A határozat elvi tartalma: A felperes felülvizsgálati kérelmében alappal nem hivatkozhat olyan jogszabálysértésre, melyet a közigazgatási perben nem jelölt meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.018/2015/
- A tanács tagjai: . Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve(felperes címe) A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda, ügyintéző ügyvéd: Dr. ...), mint pártfogó ügyvéd Az alperes: alperes neve(alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. ... vezető jogtanácsos A per tárgya: fennmaradási engedély tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015.06.23-án kelt 9.K.27.434/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.434/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ... Kht. a hatóság felhívására a Budakalász, ... utcára fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtott be. Az elsőfokú hatóság határozatában a kérelemnek helyt adott, a csatolt tervdokumentáció, szakhatósági állásfoglalás és helyszíni szemle alapján a ... utca fennmaradását és forgalomba helyezését engedélyezte. Az indokolásban kiemelte, az építéssel érintett valamennyi ingatlan tulajdonosa Budakalász Város Önkormányzata. A felperes által benyújtott iratanyaghoz kapcsolódóan rögzítette, a [2] sérelmezett telekhatárok megállapítása a hatósági eljárással nem függ össze. A hivatalos helyszínrajz és tulajdoni lapok alapján az útépítés nem érintette a felperes tulajdonában álló budakalászi ... hrsz.-ú ingatlant. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- szeptember 9-én kelt EH/MD/NS/A/360/14/
- iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az eljárását az érdemi döntés meghozatalát megelőzően felfüggesztette a felperes és Budakalász Város Önkormányzata, mint alperes között a Szentendrei Városi Bíróságon térképi határvonal kiigazítása és birokháborítás iránt indított polgári peres eljárás befejezéséig. Kifejtette, a bíróság tájékoztatása szerint a felperes kereseti kérelmétől elállt, ezért a per megszüntetésre került, így nem volt akadálya az eljárás folytatásának. Hangsúlyozta, az elsőfokú hatóság helyesen állapította meg, miszerint az útépítés nem érinti a felperes tulajdonában álló ingatlant, így engedélyezhető volt a ... utca fennmaradása. A kereseti kérelem [3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Hivatkozott egy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által tárgyalt polgári perben hozott ítéletre, egy 1997-ben készült szakvéleményre és ismertette - a véleménye szerint irányadó tényállást az útépítéshez kapcsolódóan 1979-től kezdődően. Az elsőfokú ítélet [4] [5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, az ügyben a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) ide vonatkozó rendelkezései az irányadók. A felperes az első tárgyaláson tett bírósági tájékoztatás ellenére keresetét nem pontosította, nem jelölt meg sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértést. A felperes által hivatkozott ítélet kártérítési perben született, polgári jogi jogvitában döntött. A felperes részéről elmondottak is a polgári jog körébe tartozó kérdéseket érintenek, ezért azok közigazgatási perben nem vizsgálhatók. Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság kiemelte, a földhivatali helyszínrajzra és tulajdoni lapokra figyelemmel az útépítés a felperes tulajdonát képező ingatlant nem érintette, így a fennmaradási kérelemnek való helyt adás jogszerűen történt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet tartalma szerint annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Az 1970-es évek végétől részletesen ismertette az útépítés vonatkozásában történt [7] eseményeket, kiemelte, az alperes határozata és a jogerős ítélet sérti a Kkt.
- §
(2)bekezdését és az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012 (V.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
- §-át. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Rámutatott, a Kkt.
- §
(2)bekezdése nem állapít meg a közlekedési hatóság számára hatáskört, a közutak hálózatának tervezését és fejlesztését nem az alperes végzi. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [10] A Pp. 330. §
(2)bekezdése értelmében a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A Pp. 339. §
(1)és
(2)bekezdése szerint csak a jogszabálysértő határozat helyezhető hatályon kívül vagy változtatható meg. A Pp. 272. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [11] A Kúria kiemeli, a felperes csak olyan jogszabálysértésre alapíthatja felülvizsgálati kérelmét, melyet az elsőfokú közigazgatási peres eljárás során határidőben előterjesztett. A perben a felperes megsértett anyagi jogszabályként a Kkt. 1. §-át határozta meg azzal, hogy az ő ingatlanát érinti a perbeli útszakasz. A közigazgatási perben a felperes nem jelölte meg megsértett jogszabályhelyként a Kkt. 11. §
(2)bekezdését és a Rendelet
- §-át, így ezek sérelmére alappal a felülvizsgálati eljárásban sem hivatkozhat. [12] A Kúria a fentiekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [15] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. [16] A pártfogó ügyvéd díját szintén a felperes viseli. [17] Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontjára figyelemmel nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő