← Magyarország

Pf.21428/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.428/2015/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 2ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Kosik Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző: dr. Kosik Kristóf ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve(I.rendű alperes címe) I. rendű, a Kosik Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző: dr. Kosik Kristóf ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve(II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. szeptember
  2. napján meghozott 25.P.22.909/2015/
  3. számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a helyreigazítási kötelezettségnek az I. rendű alperes a ... című napilapban, a II. rendű alperes a www....hu <http://www....hu/> portálon köteles eleget tenni, míg az elsőfokú perköltség és kereseti illeték viselési kötelezettség a ... Kiadó Kft.-t terheli. Kötelezi a ... Kiadó Kft.-t (I.rendű alperes címe), hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget, és az államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes országgyűlési képviselő az ... Bizottságának elnöke, a ... albizottság tagja. Házastársa ..., aki 53,4 ha állami tulajdonú föld haszonbérletét nyerte el a „...” programban. A felperes és házastársa kisebbségi tulajdonában lévő ... Kft. 184 ha termőföld pályázatát nyerte el ugyanennek a programnak a keretében. Az ... Kft. tulajdonosai a
  5. évben történt alapítás óta a felperesen és feleségén kívül a ... Egyesület, a ... Természetvédőkör, a ... Alapítvány, ..., ..., ..., ... és .... Az I. rendű alperes szerkesztette a keresettel támadott médiatartalmak megjelenésekor a ... című napilapot, míg a II. rendű alperes a www.....hu portált. A Földművelésügyi Minisztérium a felperessel kapcsolatban az alperesi szerkesztőség megkeresésre olyan tartalmú tájékoztatást adott, miszerint: „felperes nevesaját állításainak a cáfolata, felperes neveazt állítja, hogy nem rendelkezik egyetlen m2-nyi állami földbérlettel sem. Ezzel szemben felperes nevehaszonélvezője a kormány birtokpolitikájának, ugyanis ő, családja és érdekköre több mint 200 ha állami földet nyert a „...” programban. Ezt bizonyítják az erről szóló eredményközlő hirdetmények is. felperes neveszerint a kormány által megalkotott földbérleti rendszerben más nem, csak politikai háttérrel rendelkező nagybirtokosok nyerhetnek. Erre azonban éppen ő, családja és az érdekköre a legjobb ellenpélda. ... továbbra is valótlanságokat állít. Elfogadhatatlan hangnemben támadja azt a programot, amiben helyi gazdálkodóként ő, családja és érdekköre „...” méretű állami földterület haszonbérletét nyerte el, állításainak ő maga az élő cáfolata.” FM Sajtóiroda. A ... című napilap
  6. május 29.-i, és 30.-i számának címlapján „Az ... családja is profitál a ... programból” címmel jelent meg ajánló, azzal, hogy a Földművelésügyi Minisztérium honlapján közölt iratokkal igazolta, hogy az ... politikus felperes nevecsaládjának cége több mint 237 ha állami föld haszonbérletét nyerte el a ... programban. Utóbb közölték, hogy az ... Kft. ... és feleségének vállalkozása. A napilap e számának
  7. oldalán „Nemzeti parki földek haszonélvezői ...” címmel jelent meg cikk, mely szerint „Dokumentumokkal igazolta a Földművelésügyi Minisztérium, hogy állami földek haszonélvezője az ... felperes neve. A Szaktárca honlapján található szerződésekből kiderül, hogy ... és családja, valamint a hozzájuk köthető cégek, több mint 237 ha állami földet nyertek a ... programban. A minisztérium szerint ezt bizonyítják az erről szóló eredményközlő hirdetmények is. Az ... országgyűlési képviselője, nem mellékesen az ... mezőgazdasági szakpolitikusa, valamint a ... Bizottságának elnöke. Ebben a minőségében pedig többször tiltakozott az ellen, hogy átadják a nemzeti parkok földjeinek kezelését a földalapnak. Kiderült azonban: a ... Nemzeti Parkban a családjához köthető cég is bérelt földet, mint ismert a korábbi információk szerint a ... program meghirdetése óta felperes neve306 ha-nyi állami föld bérletére pályázott, a politikus felesége 33, az érdekeltségükbe tartozó cég az ... Kft. pedig 44 ha termőterület haszonbérletét nyerte el, miközben a vállalkozás a ... Nemzeti Parkban is bérelhet 103 ha-t. Ugyanitt a társaság egy másik, 36 ha-ra vonatkozó bérleti szerződéssel is rendelkezik, igaz ez idén lejár.” E cikk mellett tördelve az álláspont rovatban „Cifra (s) zűrben” címmel ... írását tartalmazta a napilap, mely szerint „felperes nevebüszke ember, fontosak neki a hagyományok, legutóbb az alföldi pásztorok jellegzetes viseletében, cifra szűrben szólalt fel az ország házában, a magyar föld védelmében. A földről beszélt, amelyeket szerinte el akar vonni a gazdáktól a kormány.” „A gond az, hogy állattartó gazdák nem kaptak állami földbérletekkel területeket, helyettük olyan bérlők kaptak, akiknek nincs jószágállományuk – hangoztatta. Máskor pedig azt vetette a kormányzat szemére, hogy a gazdák helyett az oligarchák kapják haszonbérletre az állami földeket, pedig ő is kapott. Dokumentumok bizonyítják, hogy felperes neve, felesége és a hozzájuk köthető vállalkozások több mint 200 ha állami földet nyertek el a ... programban. A ... Bizottsága zöld párti elnökének érdekeltségébe tartozó vállalkozás, így pl. ... Nemzeti Parkhoz tartozó területeken gazdálkodhat. felperes neveaz általa kárhoztatott kormány és birtokpolitika egyértelmű haszonélvezője.” A ... című napilap
  8. június 1-jei számában „85 milliót markolhattak fel ...” címmel jelent meg cikk, melyben közlésre került, hogy „85 millió forint állami támogatást vett fel az elmúlt 5 évben az ... felperes nevecsaládja az általuk bérelt földek után – tudtuk meg ...tól a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárától. Az államtitkár tájékoztatása szerint a ... Bizottságának ... elnöke 2010-óta 45 millió forint agrár támogatásban részesült a feleségével és közös cégükkel. Ebből 19 millió forintot a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó külön pályázaton elnyerhető támogatásként kaptak nejével, ...val – közölte lapunkkal .... Az államtitkár azt is elmondta „...ék cége az ... Kft. – amely egyébként csak ... és közvetlen hozzátartozói, valamint az érdekeltségéhez tartozó alapítványok tulajdona – 5 év alatt további 40 millió forint területalapú támogatást nyert el. Ismeretes: az ... országgyűlési képviselő, miközben azzal vádolta a kormányt, hogy csak ... közeli oligarchákat hoznak helyzetbe a földpályázati rendszerrel – családjával együtt állami földeket bérel és felvették az utánuk járó földalapú támogatást.” E három cikk a napilap online felületén is megjelent szintén
  9. május 29., illetve
  10. június
  11. napján. A felperes
  12. június 26-án megküldött ... főszerkesztőhöz címzett helyreigazítási kérelmében a ... nyomtatott kiadásának
  13. május 29., 30.-iki számának címlapján és
  14. oldalán, valamint ugyanezen a napon a ... online felületén megjelent „Az ... családja is profitál a ... programból a „nemzeti parki földek haszonélvezői ...ék”, valamint a „Cifra (s)zűrben” című ... publicisztikában közöltek miatt az alábbi közlemények 5 napon belüli közzétételét kérte: „Az ... és családja is profitál a ... programból című cikkeinkben valótlanul állítottuk, hogy ... családjának cége több mint 237 ha állami föld haszonbérletét nyerte el, továbbá alap nélkül keltettük azt a hamis látszatot, hogy az ... ... Kft. ... ... és feleséges többségi tulajdonában álló vállalkozás lenne. „A nemzeti parki földek haszonélvezői ...ék” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy ... és családja, valamint a hozzájuk köthető cégek, több mint 237 ha állami földet nyertek.” Cifra (s)zűrben című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy „pedig ő is kapott, dokumentumok bizonyítják, hogy felperes nevefelesége és a hozzájuk köthető vállalkozások több mint 200 ha állami földet nyertek a ... programban.” A valóság ezzel szemben az, hogy ... ... egyáltalán nem nyert állami földet, felesége 53,4 ha, a kettejük kisebbségi tulajdonosi részesedése mellett működő, ám számukra erre tekintettel semmilyen jövedelmet nem juttató ... ... Kft. pedig 184 ha állami földterület bérleti jogát nyerte el. Emellett kérték a ... nyomtatott kiadása
  15. június 1-jei számának
  16. oldalán, valamint ugyanaznap a ... online híroldalán
  17. június 1-jén megjelent „85 milliót markolhattak fel ...ék” című cikkben megjelent állítások miatt az alábbi közlemény közzétételét: „85 milliót markolhattak fel ...ék” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy „85 milliót markolhattak fel ...ék, illetve, hogy 85 millió forint állami támogatást vett fel az elmúlt 5 évben az ... felperes nevecsaládja az általuk bérelt földek után. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes neveaz érintett időszakban nem bérelt földeket, így nem is kapott azok után állami támogatást, felesége pedig ebben az időszakban (az elmúlt 5 évben) pedig összesen 12.246.270 forint agrár támogatást kapott és ezen kívül sem ők, sem a velük egy háztartásban élő családtagjaik, semmilyen formában nem részesültek közvetlenül vagy közvetve az agrár támogatásból. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy „...ék cége az ... Kft. – amely egyébként csak ... és közvetlen hozzátartozói, valamint az érdekeltségéhez tartozó alapítványok tulajdona – 5 év alatt további 40 millió forint területalapú támogatást nyert el.” A valóság ezzel szemben az, hogy az ... ... Kft. ... ...nek nem családi cége, hanem kisebbségi részesedésük mellett működő természetvédelmi civilszervezetek többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amely az érintett időszakban tulajdonosainak sem osztalék, sem más tulajdonosi minőségükön alapuló kifizetést nem teljesített. Az alperesek a helyreigazítási kérelemnek nem tettek eleget. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. és II. rendű alperest a helyreigazító közlemény közzétételére, az I. rendű alperes esetén a korábbi közléssel azonos helyen a ... címlapján, a II. rendű alperes esetében pedig a megjelölt cikk linkje alatti oldalon, a cikk teteje felett elhelyezett keretes „helyreigazítás” című közleményként, amit „helyreigazítás” elnevezésű linkkel is tegyen elérhetővé, a megjelenés napján a címlapról, mely közleményt egészen addig hozzáférhetővé kell tenni II. rendű alperesnek, amíg az eredeti sérelmezett cikk az oldalon megtalálható, de legalább 60 napig. Kereseti kérelmében a helyreigazító közleménnyel azonosan kérte az alperesek marasztalását. Annak alapjául a
  18. évi CIV. törvény
  19. §

(2)bekezdésére és a Pp. 343. §
(3)bekezdésére hivatkozással sérelmesnek találta, hogy a cikkek felütése az, hogy van valaki, aki kritizálni meri a kormányzati intézkedéseket és ennek ellenére azoknak ő is haszonélvezője. Azonban a valóság az, hogy korántsem nevezhető a felperes a jelenlegi földpolitika haszonélvezőjének. A felperes lényegében politika karaktergyilkosság áldozatává vált a cikkekkel kapcsolatban, annak ellenére, hogy korábban többször pályázott, de sohasem nyert haszonbérletet állami földek tekintetében. A feleségének van nagyon kevés haszonbérelt állami tulajdonú földje, valamint az ... Kft.-nek. A felperes következetesen összemosásra került az állami támogatásokkal kapcsolatban a céggel, és más szervezetekkel. Az I. és II. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes mindenek előtt azzal védekezett, hogy vele szemben a felperes sajtó-helyreigazítási kérelmet nem terjesztett elő, annak kizárólagos címzettje az I. rendű alperes. Megállapítható ennek ellenére, hogy az írott sajtótermék főszerkesztője ..., a www.....hu <http://www.....hu/> weboldalon megjelenő online sajtótermék pedig önálló, elkülönült szerkesztőséggel rendelkezik, annak főszerkesztője pedig .... A II. rendű alperessel szemben azonban a felperes nem közölt sajtó-helyreigazítási kérelmet. Érdemben a Legfelsőbb Bíróság PK
  1. számú polgári kollégiumi állásfoglalására hivatkoztak. Álláspontjuk az a perrel érintett cikkek lényegi tartalmát illetően, hogy az ... színeiben politizáló felperes neveországgyűlési képviselő, aki élesen bírálta a kormány föld és birtokpolitikáját, azonban ő maga is haszonélvezője az általa egyébként élesen kritizált kormányzati intézkedéseknek és a hangsúly ezen a kettősségen van. Előadták, hogy a felperes által a keresetében kifogásoltak komoly relevanciával nem bírnak, lényegtelen pontatlanságnak minősülnek és éppen ezért nem adnak alapot sajtó-helyreigazítási kérelem teljesítésére. A közlemények tartalmát a maguk egészében, összefüggéseiben vizsgálva azok csak és kizárólag olyan mértékben pontatlanok, amely a közölt média-tartalom egészét tekintve nem bírnak jelentőséggel. Elsősorban azt vitatták, hogy a hamis látszatkeltésre vonatkozó kereseti kérelem alapján alapos lehetne a felperes kérelme. Ugyanis a cikk nem kelti azt a látszatot, hogy a Kft. a felperes és a felesége többségi tulajdonában áll. Azonban az is igaz, hogy a cég a felpereshez és családjához köthető. „A 85 milliót markolhattak fel ...ék” című cikk esetében előadták az alperesek, hogy a cikk címe és a bevezető része egyfajta összegzés. Ami szerint nem vitatható, hogy a felperes és családtagjai, felesége az érdekeltségükbe tartozó gazdasági társaságok jelentős területű állami földet vesznek haszonbérbe. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében az alábbi rendelkezéseket hozta. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... című napilap
  2. május 29., 30.-iki számában megjelent „Nemzeti parki földek haszonélvezői ...ék” és a „Cifra (s)zűrben” című cikkeivel, továbbá a
  3. június 1-jei lapszámában „85 milliót markolhattak fel ...ék” című cikkével azonos helyen és betűszedéssel, valamint a II. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett www.....hu <http://www.....hu/> portálon a
  4. május
  5. napján megjelent „Nemzeti parki földek haszonélvezői ...ék” és „Cifra (s)zűrben” című cikkeivel, valamint a
  6. június
  7. napján megjelent „85 milliót markolhattak fel ...ék” című cikkével azonos elérési útvonalon és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: A
  8. május 29-én megjelent Nemzeti Parki földek haszonélvezői ...ék, című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy ... családjának cége több mint 237 ha állami föld haszonbérletét nyerte el, továbbá azt a hamis látszatot keltettük, hogy az ... ... Kft. ... ... és felesége többségi tulajdonában álló vállalkozás lenne. Ugyancsak valótlanul állítottuk e cikkben, hogy ... és családja, valamint a hozzájuk köthető cégek több mint 237 ha állami földet nyertek.” A
  9. május 29-én megjelent „Cifra (s)zűrben” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy „pedig ő is kapott, dokumentumok bizonyítják, hogy felperes neve, felesége és a hozzájuk köthető vállalkozások több mint 200 ha állami földet nyertek a ... programban.” A valóság ezzel szemben az, hogy ... ... egyáltalán nem nyert el állami földhaszon bérletet, felesége 53,4 ha., a kettejük kisebbségi tulajdonosi részesedése mellett működő ... ... Kft. pedig 184 ha állami földterület haszonbérleti jogát nyerte el. A
  10. június 1-jén megjelent „85 milliót markolhattak fel ...ék” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy „85 milliót markolhattak fel ...ék, illetve, hogy 85 millió forint állami támogatást vett fel az elmúlt 5 évben az ... felperes nevecsaládja az általuk bérelt földek után”. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes neveaz érintett időszakban nem bérelt földeket, így nem kapott azok után állami támogatást, felesége pedig ebben az időszakban összesen 12.246.270 forint agrártámogatást kapott és ezen kívül sem ők, sem a velük egy háztartásban élő családtagjaik semmilyen formában nem részesültek közvetlenül vagy közvetve agrártámogatásból. Valótlanul állítottuk továbbá a cikkben, hogy „...ék cége az ... Kft. – amely egyébként csak ... és közvetlen hozzátartozói, valamint az érdekeltségéhez tartozó alapítványok tulajdona – 5 év alatt további 40 millió forint területalapú támogatást nyert el.” A valóság ezzel szemben az, hogy az ... ... Kft. nem ... ...nek és feleségének családi cége, hanem kisebbségi részesedésük mellett működő természetvédelmi civilszervezetek többségi tulajdonában álló gazdasági társaság. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte az I. rendű alperesi lapot kiadó és a II. rendű alperesi portált üzemeltető ... Kiadó Kft.-t (I.rendű alperes címe), hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 38.100 forint perköltséget. A le nem rótt 36.000 forint illetéknek szintén a Kft.-t által történő viseléséről, illetőleg megfizetéséről rendelkezett. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kereset túlnyomórészben alapos az
  11. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  12. §
(1)bekezdése a Pp. 164. §
(1)bekezdése, valamint a 163. §
(2)bekezdése értelmében. Ítélete alapjául hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. CIV. törvény (későbbikben: Smtv.) 12. §
(1)bekezdésében, valamint a Pp. 342. §
(1)bekezdésében foglaltakra. A felek által nem vitatott és egyezően előadott adatokból rögzítette, hogy az I. rendű alperesi szerkesztőség rendelkezett szerkesztői felelősséggel, az I. és II. rendű alperes által kiadott médiatartalmakért, továbbá, hogy a felperes felesége 53,4 ha állami tulajdonú föld haszonbérletét, míg az ... Kft. 184 ha termőföldét nyerte el pályázat útján. A II. rendű alperes érdemi védekezését azért találta alaptalannak, mert mind az I., mind a II. rendű alperes azonos címen működő szerkesztőséggel rendelkezik, ugyanannak a gazdasági társaságnak a érdekeltségébe tartoznak. A helyreigazítási kérelem pedig ...nek, az I. rendű alperes főszerkesztőjének címzett, tartalma szerint azonban az internetes portált is érintette, ezért a II. rendű alperessel szemben is érdemben vizsgálta a kereseti kérelmet. A felek által is hivatkozott PK 12. állásfoglalás figyelembevételével kiemelte, hogy az átlagolvasó szemszögéből kell vizsgálni a média-tartalmakat, továbbá a kereset mikénti megítélése szempontjából annak van jelentősége, hogy a kifogásolt kitételek közül melyek azok, amelyek tényállításnak minősülnek, amelyek valóságtartalmát nem vitásan a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint az alpereseknek kell bizonyítania. Rögzítette azt is, hogy az I. és II. rendű alperes megkeresésére nyilatkozó minisztérium sajtóközleménye kevés konkrét adatot tartalmazott, továbbá, hogy a „felperes érdekköre” nem egy jogilag definiálható fogalom és a közlés sem volt határozott. Kiemelte, hogy a sajtószerv nem kötelezhető arra, hogy a minisztérium válaszának valóságtartalmát leellenőrizze. A felperes megítélése szempontjából nem tekintette közömbös részletnek a sérelmezett közlést, mely arra vonatkozott, hogy a felperes maga pályázati úton állami földek haszonbérletét szerezte meg. Rögzítette, hogy egy politikus szavazóinak bizalmát alapvetően megrendítheti, ha és amennyiben hitelessége egy sajtóközlemény kapcsán megkérdőjelezhető. Ezért tartotta fontosnak rögzíteni az ... Kft. tulajdonosi körét is, melyben a cég tulajdonosainak helyzetéből kiindulva az állapítható meg, hogy abban csupán résztulajdonos volt a felperes és felesége, részesedésük pedig nem biztosított többségi befolyást. A felperesen túl 9 másik tulajdonossal rendelkező társaságot a felperes és családja cégeként feltüntetni pedig a való tények részbeni elhallgatásával történő hamis látszat keltésére alkalmas. Ugyanígy vélekedett a „Cifra (s)zűrben” című újságírói jegyzetről is, valamint a 3 nappal később úgy a nyomtatott, mint az online felületen megjelent, „85 milliót markolhattak fel ...ék” című média-tartalom lényegét tekintve azt rögzítette, hogy az abban közölt adatok 15%-át sem éri el az, ami ténylegesen felvételre került. Összességében rögzítette, hogy a perbeli cikkek a felperesi keresettel egyezően 5 esetben valótlan tényállítást eredményeztek, míg 1 esetben hamis látszat keltésére voltak alkalmasak, ezért túlnyomórészben eleget tett a felperesi kereseti kérelemben foglaltaknak. Azonban felperesi kérelemmel ugyancsak érintett, az ... Kft. által a cég tulajdonosai részére történt tulajdonosi minőségükön alapuló kifizetések elmaradásával kapcsolatos kérelmet elutasította, mivel a sérelmezett cikkekben erre való utalás nem történt. E vonatkozásban rögzítette, hogy a Legfelsőbb Bíróság PK
  1. számú állásfoglalása alapján belátása szerint állapíthatja meg a helyreigazítás szövegét. A túlnyomó részbeni felperesi pernyertességre utalással határozott az elsőfokú perköltségek viseléséről, melyre az I. és II. rendű alperest fenntartó gazdasági társaságot kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. és II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben előadták, hogy a ... Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság cégneve időközben megváltozott. Új elnevezése ... Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság és ennek megfelelően az I. és II. rendű alperes elnevezése is ... Szerkesztőségre és ... Online Szerkesztőségre módosult. Érdemben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a felperes kereseti kérelmének teljes elutasítását, és a perköltségeikben történő marasztalását kérték. Ha és amennyiben megváltoztatásra nincs lehetőség, úgy az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására történő kötelezésére tettek indítványt. Jogorvoslati kérelmük indokaként mindenek előtt arra hivatkoztak, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelem címzett jognyilatkozat és téves az elsőfokú bíróság azon okfejtése, hogy a II. rendű alperessel szemben is érdemben vizsgálható a kereset, ugyanis nem kétséges és a felperesnek a helyreigazítás iránti kérelméből megállapítható, hogy annak csak az I. rendű alperes és főszerkesztője, ... volt a címzettje. Az irányadó törvényi rendelkezések alapján nem kétséges, hogy meg kellett volna keresnie a helyreigazító közleménnyel a II. rendű alperest is a felperesnek. E vonatkozásban az Smtv.
  2. §. 6) pontja alapján kifejezetten azzal érveltek, hogy valamely természetes vagy jogi személy szerkesztőségi felelőssége abban az esetben merülhet fel, amennyiben felelős a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért. Ezen túlmenően előadták, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemben is megalapozatlan, a cikkek lényegi tartalma ugyanis az, hogy az ... színeiben politizáló felperes neveországgyűlési képviselő élesen bírálja a kormány föld és birtokpolitikáját, másrészt pedig gazdasági társaságokban fennálló saját és közeli hozzátartozói részesedése, továbbá különböző civil szervezetek által a közeli hozzátartozói által betöltött pozíciók alapján ő maga is haszonélvezője az állami birtokpolitikának, a kormányzati intézkedéseknek. A hangsúly pedig ezen a kettősségen van. Kiemelték, hogy a sérelmezett közleményeket a maguk egészében, összefüggéseiben kell vizsgálni, azok a felperes által sérelmezett médiatartalmak azonban csak és kizárólag olyan mértékben pontatlanok, amelyek a sajtóközlemény egészét tekintve nem bírnak jelentőséggel. Az átlagolvasó szempontjából pedig semmiféle jelentősége nincs annak, hogy az egyes gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni arány mértéke milyen, hogy a befolyás hangsúlyos-e, avagy sem. Utaltak arra is, hogy az Alkotmánybíróság a 36/
  3. (VI.24.) AB határozatában akként foglalt állást, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának a demokratikus rendszer fenntartásában, a közösség tájékoztatásában és a közvélekedés kialakításában különösen fontos szerepe van. Továbbá a bírói gyakorlat alapján is rögzíthető, hogy a közügyeket érintő megnyilvánulások, nyilatkozatok tekintetében nem az érintett személyen van a hangsúly, hanem az érintett társadalmi, politikai problémán, amelyre a vitatott nyilatkozat irányul. Összességében tehát a felperes által sérelmezett közlemények önállóan és összességükben is megfelelnek a valóságnak. Perköltség igényük volt a másodfokú eljárásban. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helyes indokainál fogva történő helybenhagyását és az alpereseket fenntartó gazdasági társaság perköltségeiben történő marasztalását kérte. Kiemelte, hogy a mindenki által hozzáférhető internetes impresszuma annyiban megtévesztő az alpereseknek, hogy az online honlap szerkesztője csak a gazdasági vezető és minden más munkatárs neve után szerepel, maga az impresszum is félreértésre ad okot azáltal, hogy egy szerkesztőségre utal, ezért is minden alapot nélkülöz a II. rendű alperesnek az a fellebbezési hivatkozása, hogy vele szemben nem volt helye a kereset érdemi vizsgálatának. Egyebekben pedig fenntartotta az elsőfokú eljárásban általa előadottakat a per érdemére nézve, miszerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból úgy az érdemi döntésre, mint annak indokolására vonatkozó helytálló következtetésre jutott. A fellebbezés alaptalan. Mindenek előtt rögzíti az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp.
  4. §
(4)bekezdése szerint – fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett rendelkezése volt a felperesi keresetet kisebb részben elutasító ítéleti rendelkezés. Az elsőfokú bíróság a tényállást maradéktalanul felderítette, az általa helyesen felhívott jogszabályi helyek alapján meghozott érdemi döntése is mindenben helytálló. Az ítélőtábla osztja döntésének jogi érveit is, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján – annak helyes indokai szerint - hagyta helyben. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság a Pp. 342. §
(1)bekezdése alapján arra, hogy az I., és a II. rendű alperesi szerkesztőség címe megegyezik, továbbá az sem kétséges, hogy azonos néven jelenik meg úgy az írott, mint az elektronikus sajtóterméke is az alperesi szerkesztőségeknek, valamint a közölt cikkek tartalma és címe is - elhanyagolható különbségtől eltekintve - azonos. Az elsőfokú bíróság ismertette, kifejtette ítéletében azt a teljeskörü érvrendszert, amely a jelen esetben a jogszabályszerű felperesi előzetes igényközlés alapján lehetővé teszi a II. rendű alperesi médiaszolgáltató ellen benyújtott sajtó-helyreigazítási kérelem érdemi vizsgálatát. A fellebbezésben felhozottakra az alábbiakat emeli ki a másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság indokainak szükségtelen megismétlése nélkül. Nem vitatott a perben - amint arra a fellebbezési tárgyaláson okkal hivatkozott a felperes, - hogy a mindenki által elérhető, az alperesek által közzétett impresszumból, az internetes adatokból megállapíthatóan is problémás, hogy miként beszélhetünk az ügyben elkülönült szerkesztőségi felelősségről, ha és amennyiben a nyomtatott lapot, valamint az internetes honlapot üzemeltető szerkesztőségek közötti különbség sem tűnik ki egzakt módon az impresszumból. Annak a 2015 nyarán hozzáférhető és a szerkesztőségek adataira vonatkozó tartalma, internetes megjelenése sem utal arra, hogy két jól elkülöníthető szerkesztőségről beszélhetünk, ezért az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor érdemben vizsgálta a II. rendű alperessel szemben is a felperes keresetében felhozottakat. (Pf./4/F/
  1. irat) Nem volt vitatott a perben, hogy a felperes mint politikus, országgyűlési képviselő a 36/
  2. (VI. 24.) AB határozat alapján közszereplőnek minősül, ezért az sem kétséges, hogy a sajtóban róla megjelenő médiatartalom kapcsán tűrési kötelezettsége nagyobb kell, hogy legyen, mint az átlagpolgárnak. Mindez azonban a speciális jogvédelmet biztosító sajtó-helyreigazítási per oldaláról nézve nem jelentheti azt, hogy a média-szolgáltatók valótlan tényállítások közlésével, illetőleg való tények hamis színben való feltüntetésével olyan adatokat tárhatnak a nyilvánosság elé, ami a választók bizalmát megingathatja a felperesben, mint politikusban - amint erre is mindenben helyesen utalt az elsőfokú bíróság. A fellebbezésben felhozottakra kiemeli az ítélőtábla, hogy az irányadó bírói gyakorlat következetes abban, hogy a közszereplői státusz csak szűkíti a személyiségi jog védelmét, de nem zárja ki az azzal kapcsolatos igényérvényesítés lehetőségét. (BDT
  3. 3130) A fellebbezésben az alperesek sem vitatták az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, miszerint a perben öt esetben valótlan tényközlés, egy esetben pedig hamis látszatkeltés történt a részükről, csupán azzal érveltek, hogy ezek az információk az általuk megjelentetett média-tartalmakban olyan pontatlanságok voltak, amelyek a cikkek egészét és azok összefüggését nézve nem bírnak jelentőséggel a vonatkozó állásfoglalások szerint. Mindezek értelmében annak eldöntése, hogy - a felperes közszereplői mivoltát is nézve – a nem vitatottan valótlan tényközlések sajtó-helyreigazítás alapját képezhetik-e bírói mérlegelés körébe tartoztak. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  4. §
(1)bekezdésének sérelme nélkül, okszerűen, logikai hibától mentesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a vitatott cikkekben feltárható valótlan tényadatoknak és hamis látszatkeltésnek a helyreigazítása indokolt. A Pp. 163. §
(2)bekezdése szerint nem kétséges peradat, hogy a felperes házastársa, és a kisebb részbeni érdekeltségükben álló Kft. termőföld vagyonnal rendelkezik, illetve eredményesen vettek részt az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérletére kiírt pályázatokon is. Az ún. földalapú támogatások igénybevétele sem volt kérdéses a perben ... és az ... Kft. részéről. Az is egyértelmű, hogy úgy a felperes házastársa, mint a cég jogosult a hatályos jogszabályok alapján az uniós földalapú támogatásra és részükről sem kizárt, hogy különböző pályázatokon megméressék magukat. A fellebbezésben felhozottakra kiemeli az ítélőtábla, hogy az sem kérdés, hogy egy adott témakörben elvárható, hogy ún. szakpolitikusok foglaljanak állást a pártok részéről, és akikkel szemben kifejezetten igényelhető, hogy az adott életviszonyt, jelen esetben a földművelést, annak jogszabályi feltétel-rendszerét, magát a tevékenységet is személyes tapasztalataik alapján ismerjék. Mindezek alapján az alperesek részéről, úgy a számadatok, mint a minisztériumtól származó, egzakt információt kevéssé tartalmazó levélnek a kereset tárgyává tett cikkekben közölt megfogalmazása olyan valótlan tényközlést eredményezett, illetve hamis látszatot keltett, mely nem elhanyagolható pontatlanság, hanem oly mértékben bír a cikk egésze szempontjából jelentőséggel, miszerint alkalmas a felperes politikai hitelességének a megkérdőjelezésére. Az alperesi fellebbezésben előadott álláspont elfogadható indok nélkül fogalmaz meg olyan elvárást, hogy mindazt ami a hatályos jogszabályok alapján igényelhető, és egy adott gazdálkodási kör fenntarthatóságát biztosítja, szakmai álláspontját, kritikai véleményét kifejtő politikus hozzátartozója (házastársa) ne vehesse igénybe, ami nemcsak jogszabályi, de erkölcsi alapon sem várható el. A másodfokú bíróság annyiban pontosította az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét, hogy az elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel arra, hogy úgy az alperesi szerkesztőségeket fenntartó gazdasági társaság, mint a szerkesztőségek neve megváltozott és a sajtó-helyreigazításra való kötelezés már az új néven megjelenő szerkesztőségeket terheli. Mindezek alapján az alperesek fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp.78. §
(1)bekezdése szerint megfizetni tartozik az őket fenntartó gazdasági társaság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdésében foglaltak szerint az Áfát is magában foglaló 25.400 forint másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjat. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdése értelmében felmerült és a meg nem határozható perértékhez igazodó 48.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére külön felhívásra köteles a ... Kiadó Kft. Budapest,
  1. május
  2. . Lukács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Kepesné dr. Bekő Borbála s.k. előadó bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.