A határozat elvi tartalma: Végelszámolás alatt szövetkezet után maradt fel nem osztott termőföldvagyon az állam tulajdonába került, arról a részaránykiadás befejezését követően, évekkel később a szövetkezet nem dönthet, nem adhatja ki. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.716/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Buzinkay Zoltán a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella előadó bíró, Dr. Rothermel Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. J ügyvéd Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, mint a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala jogutóda Az alperes képviselője: jogtanácsos A felperesi beavatkozó: mint a jogutóda A beavatkozó jogi képviselője: Dr. F J ügyvéd A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat 1.K.27.284/2014/
- számú ítélete felperesi beavatkozó Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Rendelkező rész A Kúria - a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.284/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesi beavatkozó jogelődje
- október 2-tól végelszámolás alatt állt. A Földművelésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatala
- március 17-én arról tájékoztatta a Nyíregyházi Körzeti Földhivatalt a 2396/
- számú megkeresésében, hogy a felperesi beavatkozónál
- március 29-én a földkiadási eljárás befejeződött. Tényként állapítható meg ugyanakkor az is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 4.K.21.157/2009/
- számú ítéletében arra hivatkozott, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
- március 2-án kelt 23.3/718-2/
- számú nyilatkozatával azt hozta a [3] [4] Nyíregyházi Körzeti Földhivatal tudomására, hogy a felperesi beavatkozónál a földkiadási eljárás a 24-3/594-2/
- számú,
- március 21-én jogerőre emelkedett földkiadási határozattal fejeződött be. Az ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet a Kfv.IV.37.926/2009/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte és kifejtette, hogy a 2396/
- számú megkeresés közokirat, annak valóságtartalma vizsgálatára az alperes hatáskörrel nem rendelkezik. A földkiadási eljárás befejezését követően a maradványföldek kiadásáról a szövetkezet a
- május 3-án tartott közgyűlésén hozott 5/
- számú határozattal döntött és a felperes részére több ti ingatlan meghatározott tulajdoni hányadának kiadásáról határozott. A közgyűlési határozat alapján a felperes
- május 21-én tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Nyíregyházi Körzeti Földhivatalhoz. [5] Az elsőfokú földhivatal a
- június 4-én kelt 45425/
- számú határozattal a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította a szövetkezetekről szóló
- évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. §
(1)bekezdése alapján, megállapítva, hogy a szövetkezetnél a földkiadási eljárás
- évben befejeződött. A végelszámolás alatt álló szövetkezet után maradt fel nem osztott termőföldvagyon, amely a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába került, ezért a maradványföldnek minősülő termőföldek már nem tartoztak a szövetkezet vagyonába, annak kiadásáról nem dönthetett. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd a
- október 29-én kelt 30.315/2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és ellenkérelem [7] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi jogelőd határozatának felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint, mivel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
- május 3-án tájékoztatást adott a szövetkezet egyik tagja részére arról, hogy a földkiadás a szövetkezetnél csak
- március 21-én fejeződött be, ezen tájékoztatás kiadásától kell számítani az Ámt.
- §
(6)bekezdésében írt 60 napos határidőt, ezért a szövetkezet határidőben döntött a maradványföldek kiadásáról. A szövetkezet földkiadási határozata alapján a tulajdonjogát be kellett volna jegyezni. [8] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. [9] A felperesi beavatkozó a felperes keresetében foglaltak teljesítését kérte. Az elsőfokú ítélet [10] [11] [12] A bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a termőföld kiadására vonatkozó Ámt. 25. §
(1)és
(3)bekezdése lehetővé tette a kárpótlási árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földeknek a tagok tulajdonába történő kiadását. Erre azonban az Ámt. 25. §
(6)bekezdése határidőt szabott, a földkiadás befejezésétől számított 60 napos határidőt írt elő. Az Ámt. 25/A. §
(1)bekezdése szerint ha a végelszámolás alatt álló szövetkezet után marad fel nem osztott termőföldvagyon, az a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába kerül. Megállapította e rendelkezések alapján a bíróság, hogy a földkiadás akár
- március 29-én fejeződött be, akár
- március 21-én, akár a felperes által a tárgyaláson állított
- évben, a 60 napos határidőt a földkiadás befejezésétől és nem a felperes által állított tájékoztatástól kell számítani. A szövetkezet a földkiadás befejezésétől számított 60 napon túl döntött a maradványföldek kiadásáról, mert a felperesi beavatkozó jogelődje csak
- május 3-án hozott határozatot. A törvényben írt 60 napos határidő elteltével a szövetkezet már nem volt jogosult a [13] földkiadásról dönteni. Megjegyezte a bíróság, hogy a felperes a 2009-ben történt földkiadás befejezésének tényét nem igazolta, de a határidő elmúlására tekintettel ennek igazolása nem is volt szükséges. A perbeli esetben - mutatott rá a bíróság -, annak volt jelentősége, hogy a földkiadási eljárás a szövetkezet földkiadásról szóló határozata meghozatalát megelőző 60 napon túl fejeződött be, így a szövetkezet nem hozhatott volna a maradványföldek kiadásáról határozatot és erre tekintettel a felperes nem szerezhetett termőföld tulajdont, ezért az alperes helytállóan döntött a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem elutasításáról. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak „megváltoztatását" és a keresetének helyadó határozat hozatalát. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet indokolása iratellenes, mert a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
- évben fejezte be a földkiadást, melyről a szövetkezet az egyik tagjának kérelmére csak
- május 3-án értesült, így az Ámt.
- §
(6)bekezdésében megjelölt 60 napos határidő ettől az időponttól kezdődik. Az elsőfokú bíróság az Ámt. 25/A. §
(1)bekezdésében írt, „végelszámolás alatt álló szövetkezet után marad fel nem osztott termőföldvagyon" kifejezést tévesen értelmezte, mert a végelszámolás alatt álló szövetkezet esetében a végelszámolás befejezéséig dönthet a szövetkezet a maradvány termőföldek kiadásáról. Sérelmezte, hogy a felperes kártalanítást nem kapott és a szövetkezet rendelkezési jogát vonták meg azzal, hogy nem ismerték el azt a jogot, hogy a tagok részére a földkiadásról dönthet. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme alaptalan. [18] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése és a 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárásban olyan új jogsértés nem jelölhető meg, amelyre a keresetben hivatkozás nem történt, ezért arról az elsőfokú bíróság nem is dönthetett. A felperesi beavatkozó a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott először arra, hogy az Ámt. 25/A. §
(1)bekezdését úgy kellene értelmezni, hogy a végelszámolás alatt álló szövetkezetre nem vonatkozik az Ámt. 25. §
(6)bekezdésében írt határidő, ezért ezt a hivatkozását érdemben a Kúria nem vizsgálta. [19] A felülvizsgálati eljárás során jogszabálysértés megjelölése nélküli hivatkozások a Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében nem vizsgálhatók, így a felperesi beavatkozónak a kártalanítást hiányoló kifogása, a szövetkezet rendelkezési jogának megvonását sérelmező állítása, jogszabálysértés megjelölése hiányában, nem voltak érdemben elbírálhatók. [20] Az érdemben vizsgálható jogsértés körében a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság megalapozott és törvényes döntést hozott. A földkiadási eljárás befejeződése konkrét időponthoz kötődik, nem pedig az arról való értesítés szövetkezet általi tudomásszerzéséhez. A 60 napos határidőnek akár a 2004. március 29-én, akár a 2008. március 21én bekövetkezett földkiadási eljárás befejezésétől való számítás esetén a felperesi beavatkozó a földkiadás befejezését követő 60 napon túl, 2010. május 3-án döntött a maradványföldek kiadásáról, megsértve az Ámt. 25. §
(3)és
(6)bekezdése alapján biztosított határidőt. A szövetkezet azonban a földkiadás befejezését követő 60 napon túl már a maradványföldek sorsáról nem rendelkezhetett, a végelszámolás alatt álló szövetkezet után visszamaradó maradványföldek a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába kerültek az Ámt. 25/A. §
(1)bekezdése értelmében. [21] A felperesi beavatkozó alaptalanul hivatkozott iratellenességre, mert a per során a felperes részéről nem volt igazolt, hogy a földkiadási eljárás
- évben fejeződött be, de amennyiben igazolta is volna a felperes a részaránykiadás
- évben történő befejezését, abban az esetben is a 60 napos határidő elteltét kellett volna megállapítani a
- május 3-i közgyűlés megtartásáig. A felperesi beavatkozó jogszabályi hivatkozás nélkül, alaptalanul állította, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tájékoztatásától számítódik a 60 napos határidő, mert a határidő számításának ezt a módját egyik jogszabályi rendelkezés sem így rendezi. [22] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg, ezért azt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] [24] [25] A pervesztes felperesi beavatkozó a Pp. 78. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megfizetésére, továbbá a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint. A felülvizsgálati illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése határozza meg. A felperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot, észrevételt nem tett, költséget nem okozott, ezért őt a Kúria költségviselésre nem kötelezte (Pp. 78. §
(2)bekezdés). A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Buzinkay Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: