← Magyarország

G.20493/2015/7 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér

  1. .G.…..... szám 1 A Balassagyarmati Törvényszék dr. Garabits Márton (…....) ügyvéd által képviselt ….... Kft. „f.a.” (….....) felperesnek – dr. Varga M. Tamás (….....) ügyvéd által képviselt ….... (….....) alperes ellen 68.398.000,- Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 68.398.000,(Hatvannyolcmillió-háromszázkilencvennyolcezer) Ft-ot, annak
  2. szeptember 28-tól a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát és 1.000.0000,- (Egymillió) Ft ügyvédi munkadíjat. A
  3. szeptember
  4. előtti időszakra vonatkozó késedelmi kamatkövetelés tekintetében a törvényszék a keresetet elutasítja. Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy az államnak – az illetékhatóság külön felhívására – fizessen meg 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a Balassagyarmati Törvényszéknél írásban, 3 példányban kell benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidőre vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A törvényszék az eljárás adati alapján az alábbi tényállást állapította meg:
  5. február 23-án alakult meg a ….... Kft. felperes. Fő tevékenységként közúti teherszállítással foglalkozott. Alakulásától kezdődően önálló képviseletére jogosult vezető tisztségviselője az alperes volt. Alakulásától
  6. december 29-ig két tagja volt, az alperes és …...., míg
  7. december 29től egyedüli tagja az alperes volt. Székhelye
  8. február 23-tól
  9. szeptember 1-ig …....-ben volt, ezt követően Budapestre került áthelyezésre. A ….... Törvényszék Fpk. …..... ügyszám alatt
  10. augusztus 27-i kezdő időponttal elrendelte a felperes felszámolását. Felszámolóként a ….... Zrt. került kijelölésre. Az alperes mint a felperes ügyvezetője a felszámoló felhívása ellenére nem tejesítette teljes körűen a Cstv.
  11. §-a szerinti kötelezettségeit, csupán a tevékenységzáró mérleget adta át a felszámolónak, a felperes vagyonával a felszámoló felé nem számolt el. A felperes – felszámolója által meghatalmazott jogi képviselője útján -
  12. június 23-án keresetet terjesztett elő az alperessel szemben az alperes által a felszámoló részére átadott felperesi tevékenységzáró mérleg szerinti 197.000,- Ft összegű immateriális javak, 35.992.000,- Ft értékű tárgyi eszköz, 30.772.000,- Ft összegű követelés és 1.437.000,- Ft pénzeszköz, azaz összesen 68.398.000,- Ft és annak
  13. szeptember 13-tól számított törvényes mértékű késedelmi kamata valamint a perköltség megfizetése iránt. Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes a Cstv.
  14. §

(1)bekezdése szerinti kötelezettségét megszegve a felszámoló felhívása ellenére nem számolt el a felperes felszámolója felé az alperes által a felszámoló rendelkezésére bocsátott,
  1. augusztus 26-án kelt tevékenységzáró mérlegben feltüntetett felperesi vagyontárgyakkal,
  2. január 29-én kelt levelében arról tájékoztatta a felszámolót, hogy a tevékenységzáró mérlegben kimutatott eszközöket nem áll módjában átadni a felszámolónak. Keresetleveléhez csatolta többek között a tevékenységzáró mérlegét, a felszámolási eljárása hitelezői nyilvántartását. Csatolta továbbá a felszámoló
  3. január 14-én kelt, az alperesnek küldött levelét, melyben a felszámoló kérte, hogy 8 napon belül adja át részére a tevékenységzáró mérleg adatait alátámasztó dokumentumokat, illetve e mérlegben kimutatott eszközöket; és csatolta az alperes
  4. január 29-én kelt válaszlevelét, mely szerint a cég tevékenységet záró mérlegét alátámasztó dokumentumokat, illetve a mérlegben kimutatott eszközöket nem áll módjában átadni a felszámolónak. A tevékenységzáró mérlegben kimutatott összegért fennálló helytállási kötelezettségével kapcsolatos tájékoztatást tudomásul vette, azt jelenleg megfizetni szerény anyagi körülményei miatt nem áll módjában. A Kft-t a végletekig próbálta életben tartani, még saját vagyona bevonásával is, azonban ez rajta kívül álló okok miatt nem sikerült. A törvényszék a perben az első tárgyalást
  5. június 29-én kelt idéző végzésével tűzte ki
  6. szeptember
  7. napjára. Szintén
  8. június 29-én kelt
  9. sorszámú, az alperes részére az idézéssel és a keresetlevéllel és mellékleteivel együtt megküldött végzésével tájékoztatta az alperest, hogy a jogi képviselet a jelen peres eljárásban a Polgári perrendtartás 73/A. §
(1)bekezdésének b.) pontja alapján részére is kötelező, ezért amennyiben jogi képviselő közreműködése nélkül jár el, minden perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, és az alperest úgy kell tekinteni, mint aki nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. Végzésében tájékoztatta a törvényszék az alperest arról is, hogy saját képviselete ellátására akkor alkalmas, ha jogi szakvizsgával rendelkezik, amit legkésőbb az első tárgyaláson igazolnia kell. Ennek hiányában az ügyvédi meghatalmazást legkésőbb az első tárgyaláson csatolni kell és a tárgyaláson az alperest az ügyvédnek kell képviselnie vagy – a jogi képviselő esetleges távolmaradása esetén – ellenkérelmét az első tárgyalást megelőzően írásban kell benyújtania a perbeli képviseletére vonatkozó meghatalmazással együtt. A keresetlevél és mellékletei, a
  1. sorszámú végzés és az első tárgyalásra szóló idézés a tértivevény tanúsága szerint
  2. július 3-án kerültek kézbesítésre az alperesnek, azokat a felesége vette át. Az alperes részéről írásos érdemi ellenkérelem, ügyvédi meghatalmazás a tárgyalást megelőző napig nem érkezett. A tárgyalást megelőző napon, a hivatali idő után,
  3. szeptember 15-én 16 óra 28 perckor érkezett beadványában az alperes jogi képviselője – a
  4. szeptember 15-én kelt meghatalmazása csatolása mellett – előkészítő iratot nyújtott be, mely szerint az alperes aznap kereste fel és kérte fel a perbeli képviseletére és adta át részére az iratokat, melyeket az idő rövidsége miatt nem volt lehetősége áttanulmányozni, erre tekintettel a perben érdemi nyilatkozatot nem áll módjában tenni, ezért a tárgyalás elhalasztását kéri. Beadványához csatolta a felperes felszámolási eljárásában a felszámoló által időközben,
  5. szeptember 3-i fordulónappal elkészített felszámolási zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot, mely szerint a felszámoló a jelen perben érvényesített követelésből 60.311.676,- Ft-nak a hitelezők közötti természetbeni felosztására tett javaslatot hitelezői igényeik teljes kielégítése címén, míg a fennmaradó 8.086.324,- Ft követelésnek az alperes mint a felperes egyedüli tagja részére történő átadására tett javaslatot. Úgy nyilatkozott, hogy a követelés hitelezők közötti felosztására figyelemmel a felperesi oldalon jogutódlás várható, ezért elsődlegesen az eljárás félbeszakadásának a megállapítását kéri a felperesi jogutódok perbelépéséig, másodlagosan pedig – amennyiben a félbeszakadás nem állapítható meg – a felperesi jogutódlásokra mint a jelen per eldöntéséhez szükséges előkérdésre tekintettel a per tárgyalásának a követelés felosztásáról rendelkező záróvégzés jogerőre emelkedéséig történő felfüggesztését kéri. A felek a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg, a felperesi és az alperesi képviselő is a tárgyalás távollétében történő megtartását kérte. Figyelemmel arra, hogy a felperes felszámolásában időközben elkészült egyszerűsített felszámolási zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat
  6. szeptember 3-án kelt, a törvényszék megállapította, hogy a felperes megszűnése és a felperesi oldalon jogutódlás még nem következett be, ugyanis a Cstv. 63/B. §
(2)bekezdése alapján az adós felszámolását bonyolító ….... Törvényszéknek a felszámoló által hozzá benyújtott zárójelentést, zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot a beérkezését követő 8 munkanapon belül meg kell küldenie az állami és az önkormányzati adóhatóságnak valamint a hitelezőknek azzal szemben kifogás 15 munkanapos határidővel történő benyújtásának a lehetőségéről szóló tájékoztatással, és csak ezen határidő leteltét követően hozhatja meg a felperes felszámolási eljárását befejező, a felperest megszüntető, a felperesnek az alperessel szembeni követelését a hitelezőknek átadó záróvégzését, melynek jogerőre emelkedése fellebbezés hiányában is további 15 napot vesz igénybe. Így a kézbesítéshez szükséges időre is figyelemmel a felperes felszámolásának jogerős befejeződése a záróanyaggal szembeni kifogás és a záróvégzés elleni fellebbezés hiányában is 2015. október vége előtt nem várható. Addig pedig a felperes nem szűnik meg és követelése sem száll át a hitelezőkre mint jogutódokra (csak a záróvégzés jogerőre emelkedésével). Ezért az eljárás félbeszakadásának a Pp. 111. §
(1)bekezdése szerinti feltétele nem áll fenn, így a törvényszék az alperes kérelme ellenére mellőzte az eljárás félbeszakadásának a megállapítását. A Pp. 152. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság a tárgyalást felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. A felperes jelen perben érvényesített követelésének érdemi elbírálása nem függ a felszámolási eljárás befejezésétől, a záróvégzés rendelkezéseinek mikéntjétől. A benyújtott záróanyag jóváhagyása esetén várható - majd csak a záróvégzés jogerőre emelkedésével, jelenleg még előre nem látható időpontban bekövetkező - jogutódlás nem akadálya a jelen pertárgyalásának és nem előkérdése az érdemi döntésnek. Ezért a törvényszék nem adott helyt a per tárgyalásának a felszámolási eljárásban hozandó záróvégzés jogerőre emelkedéséig történő felfüggesztése iránti alperesi kérelemnek sem. A záróvégzés jogerőre emelkedésekor az annak időpontjában a felperes részvételével esetlegesen folyamatban lévő eljárások (akár elsőfokú, akár jogorvoslati, akár végrehajtási eljárás) a Pp.
  1. §-a alapján a jogutódoknak (hitelezőknek) az eljárásba történő belépéséig illetőleg bevonásáig félbe fognak szakadni. A felperes megszűnése előtt ilyen eljárások folyamatban léte hiányában pedig a felszámoló által benyújtott vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően rendelkező jogerős záróvégzés esetén a követelést a megszűnt felperes helyett a hitelezők mint jogutódok érvényesíthetik az alperessel szemben, akiknek végrehajtás kezdeményezésének szükségessége esetén jogosultságukat a jogerős záróvégzéssel kell igazolniuk. A keresetlevél és mellékletei, a kötelező jogi képviseletről szóló tájékoztatást tartalmazó
  2. sorszámú végzés és a tárgyalásra szóló idézés alperes részére történt kézbesítésétől az első tárgyalás napjáig az alperesnek két és fél hónap állt rendelkezésére arra, hogy jogi képviselőt keressen fel, bízzon meg a perbeli képviseletére és átadja részére a szükséges iratokat. Hogy ezt az alperes csak a két és fél hónap elteltével, a tárgyalást megelőző napon tette meg, ezért a jogi képviselő a tárgyalásra érdemi ellenkérelmet nem tudott előterjeszteni, a törvényszék nem tudta a késedelme vonatkozásában igazolási kérelemmel sem élt alperes javára méltányolni és részére a kereseti kérelemmel szemben az érdemi ellenkérelem megtételére további határidőt biztosítani. A fentiekre tekintettel a törvényszék az első tárgyalást érdemben megtartotta és a felek által csatolt, az érdemi döntéshez elegendő okirati bizonyítékok alapján a kereset tárgyában érdemi határozatot hozott az alábbi indokok alapján: A Csődtv.
  3. §-ának
(1)bekezdése értelmében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: • a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek, b) a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét. A felperes felszámolásának kezdő időpontjában és az attól számított, fent írt 30 napos határidőn belül még a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) volt hatályban. Annak 30. §
(2)bekezdése szerint a vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. Az ugyanekkor hatályban volt Ptk. 339. §
(1)bekezdésének értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Pp. 164. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A felperes a felszámoló által az alperesnek írt,
  1. január 4-én kelt levél csatolása útján igazolta, hogy az alperest az általa elkészített felperesi tevékenységzáró mérleg szerinti eszközök illetőleg a mérleg adatait alátámasztó dokumentumok 8 napon belüli átadására felszólította. A felperes által szintén csatolt, a felszámolónak írt,
  2. január 29-én kelt alperesi levél és felperesi tevékenységzáró mérleg valamint az alperes által csatolt, a felszámoló által a felperes felszámolása vonatkozásában elkészített zárójelentés és zárómérleg adatai igazolják, hogy az alperes a felperes vagyonával 68.398.000,- Ft értékben nem számolt el a felszámoló felé, melyből 30.772.000,- Ft követelés tekintetében az érvényesítéshez szükséges dokumentumok felszámolónak történő átadását is megtagadta. E magatartásával az alperes megszegte a Cstv.
  3. §
(1)bekezdésének b.) pontjában írt kötelezettségét és az ügyvezetése alatt álló felperesnek 68.398.000,- Ft összegű kárt okozott, melynek megfizetésére a törvényszék az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően kötelezte. Az alperes Cstv. 31. §
(1)bekezdésének b.) pontjában írt kötelezettsége a felperes törvényes képviseletét a felszámolás kezdő időpontjától ellátó felszámoló, a Gt. 30. §
(2)bekezdésében írt kötelezettsége pedig a felperes felé áll fenn, ezért az alperes a teljes hiányzó vagyon értékét köteles megfizetni a felperesnek, függetlenül attól, hogy annak a felosztására a felperes felszámolása során miként kerül sor, illetőleg függetlenül attól, hogy a nyilvántartásba vett hitelezői igények összeg annak összegét nem éri el. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség és a késedelmi kamat mértéke a Ptk. 301. §
(1)bekezdésén alapul. A vagyon- és iratátadási kötelezettség az alperest a Cstv. 31. §
(1)bekezdésének b.) pontjában írt, a felszámolás kezdő időpontját, jelen esetben
  1. augusztus
  2. napját követő 30 napos határidőn belül terhelte. Erre figyelemmel a 30 napos határidő
  3. szeptember 27-én járt le, így az adós a kötelezettsége teljesítésével
  4. szeptember
  5. napjától esett késedelembe. Ezért a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját a törvényszék a kereseti kérelemben foglalt korábbi időponttól eltérően
  6. szeptember
  7. napjában határozta meg és az ezt megelőző időszakra vonatkozó késedelmi kamatkövetelés tekintetében a keresetet elutasította. A törvényszék a Pp.
  8. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes ügyvédi munkadíja mint perköltsége megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM sz. rendelet 3. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdésének a.) és b.) pontja valamint
(6)bekezdése alapján állapította meg. A
(2)bekezdés a.) és b.) pontja szerint megállapítandó összeg
(6)bekezdés szerinti mérséklésére azért került sor, mert a tárgyaláson a felperesi képviselő nem vett részt, az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő és a per az első tárgyaláson befejeződött, ezért a törvényszék – a per tárgyának értékét is figyelembe véve - úgy ítélte meg, hogy 1.000.000,- Ft ügyvédi munkadíj áll arányban a per során a felperesi jogi képviselő által kifejtett tevékenységgel. Pervesztességére figyelemmel kötelezte a törvényszék az alperest a tárgyi illetékfeljegyzési jogosultság folytán a felperes által le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén, 234. §
(1)és
(2)bekezdésén és 256/A. §-án alapul. Balassagyarmat,
  1. szeptember
  2. Dr. Nádai Mónika sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.