← Magyarország

Mfv.10104/2007/3 – Kúria

MfvK.IV.10.104/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság - mint a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság jogutódja - alperes ellen magasabb fokú rokkantság megállapítási ügyben hozott társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.1199/2006/

  1. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
  2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.1199/2006/
  3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 5.000 /ötezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes jogelődje
  4. november 24-én kelt határozatával állapított meg rokkantsági nyugdíjat a felperes részére. A felperes
  5. november 30-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A felperes
  6. január 29-től március 18-ig daganatos megbetegedés miatt kórházi kezelés alatt állt.
  7. április 26-án az alperestől magasabb fokozatú rokkantság megállapítását kérte. Az alperesi jogelőd a felperes kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes vezetője határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta; hivatkozással arra, hogy az alperes az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, így a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  8. évi LXXXI. törvény /a továbbiakban: Tny./
  9. § /1/ bekezdése alapján rokkantsági nyugdíja mértékét állapotváltozás miatt módosítani már nem lehet. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A Miskolci Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletében az alperes vezetőjének határozatát - az alperes határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a Tny.
  10. § /1/ bekezdése,
  11. § /1/ bekezdése,
  12. § /1/ bekezdése,
  13. § /2/ bekezdése alapján azt állapította meg, hogy az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a felperes egészségi állapotára vonatkozó orvosi bizottsági szakvéleményt szerez be, amelyben véleményezteti az állapotrosszabbodás kezdő időpontját. Az ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy a felperesnél a daganatos megbetegedés, és az ezzel összefüggő műtét miatt feltehetően olyan mértékű állapotrosszabbodás következett be, amely megalapozhatja a magasabb csoportú rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot. A jogerős ítélet az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Tny.
  14. § /1/ bekezdésének második mondata kizárja a rokkantsági nyugdíj mértékének állapotváltozás miatti módosítását, az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után. Utalt továbbá a Tny. végrehajtásáról szóló 168/
  15. /X. 6./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Tny. vhr./ 23/A. §-ának rendelkezésére, amelynek értelmében az állapotváltozás napja állapotrosszabbodás esetén - legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének napja lehet. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Tny. III. fejezetében „A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj” fejezetcím alatt „A rokkantsági nyugdíj” cím és „A rokkantság felülvizsgálata, a rokkantsági nyugdíj módosítása és a feléledés” alcím alatt tartalmazza a
  16. § /1/ bekezdését, amelynek értelmében, ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell; az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet. A Tny.
  17. § /1/ bekezdésének idézett második mondata értelmében hiába változik a rokkantnyugdíjas állapota olyan mértékben, hogy az a rokkantsági nyugdíj mértékének módosítását tenné szükségessé, a módosításra nem kerülhet sor az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után. Miután a felperes
  18. november 30-án a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, rokkantsági nyugdíjának mértékét ezt követően állapotváltozás miatt már nem lehet módosítani, ezért a Miskolci Munkaügyi Bíróság szükségtelenül írta elő hatályon kívül helyező ítéletében a felperes egészségi állapotának orvosi vizsgálatát, illetve az állapotrosszabbodás kezdő időpontjának meghatározását. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  19. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor szükségesnek tartja kiemelni azt, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Tny. vhr. 23/A. §-a - amely az állapotváltozás időpontjának megállapítására vonatkozó szabályt tartalmaz a felperes esetében nem alkalmazható, mert a 234/
  20. /XII. 30./ Kormányrendelet
  21. §-a
  22. január 1-től iktatta be azzal, hogy az
  23. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni. Miután a felperes részére az alperes már
  24. november 24-én megállapította a rokkantsági nyugdíjat, a felperes vonatkozásában a Tny. vhr. 23/A. §-a nem alkalmazható. Ez a tény azonban nem érinti azt a körülményt, hogy a Tny.
  25. § /1/ bekezdésének második mondata a felperes részére magasabb mértékű rokkantsági nyugdíj megállapításának lehetőségét kizárja. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  26. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  27. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Budapest,
  28. november
  29. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.