A határozat elvi tartalma: A büntető törvény időbeli hatálya mérlegelésének eredménye kizárólag csak az elkövetéskor vagy csak az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazása lehet, a két törvény egymás melletti rendelkezései kiválogatott alkalmazásának nincs helye. KÚRIA Bfv.II.1513/2015/5.szám A Kúria Budapesten, a
- február
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt Sz. Sz. G. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben Sz. T. II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Nyírbátori Járásbíróság B.168/2012/
- számú és a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.271/2014/
- számú ítéletét Sz. T. II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyírbátori Járásbíróság a
- január
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett B.168/2012/
- számú ítéletében négy terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett Sz. T. II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés], társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében [korábbi Btk. 176. §
(2)bekezdés d) pont], közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [korábbi Btk. 230. §
(1)bekezdés, 229. §
(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 323. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], amiért a terheltet halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Nyírbátori Városi Bíróság B.563/2007/
- számú ítéletével kiszabott 10 hónapi börtönbüntetés végrehajtását. A járásbíróság ítélete ellen Sz. T. II. rendű terhelt tekintetében az ügyész által a büntetés súlyosításáért, míg a II. rendű terhelt és védője által enyhítésért bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a
- november
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.271/2014/
- számú ítéletével a járásbíróság ítéletét Sz. T. tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy börtönbüntetése és közügyektől eltiltása tartamát egyaránt 3 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen Sz. T. II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban írtak megsértésére hivatkozva elsődlegesen kiszabott büntetése enyhítése, másodsorban a támadott határozatok hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatásának elrendelése érdekében. Álláspontja indokolása körében a terhelt az alábbiakat sérelmezte: 1) Nem értett egyet valamennyi cselekménye vonatkozásában a cselekményei elkövetésekor hatályos Btk. rendelkezéseinek alkalmazásával. Álláspontja szerint ez csak a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak vonatkozásában lett volna lehetséges, további cselekményeinél a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezések miatt az elbíráláskor hatályos Btk. rendelkezéseinek alkalmazása lett volna indokolt. 2) A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette vonatkozásában arra utalt, hogy a jogerős ítéletben foglaltak szerint a kiérkező polgárőrök nem intézkedtek (itt utalt az elsőfokú ítélet 6. oldal 2. bekezdésében írtakra), ebből következően e bűncselekmény szóba sem kerülhetett volna, mivel a bántalmazás intézkedésen kívül és nem amiatt történt. Ekként cselekménye legfeljebb garázdaságként lett volna értékelhető. 3) A zsarolás bűntettének kísérlete vonatkozásában az ítéleti megállapításokat megalapozatlannak tartotta és a tényállás hiányosságaira utalt. Kifogásolta, hogy a sértettek nem lettek egyértelműen megjelölve, a tényállásban megkívánt fenyegetést a sértettek nem észleltek, ha észlelték volna, akkor sem vették volna azt komolyan, és mivel a jogtalan haszonszerzési célzat is hiányzik, e cselekmény is legfeljebb garázdaságként lett volna értékelhető. A Legfőbb Ügyészség BF.1566/2015. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a támadott határozat Sz. T. terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. Az átiratban foglaltak szerint törvényben kizártak a felülvizsgálati indítványnak a jogerős határozat felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó megállapításait vitató kifogások és az abban nem szereplő tényekre hivatkozások. A terhelt cselekményeinek közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettekénti és társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletekénti minősítése a büntető anyagi jog szabályaival összhangban álló, miként a terhelt cselekményei elkövetéskor hatályos Btk. szerinti elbírálása is megfelel a Btk. 2. §-ában írtaknak. A Kúria Sz. T. II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el, a Be. 424. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban írt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt eljárási szabálysértések szempontjából. Felülbírálata körében a Kúria az utóbbi jelzett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, ugyanakkor a terhelt felülvizsgálati indítványában írtakat - teljes mértékben megegyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában adott részletes jogi okfejtéssel - részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. A terhelt felülvizsgálati indítványa jogszabályi alapjaként a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira is hivatkozott, azonban a jogerős határozattal szemben három pontban csoportosított kifogásai a bűnösség megállapítását egyik esetben sem vitatták, kizárólag eltérő minősítés megállapítására és a kiszabott büntetése enyhítésére irányultak, ezért a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltak szempontjából voltak elbírálandók. E törvényhely értelmében van helye ugyanis felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, ha a terhelt bűncselekményének törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A terhelt első kifogása a Btk.
- §-ában írtak szempontjából vizsgálandó. A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályos Btk.
- §-ában foglaltak értelmében is a bűncselekményt az elkövetése idején hatályos Btk. rendelkezései szerint kell elbírálni, az új büntető törvény rendelkezései kizárólag abban az esetben alkalmazandók, ha azok a terhelt cselekményei enyhébb elbírálására nyújtanak alapot. Felülvizsgálati indítványából kitűnően azt a terhelt sem vitatta, hogy az új Btk. rendelkezései kizárólag a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettén kívüli egyéb cselekményei esetében nyújtanak lehetőséget enyhébb elbírálásra, és ennek vizsgálata elmaradását kifogásolta. A Btk.
- §-ában írtak azonban nem adnak lehetőséget a két törvény együttes alkalmazására. Az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogi szabályozás elkülönülten és önmagában valamennyi felrótt cselekmény vonatkozásában alkalmazásra kerül, és e mérlegelés eredményeként valamennyi cselekményre vagy az elkövetéskor, vagy az elbíráláskor hatályos törvény rendelkezései alkalmazandók. Mivel e mérlegeléskor meghatározó jelentősége szabadságvesztés alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tételkeretnek van, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette esetében a
- évi C. törvény - a hatályos Btk. -
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti, 1 évtől 5 évig terjedő büntetési tételkeretnek [az 1978. évi 230. §
(1)bekezdésében írt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel szemben] meghatározó jelentősége van. A kifejtettekből következően a jogerős határozatban törvényesen került alkalmazásra a terhelt cselekményei elkövetésekor hatályos Btk., ekként a terheltnek ezt sérelmező kifogása alaptalan. A terhelt cselekménye közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettekénti minősítését az elsőfokú ítélet azon megállapítására hivatkozással vitatta, hogy a kiérkező polgárőrök a kiérkezésüket követően a rendőrség értesítését megelőzően, látva hogy a terheltek magatartásukon nem változtatnak, „nem intézkedtek”. Emiatt álláspontja szerint e bűncselekmény megállapítása fel sem merülhet. A terhelt hivatkozása alaptalan. Helytállóan hívta fel átiratában a Legfőbb Ügyészség az elkövetéskor hatályos polgárőrségről szóló
- évi LII. törvény
- §-át, mely szerint a polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Az irányadó tényállásban foglaltak szerint az egyik sértett a fenyegetőző terheltek fellépésétől tartva kérte telefonon a polgárőrök segítségét. A helyszínre kiérkező polgárőrök közölték, hogy milyen minőségben érkeztek, ennek ellenére a terheltek folytatták erőszakosan követelőző magatartásukat. A polgárőrök észlelték, hogy fellépésük eredményre nem vezet, ezért kértek rendőri segítséget, ekkénti ténykedésük pedig a polgárőrségről szóló törvény ismertetett rendelkezésével összhangban álló. A polgárőrök, mint közfeladatot ellátó személyek kiérkezésük és minőségük közlése pillanatától mindvégig a törvényi keretek közt jártak el, Sz. T. II. rendű terhelt eközbeni szidalmazása, fenyegetése (leszúrás, nyakelvágás) a Btk.
- §
(1)bekezdésében írt jogszerű eljárásban fenyegetéssel akadályozást maradéktalanul megvalósítja, ekként cselekményének minősítése törvényes. A zsarolás bűncselekménye vonatkozásában a terhelt saját megfogalmazása és szóhasználata szerint is az ítélet megállapításai megalapozatlanságát hangsúlyozta és ehhez kapcsolódóan vonta kétségbe cselekménye minősítését. Az arra történő hivatkozás, hogy a sértettek egyértelmű rögzítésére nincs lehetőség, illetve a jogtalan haszonszerzési célzat hiányzik, a megállapított tényállásban rögzítettek támadását jelenti. Márpedig a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(1)bekezdésében foglaltakból következően a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, az abban rögzítettek kétségbe nem vonhatók. A terhelt e körbeni hivatkozása ezért a törvényben kizárt, érdemi felülvizsgálatot nem eredményezhet. A Kúria a kifejtettek alapján Sz. T. II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2016. február 17. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, dr. Tuba István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné