← Magyarország

Gfv.30351/2015/1 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nemzetközi árufuvarozási szerződés esetén az áru elvesztéséért való fuvarozási felelősség vizsgálata.

  1. Tvr.-rel kihirdetett CMR Egyezmény
  2. cikk
  3. Tvr.-rel kihirdetett CMR Egyezmény
  4. cikk A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.351/2015/
  5. A tanács tagjai: .Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke .Osztovits András előadó bíró .Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Tiszkó István Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Tiszkó István ügyvéd Az alperesek: II. rendű, III. rendű Az alperesek képviselője: Hargitai-Mezőfi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Hargitai László ügyvéd) II. rendűért Dr. Szántó Árpád Zsolt ügyvéd III. rendűért A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.480/2014/8/III. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 6.G.41.131/2012/
  6. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezett részében - helybenhagyja. Kötelezi a III. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 114.300 (száztizennégyezer-háromszáz) Ft másodfokú-, valamint 502.940 (ötszázkétezer-kilencszáznegyven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
  7. június 30-án az A F Kft. megbízást adott a felperesnek 26 raklap citrom Hollandiából Magyarországra történő szállítására, azzal, hogy a lerakás helye a B N-i P. A felperes a megbízást ugyanezen a napon szállítmányozói megbízásként visszaigazolta.
  8. június 30-án Sz G a felperessel előzetesen telefonon keresztül kapcsolatba lépve felajánlotta az áru fuvarozását az I. rendű alperes képviselőjeként magát feltüntetve. Megküldte a [3] felperesnek a Hollandiából árut szállító kamion rendszámát és a sofőr nevét, valamint az I. rendű alperes és biztosítójának adatait. A felperes ezt követően Sz G-on keresztül az I. rendű alperes részére fuvarmegbízást adott, a felrakodás időpontjaként
  9. július 1-jét a lerakodás időpontjaként
  10. július 3-át megjelölve. Ugyanezen a napon az I. rendű alperes a fuvarmegbízást továbbította a III. rendű alperesnek. Megbízása szerint
  11. július 1-jén kellett az árut berakodni és
  12. július 2-án kellett azt a B N-i P-n kirakodni. Feltételei között szerepelt, hogy a szállító szigorúan tartsa be a feladó utasításait és ajánlásait.
  13. július 1-jén a III. rendű alperes Hollandiában átvette az árut és a B N-i P-ra fuvarozta, amikor F L az I. rendű alperes képviselőjeként magát megjelölve telefonon közölte vele, hogy B-n nincs hely, ezért A-ra vigye a rakományt. A III. rendű alperes ügyvezetője ezt megtagadta, majd abban állapodtak meg, hogy az árut Sz-re viteti és ott egy hűtőházban helyezik el.
  14. július 2-án az áru megérkezett Sz-re, ahol azt lerakták, majd még aznap ismeretlen helyre szállították. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] [5] A felperes módosított keresetében a III. rendű alperest az eltűnt áru értékeként 3.886.444,8 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Ptk.
  15. §

(1)bekezdése és a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló Genfben, az
  1. évi május hó
  2. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló
  3. évi
  4. tvr. (a továbbiakban: CMR Egyezmény)
  5. cikk
  6. pontja és
  7. cikk
  8. és
  9. pontjai alapján. Álláspontja szerint az áru kiszolgáltatásakor a III. rendű alperes súlyosan gondatlan járt el, mert nem győződött meg arról, hogy a címzett képviselőjének adja-e ki az árut és a fuvarlevélen nem igazoltatta annak átvételét. A III. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eredeti fuvarlevél igazolja, hogy a fuvarozó kiszolgáltatta a küldeményt, annak során kifogás nem merült fel. Vitatta, hogy a felperessel jogviszonyban áll. Előadta, a megbízója képviselőjeként bemutatkozó személytől telefonon kapott utasítást maradéktalanul teljesítette, kellő gondossággal járt el. Az első- és a másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság - az I. rendű alperessel szembeni pert megszüntető végzésének meghozatalát követően - ítéletével kötelezte a III. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.886.444,8 Ft-ot és járulékait, a II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból az volt megállapítható, hogy a III. rendű alperes a fuvarlevélen feltüntetett, az áru felett rendelkezni jogosulttól nem kapott utasítást arra, hogy a fuvarlevélen megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen szolgáltassa ki a címzettnek az árut. [7] [8] A III. rendű alperes nem tudta ezért bizonyítani, hogy a CMR Egyezmény
  10. cikk
  11. pontja alapján a keresettel érintett áru elveszéséért őt terhelő felelősség alóli mentesülés feltételei fennállnak, a CMR Egyezmény
  12. cikk
  13. pontja szerint keletkezett kárt emiatt köteles megtéríteni. A III. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének - a II. rendű alperessel szembeni keresetet elutasító - nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezéssel támadott rendelkezését megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: azt kellett vizsgálnia, hogy a III. rendű alperes az áru kiszolgáltatása során súlyosan gondatlanul járt-e el, felelőssége fennáll-e az áru elveszéséért. A másodfokú bíróság a perben becsatolt nemzetközi fuvarlevélből azt állapította meg, hogy a III. rendű alperes igazoltatta az áru átvételét. A fuvarlevélen ugyanis szerepel az átvétel
  14. július 2-ai kelte, valamint az átvevő, Sz G aláírása. Az ítélőtábla úgy ítélte, az hogy a III. rendű alperes gépkocsivezetője az átvevő bélyegzőjének hiánya miatt a szükséges lebélyegzés pótlása érdekében az eredeti nemzetközi fuvarlevelet az áru kirakodásának helyszínén hagyta, anélkül távozott Sz-ről, nem bizonyítja a fuvarozó szándékos, vagy gondatlan magatartását. A fuvarlevél ugyanis utóbb visszajutott a III. rendű alpereshez, amint azt az elsőfokú eljárásban a III. rendű alperes által becsatolt fénymásolat igazolja. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesnek a III. rendű alperessel szemben támasztott kereseti kérelmének helytadó határozat meghozatalát kérte. Beadványának tartalma szerint állította, hogy a másodfokú ítélet a CMR Egyezmény
  15. cikkét sérti. Véleménye az volt, az ítélőtábla tévedett, amikor nem minősítette súlyosan gondatlannak a III. rendű alperes áru kiszolgáltatásakor tanúsított magatartását. [10] A III. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  16. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta. [12] A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban kizárólag azt kellett eldöntenie, hogy a másodfokú bíróság - eltérően az elsőfokú bíróságtól - helyesen minősítette-e a III. rendű alperesnek a keresettel érintett fuvarozás során tanúsított magatartását akként, hogy az nem ad alapot a CMR Egyezmény
  1. cikkében írtak szerint, a fuvarozott áru elvesztése miatti fuvarozói felelősség alóli mentesülésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kizárására. [13] A Kúria mindenekelőtt rögzíti: a CMR Egyezmény
  2. cikke, valamint a
  3. cikk
  4. pontja értelmében a III. rendű alperes alkalmazottjának magatartása, illetve mulasztása a III. rendű alperes magatartásának, illetve mulasztásának minősül. A III. rendű alperes által becsatolt, az I. rendű alperestől származóként jelölt fuvarmegbízás és a CMR fuvarlevél egyértelműen tartalmazta mind a feladó, mind a címzett azonosítási adatait, valamint az áru kiszolgáltatásának helyét. A III. rendű alperes annak ellenére, hogy nemzetközi közúti árufuvarozóként tudnia kellett, hogy a CMR Egyezmény
  5. cikk. 1 pontja értelmében az áru felett csakis a feladó, a
  6. cikk
  7. pontjában írt feltételek esetén pedig a címzett rendelkezhet, az
  8. pontban rögzítettek teljesítésétől függően, mégis az általa személyesen nem ismert, az I. rendű alperes nevében eljárásra jogosultságát nem igazoló személy telefonon adott utasítására az alkalmazottját arra hívta fel, hogy az említett dokumentumokban megjelölt kiszolgáltatási helytől eltérő helyen szolgáltassa ki a jelentős értékű árut. A kirakodáskor az alkalmazott az átvevő személyt nem azonosította, annak a címzett képviseletére való jogosultságát nem ellenőrizte, az ügylet teljesítését igazoló CMR fuvarlevelet cégszerűen cégbélyegzővel ellátva - a helyszínen nem íratta alá, azt a CMR Egyezmény
  9. cikk
  10. pontjával ellentétben nem tartotta magánál, és így hagyta ott a rakományt. [14] A Kúria mindezek alapján úgy ítélte, a másodfokú bíróság tévedett, amikor a III. rendű alperes terhére nem állapította meg a súlyos gondatlanságot, és a keresettel érintett áru elvesztése miatt a III. rendú alperes felelősség alóli kimentését elfogadta. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű alperes marasztalása tekintetében helybenhagyta a Pp.
  11. §
(4)bekezdése alapján. Záró rész [15] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes III. rendű alperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A Kúria ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdései, a 4/A. §
(1)bekezdése alkalmazásával, általános forgalmi adóval növelt összegben határozta meg. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.