jogosultságot igazoló okmányát
- január
- napjától
- január
- napjáig utánképzési kötelezettséggel bevonta. [10] A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperes a
- január 23-án kelt SZ-B-05/00097-2/
- számú határozatában az elsőfokú határozat indokolási részének
- bekezdését megváltoztatta, az ügy érdemében az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, a Rendelet kógens rendelkezéseire figyelemmel a közlekedési igazgatási hatóságnak a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelése mellett rendelkeznie kell a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély bevonásáról, tekintet nélkül annak érvényességére. A kereseti kérelem [11] A felperes az alperes határozatát keresettel támadta kérve annak bírósági felülvizsgálatát, sérelmezte a vezetői engedélye bevonását. Az elsőfokú ítélet [12] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Érvelése szerint a közigazgatási szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.)
- §
(4)bekezdése és az irányadó bírói gyakorlat alapján a megismételt eljárás eredményeként hozott határozatok tekintetében a bíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy azok megfelelnek-e a korábbi jogerős ítéletben rögzített iránymutatásnak. Hangsúlyozta, a megismételt eljárás keretében hozott határozatok eleget tettek a bírósági ítéletben foglalt iránymutatásnak, tekintettel arra, hogy azokban a hatóságok a felperes vezetési jogosultsága szünetelésének elrendeléséről, egyúttal az ukrán vezetési jogosultságot igazoló okmányának utánképzési kötelezettséggel történő bevonásáról rendelkeztek. [13] A bíróság rámutatott, a felperes jelen eljárásban benyújtott keresetében foglaltakról az alapeljárás során hozott ítéletében érdemben már állást foglalt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, annak akként történő megváltoztatása iránt, hogy az ukrán vezetési jogosultságot igazoló okmányának bevonását ne rendeljék el. [15] Okfejtése szerint az ítélet azért jogszabálysértő, mert a Rendelet hatálya nem terjed ki az érvénytelen ukrán vezetői engedély bevonására. Ezen okmány nem jogosít járművezetésre, ezen belül nem vezetői engedély, illetve nem érvényes, így nem tartozik a Rendelet hatálya alá. [16] További érvelése szerint a büntető ítélet kizárólag Magyarország területére vonatkozóan tartalmaz korlátozásokat, Ukrajnára nem. Vitatva, de feltételezve, miszerint az ukrán jogosítvány felhasználható lenne külföldi államok területén, akkor a jogosítvány bevonása indokolatlan és jogosulatlan korlátozást tartalmaz külföldre nézve. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálat kérelem az alábbiak szerint nem alapos. [19] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [20] A felülvizsgálati bíróság mindenben egyetért a jogerős ítéletben foglaltakkal, a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel az alábbiakat rögzíti. [21] A Ket. 109. §
(4)bekezdése értelmében a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. A Ket. 109. §
(4)bekezdéséhez kapcsolódó egységes bírói gyakorlat szerint a bíróság által elrendelt új eljárás eredményeként hozott határozatot jogszerűnek kell tekinteni, ha az megfelel az új eljárást elrendelő ítéletben foglalt iránymutatásnak. [22] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított kizárólagos jelentőséget azon kérdés vizsgálatának, miszerint az ügyben eljárt hatóságok eleget tettek-e az alapügyben hozott ítéletben foglaltaknak. [23] A Kúria hangsúlyozza, a közigazgatási és munkaügyi bíróság a 15.K.27.237/2014/
- számú ítélete
- oldal hatodik bekezdésében egyértelműen előírta, az új eljárás során a hatóságnak olyan tartamú határozatot kell hoznia, amelyben a felperesnek külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélye bevonásáról rendelkezik a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelése mellett. Az új eljárás eredményeként hozott határozatok mindenben megfeleltek ezen előírásnak. [24] A felperes keresetében és felülvizsgálati kérelmében is olyan jogszabálysértéseket jelölt meg, melyekről az elsőfokú bíróság az alapeljárásban hozott ítéletében érdemben már döntött, így azok az új eljárás során nem tehetők vitássá. [25] A felülvizsgálati bíróság a fentiek alapján a Pp.
- §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [26] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el. [27] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel szintén a felperes köteles megfizetni az államnak felhívásra. [28] Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- május
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő