Szegedi Ítélőtábla Bf.I.127/2016/
- A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
- július hó
- napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
- december hó
- napján nyilvánosan kihirdetett 7.B.721/2015/
- számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bjk.465/2015/1., 4.,
- tételszám alatti csészedarabok lefoglalásának megszüntetését mellőzi és azokat elkobozza. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 10.000,- (tízezer) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívása szerint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat testi sértés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
- fordulat] miatt 3 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a feltételes szabadságról és a bűnjelekről. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 512.157,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor. Fellebbezett az ügyész a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, valamint a vádlott és védő enyhítés érdekében. A védő a fellebbezést a fellebbezési nyilvános ülésen akként módosította, hogy elsődlegesen megalapozatlanság, részleges felderítetlenség miatt az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését, harmadlagosan az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, a Bjk.465/2015/1., 2., 4., 5.,
- alatti bűnjelek lefoglalását szüntesse meg és azt rendelje tárgyletétként kezelni. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával a szükséges körben folytatta le. A bizonyítékok mérlegelésével hiánytalan és megalapozott tényállást állapított meg, indokolási kötelezettségének mindenben eleget tett. Nem osztotta a másodfokú bíróság a védő részleges felderítetlenségre és megalapozatlanságra vonatkozó álláspontját. A vádlott beismerő vallomását egyéb bizonyítékok, így az orvosszakértői vélemény is alátámasztotta. A vádlott vallomását alátámasztották a kalapáccsal történő bántalmazás vonatkozásában a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv adatai is. A vádlott beismerő vallomásában maga jelölte meg, hogy az elkövetés eszközét hol hagyta, amit a helyszíni szemle során az általa megjelölt helyen találtak meg. A vádlott akként vallott, hogy a kalapáccsal történt bántalmazás után a sértettnek vérzett a feje, amelyet egy kórházi zöld színű inggel törölt le. A nyomozó hatóság ezt a véres inget a helyszínen megtalálta. A vádlott által hivatkozott idegen gépjármű helyszínen való megjelenését pedig a tanúk vallomása és a helyszíni jegyzőkönyv adatai cáfolták. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével hiánytalan és megalapozott tényállást állapított meg, és indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Ebből következően az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére nincs ok. A megalapozott tényállásból a törvényszék helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen állapította meg. Nem tévedett, amikor a közvetett okozati összefüggést enyhítő körülményként értékelte. Az ennek mellőzésére irányuló ügyészi álláspontot az ítélőtábla nem osztotta, mivel azt, hogy a vádlott a cselekményt idős, súlyos, legyengült állapotban lévő sértett sérelmére követte el, helyesen súlyosító körülményként értékelte a törvényszék. Emellett azonban az, hogy a bántalmazás és a sértett halála között közvetett okozati összefüggés van, enyhítő körülményként értékelendő. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket a súlyuknak megfelelően értékelte, amikor úgy ítélte, hogy a sértett sorsszerű megbetegedésére és a közvetett okozati összefüggésre figyelemmel a büntetlen előéletű vádlottal szemben a törvényi minimumot meghaladó, de a középmértéktől a vádlott javára eltérő tartamú szabadságvesztés kiszabása elegendő a büntetési célok eléréséhez. Osztotta a másodfokú bíróság a védőnek azon álláspontját, hogy az egészségügyi ellátórendszer hiányossága a vádlottra nagy terhet rótt, amikor a lényegében magatehetetlen sértettet a kórházból úgy bocsátották haza, hogy ápolására, gondozására köteles személy nem volt. Maga az áram, fűtés és vízellátás nélküli ingatlan pedig alkalmatlan volt az ápolás feltételeinek biztosítására. Mindezek miatt a sértett ápolása a vádlottnak komoly megterhelést jelentett. Így, mindezekre is tekintettel, az elsőfokú bíróság arányos büntetést szabott ki a vádlottal szemben, annak sem lényeges súlyosítása, sem lényeges enyhítése nem indokolt. A Btk.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján helyesen határozta meg az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, azonban az nem a végrehajtás helye, hanem helyesen a végrehajtási fokozata. Törvényes a közügyektől eltiltás alkalmazása a vádlottal szemben, annak tartama arányos. Nem osztotta az ítélőtábla az ügyészségnek a bűnjelek egy része tárgyletétként történő kezelésére vonatkozó indítványát. Ugyanakkor tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az 1.,
- és
- tétel alatti csészedarabok lefoglalását megszüntette és megsemmisítésüket rendelte el. Az elsőfokú bíróság tényállásában az orvosszakértői véleménnyel alátámasztottan megalapozottan állapította meg, hogy a vádlott a cselekmény elkövetéséhez eszközül a kalapács mellett a csészét is használta, azzal a sértettnek vágott sérülést is okozott. Erre figyelemmel a csészedarabokat mint az elkövetés eszközét a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján el kellett volna kobozni. Ezért az ítélőtábla a csészedarabok lefoglalásának megszüntetését mellőzte és azok elkobzásáról rendelkezett. A hatóság segédanyagait, eszközeit illetően az ítélőtábla álláspontja az, hogy azokat a rendőrségnek kellene kezelni, azok lefoglalására nem kellene, hogy sor kerüljön. Mivel jelen ügyben ezek lefoglalásra kerültek, helyesen szüntette meg a törvényszék azok lefoglalását és helyesen rendelte el a
- tétel alatti vízminta és a
- tétel alatti anyagmaradvány megsemmisítését is. E körben utal arra a másodfokú bíróság, hogy az ügyész álláspontja szerint e bűnjelek megsemmisítésére azért sem kerülhet sor, mert egy esetleges rendkívüli perorvoslat során ezek bizonyítékként szolgálhatnak. Ennek ellentmond azonban, hogy az elkövetés eszközét a törvény rendelkezése szerint el kell kobozni, melyet követően az szintén megsemmisítésre kerül. Így tehát az elkövetés eszköze sem állhat rendelkezésre egy későbbi eljárás során. Jelen ügyben e két bűnjel semmilyen bizonyítékkal nem szolgált az ügyben, így azok további tárgyletétkénti tárolása nem indokolt. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítéletét hivatalból felülbírálva azt a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban a vádlott védelmével 10.000,- Ft bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdése és a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az ítélőtábla. Szeged,
- július hó
- napja Gyurisné dr. Komlóssy Éva s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k.. Cserháti Ágota s.k. a tanács tagja, előadó a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.127/2016/
- számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 7.B.721/2015/
- számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- július
- Gyurisné dr. Komlóssy Éva s.k. a tanács elnöke