Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.409/2015/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Takács Andrea ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, a alperes neve(alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján meghozott 15.P.23.104/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezése szempontjából irányadó, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes által szerkesztett ....hu internetes oldalon
- június 9-én „... a magyar ...” címmel cikk jelent meg, amelyben a felperes és ... képét egymás mellett helyezték el. A felperes kérelmére az alperes a cikk címét „Döbbenetes változáson esett át ...” címre változtatta és a cikk jelenleg ekként érhető el az internetes oldalon. A cikk beszámol arról, hogy a felperes külseje, stílusa megváltozott. A felperes az alpereshez legkésőbb
- június
- napján érkezett levelében helyreigazítás közzétételét kérte. Ennek a kérelemnek az alperes nem tett eleget. A felperes a bírósághoz
- július
- napján érkezett keresetlevelében a
- június
- napján megjelent cikkel kapcsolatosan kérte az alperes helyreigazító közlemény közzétételére kötelezését az alábbiak szerint:
- Azt a valótlan tényállítást tettük, hogy ... a magyar .... A valóság ezzel szemben az, hogy ... semmiben nem azonos ...tal.
- Valótlanul állítottuk továbbá, hogy döbbenetes változáson esett át .... A valóság ezzel szemben az, hogy ... nem esett át döbbenetes változáson, mindössze a hajviseletét változtatta meg. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ítéletében – a fellebbezéssel nem érintett, keresetet elutasító rendelkezése mellett – a
- június
- napján a ....hu internetes sajtótermékben megjelent cikkel kapcsolatos kereset vonatkozásában a pert megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes a Pp.
- §
(1)bekezdésében szabályozott azon kötelezettségének, amely szerint a vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napon belül írásban kérheti a sajtótermék szerkesztőségétől a helyreigazítást, eleget tett. A felperes ugyan nem a sajtótermék szerkesztőségétől (....hu Szerkesztősége), hanem a kiadótól (... Kft.) kérte a helyreigazítás közzétételét, de a szerkesztőség a helyreigazítás közzététele iránti kérelemről a 30 napos határidőn belül, legkésőbb 2015. június 30. napján tudomást szerzett. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 12. §
(2)bekezdése alapján az alperes a helyreigazító közleményt az igény kézhezvételét követő 5 napon belül volt köteles közölni. Az alperesnek tehát a hozzá
- június
- napján érkezett helyreigazítási kérelemtől számított 5 napon belül,
- július
- napjáig volt lehetősége a helyreigazítást közzétenni. Az alperes ezen kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 nap alatt terjeszthette elő. Ez azt jelenti, hogy a felperes sajtó-helyreigazítás iránti keresetét tartalmazó keresetlevelének legkésőbb
- július
- napján meg kellett volna érkeznie a bírósághoz. A felperes keresetlevele azonban csak
- július
- napján, azaz elkésetten érkezett meg a bírósághoz. Ezért a pert az elsőfokú bíróság a Pp.
- §. a) pontja alapján alkalmazandó
- §
(1)bekezdés h) pontjában foglaltak alapján megszüntette. Az ítéletnek a per megszüntetését tartalmazó rendelkezése ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a per megszüntetését tartalmazó rendelkezését változtassa meg, keresetének adjon helyt és az alperest kötelezze a
- június
- napján megjelent cikk helyreigazítására és perköltségének megfizetésére. Másodlagosan az elsőfokú ítélet pert megszüntető rendelkezésének a hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben keresetlevele nem késett el, mert azt a határidő utolsó napján,
- július
- napján postára adta. A határidő számítása szempontjából a postára adás időpontja a mérvadó, nem a bírósághoz érkezés ideje. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdésben foglalt kötelezettsége ellenére a jogszabályban rögzített, a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik nap helyett csak 2 és fél hónap elteltével tartotta meg az első tárgyalást. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. A fellebbezés elbírálása során az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Pp. 343. §
(3)bekezdésében rögzített, a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napos keresetindítási határidő anyagi jogi vagy eljárásjogi határidő; határidőben érkezettnek minősül-e a keresetlevél akkor, ha azt a határidő utolsó napján a felperes postára adta. A sajtó-helyreigazítási per indításának feltételeiről szóló
- számú Polgári Kollégiumi Állásfoglalásnak a
- december
- napjáig hatályos III.) pontja úgy rendelkezett, hogy a per megindítására előírt 15 napos határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Az állásfoglalás indokolása szerint e határidő számításánál is a Pp. szabályai érvényesülnek. A Pp.
- §
(2)bekezdése szerint ugyanis a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezéseit a sajtó-helyreigazítási perekben a sajtó-helyreigazítási eljárásról szóló XXI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően alkalmazni kell a Pp. 105. §
(4)bekezdésében foglalt azt a rendelkezést is, amely szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz érkezett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Ha tehát a sajtó-helyreigazítást kérő fél a keresetlevelét a 15 napos perindítási határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta, nem lehet vele szemben a mulasztás következményeit alkalmazni. A bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/
- Polgári jogegységi határozat azonban úgy rendelkezett, hogy a
- számú Polgári Kollégiumi Állásfoglalás III.) pontja a jogegységi határozat közzétételétől – 2003.december
- napjától kezdődően – nem alkalmazható. A jogegységi határozat ugyanis kifejti, hogy – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtására a Pp.
- §
(4)bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak. A Pp.
- §-a ugyanis a fél elmulasztott perbeli cselekménye következményeit szabályozza, azonban a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény. A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő – jogszabály kifejezett rendelkezése folytán – jogvesztő vagy a mulasztás kimentésére előírt igazolással a fél nem él, illetőleg az alaptalan, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül hivatalból el kell utasítani (Pp.
- §
(1)bekezdés
- h)pont), ennek elmaradása esetén a pert meg kell szüntetni (Pp. 157. §.
- a)pont). A jogegységi határozat VII.) pontja pedig kifejezetten rögzíti, hogy a keresetindítási határidő sajtóhelyreigazítási perben is anyagi jogi határidő, ezért számításánál a Pp. 105. §
(4)bekezdése nem vehető figyelembe. Ezen jogegységi határozat és Polgári Kollégiumi Állásfoglalás alapján egyértelmű, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló 15 napos határidő utolsó napján a keresetlevélnek a bírósághoz meg kell érkeznie. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a határidő lejártát követően,
- július
- napján érkezett keresetlevelet elkésettnek tekintette, ezért a pert megszüntette. Alaposan sérelmezte a felperes fellebbezésében, hogy a jogvita elbírálása során az elsőfokú bíróság megsértette a sajtó-helyreigazítási perek soron kívüli tárgyalására vonatkozó
- §
(2)bekezdésben foglaltakat, amely szerint a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra kell kitűzni. A per megszüntetése miatt azonban ennek a mulasztásnak a jogvita eldöntése szempontjából nem volt jelentősége. Az ítélőtábla ezen indokok alapján az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Pp. 252. §
(3)bekezdés alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §. alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés alapján az ítélőtábla a felperest kötelezte a le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére, melynek mértékét az Itv. 46. §
(1)bekezdése és 39. §
(3)bekezdés c) pontja alapján 48.000 forintban állapította meg. A másodfokú eljárásban pernyertes alperesnek megtérítést igénylő költsége nem merült fel, ezért az ebben történő határozathozatalt az ítélőtábla mellőzte. Budapest,
- május
- Nyírőné dr. Kiss Ildikó s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Lukács Zsuzsanna s. k. a tanács elnöke Kepesné dr. Bekő Borbála s. k. bíró