Győri Ítélőtábla Pf.III.20.044/2016/
- szám Az ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek Horváth Antal Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Győri Törvényszék
- január
- napján kelt P.20.390/2015/
- számú ítéletével szemben, az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és az alperes által a felperesnek fizetendő kártérítés összegét 50.000.(Ötvenezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 120.000.(Egyszázhúszezer) forint első- és másodfokú perköltséget. A 24.000.- (Huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd munkadíja az elsőfokú eljárásban 1 %-ban az alperes, 99 %-ban a felperes, a másodfokú eljárásban 17 %-ban az alperes, 83 %-ban a felperes terhére esik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000.-Ft kártérítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik, továbbá, hogy az eljárás során felmerült 300.000.- forint illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a szabadságvesztés büntetés végrehajtását töltő felperest
- február
- napján a ...i Országos Büntetés-végrehajtási Intézetből a ... Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították át, ahol kapcsolattartás céljából egy hetet töltött. Érkezésekor a
- számú zárkában helyezték el, majd
- február
- napján a
- számú zárkába került. A felperest érkezése napján testszerte poloskacsípések érték, melyet másnap jelzett az egészségügyi szolgálatnak, és orvosi ellátásban részesült, kenőcsöt és szájon át szedhető gyógyszert kapott. "A" orvos által
- február
- napján végzett ambuláns vizsgálat szerint a felperesen testszerte, az alsó és felső végtagokon számtalan, részben friss, részben régebbi poloskacsípés volt található. A történteket az orvos jelentette a gazdasági osztály részére. A kezelést követően a felperes a
- számú zárkába került vissza, ahol korábban a poloskacsípéseket elszenvedte. A zárka teljes körű tisztítását az alperes nem rendelte el, ágynemű és ruhacserére sem került sor. A felperes elszállításáig,
- március
- napjáig itt tartózkodott. A határozata indokolásában rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a
- számú zárkában
- március
- napján sor került ágyi poloska irtására, a
- számú zárka tisztításáról nem állt rendelkezésre adat. A kártevőirtás előtt a felperest visszaszállították a ...i Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ahol a "B" orvos által
- március
- napján kiállított ambuláns lapon rögzítésre kerültek a felperes által ...ben elszenvedett régebbi és frissebb poloskacsípések, további gyógyszeres kezelés és munkavégzés alóli felmentés elrendelése volt indokolt. A felperes a kárigényének a büntetés-végrehajtási intézet
- április
- napján kelt határozatával történő elutasítását követően keresettel fordult a bírósághoz, és az alperest 5.000.000.- forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában az okirati bizonyítékok - köztük "C" vállalkozóval kötött szerződés - értékelésével úgy foglalt állást, hogy az alperes a poloskacsípések megakadályozása érdekében a jogszabályban előírt feladatát teljesítette. Ennek ellenére az alperes intézetben a felperest poloskacsípések érték, melyről való tudomásszerzést -
- február
- napját - követően az alperes nem intézkedett azonnal a fertőzöttség visszaszorítása érdekében,
- március
- napjáig semmilyen intézkedés nem történt. Az alperes meg sem kísérelte az irtás megfelelő elvégzését, a
- számú zárka tisztítása
- március
- napján (helyesen:
- március
- napján) azonban már megoldható volt. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes felróhatóan késedelmes intézkedése következtében a felperesnek szükségtelen kényelmetlenséget kellett elszenvednie. A körülmények mérlegelése alapján a felperes kártérítési igényét 300.000 forint erejéig ítélte alaposnak arra is figyelemmel, hogy a poloskacsípések kellemetlen, viszkető, égető érzést váltottak ki, egészségkárosodás veszélye azonban nem állt fenn. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél viselje a perrel kapcsolatos költségeit arra is tekintettel, hogy a kártérítés mértéke bírói mérlegelésen múlt. Az alperes a fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását, másodlagosan a marasztalási összeg 50.000.-Ft-ra való leszállítását, és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy az alperesi intézményben a poloskák elterjedése rendkívül széleskörű, melyek irtása - az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői vélemény szerint is - akkor lenne eredményesen kivitelezhető, ha az intézményt teljes egészében 48 órára elgázosítanák. Az alperes azonban befogadó intézet, így nincs mérlegelési lehetősége, nem utasíthatja el az ide szállítottak befogadását. A fogvatartottak folyamatos bent tartózkodása mellett nem lehetséges a kártevők eredményes irtása. Az intézmény eleget tett jogszabályi kötelezettségének, és minden tőle elvárhatót megtett annak érdekében, hogy poloskacsípések ne forduljanak elő. Az épület teljes területén az irtás
- február
- napján, a
- számú zárkában március
- napján, a
- számú zárkában április
- napján történt meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság - a kialakult bírói gyakorlattal szemben - rendkívül magas kártérítési összeget állapított meg a felperes javára figyelembe véve, hogy legfeljebb egy hetet töltött az intézetben. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Az elsőfokú bíróság döntése megalapozott, a kártérítési összeget kellő körültekintéssel mérlegelte. Kiemelte, hogy az alperes nem tett meg minden tőle elvárhatót a rovarirtás érdekében, mivel az ilyen mértékben fertőzött épület megtisztítására az évi két rovarirtás nem elégséges. A rovarirtás kivitelezése sem felelt meg a szakmai előírásoknak, nem volt teljes körű. Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint részben alapos. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva (Pp
- §
(3)bek.) megállapította, hogy a törvényszék a szükséges körben lefolytatta a bizonyítási eljárást, és a beszerzett peradatok okszerű értékelésével helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetései részben, a jogalapot érintően helytállóak, tévesen mérlegelte azonban a sérelemdíj összegét. Tekintettel arra, hogy a felperest ért jogsértések a
- március
- napjától hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.), és a
- január
- napjától hatályos a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
- évi CCXL. törvény (Bv.tv.) hatálybalépését követően történtek, a jogvita elbírálására - a
- évi CLXXVII. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében - a Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit, valamint a Bv.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Bv.tv.
- § a) pontja szerint az elítélt jogosult a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő élelmezésre, egészségügyi ellátásra, megfelelő ruházat biztosítására. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes az idézett rendelkezésben foglaltakba ütközően, felróhatóan járt el, amikor a felperest ért poloskacsípésekről való tudomásszerzést -
- február
- napját - követően a további poloskacsípések megakadályozása érdekében nem, illetve késedelmesen tette meg a szükséges és tőle elvárható intézkedéseket. A felperes ugyan megfelelő és szakszerű orvosi ellátást kapott, a matrac, az ágynemű és a ruházat kicserélésére azonban nem került sor. A felperes által korábban lakott zárkák rovarmentesítése csak a felperes elszállítását követően történt meg. Az alperes a mulasztásával megsértette a felperes személyiségi jogait, aki így a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdés, a 2:43. §. a) pont és 2:52.§
(1)bekezdése alapján sérelemdíj követelésére jogosult, ezért az ítélőtábla az alperes jogalapra vonatkozó fellebbezését alaptalannak ítélte. A személyiségi jog megsértése által okozott nem vagyoni sérelem pénzben történő ellensúlyozását a sérelemdíj jogintézménye hivatott szolgálni, melynek mértékét a bíróság az eset körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben határozza meg. A perbeli esetben az alperes személyiségi jogot sértő mulasztása miatt elszenvedett poloskacsípések kellemetlen, viszkető érzést, ezzel összefüggésben rossz közérzetet okoztak a felperes számára. Ezen nem vagyoni sérelem megalapozza a felperes sérelemdíj iránti igényét, azonban annak összege a felperes által elszenvedett hátrányokhoz és az alperes felróhatósága mértékéhez viszonyítva eltúlzott. A poloskacsípések miatt fellépő, egészségkárosodás veszélyével nem járó, diszkomfort érzés, kényelmetlenség miatt a felperes élete az alperes büntetés-végrehajtási intézetben való, közel egy hetes tartózkodás idejére nem nehezült el olyan súlyosan, amely az elsőfokú bíróság által sérelemdíjként megítélt összeget indokolná. Figyelemmel arra is, hogy a felperes vonatkozásában az egészségkárosodás veszélye nem állt fenn, ezért a másodfokú bíróság a sérelemdíj összegét 50.000.- forintra mérsékelte. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Pp 253.§.
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. Az eljárásban túlnyomórészt pernyertes alperes vonatkozásában az első- és másodfokú eljárásban felmerült, Áfá-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjat az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)és
(6)bekezdése szerint, a Pp. 81. §
(1)bekezdése értelmében a pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelően, a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányosan állapította meg. A felperes személyes költségmentességére és az alperes személyes illetékmentességére figyelemmel a 24.000.- forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. A pártfogó ügyvéd munkadíjának viselésére irányuló rendelkezések a Pp.
- §
(2)bekezdésén alapulnak. Az ítélőtábla az elsőfokú eljárás vonatkozásában is rendelkezett a pártfogó ügyvéd díjának pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelő viseléséről. Győr,
- június
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró . Vass Mária sk. bíró