Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.019/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Ozvári-Lukács Ádám pártfogó ügyvéd (....) által képviselt felperes neve(felperes címeII. 13.) felperesnek a Mihály és Schneidler Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Mihály Róbert ügyvéd) által képviselt Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt, 68.P..../2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy mellőzi az illeték viselésére vonatkozó rendelkezését. Kötelezi a felperest, hogy 30 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A felperes teljes pervesztességére tekintettel pártfogó ügyvédjének a díját az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 12.700 forint perköltséget és engedélyezte, hogy azt az ítélet jogerőre emelkedésének napját követő két egymás utáni hónap
- napjáig egyenlő részekben teljesítse. Az előzetesen meg nem fizetett 36.000 forint illetékről akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A tényállás szerint a felperes
- november 23-án e-mailben, majd december 13-án fax útján kérte az alperest, hogy elektronikus úton küldje meg részére a végrehajtási ügyben történő iratkézbesítés biztosítása érdekében az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszerében regisztrációval rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók listáját, a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Államkincstárra, az MFB Bankra és a Magyar Posta Zrt.-re is kiterjedően. Az alperes az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 40/
- (VIII. 30.) KIM rendelet
- §
(1)bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettségre hivatkozva, az adatkiadást megtagadta. A felperes keresetében az adatigénylésben megjelölt közérdekű adatok kiadását kérte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozatlannak találta. Döntését az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdésére és a 39. cikk
(2)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- és
- pontjaira, a
- §
(1)-
(3)bekezdéseire, a 28. §
(1)bekezdésére, a 31. §
(1)és
(7)bekezdésére alapította. Rámutatott, miszerint a végrehajtási eljárásban alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), valamint a KIM rendelet tartalmazza. Az önálló bírósági végrehajtó a Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerén (VIEKR) keresztül elektronikus úton tart kapcsolatot a féllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, bírósággal, megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel, ha azt a fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy számára a törvény kötelezővé teszi a Vht. 35/C. §
(1)bekezdésében. Az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszer feladata a nagyszámú, papír alapú iratforgalmat generáló megkeresések elektronikus úton történő kiváltása. Ennek első alkalmazási területe a pénzügyi intézményekhez intézett megkeresés, majd az arra adott válaszok feldolgozása és továbbítása. A Vht. 250. §
(3)bekezdés c) pont alapján az alperes működteti az elektronikus kézbesítési rendszert, ez pedig a KIM rendelet 7. §
(1)bekezdés a) pontjában rögzítettek alapján törvényes adatkezelés. Megállapította, hogy az alperes az Infotv. hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó szerv, amely a kezelésében lévő és a tevékenységére vonatkozó, azzal kapcsolatos közérdekű adatok kiadására köteles, ugyanakkor a keresettel érintett adatok nem tekinthetőek közérdekű adatnak. Az Infotv.
- §
- pontjában rögzített, közérdekű adatként megismerhető adat az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a rendszer működtetésével, az alperes ezen tevékenységével kapcsolatos információ, nem pedig magában a rendszerben kezelt vagy tárolt adat, köztük a regisztrációval rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók neve. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amiben annak megváltoztatásával kérte az alperest a keresetben megjelölt adatok kiadására kötelezni. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az Infotv.
- §
- pontját, ugyanis a kiadni kért adatok információnak, ismeretnek tekintendők. Hivatkozása szerint ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság 15/
- (III. 13.) AB határozata, ami az ingatlan-nyilvántartásban tárolt információk, ismeretek közérdekű adat minőségét állapította meg. Előadta, hogy az adatok az alperesnek a Vht.
- §
(3)bekezdés c) pontjában meghatározott közfeladatának ellátásával, a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerének működtetésével összefüggésben keletkeztek. A kért információ nem önmagában a pénzforgalmi szolgáltatók neve, hanem azon információ, ismeret, hogy ezek rendelkeznek-e regisztrációval a VIEKR-ben. Fenntartotta valamennyi korábbi nyilatkozatát, indítványát, ide értve az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányulót is. Pervesztése esetére kérte, hogy a megítélendő perköltség részletekben való teljesítését engedélyezze számára a másodfokú bíróság a Pp. 217. §
(3)bekezdése alapján akként, hogy annak havi összege 5.000 forintban kerüljön megállapításra. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az Infotv. szabályainak megfelelő alkalmazásával jutott arra a megállapításra, hogy a keresetben kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, ezért azok kiadására az alperes nem kötelezhető. Döntésével és érvelésével – a kereseti illeték viseléséről szóló rendelkezést kivéve – a másodfokú bíróság egyetértett. Helytállóan állapította meg az eljárt bíróság, hogy az alperes jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, amelynek az Infotv. 26. §
(1)bekezdése alapján lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében álló közérdekű és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló kérelem alapján bárki megismerhesse. Helyesen fejtette ki azt is, hogy a közfeladatot ellátó szerv nem minden kezelésében lévő adatot kell megismerhetővé tegyen. Az Infotv. 3. §
(5)bekezdése folytán a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatok közül csak azok közérdekű adatok, amelyek egyben a szerv tevékenységére is vonatkoznak, vagy a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek. E feltételeknek együttesen kell érvényesülniük ahhoz, hogy közérdekű adatok legyenek. (Kúria Pfv.IV.21.976/2014/9.) Nem vitás, hogy az alperes feladatai közé tartozik a Vht. 250. §
(3)bekezdés c) pontjának előírása szerint a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerének a működtetése és rendelkezik az elektronikus kézbesítési rendszerbe regisztrált bankok és pénzügyi szolgáltatók nevével, azaz kezelésében vannak a keresetben kért adatok, az egyik feltétel teljesült. A másik feltétel fennállásához azt kellett megítélni, hogy a kért adatok az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek-e, illetve hogy a tevékenységére vonatkoznak-e. Az egyes bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi szolgáltatók neve nyilvánvalóan a kézbesítési rendszertől függetlenül már létező adat, a konkrét regisztráció ténye pedig nem sorolható az alperesnek az érintett rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége körébe, és belőle nem vonható le következtetés arról, hogy miként látja el a közfeladatait. A rendszerhez csatlakozott pénzügyi szolgáltatók nevének megismerését nem indokolja közérdek, az nem szolgálja az alperes működésének átláthatóságát sem, erre tekintettel a felperes által kért információk nem tartoznak az Infotv. 3. § 5. pontjában meghatározott közérdekű adatok körébe. A felperes ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos hivatkozása a perben nem volt helytálló, mivel az ingatlan-nyilvántartás egy nyilvános és közhiteles rendszer, ezzel szemben a perbeli rendszerben titkosítással biztosított adatokhoz a Vht. 35/A. §
(3)bekezdése értelmében csak az férhet hozzá, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. Adott esetben ez a körülmény a közérdekű adat megismerésének korlátját jelenti. A perben nem merült fel jogértelmezésre szoruló kérdés, ezért nem volt indokolt az Alkotmánybíróság megkeresése. A kifejtettek alapján az alperes az Infotv. 31. §
(2)bekezdése szerint jogszerűen tagadta meg a felperes által megjelölt adatkör kiadását, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján helybenhagyta. Észlelte azonban, hogy az eljárt bíróság szükségtelenül rendelkezett a kereseti illeték viseléséről, mert az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint a per tárgyi illetékmentes. Erre tekintettel a rendelkezést mellőzte az ítélet rendelkező részéből. Az eredménytelen fellebbezés folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdése tükrében a felperes köteles viselni az alperest képviselő ügyvéd munkadíját, aminek összegét a másodfokú bíróság a 32/203. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései és 4/A. §
(1)bekezdése szerint határozta meg. Az ítélőtábla nem látta indokoltnak a perköltség megfizetésére a Pp. 217. §
(3)bekezdése szerinti részletfizetés engedélyezését, de a
(2)bekezdés alapján a felperes részére méltányosságból hosszabb fizetési határidőt biztosított. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről szóló rendelkezés a Pp. 87. §
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
- április
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Mózsik Tímea s.k. bíró